Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-30 / 24. szám

2 népjóléti miniszter indítvány! terjeszt be arr51, hogy a februári negyed lakbérinek fizetési határidejét tolják ki február 15-ig éi igy te­gyék lehe ő/e a kormánynak a hazhaszonrésie­sedés eltörlésíre vonatkozó indit ányát. A mi­nisttertanács ezt az indítványt elfogadta és igy február 15-éig lehet a házbérekeÍ fizstni. Amint ezekről az intézkedésskről szóió hirek a parlament folyosóin elterjedlek, az izgalom láss in eltűnt, ennek dacár« is megállapították i azonban, hogy a mai események még jobban | PBLMAGYARORSZAG ktélesltették a kormányválság lappangó gondo­latát és ellenzéki résiről ma már elkerülhetet­lennek látják n Bethlen korminy lemondását. Hangiu'yozzák azonban, hogy tulajdonképpen az ellenzék sem gondol messzemenő rendszer­változásra, csupán a Bethlen-kormány távozá­sáról van szó, mert a frankhamisítás ügyét az ellenzék az ország becsükének megvédés: érdekében gyökeréig likvidálni akarj i, erre pedig a Bethlen-kormányt nem tartja alkal­masnak. 1926 január 30 Ezek az összegek a vallás és köiok atásügyi tárca alatt a re des kiadások rovatában szere­pelnek. A rendkívüli kiadásoknál külön vannak a ionban felvéve az úgynevezett beruházások, amelynek ne re alatt az egyetemeknél a beren­dezéseken tulmenöleg az építkezések folytatá­sára filvett összegek értendők. Ezen a címen a költségvetés a debreceni egyetem orvoskari építkezésének folytatására 11.600,000 000 koro­nát, a pécsi egyetem céljaira átvett épületek átalakítására 1.160,000.000 koronát irányoz elö, mig ilyen célra a szegedi egyetemnél egy fillér sincs felvéve. A költségvetés szerint tehát a szegedi egye­tem építkezését az áltam már sz 1926 évben aligha indíthatja meg, meri a mostani költség­vetés juiius 30 ig szól és ha az 1926—27. évi uj költségvetés julius 1-én életbe is lépne, — amit különben feltételezni sem lehet, — akkor sem valószínű, hogy az építkezések mái ebben az évben megkezdődjenek. MAMMMMJtlMAMMMMMMMMtMMMMMMMM Közel százmilliót adakoztak eddig a szegedi meteorológiai intézet obszervatóriumára. Mint ismeretes, a szegedi M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézetének igazgatója, dr. Kogutowicz Károly professzor azon fáradozik, hogy intézetével kapcsolatosan Szegeden elsőrendű meteorológiai obszervatóriumot létesítsen, további az Alföld déli részében ie/ő városok megfigyelő állomásait megfetelő műszerekkel kiegészítse, mi­által hazánk ebben a részében egészen modern, mezőgazdasági meteorológiai hálózatot szervezne. Ez az akció elsősorban a gazdaközönséget érde­kelheti és ezért a Duna-Tisza-közi Mezőgazda­sági Kamara nagyszabású gyűjtési akciót inditott a terv megvalósítására. Örömmel közölhetjük, hogy a gyűjtés máris szép eredménnyel indult meg. Az eddig beérkezett adományok: Szeged város 50,ooo.ooo K. A Magyar Néprajzi Társaság Emberföldrajzi Szakosztálya az iskolai oktatófilmelőadások jövedelméből 25,000.000 K. Bé­késcsaba 5,000.000 K. Hódmezővásárhely 1.000.000 K. Makó l,ooo<ooo K. A Földrajzi Intézet előadásainak jövedelméből l,445.ooo K. N. N. adománya 5oo.ooo K. Egyes alföldi városok a Földrajzi Intézet kérel­mét most tárgyalják és igy hamarosan további eredményekre számiihatunk. Érdekesen okolja meg Békéscsaba város kép­viselőtestülete adománylevelében a város hozzá­járulását : ... „megelégedéssel fogadja és veszi tudomásul az egyetem Földrajzi Intézete tudís professzorá­nak a mezőgazdasági meteorológia müvelését célzó programját. Mivel különösen fontosnak tartja első­sorban mezőgazdasági szempontból a tervezett meteorológiai állomás felállítását, a maga részérói ötmillió koronát szavaz meg az intézet felszere­lésére azon óhajtással, bogy a gyakorlati tudomá­nyok művelőinek a nemzet javát szolgáló önzet­len munkássága hozza meg a méltán megérdemelt teljes sikert." Mindenesetre kívánatos volna, ha ezt a fényes eredményt méltányolva, Szeged város társadalma is megmozdulna és a város tehetősebb polgárai is hozzájárulnának obulusaikkal ennek az intézmény­nek megalapozásához. ewwwwwaaaiwawwwiwiw^^ Ujabb németellenes tüntetés Rómában. Rima, január 29. A Stefani Ügynökség Je­lenti: A német nagykövetség elöli ma diák­tüntetés zajlott le. A hatóság intézkedéseket tett, hogy ujabb tüntetésekre ne kerülhessen sor. j 16~év~f7lüÍTj bakfisok I jöjjetek el és lássátok, hogy vannak még m „gáláns banditák"! I TÓNI HlIX. { fi Hétfőn és kedden a BELVÁROSI MOZIBAN. 1 Javaslatot terjesztenek a Népszó vétség eléf hogy ezentúl szigorúbban büntessék a pénzhamisítókat. Páris, Január 29. Briand és Chamberlain találkozásán a magyarországi frankhamisítás ügye is szóba jött s egyhangúlag ujy találták, hogy cilszerü volna a Népszövetség eli olyan itanyu javaslatot terjeszteni, hogy a Népszövet­ség kezdemény izze nemzetközi egyezmények létesítését, amelyek sokkal szigoraiban büntetik a hamlsptnz gyártását. A lapok ma alig foglalkoznak a magyar üggyel, mert minden figyelmüket főleg Chamber­'ain tárgyalásai kötik le. A helyzelben határozott enyhülés érezhető. A franciák átadták indítványukat a főügyésznek. Budapest, Januir 29. Sztrache Ousitáv 15­ügyéiz ma délelőtt magához kérette a francia megbízottakat. A franciák pontosan egy óráig tanácskoztak a főügyésszel. Amikor távoztak, Auer Pál Jogi képviselőjük az újságírók előtt a következő nyiiat&ozaot (ette: — A főügyész ur őméltóságának átnyújtot­tuk tndllvinyunkái a frankügyben elrendelendő nyomozás kiegészítése tárgyában. Egyúttal arra is kértük a főügyész urat, hogy a bünügy ak­táit ismét tegye át a rendőrséghez, hogy ott rendelkezétre álljanak a kiegészítő nyomozás során. A franciák Jelen lehetnek a rendőrségi kihallgatásoknál. Helyt adtak a franciák kérelminek és a rendőrséget bízzák meg az uj nyomozással. Dili féllizenkét órakor távoz'ak sz ügyészség épületéből a Bar.que de Francé emberei, Collat- Hostlngue és Qradlér. Utánuk Sztrache főügyész a franciák Írásba foglalt kívánságaival átsietett az igazságügy minisztériumba Pesthy Pál igazságügy miniszterhez, akinek bemulatta a franciák kívánságait a nytmozás kiegiszitisire von ítkozóleg. Az igizságügyminiszlerrel folytatott egyórai tanácskozás után értesülésünk szerint abban állapodtak meg, hogy az ügyiszsig a sirtett Banqie de Francé kireltninek, amely a nyomo­zásnak blio iyss irányban való klegiszttisit in­dítványozza, helyt ad is a rendőrségei bízza meg a nyomozás kiegészítésének lefolytatásával. Az ügyészség most már a végleges döités sze­rint megengedi azt, hoiy a Banqae de Francé megbízottat a rendőri kihallgatasoion mint a sértett fél képviselői, jelen lehessenek. Félkettőkor tért vissza Sztrache főügyész sz igazságügy minisztériumbél az ügyészségen lévő hivatali he'yls'gébe. Ausztria a katonai ellenőrzés teljes megszüntetését kéri. A Népszövetség ellenőrzése kedvezőtlenebb, mint a katonai ántánt-bizottságoké. (A Dilmagyarország bécsi tudósítójától.) As ántint-hatalmsk határozata következtében Ausztria, Magyarország ás Bulgária katonai ellenőrzése legközelebb 0 Népsiövstség külön •szíd^Jaafc üjykörébe kerül. A szövetségközi állandó tiszti ellenőrző bizoltságok elhagyják Bécset, Budapestet és Siófiit és a Nípssövét­ség fogja ellenőrizni, vájjon a legyőiö.t államok betart]ik-e a békeszerződések katonai ha:ároi­mányait ? Az osztrák kormány az ellenőrzés­nek ezt a módjit kedvezőtlenebbnek tsrtja, mint az eddigi síigorubb állandó ellenőrzést, A Nép­szövetségnek ugyanis nem lesz állandó szerve­zste az illető államokban, hanem időnként vizs­gálóbizottságokat fog kiküldeni. Az osztrák kor­mány szerint sz ilyen bizotlstgok sokkal na­gyobb terhet jelentenek és ezért R tmsk kancel­lár hivatkozva arra, hogy Ausztria a katonai ellenőrző bizottságok szerint is mindenben ele­get tett a békeszerződés rezdelkezésetnek, kérni fogja a Népszövetségtől a katonai ellenőrzés megszüntetését. Diplo aácisi körökben nem tartják valószínű­nek, hogy a Népszövetség, illetőleg a nagy­hatalmak teljesiteék az ozzfrák állam kérelmét, mivel éppen mostan leplezik le egymást a szo­ciáldemokraták és keresztényszocialisták, hogy tagjaikat titokban felfegyverezik. Az 1926. évi állami beruházásokban mi van felvéve a szegedi egyetemre ? Megírtuk már, hogy a kormány a Népszö­vetségtől nyert feinataimazás ahpján fel van logositva, hogy a költségvetés töbMel-bevételei­ből, illetőleg a népszövetségi kö csönnek fel nem használt részeidből sz 1926. év folyamán tetemes összeget fordítson úgynevezett hasznos beruházásokra. Ez a beruházási program az egész ipart és kereskedelmet igen közelről érdekli, mert a gazdasági élet a beruházások megkezdéséül várja az építkezési tevékenység megindulását és a jelenlegi válság enyhülését. A tervezett beruházások jegyzékét, amely természetes:n csak a végösszegeket tartalmazza, de a felhasználás részkteírö! nem nyáj' felvi­lágosítást, a pénzügyminiszter az 1925-26. évi állami költség*etés most megjeleni terveze­tének a függelékében te.te közzé. A költségvetésnek Szegedet érdeklő rovatit kízül fMig az egyetemre vonatkozó adatok t irthatnak nagyobb érdeklődésre számol. A j rendes kiadások rovatában, a budipesti ejyc- i temre fel van véve 75 055,541.000 korona, a szegedire 22.937.398000 koroaa, a debrece­nire 27.241,712.000 korona, a pécsire pedig 26 926,804.000 korona. Mint ezekből az ada­tokból látható, a négy egyetem közül a szegedi egyetem van a leggyengébben dotálva. A szegedi egysemre felveit összegből egyéb­ként 12.553,483 000 korona esik a személyi járandóságokra, 8 933,184.000 korona a klini­kákra, 1444891000 korona az egyéb dologi kiadásokra és 5,840.000 korona ösztöndijakra. Még szomorúbb azonban a szegedi egyetemet illetőleg a kép, ha az egyetemek folytatólagos berendezésére fel veit öeszegekel vesszük tekin­ietbe. Ezsk az összegek a következők ippen alakulnak: Budapest 5.792,842 000 koroaa Szeged 964,768000 „ Debrcctn 1.246 679000 „ Pícs" 2648,075.000 koro.ia. FRACK INGEK gallérok, kézelők, nyakkendők stb. nagy raktára PollákTestvéreknél Csekonics ucca és Széchenyi tér.

Next

/
Thumbnails
Contents