Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1926-01-03 / 2. szám
DBLMAGYAR ORSZÁG 1926 január 3 Az iparosok vezérei a kamarai választásokról. Együtt indul a választisi küzdelembe a kereskedelem és ip»r. Néhány napptl ezelőtt s Délmagyarország abból az alkalomból, hogy a kereskedelmi miniszter elrendelte a kamarai választásokat, a szegedi kereskedelmi élet vezetőit szólaltatta meg a kamarai választások kii kapciolatbin. A kereskedelmi élet vezérei figyelemreméltó véleményeket mondottak; mig most szükségesnek farijuk, hogy a szegedi iparosok két reprezentánsának véleménye jelenjék meg ezzel az tlggyel kapcsolatban tnnál is inkább, mivel legu'óljára bonlakozott ki a Kereskedők Szövetségének gyűlést alkalmából az a tény, hogy o kereskedelem is ipar egyeiértve Indul a választási küzdelembe. Körmendy Mátyás a Kamara osztályelnöke, aki egyben elnöke az ipartestületnek i?, ezeket mondotta: — Elvbői korainak tartom, hogy a kamara elkövetkezendő választásairól nyilatkozzam. Azt szeretném, ha az uj kamarába az ipar és kereskedelem elitje jutna be. Személyi kombinációkról beszélni ma még nem szabad, mert az csak a harmóniát bontaná meg. Pálfy József az ipartestület titkára ezeket válaszolta kérdésünkre: — Az ipari érdekeltség örömmel fogadta a kereskedelemügyi miniszternek a szegedi kamarai választásokra vonatkozó rendelkezését, mert nagyon fontos ipari és közgazdasági érdekek sürgetik a kamara teljes akcióképességének mielőbbi helyreállítását. Az uj kamarára ipari és kereskedelmi életünkre kiható nagyon fontos feladatok várnak, amelyeknek intézéséhez a kamara hivatása magaslatán álló, kipróbált vezetősége mellett a kamarai tagok agilitása is szükséges. Ez pedig az uj mandátummal ellátott, munkakedvvel és ke! lő hozzáértéssel rendelkező kamarai tagoktól várható. — A törvényszerű előkészületek hosszabb időt vesznek igénybe és a legjobb esetben március végére vagy áprilisra várható a választások megejtse és a kamara megalakulása. E miatt személyi kérdésekkel foglalkozni — véleményem szerint — még most időelőtti lenne. Az ipari érdekeltség annak idején mindenesetre foglalkozni kiván a személyi kérdésekkel és valószinü, hogy a kereskedelmi érdekeltséggel egyöntetű álláspont létre hozására törekszik, ami az ipari és keieskedelmi érdekeltség közt fennálló megértő, jó viszonyra való tekintettel eredményesnek mutatkozik. — Annyit mondhatok, hogy az ipari érdekeltséget az a he'yes álláspont vezérli, hogy minden pártpolitikától és egyéb mellékszempontoktól menten, az uj kamarába csakis olyan férfiak kerüljenek, akik kellő hozzáértéssel és kőtelességtadással az általános ipari, kereskedelmi és közgazdasági érdekeket előmozdítani képesek. ADélmagyarország a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. Kuiyasiaftárium Felsőtanyán. Huszonöt kutyát és két sertést mart meg egy veszett kutya. Hatvantagu deputáció a polgármesternél. Hatalmas deputáció jelentkezett szombaton délelőtt a polgármesteri hivatalban, lehetett vagy hatvan tagja. Felsőtanyáról jöttek, még pedig — ünneplős ruhájukból következtetve — valószínűleg valami nagyon fontos ügyben. A hivatalnokok ugy vélték eleinte, hogy Szilveszteri, esetleg ujesztendőt óhajt köszönteni Felsőtanya érdemes gazdaközönsége a polgármesternél, később azonban a küldöttség tagjai maguk döntötték meg ezt a hibás feltevést, elárulták az érdeklődőknek, hogy sokkal komolyabb okok játszottak közre a deputáció összefoborzásánál: kutyaügyről lévén szó. A polgármester, amikor értesült a küldöttség érkezéséről és megtudta, hogy mi lesz a panasz tárgya, azonnal magához kérette dr. Szendrey Jenő tanácsnokot, aki — mint az előljárósági ügyosztály vezetője — otthonos az összes kuiyaügyekben. Szendrey tanácsnok azu'án röviden ismertette a polgármester előtt a kérdést és igy a polgármester már körülbelül tudta is, miről van szó, amikor bebocsátották hozzá a felsőtanyaiakat, akik zsúfolásig megtöltötték a szőnyegekkel borított hivatalszobát. Amikor már benn volt mindenki, rövidke torokköszörülés után megszólalt Vet ró Sándor, a küldöttség vezetője: — A felsőtanyai gazdák nevében először is boldog ujesztendőt kívánok a polgármester umak. — Köszönöm szépen, — replikázott azonnal a polgármester — én is azt kivánom maguknak, úgyszintén kedves családjuknak is. — Köszönjük, köszönjük - hálálkodtak kórusban a gazdák, majd ismét Vetró Sándor vette át a szót: — Letinkább mégis azér gyűltünk — mondotta — mivelhogy a sintér összefogdossa odakinn az összes kutyákat. Ez pedig szörnyű nagy kára a g azdáknak, mert hát a tanyán kutya nélkül nem :het élni. Ezt a tanya nem birja ki. Inkább szabják kl ránk a bírságot, türelömmel elviseljük, de a kutyánkat ne vigyék el. fa instanciára a polgármester azonnal válaszolt. — Tudja nagyon jól, hogy a kutyának milyen fontos Bzerepe vaa a tanyavilágban, azt nem nélkülözheti egy gazda sem, mert a leghűségesebb segítőtársa és vagyonának legönzetlenebb védelmezöie. Most azonban olyan valami történt, amely elkerülhetetlenné teszi Felsőtanyán a katyastatáriamot. Hogy mi történt, annak az elmondását Szendrey tanácsnok úrra bizza. Szendrey Jenő szép sorjában el is mondta a történteket. Még november 23 án jelentették, hogy Kónya József fehértói gazda megveszett kutyája elszabadult és sorra megmarta a szomszédos gazdák kutyáit, körülbelül huszonötöt. Megmart ezen kivül két sertést is. Az állatorvos rendelkezésére a megmart állatokat lebunkózták és agyvelejűket felküldték Budapestre, a Pasteur-intézet be, ahol megállapították, hogy a kutya veszett volt. Ezért az állatorvos november 27 tői kezdve három hónapra, tehát február 27 ig, a legszigorúbb ebzár latot rendelte el az egész Felsőtanyára. Az ebzárlat betartását a pecérek ellenőrzik az államrendőrség segítségével és azokat a kutyákat, amelyek szabadon járnak, kíméletlenül összefogdossák. Csak azt a kutyát nem bántják, amely az elkerített udvaron van, de azon is kell szájkosárnak lenni, amelyik láncra van kötve. — De kérőm szépen — szólt közbe az egyik gazda — a kötélrül is elviszi a kutyát a gyöpmestör — ur. Ezt az áilitást a deputáció általános helyesléssel erősítette meg. Ezután ismét a polgármester vette át a szót. — Hát tudják maguk, hogy mi az a veszettség. Az valami borzasztó dolog. Szerencsére embert még nem mart meg Felsőtanyán a veszett kutya, de nogy ezután se marhasson meg, éppen ezért kellett a legszigorúbb óvintézkedéseket elrendelni. Aki félti a kutyáját, az tartsa szájkosárral a bekerített udvarban, vagy pedig kösse meg. — De ellopják mindenünket, tüUem is huszonhat aprójószágot loptak el, — szólt közbe az egyik gazda. — Inkább lopjanak el mindent — mondotta meggyőző hangon a polgármester, — minthogy akár egyetlen ember is megvesszen. — Ha fegyverhasználat! joga lönne a gazdának, akkor mink magunk kiirtanánk a veszött kutyákat. De nincsen — szól ismét a küldöltség vezetője — az lönne a főkérésünk, hogy azt a kutyát, akt meg van kötve, ne vihesse el a sintér. Mert, hogy mán a kutya után is költ adót fizetni, egy gazda két kutyánál ugy sem tarthat többet és ha azt is elviszik, akkor ki őrzi a házat. — Hát bizony tele vagyunk mostanában panaszszal — állapitolta meg a polgármester — itt a viz, az adó. — Bion-bion... bólogattak a gazdák. Végül megígérte a polgármester, hogy a deputáció főkérésének teljesítéséért közbe fog járni és a felsőtanyaiak nagy, barátságos parolázás közben eltávoztak. OCCASIO ! OCCASIO! OCCASIO I Üorendiés Lichfman cipőkülönlegességek! Pálfy Ferencnél, Kölcsey ucca 1. Royal-azálló mellett Telefon 18-tF. 2fl Női, férfi és gyermekcipők! Teveszőr házicipő! Legújabb modellü női fekete és barna lack-cipők I Estélyi és báli selyembrokét cipők 1 Leszállított olcsó árakon? OCCASIO! Hatalmas tábor a Qfiéfmagyarország ofvasó- • ftözönsége; vásárlásaiknál és ren- ; deléseiknél egymást támogassák. 2 MíiS Uj évben! Uj szerencse! Húzás visszavonhatatlanul 1926 január 26-án. HÉT KILÓ S ZINARANY AZ ARANYSORSJÁTÉK HÁROM ELSŐ FŐNYEREMÉNYE:. t főnyeremény 4 kor. SZÍNARANY, 1 nyeremény 2 kgr. SZÍNARANY, 1 nyeremény 1 kgr. SZÍNARANY, 1 nyeiemény 3 waggon =» 300 g buza, 1 nyeremény négyüléses automobil, 1 nyeremény kereszthuros zongoro, t nyeremény teljesen felszerelt motorkerékpár, 5 nyeremény tejesen felszerelt varrógép, tO nyeremény teljesen felszerelt kerékpár, 200 nyeremény különféle arany és ezüst tárgy. Egy sorfegy ára 1Q OOO korona. Uj évben! Mindenütt kaptaató 1 Uj szerencse! Fájda ómmal, megtört szivvel jelentjük, hogy a legjobb apa, illetve nagyapa WEISZ ADOLF éle'é-e5! 75 ik évében Oroszlámosott 1925 december hó 31-én, reggel 6 érakor hosszú kínos szenvedés után lelke megtért Teremtőjéhez. Áldás is béke poraira! Emléked örökké ill Gyászolják: gyermekei: Etel, Ignác, Janka, Mér, Berta, Jószef, Hanó, testvérei: özv. Kech Ignáoné, özv. Klein Adolfné, vejei: Bokor Izsó, Halmi József, Szabó Ede, menyei: Wermes ignácné szül. Bárány Aranka, Fillinger Mórnó 8 fii. Hagymás! Laura, Weisz Józsefné szül. Blau Irma, Weisz Manóné szül. Kemény Irén, sógornői: özv. Hesser fiyuláné, unokái: dr. Bokor Gyula és Bokor István, Halmi László és István, Szabó Imre és Rózsika, Weisz Boriska és Feri, Fitlinger Ella és Kató, Weisz László. 9t w i I I ! I irodru'2-58. BELVÁROSI MOZI ptnzuriMi I BSS KORZÓ MOZI "líSi Január 4., 5. és 6-an, hétfőn, kedden és sierdán T!l|-Me, Egy tengerésztiszt drámája 1 IVKOS parancs. 8 felvonásban Főszerepben: EDMOND DOWC. És ai 11 ' a 1 • I l „ Amerikai burleszk IISZO leBOlyaa. 2 felvonásban. | Január 4., 5. és 6 án, hétfőn, kedden és szerdán Várkonyi Mihály a. EÍXjSSSi ; Azonkivül: •» _ I _ AAI- Z f naiOIIKe Illa 2 felvo á»o« burleszk. | Szerdán minden előadáson 2 drb 12—12 Jegyből álló tömböt sorsolunk ki. í Szerdán minden előadáson 2 drb 12-12 jegyből álló tömböt sorsolunk ki. j Előadások kezdete S, 7, P, szerdán 3, 5, 7 és 9 órakor J Előadások kezdete I, 7, 9, iterd'ía ?, 5. 7 ts 9 órakor M-gaBW WWWÍWTOVWIWVA'^