Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-06 / 4. szám

6 DBLMAQYARORSZ A|Q 1926 január i. Önvédelem, vagy szándékos embertilés. Bál után Doroztmán, 10 A Dilmagyarorszdg részletesen beszámolt arról, bogy Szilveszter éjjelén a dorozsmai tanyák között, a bál után. Csongrádi Mihály dorozsmai legény leszúrta régi vetélytársát, Fraaz Józsefet, aki súlyos sebei következtében még a tett színhelyén meghalt. Csongrádi Mihály véres tettének elkövetése után elbujdosott, majd újév reggelén bejö't a városba és lejelentkezeti a szegedi törvényszék vizsgálóbitójánál, Jcirve letartóztatását. A vizsgálóbíró a csendőri jelentések alapján a nyomozás megejtésére kiszállt a helyszínre és kihallgatta a tanyai bál mulatozó fiatalságát arra vonatkozólag, hogy mtlyen körülminyek között folyt le a halállal végződött összecsapás. Csongrádi Mihály ugyanis kihallgatása alkalmával azzal védekezett, hogy önvédelemből követte el tettét. A támadó fél nem ö volt, hanem Franz József, aki neki régi haragosa és ellensége. Békésen akart hazatávozni a bálból, amdőn Franz József barátaival elébe ugrott és szidalmazások közepette feléje szúrt. Csongrádi erre bicskát rántcft. Szúrt, hogy hová, azt nem tudja. De nem akarta megölni Franz Józsefet. A lefolytatott nyomozás azonban nem Iá'ja bebizonyilottnak az önvédelmei és igy Csongrádi Mihály ellen szándékos emberölés cimén indul meg az eljárás. -SS—fSFizessen elő » a Délmagyarországra! •k—íz.—ic—11—ii—sí. -iu. ifann. -3u.-iu. ifc. ib. iu.-au.-au.ifc. -is A gazdasági válság és a bisebb pénzintézetek. A méreteiben és nagyságában még eddig nem ismert gazdasági válság, mely a legerősebb intézményeket is megrendítette és amely gazdasági válság úgyszólván az egész kontinensre kiterjedt, kezd már csöndesedni. A válság szorítása iassanként enged. Tudunk már lélekzetet venni és ráérünk arra, hogy amikor az áldozatok fölött seregszemlét tartunk, elkönyveljük a tanulságokat Is. Mert ha egyéb hasznuk nem is volt ezeknek a hosszú Ideig tartó fekete esztendőknek, tanulsággal bőven szo'gáltak és a sötét háttérből ezek a tanulságok plasztikusan domborodnak ki. A gazdasági válság 1914 óla húzódik, mert hiszen a háború kitörése óta bizonytalan, ingadozó volt egész Európa gazdasági élete. A biztonság érzése nélkül pedig egészséges gazdasági élet el nem képzelhető. Tudjuk, hogy a töke miiyen érzékeny, milyen kiszámíthatatlanul szeszélyes, hogy búvik — kicsalhatatlan odújába — a bizonytalanság legkisebb érzésére. Ez a rettenetes, méreteiben még nem látott gazdasági válság a legerősebb és legjobban megalapozott ekszisztenciákat és gazdasági vállalatokat is létükben támadta meg és taifun módjára seperte el a gombamődra keletkezett konjunkturális kis bankokat. Mig azonban az egyik vállalkozást összeroppantották a válság hullámai, a másik megúszta a veszedelmet néhány repedéssel, amit aztán könnyű volt kitatarozni. Nem óhajtunk a háború napjától beálló gazdasági válság különféle fázisaival foglalkozni, mert ez messze felülmúlná azokat a határokat, amelyek egy újságcikk keretébe beillenek. Mi csupán az 1923 tót húzódó, különösen a bankokat és itt is a kisebb intézeteket érintő gazdasági válságokat, annak okait és ebből levonható tanulságokat fogjuk nagy vonásokban ismertetni. A nagy világégést követő gazdasági emészlőtQz főhullámvonalában a bankok állottak és igen sok helyütt összeomlással, vagy legalább is nehezen tatarozható sérülésekkel, felszámolással, kényszeregyezséggel kellett megfizetniök különösen a kis tőkével rendelkező, gombamódjára elszaporodó fővárosi és vidéki intézeteknek. Igaz, hogy ez a nagy pusztító orkán elsodort régi keletkezésű, úgynevezett jól megalapozott nagy intézeteket is. Hogy a gazdasági válság miért pusztított elsősorban és legérezhelőbben a bankok között, ennek megértéséhez a magyarországi pénzintézetek békebeli keletkezése lélektanának rövid ismertetése szükséges. Békében a kis intézetek keletkezése nálunk egészen más volt, mint például Németországban. Ott mindenekelőtt csekély volt a törpe bankok száma, de ami volt, az is inkább a nagybankok alapítása. Ott éle3 határvonalat vonnak a „bankok" és a „takarékpénztárak" között. Olt a szükség hívta életre még ezeket a kis pénzintézeteket is, mig nálunk igen gyakran olyan mozgató erők, melynek kedvéért éppen ugy lehetett volna bármely más vállatatot alapítani. Hogy az eféle alapításokból csak egyet és a leggyakoribbat emlitsük, hány kis bankot alapítottak egy ügyvéd kedvéért. Adva volt egy törekvő fiatal ügyvéd, a rokonság, vagy talán inkább a feleség rokonsága, hozzá gründolt az ügyvédhez egy bankot, hogy legyen klientúra és talán — sohasem lehet tudni — a bank külön is jó üzlet lesz. Volt aztán az ilyen intézeteknek 50.000 koronája, (de sok intézet van, aki ma boldog lenne, ha ma 50.000 béke-korona tőkéje volna), melyet azonban készpénzben nem is bocsájtottak az intézet ren delkezésére. A kicsi és csak szinleg létező tőkével irreálisan indul meg az üzlet. A kistőke általában minden vonalon vészit jelentőségéből és amikor a nagytőke haladvány3zerüleg érvényesült, az ilyen apró vállalkozás legfeljebb ugy tud megállni, ha a nagytőke szolgálatába szegődik. Ehelyett azonban mi történt? Az irreális kiindulási alapot azzal vélték ellensúlyozni, hogy letet tek a további lépésekben is a realitásokról és kockázatos vállalkozásokba bocsátkoztak. Ez kecsegtető, de bizonyos, hogy minél kockázatosabb a vállalkozás, annál kevésbbé líquid, annál kevésbbé vonhatja ki a vállalat tőkéjét, ha erre szükség van. Es ha egyszer a pénz-fíottság helyét a pénzszűke váltotta fel, — mint ahogy ez békében is igen gyakran bekövetkezett — és a nem mobil vállalkozások lekötötték az ugy is szerény tökét — ilyenkor mindenki nehezen fizet, a gyenge adósból pláne lehetetlen a pénzt kisajtolni. Ekkor aztán a lappangó krízist felváltja a nyilt katasztrófa, melyet számos az ilyen kis vállalkozásokhoz fűzött eksziszíencia az életével fizet meg. Ez volt a békebeli kis intézetek alapításának rövid közgazdasági szerepének dióhéjas története. Most már lássuk, heg/ alakultak a háborút követő években az úgynevezett konjunkturális bankok. Mily közgazdasági szükség hivta azokat életre ? A nagy valuta és deviza virágzás idején, a szabadforgatom boldog napjaiban, valutaüzér volt itt a világon mindenki a sarki hordártól kezdve. Csak egy osztály maradt, hála isten, ettől — és hogy mindjárt megjegyezzük, a tőzsdétől, érintetlen — a falu földmivesei. Ekkor kezdtek keletkezni a különféle hangzatos nevü magán- és bankrészvénytársaságok. Ez azonban csak a kezdet kezdete volt. Az igazi járványszerü alapítási láz tulajdonképen akkor ütötte fel fejét, mikor a devizaközpontot felállították. Akkor előrelátható volt, hogy a spekuláció, mely az egész országot karmaiba kerítette, itt fog magának teret keresni. Talált is. Alkalma volt az egész országnak elspekulálni a pénzét. A virágzó tőzsdekonjunkt ura idejére esik a legtöbb bankalapítás. Alapított itt mindenki, még az is, aki boldog világban a bankot legfeljebb csak cégtábláról ismerte. Eleinte minden jól ment, a „heusse" volt a legnagyobb szakértő. Bank és kliens betegre kereste magát, mindkettő gazdagodott, — papiron. A nagy tőzsdekonjunktura idején — mint tudjuk — az őrjöngésig menő kosztpénzüzlet volt még egyik főüzletága ezeknek a tiszavirág életű bankoknak. A kosztpénzüzlet még jobban tüzelte az embereket, vitték pénzüket oda, ahol a soknál is többet fizettek. Nem törődtek a bonitással, nem nézték, hova viszik pénzüket, a fődolog volt, hogy sokat hozzon. Ezeknek a konjunkturális bankoknak amellett, hogy hiányzott az alapitásnál a reális alap, amellett még az a hibájuk is volt, hogy a vezetők különféle társadalmi osztályok lehetetlen alakjaiból kerültek ki, akik a banktechnika és adminisztrációnak még az alapelveit sem ismerték. Ezeket az intézeteket tehát a szó szoros értelmében a konjunktúra szülte, de az első szél elsodorta őket. Mig a békebeli kis intézetek, ha közgazdaságilag az országnak hasznot nem Í3 hoztak, de legalább legtöbbje csendesen mult ki. Addig a szó szoros értelmében vett konjunktura alakulatok az ország gazdaságának mérhetetlen károkat okoztak, kimulásuk dicstelen és szégyenteljes volt s legtöbb esetben a büntető törvénykönyv §-aival kerültek összeütközésbe. Most már lássuk, miért érte elsősorban és legnagyobb mértékben a katasztrófa a pénzintézeteket. Ennek a magyarázata igen egyszerű. A közgazdasági élet fő érvivői a bankok. A bank az a gazdasági főér, hol az egész gazdasági életei tápláló vér — a pénz — gyűlik össze, halmozódik fel. Innen indul ki az egész gazdasági életet átfutó vérkeringés és ide is fut vissza. Ha tehát az ország bármely gazdasági ágazatának vérkeringésében a legkisebb bénulás áll be, ezt elsősorban és rögtön a bankok é3 a bankokon keresztül érzik meg a gazdasági élet többi tényezői. A bank tehát legyen erős és reális, mert a bank tartja a szoros kapcsolatot a hitelező és adós között é3 a bank — amely a kettő között állva hitelező és adós egyszerre — egyesítenie ketl magában mind a kettőnek erényeit. Reális hitelezőnek kell lennie, hogy magával szemben tisztességes és szolid adósokat neveljen és reális hitelezőnek keli leneie, hogy maga is tisztességes tudjon maradni, mint adós. A fent elmondottakból tanulságképp is világosan következik, hogy különösen a kis intézetek — ha a gazdasági élet forgatagában meg akarnak maradni és azt a kis közgazdasági feladatot, melyre hivatva vannak, be akarják tölteni, ugy a reálitásnak már a születésnél kell kezdődnie. De ha már ezen tul vannak, ha már életről van szó, akkor inkább — a lemondás árán is — kis kockázattal járó liquid, szolid alapot kell választani, mert ez az a sokat emlegetett egyenes ut, a boldoguláshoz, no meg egy kis óvatosság is, melyre az elmúlt esztendők ugyancsak megtaníthattak bennünket. De ne nézzünk mindig hátra, hanem köszöntsük azokat a sugarakat, amelyek most a jobb jövő napfelkeltével biztatnak és fogjunk hozzá az újjáépítés nagy munkájához. —a. —ő.— :mo X UJ KÖNYVEK A I | DÉLMAGYARORSZÁG | I Z KÖLCSÖNKÖNYVTARÁBAN fl_ | TELEFON 306 DUGONICS TÉR 11 j| •J H. O WE.LS: A sziv titkos kama ái J WALDEMAR BOWELS: Indiában (J J VERŐ GYÖRGY : A népsziház J Dr. HANKÓ V'LMOS: — Universum * ÍO perc alatt. Tegyen kísérletet ezzel az önondaláló módszerrel és meg íogjl állapítani, milyen egyszeri!, gyors és hatásos. Melegítés vagy elektromos áram fölösleges. Egyszerűen becsúsztatja haját a West-Electric tücsatba és 10 vagy 15 perc alatt olyan gyönyörűen ondolált haja lesz, mintha a legügyesebb fodrász csinálta volna. A West-Eleclric tücsat mágneses, nem égeti, nem rágja, nem töri és nem kuszálja össze a hajat A West-Electric eleclrlzált acélból készQI, nikkelezett töké etes fényii sima mint a selyem. Maga a megtestesült egyszerüs'g, ő ökkí tart. Próbálja ki ezt a csodálatos angol gyártmányú ondoláló tücsatot. Ha nem volna megelégedve, költségeit szívesen visszatérítjük, de mi határozottan tudjuk, hogy ha látni fogja milyon egyszerűen és tökéletesen működik a Weat-Electric, nem fogia tudni soha nélkülözni. "^fjone genume wtíh.tit the tfise cont&tí WE ST ELECTRIC Jfairúurlers I készlet négy füvei 30 000 korona a pénz előzetes beküldése mellett. Utánvéttel 7000 koronával drágább. Kapható minden drogéria, gyógytár és diszmiiáruUzletben. M 3 Ha ön ezeu West-Electric tücsatokat megszokott üzletében nem tudná beszerezni, küldjön be nekünk harmincezer koronát mintakártyáért 4 tücsa tal, használati utasítással, melyek kitünö tanácsokkal szolgálnak a lwj legjobban való ondoálására. Ezen szelvény arra szolgál, hogy Önnek a rendelést m?gkönnyitse. Vágja le okvetlen a szelvényt, mert elfelejti. Most pedig vágja le ezt a szelvényt. ZSOLDOS SÁNDOR a WEST-ELECTRIC HAIR CURLER 00. LID. LONDON magyarországi vezérképviselte Budapest, IV. ker., Városház uooa 14., félemelet. Telefon: 54-78. Mellékelve küldök Önnek 33.000 koronát és kérem, küldjön 1 mintakártyát West-Electricet 4 tüc3attal, használati utasítással és „Érdekes jegyzetekkel". Név és pontos cim egy darab papírra felírandó és r - • • - • • ezen szelvény hozzáragasztandó. Mliw^gii minden más kézimunkát és elérajzo• a • 11c. C9I. léit a legmodernebb minták alap|án, elismert legszebb kivitelben és legjutányosabb áron készifek. KÜUER ERZSI kézimunka üzlete 1 Szeged, Takaréktár ucca 1. szám. a—w - ,jmm.M z • mwmm®