Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-30 / 24. szám

4 ÖELMAGYARORSZAO 1SZ6 jansá? 80 Rakovszky Iván belügyminiszterrel egyfllt tárgyaltak. Rakovszky is Nádosy, mini a legfőbb rendőri hatáság, együtt besziltik meg a lépéseket. Ugv van l Ugy van 1 — kiáltozza a baloldal. Óriási felháborodás a Jobboldalon. Az elnOk erősen rázza a csengőt. Bethlen István gróf miniszterelnök legyint a kezével: Ugyan kérem, — mondja Parkas István felé. Farkas István: A kormány kompromittálva vanj Fülsiketítő lárma, óriási felzudulds a jobboldalon. Hosszú percekig tart a rettenetes lárma. Farkas István: Nádosy egy évig űzte (Izéiméit és helyén maradhatott. A miniszterelnök tűrte, hogy helyén legyen, ezért épp olyan felelős Bethlen, mint Nádosy. (öriást zaj.) Farkas István: A Térképészeti Intézetben egyszerű Ipari munkátokat főhadnagyokká és századosokká neveztek ki, hogy ott a frankhamisítást nyugodtan elvégezhessék. ' Podnaniczky Endre báró: Hallatlan, miket beszél I Farkas István: Valóban hallatlan disznóság I (Óriási zaj a jobboldalon.) „Bethlen tudott a dologról! u Farkas István: Ebben a botrányban benne van a külügyminisztérium, a rendőri hatóság, az állami térképészeti intézet, a postatakarékpénztár, amely a hitelt folyósította, végül fóti a püspök, Zadravecz, aki megeskette a társaságot, hogy semmit sem árulnak el. Podmanlczky Endre báró: Ezek hazafiak I Farkas Istvin: Amilyen hazafiságot ők csináltak, abból Deák Ferenc bizonyára nem kérne. Önök a bürpa;ásto!áat megteszik hazafiságnak I Ebből a hiztfiságból az ország nem kér, ezzel a nép nem ért egyet, ezt csak önök védik. A miniszterelnök jannár 19-én tartott beszédeben megígérte, hogy gyorsan el fogja intézni ezt az ügyet. Azóta a vizsgálatból csak annyit hajtőttak végre, amennyit a franciák ki tudtak verekedni a magyar kormánytól. A kormány az erköicsi és politikai felelősséget elhárítja magáról, holoit az egész világ látfa és tudja, hogy a kormány felelős. A miniszterelnök, mielőtt Qenfbs utazott, levelet irt Perényi báróhoz, akli figyelmeztetett, hagyják abba az ügyet, mert erélyesen le fog rájuk csapni. Tény, hogy a miniszterelnök tadett a dologról. (Nagy zaj és ellentmondások a jobboldalon.) De legyük fel, hogy nem tudott, akkor sem marid hat a helyén, hogyha az ő kormányzata alatt ilyen do gok történhetnek. Nagy zaj a jobboldalon, felkiáltások: De igenis maradhat! Szabóky Jenő: Maga megőrültI Csontos Imre: Szamár beszéd! Nagy zi), felkiáltások a szocialistáknál: Karcagi modor. Farkas István: Akik ebben az ügyben kompromittálva vannak, azoknak viselniök kell a felelősséget. Az a kormány, amely ebben az ügyben kompromittálva van, nem maradhat tovább a helyén. Gazdasági körökben máris arról beszélnek, hogy a szanálás müve a frankhamisítás következtében odavan. Minden tönkrement, gazdasági nyomorúság van az országban. A munkanélküliség egyre nagyobb arányokat ölt. A külföld sok vonatkozásban megszakította az összeköttetést a magyar érdekeltségekkel. A nemzetgyűlés most valósítsa meg a szociálista párt legutolsó indítványát, az ál lamtanács felállítását. (Óriási zaj,) A pénzhamisítások, a puccsok lehetőségét is ki kell zárni! Határozzon végre a nemzet, milyen államformát akart Esztergályos János: Becsületes köztársaság kéül (Nsgy zaj.) Tessók szembesíteni l Farkas Istvin: Tegnap az egységes párt értekezletén « miniszterelnök kijelen'et'e, hogy az egész kormány egységes és szolidáris. Ez annyit jelent, hogy együtt kell elmenniök, mert valamennyien felelősek a frankhamisításért. Nem beszélt a miniszterelnök ur Nádosy és Rakovszky ügyétől, megkerülte a frankügy érdemi részét és igy azt a gyanút hintette el, hogy a kormány is bűnös a frankügyben. — Azt mondotta a miniszterelnök ur. bogy itt egy nagy szembesítésnek kell következnie. Kíváncsi vagyok, bogy állja-e még a miniszterelnök azt, amit akkor mondott? Tessék szembesíteni l Állami intézmények s állami intézményeken keresztül az egész kormányzat kompromittálva van a frankbotrányban. Azt mondta a miniszterelnök ur, hulljon le »z álarc. Ez első* sorban a min szterelnökr* kell, hogy vonatkozzék, mert álarcb'n mSszkált H eőttünk, álarcban játszotta végig azt a komédiát, mintha ő nem tudott volna a frankügyről. — Itthon esek a litkus s ervezeteket engedi működni. A kormánynak le kellett vclna mondani, mert ha a kormányzat egyes kimagasló tagjai benne voltak a frankhamisításban. agy nem lehet kétséges, hogy a hamisítás likvidálása ezernyi akadályba ütközik. Bün volt az, hogy Bethlen még nem mondott le. Kimondhatatlan vészt jelent ez az országra. — A miniszterelnök felelős azért a politikai atmoszféráért, amely kedvez a pénzhamisítóknak, a puccskirályoknak. Kuna P. András: Kár volt megadni a pirlameni bizottságot I Malasiis Géza: Ne beszéljen, maga vén kaszakapakerüiö! Kuna P. András: Jogom van beszélni, mert nemzetgyűlési képviselő vagyok! Malastts Géza: Ha nemzetgyűlési képviselő, akkor józanon jöjjöa a nemzetgyűlésbe 1 Farkas István: A szokolhamísitók szabadon járnak. Kétségtelen az összefüggés a szokolhamisitók és a frankhamtsitik között. A szokolhamisi'ássil o'yan intézmények vannak komp* romittálva, amelyek nem kerüllsk vizsgálat alá. (Nagy z»j.) Csontos Imre: Vádlókt Raiaprecht Antal: Végzetes volt ez s Csontos közbeszólása! Farkas István: Hiába itl minden dörzsölőasszony, minden kenőnéni, ezt az ügyet nem lehet elkenni, nem maradhat továbbra is ez sz atmoszféra, amely egy másik gazság, egy másik puccs szülőanyja lehet. Tomboló vibar: Bsthlen válaszol Farkasnak. Parkas István beszéde utána Bethlen István miniszterelnök áll fei szólásra. Ebben a percben sorra felugrálnak helyeikről a baloldali képviselők és kórusban kiáltják a miniszterelnök felé: — Lemondani! Lemondani! Adja be a lemondást/ Mondfon le! A miniszterelnök percekig áll a helyén szótlanul és várja, hogy megkezdhesse beszédét. Az elnök hosszasan csenget, mig végre a miniszterelnök szóhoz Jut: — Farkas István képviselő ur — úgymond felszólalásában —• jónak látta, hogy a kormány felelősségének kérdését érintse a frankhamisítást üggyel kapcsolatban ... Viharos felkiálíások a szélsőbalon: Nagyon helyesen I Tessék lemondani I Bethlen István ... meg tudósa érteni, ha az ellenzéki oldalon azt követelik, hogy a frankhamisítás politikai konzekvenciái ügyében vizsgálat induljon meg. Hogy egy piriamenti bizottság küldessél ki, amely a felelősség kérdéséi "^eg vizsgálj a. Azt axonban nem tudom magérteni, feogy az egyik oldalon pailamenii bizottságot kérnek s amidőn a kormány ebbe jóhiszeműen belemegy, most itt, a nemzetgyűlés előtt perlraktálják ennek az ügynek részletelt ... Ennél a kijelentésnél percekig törli, fülsiketítő lárma támad a baloldalon. Egymásután röpködnek az élesebbnél élesebb közbeszólások és fe>kiáltá<ok a miniszterelnök felé. Rothenstein Mór feláll a helyéről és ugy kiáltja keresztül a lármát: — Ne tartsák titokban a parlamenti bízott ság munkáját! Hegymegi-Kiss Pál: Ne tetszett volna tegnap belerúgni az ellenzékbe! Baross János: A miniszterelnök ur szegte meg a paktumot a tegnapi pártértekezleten... Bethlen István gróf miniszterelnök rendkivül ingerülten fordul hátra saját pá.tja felé és int a közbeszóló kormánypártiaknak, hogy ne zavarják őt felkiáltásaikkal. A miniszterelnök közbrszólására az ellenzéken ismét küör a vihar. — Elnök ur, igy szabad beszélni?! Scltovszky Bála elnök csak hosszas küzdelem után tud csendet teremteni. Bethlen István gróf végűi is igy folytatja: — A parismenti bizottság ülései felynak. Azokon a miniszterek megtefennek és valóban a leg*próíékosabb részletekig rendelkezésére állanak ennek a bizottságnak. Ugysnebben az időben itt, a nemzetgyűlés nyilt azine előli sióvátenni a felelősség szempontját, mielőtt a bizottság jelentését idehozta volm, ez már mégis csak ... A miniszterelnök megkezdett mondatának utolsó szavai telfesen elvesznek a lármában. A baloldalon a padokat csapkodva, kiáltják a miniszterelnök felé: — Maguknak lehet pártértekezleten a frankhamisításról tárgyalni I Klárik Ferenci Az egységes pártban mindent szabad! „Tudott, vagy nem tudott I* Bethlen István gróf: Az a lény, hogy parlamenti bizottságot küld ünk ki és bogy a bizottság jelentése ide fog Jönni a parlament elé, felment attól, hogy ennek az ügynek részleteivel most foglalkozzam. Farkas István képviselő ur jónak látta az én személyemet is aposztrofálni. Azt mondotta, bogy én tudtam a frank hamisításról. Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy Jóhhzemüen erről a dologról csak akkor beszélhet, ha ugyanakkor elmondja azt, amit az egész ügyrőt tud. De az egyik oldalon odadobni azt a vádit, hogy a miniszterelnök tudott a frankhamisításról és nem mondani el azt, hogy a miniszterelnök miféle lépéseket tett ennek az ügynek megakadályozása érdekében, ex rosszhiszemű beállítás. (Taps a kormánypárt egyr*szén.) Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Feltűnően gyenge taps, miniszterelnök ur! Rothenstein Mór: Tudott a frankhamisításról, vagy nem tudott ? Bethlen István gróf miniszterelnök: Én erről az ügyről a pirlamenti bizottság előtt részletekbe menően nyilatkoztam és azt kértem, hogy a parlamenti bizottság az ügynek ezt a részét bőven ismertetve hozza a Ház elé. Vázsoayl Vilmos: Vagy mindent, vagy semmit I (Állandó nagy zaj a Ház minden oldalán.) Bethlen: En azt mondottam, hogy tudomásom szerint a szokolhamisitásl ügy a frankhamisítással nincs semmiféle összefüggésben. Vázsonyl Vilmos (a padra cscp): Van! Igenis vaui Peyer Károly: Bizonyítani tudjuk! Bethlen: Ha a képviselő uraknak erre adatuk van, akkor adják ezeket elő a parlamenti bizottság előtt... Farkas Is'ván: Megtesszük a feljelentést l A miniszterelnök lecsapja ceruzáját és leül. A kormánypárt tapssal, az ellenzék nagy zajjal fogadja a miniszterelnök felszólalását. — Enyhe volt a taps! — kiállják s baloldalról. Hat miniszter. Propper Sándor áll fel szólásra, amire a miniszterelnök feláll helyéről és tüntetően távozik az ülésteremből. A képviselők a terem közepére tódulnak, az elnök hosszasan csenget és percek múlnak el, amig a képviselők kivonulnak a teremből és Propper megkezdheti beszédét Éles támadást intéz a miniszterelnök ellen amiatt, hogy informálta az egységes párt tagjait a bizottság munkájáról. (Zaj és ellentmondás a jobboldalon.) A miniszterelnök nemcsak informált, ({puetn prejudlkált is és azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy meg akarja fosztani a nemzetet hivatott vezetőjétől. (Zaj.) A miniszterelnök ur és a túloldal egyáltalában azt teszi, amtt akar, nekünk azonban hallgatnunk kell. Vázsonyl Vilmos: Ők megszeghetik a szavukat, de mi ne szegjük meg a mi szavunkat! Propper Sándor: De nemcsak a miniszterelnök szegte meg a szllenchimot, hanem Wolff Károfy ts, aki a bizottság tagja és informálta a keresztényazociáltsta pártot tegnap esti ülésén. Vázsonyl Vilmos: Bethlen István a pártban legyalázott bennünket! Propper Sándor: Minden más alkotmányos alapon álló országban az ilyen kormány már rég megbukott volna. Az országos főkapitány elten elhangzott súlyos vádakat és panaszokat a belügyminiszter mindig saját testévei és személyével utasította vissza, Etet és halál ura volt Nádosy Imre országos főkapitány, szemrebbenésétől függtek exlsztenclák ezrei — és erről az emberről kiderült, hogy egy nemzetközi pénzhamtsitó banda feje. Itt van a Térképészeti intézet ügye. Itt van azután a külügyi pecsét kérdése Í3. Itt van azonkívül a Postatakarékpénztár ügye is. A kereskedelmi- és pénügyminiszterek kell hogy levonlák a