Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-31 / 25. szám

4 OBLMAOYAÍÍQRSJgAQ 2916 január 31 osztálytanácsost. A miniszter teljesítette is a polgármester kívánságát és a minisZeri osztálytanácsos szómba oi megérkezett Szegedre. A délelőtt folyamán órákig tárgyalt a polgármesterre1, lekent a levéltárba és otl tanulmányozta a fö dt>é ekre vonatkozó aktákat. A polgármester a miniszteri oixtálytsnácsos látota'ása után érdeklődésűnkre kijelentette, hogy a bérlök közfii többen azért panaszolták be a városi a földmivelésGgp miniszternél, mert nem kaptak áilítólig a földbér megfizetésire haladékot. Ezeknek a bérlőknek a psnrsss teljesen alaptalan, mert a város tanácsa s bérlőknek indokolt esetben mindig ad hosszabb-rövidebb haladékot. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztositéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. PÁRISI LEVÉL. (1926 január. A Dilmagyarország (uddsttéjától.) Egy állim társadalmi életének belső rendjét és biztonságát, az ezerfecé elágazó élet s'abilMsit, sőt az általános kulturát ét felsőbbrendűséget a rendőri statisztikák szeizmográfja jelzi. Azt mondják, hogy sz analfa béták arányszáma egyenes viszonyban áll az alantas érdekekből elsővetett bűncselekményekkel, a gyilkosságokkal, rablásokkai és fosztogatásokkal. Ezt a filozófiiilag szépen kigondolt föl evést mostanában ugye. csak csúffá tették as amerikai és a pirisi gonosztevők. Évek óta meioldhatailan problémája a kultur nyugatnak a folyton áradó, erősödő, nyugtalanító és kétségbeejtő „bünhullim". A gonoszok hadseregének állandó növekedése, amely vakmerő támadasokat intéz napról napra a békés társadalom ellen Ntwyork roppant városának házrengetegében, ahji valóságos csitákat vívnak velük a nyugalom őrei és ahol a lincielések és a statáriálii Ítélkezések sem tudnak gátat vélni a fekete kezek hatalminak. Párisban, az indusziriális kispolgárság szabad hazájában, a gyermekei éi bohém francia népben, amely enthuziazmusában barrikádokon kész harcolni, ölni és meghalni, de anelyelött clborzasztó bűn ma is a más vagyonának eltulajdonítása és ahol a magántulajdon szentségének pillérein nyugvó Respublika rettenetes büntetéseket mér ki a tolvajokra, betörőkre és rablógyilkosokra, az utóbbi hónapok folyamán ijesztően elszaporodtak a gyilkosságok. Majdnem minden napra esik egy. Megdöb* bentő, bestiális embertelenségek, amiket néhány frank elrablásáért követnek el. És a gyilkosok egytől-egy tg fiatalok. Tizenhat, husz érés sihederek, néhányat a nyomor sem fojtogatott, tisztességes keresető munkások voltak, akiket valami borzalmas morális zBllés környékezett meg. Bavina ijedtében kiejtette a kezéből a borotvát, de Palkó bácsi azonnal feladta neki. — Csak lásson hozzá hamar mester, mert sietnénk a füzesbe fáért. De szépen megborotválja ám I — Kicsodát? — hebegte a mester. — Hát s szamárkámat, — simogatta az öreg szeretettel a szamárka tarkóját. — Tudja, már ki is fizettem az árát. — De hiszen kend a cimborájáról beszélt 1 — fakadt ki Bavina. — Csakis! Nincs nekem jobb cimborám a szamárkénál. Hozzám tartozik, mint fához a nyereg. — Ne figurázzék kend, mormogott Bavina. — Eszem ágában sincs 1 — húzta fel Palkó bácsi a seprőforma szemöldökéi. — Én csak azt kívánom, amire megalkudtunk. Aztán ha jól felgondoljuk, nagy dicsősége lesz ám az az urnák, ha hire megy, hogy szamarat borotvált 1 A borbélyt egész hosszában rázta a hideg. — Tudja mit, bácsi? Visszaadom az egyik hatost, aztán menjen kend Isten hirével. — Egy hatost, meg egy garast, — kacsintott Palkó bácsi, — tudja, azt a garast, akit a cimboráért fizettem. Bavina nyögött és fizetett és őszre elhurcolkodott a kunok közül Nem álta tovább a nagy népszerűséget. Tudniillik akármerre járt, mindenütt azzal köszöntötték: — I-hu-ha-há, I-hól A mi földünkön csak a hire maradt, hanem az utódai tán még most is folytatják a nyúzó mesterséget valahol a Felvidéken. Esetleg mint zsupánok. Ilyen tónusban írnek az uj rejtelmekről a párisi lapok és tanácstalanul álltnak a legújabb kor erkölcsi életének hullafoltjai előtt. Kevés és szomorú vigasztalás mindez nekünk, magyaroknak, akik méltán szégyenkeztünk az utolsó esitendők magyar rémlettii miatt, a Malnár-Tólhok, a Lédererek, a Pödörök, as Oreskovicsdk viselt dolgaiért, amelyek bejárták a világsajtót, nem nagy becsületére a magyarságnak és a magyar állapotoknak. Páris rendőri szenzációiból a három legérdekesebb és részleteiben a legmegdöbbentőbb bűntény álljon itt alább: Három üveg «őr ás három mandarin. Ez év január 8-án, hajnalban Páris egyik külvárosában, a pautini széles Carrefourok egyikén, ahol nagy, beépitetlen és fakerítéssel szegett telkek szaggaljik meg a háztömböket, megfojtva találták a 14 éves Maximé Menu-1, egy kis hentes-/ inast, a városrész egyik jól ismert üzletéből. Egy üres sörösüveg feküdt a holttest mellett, szétdobált narancshéjak, más semmi. Pénz, iromány nem volt nála, elnyúlva, dermedten feküdt ott a hólében. A nyomozó hatóság tanácstalanul állott a bűntett előtt. Kiderült aztán, hogy a kisfiút oénzek beszedésére küldötte ki a gazdája, 2 —300 franknak kellett nála lenni és emiatt törtek az életére. Négy napig semmi nyomra nem akadtak. Az ötödik napon a Rue Djnis Papin uccából Eschallier szatócs jelentkezett a rendőrségen és elmondotta, hogy egy 14 éves forma inasgyerek szombaton este három narancsot vásárolt tőle. Egy másik bejelentés is történt egyik távoleső negyedben, ahol meg két hasonló kora siheder három üveg sört emelt el az ajtó elé kirakott ládákból. Akadt egy tanú is, aki ezt a tolvajlást látta és emlékezett arra is, hogy a sihedereket a meggyilkol hente3inassal vélte látni azon a napon. Ötmilliós városban, ahol tiz perc alatt elröpiti az embert a Metropolisain a város túlsó szögletébe, a tömérdek uccarengetegben, sikátorok mélyén, hotelekben és nyomortanyákon megindult a hajsza a két titokzatos siheder után. Es a francia rendőrség négy nap alatt, pusztán személyleírás után meglelte a gyilkosokat. Messzi jártak már, a Reims felé vezető országúton, egy csendőr tartóztatta fel őket. Nem is kellett túlságosan faggatni, bevallottak mindent, elárulva harmadik társukat is. Menu pajtásai voltak, tudták, hogy pénzeket szedett be, elhatározták, hogy meggyilkolják. Elcsalták az elhagyatott térre, olt barátságosain megosztották vele a lopott sört, elfogyasztották az áldozat narancsait és azután végeztek vele. Heiven-hetven frank jutott mindegyiküknek. Még aznap e3te el is dorbézolták a pénzt egy lupanárban. A három gyilkos közül a legfiatalabb 15, a legidősebb 17 éves. A szegény Crainquabilla hatszáz frankja. A Crainquebiile-ket Anatole Francé nagysierű elbeszéléséből ismeri talán a magyar közönség. Itt „marcband des quitre-saisons" a a nevűk, a négy évszak árusai, érdekes és kedves alakjai a párisi uccáknak, kis kétkerekű fogaljaikkal, amelyeket maguk tologatnak ideoda, kínálva a karfiolok és áriiesókik, a saláták és piradicsosnok kötegeit. Páris mozgó kofái ők, többnyíre szegény emberek, akik a Les Halles hatalmas árucsarnokaiban naprólnapra vásárolják árukészletüket. Az emberségei Ferdinánd Verger is ilyen árus Vincennesben, amely külön törvényhatóság ugyan, de közvetlenül össze vin kötve Paris-aí. A mult szombaton hiába várta őt hszaBoquet atszony és nyugtalanul indult föikereséiére. Egy kis hangárban volt a kereskedő raktárja a rue de Strasbourg-on. Ide nyitott be. A homályos helyiségben, arccal a főidre borulva feküdt M. Verger, fejéből patakzott a vér, zsebei kiforgatva, órája, erszénye, még a sssbkése és a dohánykészlete is hiányzott. A halálra sebesült élt még akkor. — Ltissez-moi... bandits, canaiües, spsehes — Hagyjatok... bindiiák, apacsok... hörögte és ettől kezdve nem is tért eszméletre többé. A nyomozás itt is nagy nehézségekbe ütközött. A kereskedő elzárkózott ember volt, barátja, ismerőse senki, csak űgyfdeivel érintkezett és pontosan 8 órakor minden este otthon volt már. A gyilkost mégis előkerítették. Huszonnégy éves kiszolgáló legény, aki látásból ismerte csak Vergert. Megleste és furkósbottal zúzta be a fejét a sötét és elhagyatott udvarban. Hitszáz trank volt mindössze a zsákmány, amit a gyil. kos két nap alatt elmulatott a szeretőjével. \ A Missouri vendágat. A hirmadik eset is a napokban történt aru: des Mirtyrs-on. A „Le Missouri*-hoz címzett kis bisztró, ugy mini a többi, ezeken a ködös téli déluláaokon Üres és elhagyatott. Elise Alrlcq, a „patronns* egyedül bóbiskolt a kassza mellett, amikor belépett a boltba két fiatalember. Bort kértek és amíg az asszony az állványos pult felé fordult, az egyik vendég fölragadott egy súlyos szódásüveget az egyik asztalról és fejbesujtotta vele a szerencsétlent. Aztán fölrántották az ajtót és miután akassza pínzlirtalmát magukhoz vet ék, elmenekültek. Ez a tényállás persze a rendőrség következtetése csupán, mert a gyilkosságnak tanuja nem volt, mindössze néhány járóké őnek tűnt fel as uccán két jólöltözött fiatalember, akik izgatottan siettek a legközelebbi tsxiállonásig, autóba üllek és elrobogtak a Piacé PJgalle felé. A szerencsé len asszony, aki ma reggelre a Líriboisiere kórházban belehalt a súlyos sérülésekbe, nem tért esznéletre egy pillanatra sem és nem tudott a gyilkosokról bővebb személyleírást adni. Páris teljes közbiztonsági appirátuss kutat most a gyilkosok után. Eddig eredményte?enOI, de tekintve a francia rendőrségi szervezet nagyszerű képességeit, hamarosan elcsípik ezeket a haramiákat is, akik, ugy mint a többiek, aligha fogják kikerülni a Conciargerie gillotin-jit. Terescsinyi György. FRACK INGEK gallérok, kézelők, nyakkendők stb. nagy raktára PoSSáfe Testvégeiknél Csekonics ucca és Széchenyi tér. 176 7amAhkaiIJÍh..aI. minden színben, öntött vasedézomanceflények xu^ss^ris edényüzlete, Tisza Lajos körút 55. szám. Mihályi ffiszeies mellet). TXySr .S »volt a wieni 1925-ös őszi J.VJL JL JL fg. Mintavásárrak oly nagy eredménye ? Ép azért látogassa meg a M vur Wien ben, középeurópa keresÍVJ. ffc* SL i. kedeimi központjában, 7000 M kiálíitó ajánlja készítményeit a legnagyobb választékban és a legolcsóbb árak mellett. tizedik Wieni Nemzetközi Vásárt 1920. évi március hő 7-től 13-10. Külön rendezések! Nemzetközi Automobil ts Motorkerékkiállitds. A villamosság a mezőgazdaságban. Műszaki újdonságok és találmányok / Vadász-kiállitds. Nincsen utlevélvisiim ! Vásárigazolvánnyal és útlevéllel szabad határátlépés I Menefdijmérséktés a magyar és az osztrák vasutakon és a Dunán. Mindennemű felvilágosítást nyújtanak: I

Wiener Messe A.-G. Wien VII. és a tiszteletbeli képviselők: Szegedi: MÁV. Hív. Menetjegyiroda fiókja, Bástya ucca 9., Kereskedelmi ts Iparkamara. Bili