Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-08 / 5. szám

4 ühlmagyarorseao 1926 január 8 s azután hosszú ideiz ezen a néven szerepelt s teljesen ugy viselkedett, mint a legbecsülete­sebb ember, aki soha bünt nem követett el. Bűntársát, Németh Ferencnét, Göröcs Veronát pedig, mint hites feleségét szerepeltette a f«lu­beliek előtt. A harmadik gyilkost. Csillag Kuii Józsefet 1922-ben ítélte el a szegedi bonvédtörvényszék axért, mert az év tavaszán Félegyháza határá­ban, állítólag szóváltás közben, megölte Kanyó Mihály ottani földmivest. Csillag Kuti Józsefet ezért köléláltall halálra ítélte a törvényssék. A szegedi Csillagbörtönböl azonban még 1922 augusztuiában megszökött. Egy cellábaa tizen­keitea villák bezárva, közöttük egy volt szakács ts, aki egy konyhakéssel kibontotta a cella fa­lát s mind a tizenketten,, közöttük a halálraítélt Csillag Kuti József is megszökött. A szökés után egy darabig sierte bolyongott az ország­ban, majd testvérével együtt ő is Szegváron telepedett le, ahol hamis néven, mint Tóth Jó­zsef szerepelt. Bizalmas feljelentés folytán test­vérével együtt fogták el őt is a csendőrök. Csillag Kuti Józsefet kedd hajnalban erős fedezettel a szegedi bonvédíörvényszék foghá­zába szállították, mig Csillag Kuti Mihályt ét Németh Ferencnél csak kihallgatásuk után kisé­rik be a szegedi Ügyészség fogházába. Bécsen ét tartják fent olasz ffascisták az összeköttetést i magyar és német fajvédőkkel. Bécs, január 7. (4 Délmagyarország bécsi tudósítójától.) Az olasz fascisták immár teljesen kiépített szervezettel rendelkeznek Bécsben. Ez mostan derült ki, hogy jugoszláv detektívek nyomozást folytattak annak kiderilésére, hogy mi igaz a Sándor jugoszláv király ellen terve­zett merénylet híréből. A bécsi fascista szervezet tavaly alakult meg. £lén a trieszti alpolgármester öccse, Mussolini egyik bizalmas barátja, Tamnro Attilio áll. Ez a Tamaro Attilio újságíróként szerepel Bécsben és tényleg olykor tudósításokat küld a milánói Secolo cimü lapnak, amelyet két év elölt a fascisták megvásároltak. Tamaro három év előtt jött Bécsbe és Meissl & Schadn szállodá­ban bérelt pazarul berendezett lakosztályt. Ta­maro bécsi működését azzal kezdte, bogy Baroni-Orsini olasz követet dsnunciálta Musso­lininál, hogy liberális elveket vall és azonkívül németbarát. Mussolini erre a követet nyomban áthelyezte, Tamaro pedig megcsinálta a bécsi fascista szervezetet, amely egyrészt az Ausztriá­ban lakó olaszok ellenőrzését végzi, másrészt fenlartja az összeköttetést a magyarországi ébredőkkel, a bécsi kampóskeresztesekkel és a német fajvédőkkel. Tamaro mellett a bécsi fascista központ má­sik vezetője, dr. Clma, a bécsi olasz kereske­delmi kamara vezetőle. A harmadik irányító eiy Gozzl nevü állítólagos mérnök volt, ski azonban néhány hónap előtt, amikor a bécsi rendőrség érdeklődni kezdett személye iránt különböző üzelmek következtében, hirtelen el­tűnt Bécsből. A bécsi fascista szervezet teljesen hatalmába kerítette a bécsi Dante-egyesületet, amely 1920 ban alakult Baroni Orsini akkori olasz követ védiöksége alatt. A Dante-egyesület az olasz kullura terjesztésére alakul1, ma azonban szin­tén fascista propagandát üz. Mivel a bécsi fascista központ irodái állami épületben, az egyik reál­iskola házában vannak elhelyezve, az osztrák szociáldemokrata párt a kormány ól a fascista Bzervezet azonnali kilakoltatását követeli az ál­lami épflieiből. Tánc — jazz-banddal, pofozkodással és rendőrséggel. Három királyok napjának estéjén, a Tisza-kávé­ház tánctermében, ahol jazz-band játszik és a he­lyiségben egymás hátán táncolnak a párok, nem mindennapi incidens történt, pofonokkai, lovagias­fcodási ügyekkel és rendőrséggel. Történt ugyanis az ünnepnap éjjelén, hogy a táncterem a rendesnél is jobban megtelt. Ilyenkor nehezebb a táncolás, a párok mozdulni sem tud­nak, de a tánc ma divat s tulajdonképpen a tánc­figurák pontos betartása nem kötelező. Mindenki ugy táncol ahogy tud, de Inkább ugy, ahogy a hely megengedi. Nagyon sokszor megeshetik az­után, hogy a táncos a táncosnő lábán ropja a há­romperces táncot, avagy fordítva. De még többet előfordulnak a karambolok, a véletlen okozta össze­ütközések, amelyeknek erőssége és kellemetlensége mindig az adott helyzetektől függ. Az emlékezetes táncestén a terem legszorgalma­sabb táncosa a szegedi aranyifjúság egyik ismert és kedveit tagja volt, aki nagy szenvedéllyel tán­colta le a háromperces táncturákat. Szenvedélyé­nek azonban csak részben tehetett eleget, mert a zsúfoltság táncát egyhelyben valő mozgásra deg­radálta. A kellemetlen belyzetet még elviselhetet­lenebbé tette az a körülmény, hogy egy ismeretlen táncos következetesen mindig rátaposott a lábára. Ezt, amikor csak egyszer kétszer íörtént meg, el­lehetett viselni. A hetedik lábtaposásnál, amit nem követett bocsánatkérés, a szenvedő fél elhagyta egy pillanatra táncosnőjét, odaugrott az ismeretlen táncoshoz és néhány szavas magyarázatadás után hatalmasan pofonvágta. Az incidens természetesen nem múlott el nyom­talanul. Az elcsattant pofon hangjára megállt a tánc. Mindenki a két rendzavaró köré csoportosult, ugy hogy valósággal két pártra szakadt a bálterem. Az általános vélemény a pofontaáó ellen kelt ki, mivel a kis teremben el nem lehet képzelni, hogy ilyen rálépés ne forduljon elő, szándékosságot meg nem tételezhetett fel senki. Már komolyabb Össze­ütközésektől lehetett tartani. A két tábor valóságos farkasszemet nézett egymással, amikor az utolsó pillanatban a helyszinen megjelent az ügyeletes rendőrtiszt és mindkét táncost leigazoltatta. A személyazonosság megállapítása után az ellen­ségeskedő táncosok elváltak, hogy lovagias uton folytassák az incidenst. A rendörségen pedig mind­kettőjük ellen kőzcsendháboritás cimén indul meg az eljárás. aAMMMMfMMMMMMMMMMMMMMMMMMM^^ A kultuszminiszter igazolójelentésre szólította fel a város tanácsát a női iparostanonciskola felállításának halogatása miatt Evek éta tart a harc a város hatósága és ipari érdekeltségek között az iparostanonc* oktatás fejletzéie körűi. Az ipari és a keres­kedelmi érdekeltségek mindent elkövetnek, hogy a Szegeden felserdülő u] ipsrosgenaráció meg­felelő felkészültséggel kerüljön majd ki az életbe, ahol könyörtelen a verseny, ahol csak a kép­zettebbek, a Jobbak, az intelligensebbek érvé­nyesülhetnek. Az ipari és a kereskedelmi érde­keltségek ugyanis tudják azt, amire a város hatósága nem gondol mindig, hogy harcuk elsősorban a város érdekeit szolgálja, mert nem lehet közömbös a város egyetemes érdeke szem­pontjából, hogy a szegedi iparosság megüti-e azt a mértéket, amelyre, hogy a versenyben boldogulhass 30, feltétlenül szüksége van. A város batótága eziel szemben rendszerint sokalta ezt az anyagi áldozatot, amelyre az iparos-képzésnél ssükség mutatkozott és igy, akarva-akiíallan, állandóan akadályokat gördí­tett a természetes fejlődés aljába. Emlékezetei, hogy az elmúlt évben milyen ádáz közgyűlési viharok voltak az iparos tanonciskola oktatóinak óradija körűi. A tanítók követelése állítólag túl­zott volt, azonban a város tanácsa annyira ki­élezte a kérdést, hogy majdnem tanitósztrájkra került a sor. Amikor azután különböző, erő­szakos rendszabályok alkalmazásával a béke mégis helyreállt, a tanítók nem nagy ambiciá­val kezdték meg az iparostanoncok oktatását. Még élesebb harc támadt a női iparostanonc­iskola felállítása körül. E re valamikor a város vállalt kötelezettséget. Kötelezettségét azonban nem válthatta b«, mert kitört a legnagyobb vis major, a világháború, amely minden téren visszavetette a város fejlődését. A háború azon­ban vénet ért, sőt azóta is eltelt már hét eiz­tendö, de Szegeden mig masincs női iparostanonc­oktatás, pedig volt már algalom arra, hegy legyen. A várói tinácsa a szegedi ipari és kereskedelmi érdekeltségek sürgetésére ugyanis már jó régen kimondotta, hogy hajlandó tei­álliiani az iskolát, ha az állam gondoskodik helyiségről. Az állam néhány hónap múlva tel­jesítette is ezt a feltételt: felajánlotta a város­nak a Marcit uccai polgári leányiskolát erre a célra. A Délmagyarország annak idején be­számolt arról, hogy a város tanácsa a helyiség­kérdés megoldása uíán sem oldotta meg ezt a kérdést, még pedig azért nem, mert az űgy aktái áliitólag — eltűntek. Igy aztán az idén sem kezdődhetett meg Szegeden a női iparos­tanonc-oktatás. Az érdekeltségek azonban — ngy látszik — nem nyugodtak meg a kérdés ilyen módon tör­tént elintézésiben, mert a kultuszminiszter most elég szigorú hangn leiratban sürgette meg a város tanácsinál a kérdés megfelelő elintézését. A miniszter formálisan igaxolójelentésre hivta fel a város tanácsát, hogy miért nincs meg még mindig as iparoi tanonclányok iskolája, amikor az elmúlt év nyarán ugy állapodtak meg, hogv az iskola szeptemberben feltétlenül megnyitik? Szigorúan felhívja a város hatiságái, hogy záros határidőn belül állítsa fel az iskolát is sürgősen tegyen jelentist, hogy eddig mlirt nem állította lel. A tanács csütörtökön foglalkozott a kultusz­miniszter leiratával. A tanács elhatározta, hogy felhívja sz iparostanonciskola igazgatóját, hogy jelense be, a női iparostanonciskolához hány tanerőre van szSkség és készítse cl az oktatási tervezetet. Elhatározta a tanács, hogy a kultusz­miniszterhez felterjesztendő jelentésében as iskola felál itása körül mutatkozó késedelmet az elő­készítő munkálatokkal és a szervezkedéssel in­dokol i* meg. Iparospárt Szegeden. A szegedi iparosság egy töredékének vágya a gazdasági iparospárt megalakítása. A tervnek természetesen sok ellenzője támadt, mert a külön gazdasági párt alakítása teljesen felesleges, amikor az iparosság gazdasági érde­keit megvédi az Ipartestület, de kü'önösen az Iparkamara, amely a legjrisebb gazdasági ér­deknek is hü szószólója és pfttrónusa. A sze­gedi iparosság egyrésze azonban Körmendy Mátyás vezérlete alatt szerdán délután a Nyári­fele vendéglőben zászlót bontott a csak gazda­sági iparospárt megalakítása mellett. Az értekezlet, amelyen résztvettek az Ipar­testület szakosztályainak vezetői, kimondota, hogy politika nélkül megalakítják a csak gazda­sági érdekeket szolgáló Iparospáriot 8 afelett majd későbben határoznak, hogy az elkövetke­zendő választások idejére a párt nem vesz-e fel politikai je leget 4 csak gazdasági pártnak az értekezleten számtalan ellenzője támadt, akik a gazdasági pártot feleslegesnek és meddőnek találták és inkább amellett szólaltak fel, hogy ha már az iparosság pártot alakit, ugy az kimondottan politikai párt legyen, mivel az ipa­rosság gazdasági érdekeinek megvannak a meg­felelő védelmezői. Az értekezlet végül mégis a politika nilküU gazdasági iparospárt megalaku'ása mellett ha­tározott és sgy bizottságot küldött ki magából a pártprogram kidolgozására. Az iparosok ter­vezett gazdasági pártját egyelőre tehát nem sikerült megalakítani. jSzüíőknl Í Hozzátok el gyermekeiteket hétfőn és kedden a KORZÓ MOZIBA jPETER PAN| ifjúsági film előadásaira! TEA-VAJ naponta friss minőségben V,o kiló 6000 korona a Központi Tejcsarnok Rt. fiőkj«iban. 119

Next

/
Thumbnails
Contents