Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-31 / 25. szám

1926 január 27. DELMAQYARORSZAQ 228 Botrány m csongrádi közgyűlésen. „Zsidó tisztviselők milliókat vágnak zstbr*, mig filléreket kapnak a keresz­tények." — Kiss József sulyos támadása a malom elleti. — Roaenbarg malom­igazgató becsület sértési pöre. Csongrád rendeseit tanácsa város közgyűlé­sén 1925 augusztus 29 én nagy viharok tom­boltak. A botrány Kiss József képviselőtestületi tag beszéde körül robbant ki, aki élesen meg­támadta a Csongrádi Hengermalom Részvény­társaságot. A gőzmalom ugyanis egy kérelmet terjeszteti a városi közgyűlés elé, amelyet a közgyűlés teljest'elt is. A hozzászólások során azonban Kiss József éles támadást intézett a malom etlen. Kijelentette, bogy a malom és Igazgatósága felekezeti alapon áll. A keresz tény tisztviselők hátrányba kerüllek a zsidó tisztviselőkkel szemben, amit Igazol az a kö­rülmény is, Hogy a legutóbbi haszonrészesedés­ből a keresziiay tisztviselők csak filléreket kap­tak, mig a zsidó hivatalnokok milliókat. A ten­dcncióms tármdást számtalan ellenvető és cá­foló közbeszólás kisérte, amikor a közgyűlés padsorai köiött jelenlevő, szintén bizottsági tag, Rosenberg Ede malamigazgató háromszor kiál otta a szónok felé: — Hazudik, hazudik, hazudik. A benső felháborodásból eredő közbeszólás miatt Kiss József sulyos becsületsirlis cimin feljelentette Rosenberg Ede malomtgazgatót, alut a csongrádi járásbíróság vont felelősségre. A vádlott malomigaxgató a járásbirósági tár­gyaláson beismerte, bogy bisznáita ax inkri­minált kifejezéseket, de azokat jogos felhdbo rodásában használta, mivel Kiss József beállí­tása a milom felekezeti jellegiről igaztalan is valótlan rágalom voli. A járásbíróságnál ki­hallgatott tanuk megcáfolták Kiss József állítá­sát, ugy bogy a biróság felmentő itiletet ho­zott a nagyirdekessigü rágalmazást pirben. A Járásbirósig s felmentő Ítélet indokolásá­ban kimondotta, bogy a közgyűlés hatóságot kipez, ahol a felszólalók, mint ügyjelek álla­nak egymással szemben. Az ilyen batóság előtti tárgyalásnál a közbeszólások nem bünte­tendő cselekmények. Rosenberg Ede vádlott mef jegyzését hatóság előtt, folyamaiban levő ügyben, az ügyjilre vonatkozólag mondotta. A hazudik szó az ügyre vonatkoiik és az nem egyéb, mint Kiss József állításának sértő taga­dása s mint ilyen, nem képez büntetendő cse­lekményt. Felebbezés folytán szombaton-, került felebb­viteli főtárgyalásra ez az ügy. A szegedi törvényszék felebbvileli Tóth­tanácsa megsemmisítette a járásbíróság fel­mentő ítéletéi és Rosenberg Ede válottat ötszáz­ezer korona fő- is ötszázezer korona mellék büntetésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban bárom évi próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék kimondotta, hogy Rosenberg Ede sértése nem voli jogos, mert az a tárgya­láson, illetőleg a közgyűlésen nem lehetett ügtfél, mert saját gőzmalmának ügyét tárgyal­ták, ahol ha felszólalt volna, összeférhetetlen­ségbe került volna képviselötag*ágával. Rosen­berg Ede ez alkalommal tehát nem mint ügy­fél állott szemben a felszólaló Kiss Józseffel s igy a sértést elkövette inkriminált kifejezésével. Az ítélet jogerős. „Keleti Looarno Hfeil, amely megteremti a lelkek békéjét." Fenyő Miksa előadása: miképen érhetjük el a demokrácia diadalát a gyűlölség és a kaland politikája felett? A kamarában rendezett értékes előadásciklus ujabb Jelentős értékű előadással szaporodott. Szombaton este Fenyő Miksa, a GyOSz igaz­gatója tartott szélesvonalu, sok mélységbe vilá­gító nagy koncepcióiu szabadelőadást „Locarno és a magyar külpolitika'' cimen. Fenyő Miks» a tőle megszokott elsőrendű előadói készség­gel beszélt rendkivüli éleslátással azokról a problémákról, amelyek minden újságban min­dennap előfordulnak, de a nyilvánosság való­ban nem lá j« a kontúrokon kivül a lényeget. Wimmer Fülöp elnök meleg szavakkal kö­szöntötte Fenyő Miksát, akinek már szinte má­sodik ottbona Szeged, majd Fenyő kezdett bele előadásába. Eliő szava ban ő is kénytelen volt foglalkozni a frankhamisítás szörnyű bűnével, mert hiszen ma ez a merénylet áll minden ese­mény előtt és felvetette s kérdést, vájjon, ami­kor ilyen merényletek bombázzák szét Magyar­ország nehezen megszerzett becsületét, — ér­demes-e foglalkozni — Locaraoval. A felelet pedig az, hogy a Irankhimisitás a bűn, a me­rénylet mégis csak elmúlik egyszer, de áll és él a nagy gondolat, közeledés a békéhez, a világok és országok kiengesstelődéséhez. Ezután rátért a nagy tetszéssel kisért előadá­sának magvára. Fenyő mindenekelőtt megállapította, hogy a népszövetségi okmányban öt otyan pont van, amelyek valamelyest megvalósítását jelenthetik a Wiisoni igéknek és ezek vonatkoznak a vá­lasztott bírósági ítéletekre, azokra a szankciókra, melyeket a Népszövetség alkalmazhat olyan tag|ai ellen, akik a döntést fegyverrel provokál­ják és végül a kissebbségek védelme. — Nem sok ez — mondotta —, de hogyha ezeket becsületesen megvalósították volna, akkor másként állana ma a világ sora. De a Nép­szövetség eddig a győztes államok policarchiája volt Semmit ideájából meg nem valósított, mígnem a világ nyomora meg nem tanilotta, hogy ez igy tovább nem maradhat: És ekkor Jött Locarno. Locarno nem jelenti Versailles érvénytelení­tését, de jelenti azt, hogy a győzők egyik ke­züket leveszik a zsákmányról és hogy Német­ország meglazult kötelékekkel csaknem egyen­rangú félként ülhet le velük a tárgyaló­asztalhoz. A locarnoi egyezmény kézzelfogható oedményei már is Jelentkeznek. A rajnai meg­szállás csökkenőben van. Németország bele­kapcsolódik a nemzetközi politikába és az a kOiülmény, hogy a politikum csak a nyugati határok megváttozhatatlanságát biztosítja, egy­úttal azt is jelenti, hogy a keleti határokon igenis következhetnek be változások és hegy a sziléziai igazságtalanságot, a danzigt abszur­dumot egy megfelelő döntőbírósági Intézkedés megváltoztathatja. — De vájjon — kérdi előadó — a béke müve ezzel be van e fejezve ? Vájjon az állam* férfiak nem látják, hogy Európa nemcsak a német seben vérzik ? Hogy Trianon tőrdöfése éppúgy elüszkösiti testét, mint Versailles ? Hasz­talan minden nyugati megállapodás, ha Tria­nont nem tudják átváltoztatni egy béke-instru­mentummá. De hogyan lehetséges ez? — Európa eddig édeskeveset törCdött ve­lünk. A népszövetségi kölcsön cselekedetét hálával ismerjük ei. Ahhoz, hogy a lelkek békéje helyreálljon, semmltsem tett. Azok a kombinációk, melyek eddig felmerültek: Ausztria­Magyarország gazdasági egyesítése, a dunai konföderáció, stb. stb. mindinkább Ausztria ked­véért vetődtek fel, illetőleg azért, hogy Ausztria csatlakozását Németországhoz meggátolják. Fenyő ezu án sorra bírálja eseket a terveket és megállapítja, hogy addig még csak gondolni sem lehet megvalósításukra, amig egy keleti Locarno a lelkek békéjét meg nem teremti. Nem szabad, hogy Trianon továbbra is tabu maradjon; nincsen szó vérmes reményekről, ál­modozó irredentizmusról. De Ishe ségesnek tart]?, hogy egy döntőbíróság elé táriuk a mi aktáinkat, arról, hogy a Duna mentén Pozsony­tól lefelé 1.000,000 magyar él vérségi, geog­ráfiai és gazdasági kapcsolatban velünk pasz­tán kigondolt határok álfa! elszakítva és ba mi azt bebizonyítjuk, bogy a Szatmárnémeti— Nagyvárad—andi vonalnak migyarsigát os­toba stratégiai szempontokból seakítottdk el, ha elébük tárjuk a Bácska északi részér?, a baranyai háromszögre vontf&o ó agákat, ak»or lehetetlen, hogy III változás ne következzen be. — Ezeknek a nem nagy terűiteknek, két­millió magyarnak visszacsatolása jelenti ötven­millió embernek njugtlmis munnáját az euró* pai kul ura érdekében. É% ezt a viltozást nem szabad rábízni a történslasi fejlődés immanens erőire, hsnem aktiv külpolitikával ksli ennek lehetőségeit megteremteni. Ha annak idején a gondolat előkészítésére annyi energiát fordí­tunk, mint amennyit ma vagyunk kénytelenek fordítani, hogy a frankhamisítást frankhamisí­tásnak Ismerjék el és mm külpolitikának, ak­kor sikerre van kilátásunk. Es ez nagy dolog lesz. Nemcsak értékes területeket jelem nekünk, nemcsak kétmillió magyar visszatérülését, de Jelenti a nyugati demokráciának dbdaldt a gyűlölség és a kaland politikája feleit. BALI RUHÁKHOZ csipkék, szatlagok, gyöngyök stb. minden kivitelben, óriási választékban Pollák Testvéreknél Csekonics ucca és Széchenyi tér. 176 jl6 éven felüli} bakfisok I jöjjetek el és lássátok, hogy vannak még £ |„gáláns banditák"* j TOM MIX. | | Hétfőn ós kedden a BELVÁROSI MOZIBAN. { -^rtfUNK AZ UTÁNZATOKTÓL^ HÖLGYEK FIGYELMÉBE 1 G0TTSCH ALL JÁNOS újonnan be­rendezett és lényegesen megnagyobbított HÖLO VFO DR ASZ A T1 SZALONJA Kölcsey u. 2. jmanikűr! Kölcsey u. 2. | HPlgyfodír Aszalj | HaJfegtésKct j | Kozmetika J elkülönített fülkékben. Postiche (hajraunka) müíiefy Bubifráurák párisi és bécsi mintára. Elsőrendű munka és eltayOs arak. Előfizetőknek (abonoma) nagy árkedvezmény. 14 Jó jövedelemre tehetnek szert urak és hölgyek, kik kis hetídijtétei& biztosítást ter­jesztenek. Kellő eredménynél külön fixfizetés. Kez­dőket betanítunk. Jelentkezni lehet hétfőn és ked­den délelőtt 50-fél 1 óráig Hidréger, Párisi körút 11 1 'em. Látványosságszámba megy Heim Antal Takaréktár ucca & újonnan átalakított és külföldi mintára a legmodernebb eszközökkel felszerelt uri és női Teljesen elkülönített férfi és női osztály. Angol rendszerű állandd hideg és melegvizszolgáltatás. Elektromos hajszárítás, Kékiény­kezelés, „Henné" hajfestés, egyszeri iestés után azonnali színre, Legmodernebb bubifrizurák, Szépségápolás, Mankuere és Vizondoláció. Előnyös bérletrendszer. Nem szerencsejáték! Nem véletlen szeszélyétől függ, ha Ön is részesül a majd koronát kitevő jutalmakban. Öntő? függ, bogy mennyit Mbi i Tegye el és őrizze meg jól a csikóüejes fekete CLUB cigarettapapír fekete borítékjain

Next

/
Thumbnails
Contents