Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-06 / 4. szám

4 OELMAOYARORSZAO 1916 január 6. — A lapokban közzétett frankhamisításra vonatkozóan vannak-t Iratok az ügyészség kezében, amelyek Marsovszkyról szólnak? — Vannak iratok, — feleli az ügyész. Dr. Datvay védő: A bágii átirat szerint tettenkapásról van szó. KűlSnben a hágai Mgyiszségtőt tudtommal már a vádirat ts megérkezett a budapesti ügyészségre. — Erre vonatkozóan nem nyilatkozható m — zárja be a vitát Boronkay ügyész. Dánér Wicdiichgraelz kihallgatására siet a főügyészhez és ezért a tárgyalás ismét félbeszakad. A biróság tanácskozásra vonul vissza, majd Dánér mrgérkeiése u'án kihirdeti a törvényszék végzését, mely szerint Dánért megesketik vallomására. Ezután as ügyész példás ítéletet kér Klár ellen, aki megfeledkezett az ötödik parancsról: ne ölj. Ezután Baracs Marcell mondotta el védőbeszédét. A perbeszédek elhangzása és az iféötanács hosszabb tanácskozása u)án délután 5 óra után hirdették kl a törvényszék Ítéletét, amely szerint a biróság bűnösnek mondotta ki Klár Zoltánt szándékos emberölés kísérletének vétségében és ezért 5 hónapi fogházra és 3 évi hivatalvesztésre itélte. Ugy az ügyész, mint a védő felebbezett az ítélet ellen. 99Nagy baj, hogy a belügyminisztériumban nagyon kevés városi ember van." A polgármester a városi tisztviselők „újévi ajándékáról". — A kiszolgált tiaztviaelök a legközelebbi közgyűlés után nagyon hsmar nyugdíjba vonulnak. A belügyminiszter — mint isftieretes — újévi ajándékul adta ki a városi tisztviselők uj státuszát megállapító rendeletét, amely nem igen okozott valami túlságosan nagy örömet az érdekeiteknek, mert megközelítőleg sem elégitette ki a hozzája fűzött várakozásokat. A rendeletnek az a lényege, hogy a városi tisztviselőket eggyel alacsonyabb fizetési osztályba sorozza, mint amilyenben eddig voltak, de lehetővé teszi, hogy három—hat évi szolgálat után egy fizetési osztállyal előlépjenek. A belügyminiszter rendelete természetesen nagy viszszatetszési keltett a tisztviselők körében és alaposan lefokozta az újévi hangulatokat. A polgármester, akinek minden idejét lefoglalták az újesztendei és névnapi üdvözlések, valamint a tanyai vasúttal kapcsolatos versenytárgyalások elő • bészitö tárgyalásai, csak most tanulmányozhatta át a rendeletet és a Délmagyarország munkatársa előtt a következőket mondotta ró'a: — Ezzel a rendelettel a belügyminiszter tulaj donképen a vármegyei tisztviselők státuszát rendező rendeletet terjesztette ki a városokra is. Pedig a városok adminisztrációja és a megyék adminisztrációja között lényeges különbségek vannak. A megyei törvényhatóság hatásköre elsősorban lényegesen kisebb, mint a városoké, mert az utügyek intézésén és a szolgabirák által intézett közigazgatási kihágások elbírálásán másra nem igen terjed ki. A megyei közigazgatásban nem szerepelnek városrendezési problémák, a megye a legritkább esetben épit, nem fejt ki úgyszólván semmi kulturális működést, nem bonyolít le kereskedelmi ügyleteket sem és nincsen szüksége olyan szervre, mint amilyen a városoknál a tanács. A megye szervezete igy még a mai modernizált formájában is nagyon emlékeztet a Szent István-korabeli eredeti formájára és lényegesen különbözik a városok szervezetétől. Éppen ezért nagy ba) az, hogy a belügyminisztérium úgynevezett városi osztályában nagyon kevés városi ember van, ellenben minden pozíciót a megyékből felkerült urakkal töltenek be, akik a városi élet szükségleteit és közigazgatási formáit egyáltalában nem ismerik és azonosnak vélik a megyei törvényhatóságok érdekeit a városi törvényhatóságok érdekeivel. — Ennek a helyzetnek a következménye a most kiadott státuszrendelet is, amely egyik ujabb megnyilvánulása annak az ősi magyar politikai hibának, hogy ott, ahol a városok ügyeit intézik, a városi közigazgatás intézményeit vajmi kevéssé ismerik. Nem ismerik a városi tanács intézményét sem. Ezért történhetett meg, hogy a városi tisztviselők státuszának rendezésére kiadott rendelet szinte teljesen azonos a megyék számára készült rendelettel. A tanács tagjai például lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe kerülnek, mint az olyan tisztviselők, akiknek a megyei közigazgatásban van nagyobb szerepük, igy a főügyésznek, a főjegyzőnek és az árvaszék elnökének. A rendelet értelmében ezek — éppen ugy, mint a tanácsnokok, megválasztásuk alkalmával a hetedik fizetési osztályba kerülnek —; három évi szolgálat után léphetnek elő a hatodik fizetési osztályba, a tanácsnokok ellenben, akiknek pedig sokkai felelösségesebb és fontosabb szerepük van a városok közigazgatási életében, csak hat évi várakozás után juthatnak be a hatodik fizetési osztályba. Ha indokolt lenne ez a disztinkció, akkor éppen forditva lenne indokolt. Elmondotta még a polgármester, hogy a rendelet érielmében nagyon sok tisztviselő fizetése vál tozatlan marad, csak nagyon kevesen kapnak néhány százezer koronával nagyobb fizetést, a legtöbb tisztviselő fizetése pedig egészen lényegtelen összeggel, havonta negyven ölvenezer koronával emelkedik. A legkisebb fizetésű dijnokoknak adja a rendelet a legkisebb javítást, de azért a rendelet érielmében tizennyolc legidősebb napidíjas nyugdíjjogosulttá válik. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy a város törvényhatósági bizottsága él-e a sérelmes rendelet ellen felirati jogával ? — Nem írunk fel, — mondotta a polgármester — hanem a rendetet megváltoztatásáért a városok kongresszusában vesszük fel a küzdelmet. — Mi !e3Z azokkal a tisztviselőkkel, akik már kitöltötték teljes szolgálati idejüket s igy a rendelet értelmében azonnal nyugalomba kelt vonulniok — kérdeztük. — A legközelebbi közgyűlés elé kerül ez a kérdés. Ha nem hangzik ei olyan indítvány, hogy a közgyűlés terjesszen javaslatot a minisztertanács elé a kérdéses tisztviselők akti? szolgálatban való megtartása érdekében, akkor bizony a kiszolgált tisztviselők nagyon hamar nyugdíjba vonulnak. Eimondotta még a polgármester, hogy a rendelet végrehajtásának előkészítése megkezdődött. A munkát a főjegyző, a főszámvevő és a főkönyvvivő végzik. A jelenlegi státuszt összehasonlítják a békebe'i státusszal, megállapítják a különbséget a kettő között és a rendelet alapján átdolgozzák a város érvényben levő szervezeti szabályrendeletét. Ennek keretében gondoskodnak arról, hogy az ideiglenesen betöltött állások, amelyekre a változott viszonyok következtében feltétlenül szükség van, bekerüljenek a szervezetbe és igy a közgyűlés véglegesen betölthesse azokat. Szükség van például egy uj árvaszéki ülnöki állás szervezésére és mivel a polgármesteri hivatal is kibővült a népgondozó hivatallal, valamint a testnevelési tanácscsal, a létszámot itt is szaporítani kell. A létszámcsökkentő bizottságot ezzel szemben Ismét összehívja a polgármester, hogy mégegyszer és talán utoljára vizsgálja végig a város összes hivatalait, hátha talál még fölösleges és elapaszthatő munkaerőt valahol. Dr. Darvas Károlyt felmentették a sikkasztás és okirathamisitás vádja alól. A törvényszék szerint a vád bizonyítékai nem elegendők, mig a vádlott védekezést elfogadható. — Az ügyész felebbezett az Ítélet ellen. A szegcdi törvényszék Wirf-tanácsa kedden folytatólagosan tárgyalta dr. Darvas Károly sikkantási és közokirithimisifási bűnügyét. Hétfőn — mint ismeretes -— befejezték a tanuk kihallgatását, mig kedden már a vád- és védőbeszédekre, továbbá az ítéletre is került a sor. A folytatólagos főtárgyaláson Tompa Qyala ügyész a tárgyalásra rövid uton btidvzf.tt özv. Elek Józsefné kihallgatását kéri, aki Darvas ügyvédnél volt abban az időben alkalmazásban s ő állította ki az egyesijeit milliós nyugtát Bálint János nevére, amelyben szó sem volt honoráriumról. Dr. Tirr Aladár, Dirvas védője ellenzi a tann kihallgatását. Bejelenti, kogy Elek JAzssfné ptres viszonyban vin Dirvas ügyvéddel és hogy a tanujelöit a tegnapi fő'árgyaláa után dr. Száraz István és felesége előtt azt a kijelentést tette, hogy „végre Ut az ideje, hogy leszámoljak Darvassal". Különösképen aiért ellenzi még kihallgatását, mivel az a hétfői tárgyalási napon végighallgatta az égési főtár gyaiást és igy tudomást szerzett a per anyagáról. A biróság végül 1a rövid tanácskozás után ugy döntött, hagy nem ad helyt a bizonyításkiegészítésnek és felszólította a vád képviselőlét vádbeszédének megtartására. Tompa Gyula ügyész vádDeszédébtn bizonyítva látja dr. Darvas Károly ügyvéd bűnösségéi. Elmondja, hogy Bálint János, akit egymillió ko'onára büntetlek, egymillió háromszázezer koronát adolt át Dirvas Károlynak azzal, hogy ebből az fizesse ki az egymillió korona büntetéspénzt, mig a háromszázezer koronát ügyvédi költségre adta. Ebhez hiányzott még kétszázezer korona. Darvas ekkor azt a kijelentést tetfe, hogy ha postán elküldi még a félmillió koronához szűksíges kétszázezret, ugy befizeti a teljes büntetéspénzt. A pénz postán be is érkezeti. A küdeményt Dirvasné vette át, de bebizonyítva látja, hogy Darvasnak is tudnia kellett a pénz beérkezésiről. Közben azután Darvas az egymillió koronára részletfizetési engedményt kért az ügyészségtől és befizetett ehö részlet fejében 250 ezer koronát. A második részlet befizetése azonban elmaradt, az ügyészség értesítette Bálintot, aki megtagadta az éresités átvételét azzal, hogy ő már mindent kifizetett Darvasnak. Igy került Darvas Károly ezután ennek a bűnügynek középpontjába és az elkövetelt bflncielekménye pedig teljesen tisztázva ítéletre vár. Darvas Károlyné eskü alatt telt vallomását a vád elfogultnak és valótlannak tartja. — Nem tudjm elképtelni — mondotta az ügyész —, bogy Darvas né, aki oly j lentékteleinek tartotta a ké százezer koronát, mégis oly mélyen el kellett néki rejtenie a fehérnemüs szekrényébe, hogy ai onnan csak az eljárás idején kerűtt vissza. — A vádlott a rendőrség elölt beismerte, hogy kapott kétszázezer koron It, ezt pedíg itt a főtárgyaláson megcáfolta. A vádlott erre azt mondotta, hogy a rendörségen felmutatták előtte a pénzes utalványt és erre mondta, bogy ez igy van, tud róla. Ezek után csodálkozik azon, hogy a vádlott nem állott elő azzal, mint a többi vádlottak, hogy ütitték-verték a rendőrségen. Enyhitő körülményt sem talál Darvas Károlynál, sulyo8bitónak veszi azt, hogy Darvas büntetett előéletű és hogy mint ügyvéd követte el a bűncselekményt. Dr. Türr Aladár, Darvas Károly védSje teljesen ártatlannak tartja védencét. Darvas azért keiült ide, mert ártatlan és azért, hogy ártatlanságát a biróság is megállapítsa. Munkássága, jólmenö irodája miatt az Irigység ki' kezdte Darvas Károlyt. Még a jogi tudása is irigységet keltett. Üldözés tárgya leli és ei kellett következnie az időnek, hogy Darvas Károly idekerüljön a vádlottak pad|ára, hogy innen fe emelt fővel, felmentve távozzon. A nyomozás drasztikusan bánt el a vádlottal, mert talán még a rablógyilkossal sem szoktak igy elbánni, de a felmentő ítélet ismét teljes fényben ragyogtatja az igazságot. A nyomozati eljárás sérelme az egész ügyvédi társadalomnak, amelynek csak felmentő ítélettel lehet elégtételt adni. Majd elmondja a tényá'Iást, amelynek alapján bebizonyítva látja Darvas teljes ártatlanságát. Védbeizédét egy allegóriával fejezi be, kérve az ártatlanul meggyötört védencének felmentését. A biróság a vád- és védbeszédek elhangzása után ítéletre vonult vissza, ma]d meghozta ítéletét, amely szerint a vád is annak következményei alól fok menti dr. Darvas Károlyt. Az ítélet indokolása szerint a törvényszék lényegtelennek tartja az igy elbírálására nizve, hogy a vádlott és Bálint János kizitt milyen megállapodás jött létre a honorárium kérdésiben. Bálint az első 500 ezer koronát még a tárgyalás előtt költségekre fizette- A sikkasztás tulajdonképpen a vitás 200 ezer koronánál kezdődne de a vádlott védekezése Ut elfogadható az elégtelen is nem megnyugtató ellenbizonyítékokkal szemben. A biróság nem látja bizonyítottnak, hogy Darvas tudott a 200 ezer koronáról, hasonlóképpen azt, hogy az okirathamisítást elkövette volna s igy a vádlottat fel kellett menteni a vád és annak következményei alól. Az ítélet ellen a vád a felmentés miatt felebbezist jelentett be, míg Darvas Károly megnyugodott a felmentő léidben. Concerlhangversenij az Apostolokban. A zenétzegyesület szimfonikus zenekara na dílelStt fél ii Arától i óráig klasszikus hangversenyt tart az „Apostolok" éttermeiben. — Belépődíj nincs.