Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-10 / 7. szám

iVWUWWÍ* DELMAQYARORSZÍQ 1926 január 10. szereplés kérdése, mivel, mint ismeretes, az elmalt nyáron Faludi kötötte le Fiúméban a két. beles vendégszereplést a szegedi színtársulat részére. Mivel pedig a szerződés Faludi szeméi; éhei is kötve van, Fa'udi magával viszi azt és igy nem valószínt), bogy a szegedi színtársulat ezen a tavaszon Fiumébsn fog vendégszerepelni. Az elmúlt évben 246 kényszeregyezségi és 62 csődnyitási kérelem érkezett a szegedi törvényszékhez A kényszeregyezségek és csődök divatjukat multák. Az elmúlt esztendő gazdasági viharzásai alább hagytak, az ipari és kereskedelmi élet kedvezőbb révbe került, amit jórészt az idézett elő, hogy a a kényszeregyezségek helyébe inkább magánegyezségek kerültek. A szegedi törvényszék most készitette el a kényszeregyezségek és csődök statisztikáját. A kimutatások szerint az 1924. esztendő első felében még ismeretlenek voltak a fizetésképtelenségek, csak az év utolsó hét hónapjában futott be 16 kény szeregyezségi kéretem, amelyből hat maradt elintézésre az 1925. esztendőre. A mult esztendő volt a kény szer egyezségek éve. A szegedi törvényszékhez nem kevesebb mint 246 kényszeregyezség érkezett be, amelyek közül csak kilenc maradt a folyó esztendőre. Az óriási munkát adó kényszeregyezségeket Kullr Rezső törvényszéki biró tárgyalta le. Csődnyitási kérelem már kevesebb volt. 1925ben 62 csődnyitási kérelem érkezett be, amelyhez 1924. esztendőből még 13 csődnyitás járult. Ezekből 35 csőd maradt az idei esztendőre. A mult év két utolsó hónapjában már csak három kérelem jelentkezett. A kérelmezések mind kevesebbek lesznek, mivel a hitelező védegylet ezentúl csak olyan kényszeregyezségi ügyhöz járul hozzá, amelyeknél az adós a kényszeregyezségi eljárás kérelmezését megelőzően magánegyezséget kisérelt meg. Ellenkező esetben az egyezség létrejöttét megakadályozzák s igy az adóst csődbesényszeritik. A kereskedőknek ez az állásfoglalása a kivánt reformot törvényes intézkedés nélkül valósitja meg és a magánegyezség vagy csőd alternatívája elé állitja az adóst. Párisi levél. Páris, január 4. A Délmagyarország tudósítóidtól.) Ugy reggeli 9 óra tájban, amikor a Monsieur le pafron saját kispolgári kezével kisöpörte már a bisztrót, lemosta az ablakokat és felsúrolta a vöröstéglás padlét, — végre letelepedhetik a szomorú idegen a sarokasztalkához, bogy elfoiyassxa az obligát Cife cieme-et a croissante-al. Előbb megvette persze reggeli ujsfglát a msrecbande des journeaux-tól, aki ottfgubbaszkodik a forgalmasabb uccisarkon és ugy próbál élni, mint ottbon, megszokott kávéházában a haboskávé és az összehordott reggeli újságok mellett. Körülötte, a lassan elevenedő kávécsarnokbsn csodálkozó arcok merednek rá. — Ni csak ... mondják a csodálkozó szemek — újságot olvas... ülve, a kávéja mellett. Mert itt, Párisbsn ez nem szokás. A francia a Metropolitainc másodosztályú vagonjaiban, a föld alatt, a szomszédja vállára borulva olvassa az újságot, a fulladásig megtelt kociikbin, amelyeken munkahelyére igyekszik ... Am a szomorú idegen mit sem törődik ezzel, kenem csík olvas, olvis magábamerülve és íme elküld haza néhány elmosédó reflexiót, néhány j felvillanó érdekes dokumentumot abbéi a világból, amelyben él és amely éppen olyan szomorú és vigasztalan, mint a másik, amelyet odahaza hagyott... Esik... esik... esik... Páris, a világosság, a derű és az öröm városa, három hét óta sürü esőfellegek alá temetkezve reszket és didereg... Es a Szajna árad... Január 1-én elérte az ötmétert, amely itt már nagy vízmagasságnak számit és folyton emelkedik. A faubourg-ok külső részeiben és a Szajnapart alacsonyabb szakaszait szegélyező házak pincéiben már itt-ott feltört a talajvíz. A Quai du Petit Parc, a Saint Maur, a Qaal du Barrage és Ioinville uceákban pár centiméteres viz áll. Néhány kllakoltatás is történt és kétségbeesett erőfeszítéssel dolgoznak a vízmüvek és a szivattyútelepek. Páris védekezik... ... És a lapok hasábos jelentései között, amelyek a nagy apparátussal megindított árvízvédelmi munkálatokat regisztrálják, szerény pár sorban húzódik meg a hazai katasztrófa: „A Tisza folyó Magyarország keleti részén több várost elöntött. Tokay és Szegedin (sic) között aokezer lélek van fedél nélkül. Az elöntött fahik lakossága a háztetőkre menekült A gyermekek és a betegek meghalnak a hidegtől és az éhségtől... Ennyi és nem több. Iszonyatos ez a néhány sor a részletes francia jelentések mellett, amelyek pontos hűséggel regisztrálják, hány pince nedvesedett át Varennesben, vagy Dormans-ban ... Mi ez amahhoz képest ? Ez az ideges remegés, amely világgá kiáltja a legkisebb kényelmetlenséget is, amely egy erős és gazdag állam minden technikai felkészültségével áll és állhat ellen az elemeknek... Mi ez a mi árvizeinkhez, a mi veszedelmeinkhez, a nálunk és bennünk dűlő elemek iszonyatosságaihoz képest, amelyek tűzzel, vízzel és vérrel árasztják el azt a boldogtalan földet és elátkozott fiait... ... Szunyogdöngés... pár eldugott sor . . . semmi. Az árvíz veszedelmének lehetőségétől rettegő, ideges Páris hallgat és védekezik... Résztvegyfink? Ne vegyünk részt?... Nagy problémája ez most a francia szociálista pártoknak. A részvétei Franciaország kormányzatára, a hatalom birtoklására és irányítására vonatkozik. A felelősségérzet és a probléma nehézsége oly nagy, hogy a kongresszus január 10 én megtartandó nagygyűlése előtt a vezérek megszavaztatják mind a 83 departement szociálista szövetségeit. Most futnak be a jelentések Párisba. Végső döntés még nincs, de ugy látszik, hogy a kívülmaradás mellett átló párt az erösebb. Renaudel, aki a résztvétel mellett van, megbukott indítványa val Marseille-ben, Lyon ban, Amlens ben, a Loire és a Saone departementekben, áltatában a vidék nagyvárosaiban. Párisban és a Szajna megyében is a résztvételelleni párt az erősebb. A pénzügyi krízis — mert a nagy probléma achillessarka ez — akkora Franciaországban, hogy a komoly és erős politikai párt nem meri vállalni a következményeket. Majd talán a hangosabbak és a gyöngébbek... Reakció, vagy diktatúra? Annecy-ben, egy republikánus ünnepi lakomán Camille Chautemps, Franciaország belügyminisztere érdekes beszédet tartott a republikánus erők egyesítéséről és a két diktatúra veszedelméről. — Fölforgatók járnak szerte az országban — mondotta a miniszter —, akik rágalmazzák a köztársaságot és azt tanácsolják a népnek, hogy bízza sorsát a diktatúrára. — Mi, franciák — folytatta — ,a fölkínált ígéret földjét jól ismerjük már és tudjuk, hogy a személyhez kötött hatalom rabszolgaságba és defaitizmusba kergette az országot. Ezt a rabszolgaságot és defaitizmust Waterloo-nak és Sedan nak hivják... Két szerelem... Sokat beszélnek most Párisban a hercegről, aki azért mondott le a trónöröklési jogáról, hogy választottját a közönséges polgári élet rózsaláncával köthesse magához... és egy másik teremtésről, egy szerencsétien fiatal leányról, aki kiugrott az ablakon és halálra zúzta magát, mert a szülők nem egyeztek bele abba, hogy vagyontalan szerelmeséé legyen... — Szabad es elnéző században élünk — kiált fel a Le Malin — meg kell engedni, óh apák és nagyméltóságok, meg kell engedni gyermekeiteknek, szegényeknek, hogy legalább azzal rendelkezzenek szabadon, amijük még megmaradt: a szivükkel 1... A „nervosité génerale". A Le Matln öngyilkosságokról ir. Öngyilkosokról, a francia társadalom legkülönbözőbb rétegribői és epidémiának jelzi az öngyilkosságokat, hasonlóan ahhoz a hisztériához, amely Goethe Werther keservei nek elterjedése Idejében Németosszágban kitört. ,Társadalmi higiéniát sürget a iap és céltudatos harcot az általános idegesség, a Bnervosité génerale" ellen, amely uralkodó nyavalyája a jelenkornak. ... Pedig hol van még Franciaország a magyar állapotoktól, az általános nyomorúságtól és a kétségbeeséstől, osztályok pusztulásától ts a ret tentően elszaporodott öngyilkosságoktól ?... Ezek csak tünetek még itt, de jellemzők és félelmetesek ... Vége a kiállításnak. Az Exposition des Aris decoraiifs utolsó pavillonját is lebontották a Hotel des Invaiides mögölt és III. Sándor gyönyörű hidját ismét átadták a közlekedésnek. Szép volt, a kornak megfelelően könnyed és ledér, monumentális emlék nem maradt utána, olyan, mint a Tour Eiffel világcsodája, vagy a Trocadero pompás mórstiiü épülete. A ragyogó divatcikkeket, bútorokat, kelméket, toaletteket széthordták belőle, lekaparták a gipszszel mázolt deszkafalakat, kiszedték a vasrudakat és a kátrányos fedéipapirokat eltették a következő kiállításra. Eltűnt a gyönyörű papírmasé város. íme a financiális eredmény: Bevétel: 89.947.200 frank. Kiadás: 53,099.747 frank. Nyereség: 36 millió 847 543 frank. Tizenhatmillió ember látogatta meg... nem sokat épülve a látnivalókon, de az üzlet sikerült. invázió! Inváziói Ezt konstatálja a Le Petit Journal és rémülten állapítja meg, hogy az idegen áradat alapjában támadta meg a francia étet minden intézményét. A gyárakat és bismühelyeket a külföldi munkások százezrei árasztották el, de — állapítja meg— nem ez a legnagyobb baj. (Valóban nem ez, mert hiszen az idegen munkást éhbérekért dolgoztatja és a legdurvább, legnehezebb munkára fogja a Respublika,) — Franciaországban több, mint 35.000 ingatlan és több, mint 24.0000 hektár földterület került idegen állampolgárok tulajdonába! Egyetlen departement maradt érintetlen: a kis Lozére, ahol eddig nem vettek házat, sem földbirtokot az idegenek. A többi 82 fertőzve van már... Es ezekben az adatokban Páris és a Szqnamegye nem 13 foglaltatik. Mindez a frank devalválódásával van összekapcsolva. Ezért fél az újság és ezért sürget tQtó rendelkezéseket a közvélemény. Egyszerű a példa: Mondjuk, egy fontokkal megpakolt angol hat hónapja 500 000 frankért vásárolt házat. A vételár felét — igy szokás ez itt — még akkor kifizette, amikor a font körülbelül 100 on állott A hátralévő 250.000 frank most esedékes, a 130 as árfolyam mellett. Az eladó 30 százalékot veszített... ... Hja... a franciák most kezdenek belétanulni a valorizáció keserves tudományába. Terescsényi György. S Ma vasárnap | {ingyen-jegy j I sorsolás | I

a Belvárosi, Korzó és Széchenyi mozik minden előadásán. H Harisnyakötést, fejelést a legolcsóbban vállalok iss Stefánia kötődé M Méínl-JkávB KLAUZÁI. TÉK 2. Ma vasárnap délután reunion a Kass éttermében. Tánc, kiállítás, szólószámok. —..