Délmagyarország, 1926. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1926-02-16 / 37. szám

M26 febreár 16. DELMAQYARORSZAQ 3 Tüntető felvonulás készül vasárnap Bethlen mellett. {Budapesti tudósaink telefonjelentése.) Nagy propaganda folyik amellett, bogy vasárnap nagyszabású tüntető felvonulást rendezzenek a frankügyben a miniszterelnök mellett. A terv aserint először a kormányzó p*Iotá|a, azután a miniszterelnöké mellett less nagy felvonulás. Mát hir aserint ezt a tervet a fajvédők elejtették. Az ügyről nagy tanácskozások folytak, amelyeknek eredménye még ismeretlen. Károlyi Imre gréff második levelének nagy hatása várhaté. {Budapesti tadósitónk telejonjilentése.) Széchenyi Aladár gróf támadó cikket irt Károlyi Imre gróf ellen, közismert cikke miatt, amelyben a kormány lemondását követelte a frankügy tisztázása, az ország érdekében, Károlyi gróf feleli Széchenyi grófnak és válaszában legérdekesebb és legfontosabb az a kérdés, bogy ki volt az a kényelemben élö egyén, aki jól él, mialatt Windischgraetz és Gerő fogságban szenvednek, akiket ö hozott össze. B Károlyi Imre gróf második levelének, ugy látszik, sokkal jelentősebb következményei lesznek, mint az első nfilt levélnek. Ennek a második levélnek lulaidoniliák, hogy Teleki Pál grfif sitik légéi érezte annak, hogy Jelentkezzék a főkapitányságon és kihallgatását kérje. E linukiballgatás feltűnően hossza ideig tartott és ezt a tényt politikai körökben kűlönféleképpen kommentálják. Általában igen nagy érdeklődés előzi meg a közei napok eseményeit, ttiután az ügyészségen folyó kihallgatások és tanácskozások a ma már befejezettnek jelentett rendőri nyomoiás ujabb nekilendülését mulatják s ez ügyben a köze i napokban dön ő fordulatot várnak. Tiz uj tagot ajánlottak a Dugonics-Társaságba. Február 28-án lesz a közgyűlés. ' A Dugonics-Táriaiág hátfőn délután igazgatósági fllést tartott, amelyben mefbeszélték a Társaság aktuális ügyeit. Elhatározták elsősorban azt, hogy a közgyűlést február 28 án tartják meg, amelynek lényegesebb pontja a költségvetés tárgyalása és a tagajánlások kérdése lesz. Értesülésünk szerint már eddig is mintegy tiz ajánlás érkezeti be a társasághoz. Igen érdekes, bogy az ajánlások jórésze az egyetem környékéről való. Hevei harcokra van kilátás a közgyűlésen, bogy kivel töltsék be a megüresedett tagbelyeket. Már most megkezdődlek a korteskedések, amelyek még irodalmi társaságok választásainál sem maradhatnak el. Értesülésünk szerint a tiz tagajánlás a következő: Bibő István, as egyetemi könyvtár igazgatója, Polner Ödön egyelem! lanár, Kogutowlcz Károly egyetemi tanár, Hegyi István, a fiatal szegedi iró, Homor László alezredes, dr. Kováis Jóxsef orvos, dr. Kováts Ferenc egyetemi tanár, Múlív Ferenc, Csaba Jenő piarista tanár és Buday Árpád egyetemi tanár. A rígota be nem töltatt helyekkel együtt nyolc hely vár betöltésre és igy erős harc lesz a közgyűlésen. Az sem lehetetlen, hogy egyes helyeket továbbra sem fognak betölteni — a jelölések miatt. Értesülésünk szerint egyébként az igazgatósági ülésen szóba került, illetve egyesek hangot adtak annak, bogy a Társaság egyes tagjai lufságoian liberálisan kezelik az ajánlások kérdését, amennyiben nem tekintenek pusztán irodaimi működésre, hanem terei engednek a baráti nexusoknak Is. Hangot ad* tak annak is, bogy a jelöltek köiö t többen vannak olyanok, akik igen tiszteletreméltó helyei foglalnak el a társadalomban és igen szép munkásságot is fejlenek ki, de az irodalomhoz vafmi kevés közük van ... A közgyűlésen ennek mindeneiefre bangót fognak adni. <. A Kelemen—Szakéts-féle pör tárgyalásában még mindig csak a legelején tartanak. Dr. Kelemen és védője ma hosszú beszédekben a bizonyításra vonatkozó adataikat terjesztették elő. — Miért akadályozta meg Kekmca, hogy Szakáts főispán legyen? £ i" Szakáts védője ma, kedden terjeszti elő hasonló kérelmét. A szegedi törvényszéken hétfőn délelőtt tovább folytatódott a négy esztendő óta öuzódó nagy sajtópör-pár, amelyben a szegedi ellenforradalomról irolt könyv kapcsán dr Szakáts József nemzetgyűlési kepviselő és dr. Kelemen Béla. az ellenforradalmi kormány volt minisztere állanak egymással szemben. Mint ismeretes, ezek a pöiök túlnőttek a megszokott sajtftpörök keretein, amennyiben közben számos lovagias űgy is keletkezett, amelyeknek sorsa és kimenetele ezeknek a pöröknek befejezésétől függenek. A nyilvánosság eleinte nsgy érdeklődéssel nézte a pöröket, mivel azt hitte, hogy itt nem csupán két közszereplésü ember pőréiről van szó, hanem a szegedi ellenforradalom kulisszatitkai is a napvilágra fognak kerülni. Ezzel szemben ma már, amikor még mindig nem jutott a két pör a. bizonyítás stádiumába, kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy a pOtök vesztettek érdekességükből azzal, hogy a Két ellenfél jobbára személyes és magánügyeit viszi a törvényszék elé a legkülönbözőbb formákban. A hé fői folytatólagos főtárgyaláson már sokszor mosoly szorult a hallgatóság ajkára, mivel ezeknek a pöröknek keretében mindenről szó esik: nemességről, Gömbösről, Zadraveczröl, futballozásról, kaszi ntizásrél és szakácskozásróf, s.b. Mosolygott héifön s kszor a hallgatóság, mert hiszen nem lehe. ugy beállítani a dolgokat, min* ha mindennél lantosabb volna az, hogy X. Y. ur kitől és miért kapta nemesi kutyabőrét... A hétfői folytatólagos fötárgyalásra már sokkai kevesebben jöttek el, mint az eimult fötárgyalásra, jobbára a két ellenfél személyes ismerősei. A tárgyalás megnyitása után Vild Károly elnök ismertette, hogy január 27 ikén kezdték meg a tárgyalást, most csak tovább folylatják. Ez alkalommal azt a pört tárgyalják, amelyben Kelemet! Béla a vádlott és Szakáts József a főmagánvádló. Ezután a felek az elmúlt tárgyalás jegyzőkönyvére teszik meg észrevételeiket. A két elíenfél most is ugyanugy ül, mint a legutolsó alkalommal: egy sorban, de egymástól lehetőleg távolra húzódva. Ma is Szakátsnak jutott a kisebbik asztal, de Szakáts segít magán, afcíáit, könyveit a háta mögött levő padra teriti ki, hogy minden kéznél legyen. Ezután megkezdődött Kelemen Béla kihallgatása. — Nem vagyok bűnös — kezdte védekezését, majd rátért arra, hogy 1922-ben jelent meg az ellenforradalomról irt munkája. Az elvitathatatlan — mondotta —, hogy munkám forrásmunka. A nyilatkozatharc 1923 december 31-kén indult meg Szakáts cikkével. A többi, az csak válasz voli. — Nem volt előttem más ut — mondotta —> a nyilvánosság előtt kellett védekeznem, mert Szakáts durván botrányos hangú cikkel támadott meg. Ezért irtam meg cikkemet és ez a védekezésem is. Ezt kívánom megindokolni. Ezután részletesen foglalkozik a nyilatkozatok megszületésével. Nem válaszolhatott három sorban Szakátsnak, mert a nyilvánosság előtt egyszerűen azt mondotta Szakáts, hogy ő meghamisította a történelmet. De lovagias útra sem terelhette az ügyet, mert Szakáts védőgátakkal vette körül magát. Két passzus miatt azonban a becsületügyi választmányt kereste meg, amely azt mondotta, hogy ebben az esetben lovagias eljárásnak nincsen helye. Szakáts viselkedése miatt kerültem ebbe a helyzetbe, ö oda dobta a közleményébe, hogy történilemhsaisitó vagyok, de nem mondotta meg, hogy miért és mlbea. Azzal Szakáts három évig várt, mig megjelölte, hogy mivel hamisítottam meg a történelmet. Ezzel szemben Szakáts lerombolt minden', ami az ellenforradalomban szép voft. Szakáts destruált. A mázsás satyu vádakból semmi sem Igaz és ezt jogerős biréi ttékt fogja megállapítani most. Ezután ráí r Szakáts főispánságdnak kérdésire. Kijelenti, hogy hazajlui kötelességének tett eleget akkor, amikor megakadályozta Szakáts főispánságát, mert szerinte kártyás emberre nem bizható közfunkció. Részletesen beszél eiután as erkölcsi világnézetéről és meggyőződéséről. 0 mindig csak válaszol, bogy c nyilvánosságot ne vezessék félre. Most az következik, hogy Szakáts egyetlen nemesi kötelességének sem téti eleget, nern ragadott fegyvert a haza védelmére. Pedig Szakátsnak is tudnia kell, bogy ezt már az arany bulla is megköveteli a nevetektől. Ez az ember nem vonhatja kétségbe az én nemességemet. „En nem akarom kétségbevonni Szakáts nemességémondotta ezután* „de kiderül az, hogy az oklevelekben harcsát trancsiroz Szakáts őse és Igy valószínűleg nem fegyveres érdemek miatt kapott címeres nemességei a Szakáts csatád(Derültség,) Kelemen eiután felveti a kérdést, bogy érdemes-e és lehet-e ma a nemességet bitorolni, amikor anakrontzmus nemesi kiváltságokról beszélni. Ma már esik egészen kicsi jogai vannak a nemességnek. Ha Szakáls kéiségbevonta az ő nemességét, miéit nem ment a közigazgatási hatóságokhoz ? Bizonyítani kivánja, hogy a dédapja is viselte a nemesi cimet. Erre vonatkozóan kéri Rexa Dezsőt és még két levéltári tisztviselő kihallgatását. — Siakáls bei?él lörténelemhamisitásiól ? Hiszen ö iskolapéldáit adta a történelem hamisításnak a parlamentben mondott egyik beszédével, amikor kijelentette, hogy az Anjouk idejében olyan nagy volt Magyarország, hogy s nap sohasem nyugodott le benne... Hogy van báionága ilyen embernek engem kritizálni. En ezek ntán megkérdezem tőle, bogy egyáltalán olvasott-e valaha memoárt? Ezt én ketségbevonom. Patologikus tünet Szakáts viselkedése és ez a magyarázata is ennek a pörnek. — Végűi pedig ki kell jelentenem, bogy én mindig a védekezés teréu maradtam az egész Ogy kapcsán Szafcátssal szemben. Kószó Istváa állumtitkár és Pallavicíni őrgróf levele tanúskodnak arról, bogy milyen értéket képvisel az én munkám. Mtr.den állításomra egyébként kérem a bizonyítás elrendelését. Kelemen Béla hosszadalmas beszéde után védője, dr. Széli Gyula terjesztette elő a részletes bizonyítást. Elöljárójában arról beszélt, hogy Kelemennek meg kellett írnia a történelmi könyvet közérdekből, mert olyan kijelentések is hangzottak el, hogy Szegeden munka helyett tivornyáztak az ellenforradalom alatt, dr. Delire János pedig azt irta, hogy „a stréberek gyerekjátéka volt ez a kormány*'. De Pál Jób is lekicsinylőig beszélt ma«» kájában a szegedi kormányról. Most részletékre bontja a bizonyítandó anyagot. Elsősorban is a kártyázásokra és dőzsölésekre jelent be bizonyítást. Már maga Szakáts is beismerte, hogy a kaszinóban és magántársaságokban szokott játszani baráti körben. Hogy hol játszik, az egészen mindegy. Buday, Hódy, Magay táblabiráküal, Türr Aladár ügyvéddel, Zombori Antal tanácsnokkal, Bagári Kálmánnal, Szigethy Vilmossal, Tonelli Sándorral, Pallavicíni Alfonz Károllyal, Vig Gyulával és Kocsári Rozáliái kívánja bizonyítani, hogy Szakáts állandóan kártyázott vagyoni viszonyaival arányban nem állóan. Ezután arról beszélt, hogy Koós Elemér, a S?,eged Csongrádi Takarék vezérigazgatója megtiltotta tisztviselőinek, hogy kártyázzanak, mert ellenkező esetben elbocsátja őket. Szakáts azonban mégis kártyázott huszonkéléves fiatalemberekkel is. Erre vonatkozóan is rengeteg tanút jelent be. Barcsai Andor, Becsei József, Csengery János Pálfi Zoltán, Réti Béla, Winkler Mihály, Wolf Miksa, Koós Elemér, Kolber Ernő, rendőrök, vámőrök kihallgatását kéri arra, hogy tavassza! és nyáron a Csónakázó Egyesület házában folytak a hazárdjátékok és dózsölések. A hídon a járókelők megbotránkoztak ezen. Kéri Back Bernát, Csonka Elemér, Koós Elemét, Korpássy Elemér, Orosz Rál, Pálfy Dániel, Szeless József, Tóth Béla, Nyilassi Sándor és Ligeti jeaö