Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-22 / 17. szám

4 UJBLMAGYARORSZAi* 1926 január 21 el. Erre a kincstár képviselője azt válaszolta, hogy ugy a saint germaini, mint a trianoni békeszerződések alapján az osztrák köztársaság nem tekinthető a régi monarchia utódának. Az első biróság erre az álláspontra helye/kedve, a Wiener Bankveretn keresetét is elutasította, mire felebbezés folytán az országos főtörvénvszékhez került az ügy. Az országos fötörvényszékhél a Bankvereinnek nem volt több szerencséje, mint az első bíróságnál, mivel a pert ismét elvesztette. A főtörvényszek itélete is kimondja, hogy a volt monarchia köte lezettségeiért az osztrák köztársaság nem vonható felelősségre. Valószínű azonban, hogy a Wiener Bankverein nem nyugszik bele az Ítéletbe és a jóvátételi bizottsághoz fog fordulni. sz. p. Kié az auté ? A tüioltófőparancsnok feljelentésére rágalmazásért elitéltek egy téglagyárost. Papp Ferenc tüzolttiföparancsnoknak felhatalmaiásra üldözendő rágalmazási pere Iván Mihály téglagyáros ellen már többször szerepeli a bíróságok előtt. A szegedi törvénysiék már hozott ez ügyben egyszer Ítéletet, amikor is Iván Mihilyt 2 millió 500 ezer korona pénzbírságra itélle. A Táb'a azonban az itéle et alaki hibák miatt megsemmui'ette s a sokat hányatott űgy csütörtökön kcrOlt végre ismét a szegedi törvényszék /a/rdsz-tanácsa elé. A vádirat Iván Mihályt hivatalból üldözendő rágalmazás vé ségével vádolja, ame'yet azzal követett el, hogy 1921. év nyarán Scnl éihy Rezső soffőr eőtt azt a kijelentést tette, bogy a Marót hy-garázsban felismerte salát gépkocsifát, amelyet Papp Ferenc lüzoltófőparancsnok a rrpütőlelcpi tűz alkalmával megmentett. Egy másik alkalommal a vádlott elküldötte Bírta soffirt a Maróthy-garázsba, hogy néize me* az ominózus autót, amely ha tényleg sz övé, akkor .beletörik Sprlcc-Ferkó bicskája«. Ez időben azután Papp Ferenc fűzoltófőpsrancsnok feljelen ést let a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen, akik a várói bm azt híresztelik, hogy ellene autólopás címmel feljelentési tettek. Az autólopás abban állana, bogy Iván Mihály téglagyárostól igénybevett autó nem égett volna el, hanem az Papp Ferenc tüzollófőparancanok birtokaban van. A csütörtöki főtárgyaláson Iván Mihály tégligyáros kijelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert az inkriminált kifejezéseket sohdse basznslla s azok rágalmak. A tanuk kihallgatása, a vád- és védbeszfdek elhangzása u án a biróság meghozta Ítéletét, amelyben Iván Mihály téglagyárost kétwdbei rágalmazás vétségében bűnösnek mondó ta kl és ezért hárommillió korona pénzbüntetésre ítélte. A biróság i élet indokolása kimondotta, hogy a vádlott tagadásával szemben a kihallgatott tanuk igazoltak a vádbdt c e!ekményt. A biró ság megállapi olta még, hogy ez ügyben nrm jogosul * a felha almazás és igy csak közönsé ges rágalmazás cimén ité te et a vádlottat. Az Ítélet ellen ugy a vád, mint az eli élt felebbezést jelemet* be. Bosszút akartak állni a vonaton, mert lemaradtak róla Fogházra itélt a Tábla is két kisteleki legényt, mert vaslétrát t«tt*k a sin«kre A kisteleki szőlőkben 1924. év őszén szüreti mulatságot rendezett az ottani i'juiági kör. A vig mulatság még a kora délutáni órákban megkezdődött, úgyhogy eBlefelé már alig álltak lábakon a legények. Az esti vonat indulása idején azután fe szedelődzködiek a mulatók, hogy a vonat beérkezésére ott legyenek a Kisteleki- Szöllőkhöz címzett feltételes megállónál. A vonat pontosan, menetrendszerűen futott be, ugy bogy a népes társaság el is utazhatott haza Kistelekre s csak két legény, névszerinf Minda Tamás és Kopasz An al maradi le a vonatról, akik szörnyű bosszút forrallak azért, hogy a vonat nélkülük robogott tova. A kii legény levette a bakterház perronjeltő lámpájának vasUtrdjdt is azt a vasalt sínekre fektette. 1 A bakter azonban idejekorán észrevette a merényletet és még az esti gyo s btfu ása előtt eltávolította a vusléirát. A bosszúálló regények ellen azonban megindult az eiiárás közvesztlyi rongálás kisé'lite elvén. A szegedi törvényszék már hozót* ( életet ez ögybtn, amikor is a vádlottakat 3—3 hónapi fovhisra ítélte. Felebbezés folytán csökötökön kerüli a Tábla elé a ftisie'eki legények figye, akik kihallgat! suk alkalmával iag»dták a eriiűkie róit bon celuményt, amit c«ak a nyomoz Is során, a vallató esendő ök elötl ismeritk be. A Táola azonban t«g«dásut ellenére is bebizonyilottnak látta a bűncselekményt és helybenhagyta a tör* vmyszék üél tét. Javuló kereskedelmi mérleg, — fokozódó munkanélküliség és szaporodó csődök. A tőzsdén elhelyezett értékek kilencven százalékát vesztette el a közönség. Éber Antsl előadása ai aktuális közgazdasági problémákról. A Szegedi Kereskedők Szövetségének meghívására csütörtökön eiie Szegedre érkezeti Ebet Antal udvari tanácsos, ez Olasz-Magyar Bank vezérigazgatója, e magyar közgazdasági élet egyik legkiválóbb reprezentánsa. Esle fét 7 órakor nagy és előkelő közönség előtt a kamara nagytermében figyelimre méltó előadást tartott a magyar közgazdasági élet akuilis kérdéseiről. Értékes és élvezetes etőidását nem egyszer taps szakította meg és a megjelentek mindvégig figyelemmel hallgatták e számszerű ada'okból levont következtetéseit. Bokor Adolf üdvözölte először Eber Antalt, aki aulán bevezető szavaiban finoman átsiklott az egész kontinenst megrázó fájdalmas aktualitáson, a frankhamisítás botrányán. — Amikor ez aktuális probllmákat választottam témául — mondotta — nem foglalkozom a legszomorúbb aktualitással, mert meg E

öződésem az, bogy ma már közgazdasági link a külföldön annyira meg van alapozva, hogy az ilyen merénylet sem ingathatja azt meg. tat ma már meg lehel állapítani, hogy et a szomorú aktualitás nem gyakorolt a külföldön kedvezőtlen hatást a magyar gatdasági életre. Ezek után a szavak u án hozzákezdett egyórás szakszerű fejtegetéséhez. — Ha az ország pénzügyi és közgazdasági heiyzeiét mérlegelni óbaj'juk — mondotta — első sorban ulsbunu kell arra, hogy az államháztartás egyensúlya teljesen biztosítottnak látszik, az 1925 — 26. évi költségelőirányzat 27 5 millió aranykorona felesleggel zárul és a főbiztos jelentései szerint ezen számadási év eddig letelt hónapjai az előirányzattal szemben is számbavehetö felesleget mutatnak. Amilyen megnyugtató az államháztartás helyzete, annyira viszont találkozunk egyfolytában azokkal a szemrehányásokkal és panaszokkal, amelyek oda engednek következtetni, mintha a magángazdálkodás életképtelen volna és igy a legaktuálisabb feladat a folytonos panaszokkal szemben statisztikai adatok során megvizsgálni a magángazdaság valóságos helyzetét. — E tekintetben legjobb vezérionálul venni azt az értékes munkálatot, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország 1924. évi fizetési mérlegéről most tett kOzzé. Megállapítható ebből a fizetési mérlegből, hogy az 1924 ben akként egvensulyozódolt ki, hogy a kereskedelmi mérleg 127 millió aranykoronával volt passzív, viszont a feülfötdde" való pénz tőkeforgalom 120 millió korona aktivitással zárul, ennyivel több uj adósságot kontraháltunk. mint amennyit visszafizettünk. Ma gábanvéve az ország mai dimenzióihoz képest elég súlyosnak látszik az, hogy 120 millió aranykorona uj adósságot kell csinálnunk a kereskedelmi mér leg passzivitásának kiegyenlítéséhez. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy 1924. évnek rossz termése volt, mig az 1925. évben, ame'yben a termés jó volt, a kereskedelmi mérleg lényegesen javult, az eiső 11 hinap passzivitása csau 44 millió, ugy hogy 1925 re a kereskedelmi mérleg előreláthatólag 40 millió aranykorona passzívummal fog zárulni, szemben az 1924. évi 120 millióval. — Látjuk tehát az adatokból, hogy megfelelő termés esetén kilátásunk van arra, hogy kereske delml mérlegünk kiegyensúlyozódik, vagyis, hogy r.otrráiis időben nem leszünk kénytelenek a ke' reskedelmi mérleg passzívumának fedezésére uj külföldi hiteleket igénybevenni. Ami mármost magát a termelést illeti, ugy a mezőgazdasági termelésre kétségkívül hátrányosan hat kl a földreform, amely szociális szempontból előnyös, de a produktivitás szempontjából kedvezőtlen. Szociális szempontbői megállapítható, hogy a földreform a kisbirtokosok számát 620.000 ről 840000 re emelte, viszont a termelést 1.7 százalékkal csökkentette. Le kell vonni ebből azt a következtetést, hogy az ország közgazdasági érdekei ellen beszélnek azok, akik a földreformnak radikálisan, gyors tempóban való lebonyolítását kívánják, viszont nagy megfontolásra érdemes Czettler Jenő egyetemi tanárnak az a kezdeményezése, hogy a földreform alól vétessenek ki azok a közép és nagybirtokok, amelyek az illető vidékbell átlagnál holdanként 2 q val többet termelnek. — A gyáripart termelés statisztikája a fennálló nehézségek dacára elég kedvező képet mutat, mert az össztermelés értéke 1923 rói 1924 ra 1.177 millióról 1.531 millióra emelkedeit és az 1924 iki termelés már csak 6.7 százalékkal kevesebb, mint az 1923. évi volt. Kedvező jelenségnek minősíthető a betétekről közzétett statisztika is, amely azt mutatja, hogy az összbetétek állománya 1924 december 31 én 231 milliót, 1925 november végén pedig már 433 milliót tett ki, tehát ezen a téren is javulás konstatálható, annak dacára, hogy még a most kimutatott betétállomány is csak 27 százaléka a békebeli betétállománynak. — Eiekkel az inkább kedvezőknek látszó jelenségekkel szemben viszont rá kell mutatni azokra a számadatokra, amelyek a betegségi tüneteket tárják elénk. Ilyen elsősorban a munkanélküliség statisztikája, amely csak a szakszervezetek körében 1925 novemberében 26246 munkanélkülit tüntet fel, ami az előző hónappal szemben 15.6 százalék emelkedést mutat. Ha ez a szám abszolúte még nem is tulmagas, figyelembe kell vennünk, hogy nem ipari államról van szó, hogy ebben a számban a mezőgazdaság és ami a legfontosabb, a szellemi proletariátus nincsen kimutatva, ez az utóbbi pedig súlyosan nehezedik egész közgazdasági és társadalmi életűnkre. Igen kedvezőtlen képet mutat továbbá a budapesti tőzsdén jegyzett részvények indexe, amely a tőzsdei értékek folytonos lemorzsolódása folytán azt a szomorú képet matatja, hogy október végén az indexszám 112 százalék volt, november végén pedig ez már 103 százalékra csökkent és látjuk — sajnos —, hogy a csökkenés folyton tovább tart. A nemzeti vagyonnak az a része tehát, amely ezekben az értékekben rögződik le, belértékének 90 százalékát veszítette el. Végül kedvezőtlen képet mutat a fizetésképtelenségek statisztikája is, mert az 1925. év első 11 hónapja 2245 fizetésképtelenségről, ilyen ijesztően magas számról, számol be. — Levonva mindezen számadatok tanulságait, megállapíthatjuk, hogy józan és okos közgazdasági politika mellett Magyarország közgazdasági helyzete nem kétségbeejtő, viszont vannak olyan betegségi tünetek, amelyeken úrrá kell lennünk, ha az államháztartás konszolidációja után a magángazdálkodást is konszolidálni akarjuk. Ehhez mindenekelőtt szükséges a munkakészségnek, takarékossági hajlamnak folytonos fejlesztése, szükséges a mezőgazdaság terén a fö'dreformnak okos likvidációja, ipari és kereskedelmi téren pedig az erők koncentrálása, mert a mai széttagoltság állandóan felszínen tart olyan betegségi tüneteket, amelyek végeredményben közhiteit szempontból is nagy károsodást jelenthetnek. Mindent összefoglalva, tartsuk irányitónak Carlyle mondását: dolgozzunk, de ne essünk kétségbe. A nagy tapssal fogadott előadásért ezután Bokor Adolf mondott köszönetet. Bankett. Az előadás után a Kereskedők Szövetsége Éber Antal tiszteletére 100 teritékes bankettet rendezett a Kassban. Az első felszólaló bástyái Holtzer Tivadar volt, aki Eber Antalt köszöitötte és vázolta érdemeit. Eber válaszában a gazdasági liberalizmusról beszélt és kijelentette, hogy azért érzi oly jól magát a szegediek köréber, mert ezek a gaz • dasági liberálizmus jegyében dolgoznak. Dr. Landesberg Jenő azzal kezdte felszólalását, hogy Wimmer elnök és ő is hozzá vannak már rcokva ahhoz, hogy baj következik beszédeik után. Ok azonban azok az emberek, akik ezután is csak dolgozni fognak megtántorodás nélkül. Visszautasította azt a durva támadást, amely szerint a kamara politizálna, annak ellenére, hogy ő az ellenzékhez tartozik és ebből nem csinál titkot. Felszólítja ezeket a támadókat, menjenek be a kamarába és nézzék meg, vájjon politikai alapon dolgozik-e. Ezután dr. Szlvessy Lehel mondott beszédet, majd általános kivánságra Wimmer Fülöp állott fel. Nem akart felszólalni akkor, amikor olyan kiáló férfiú van jelen, mint Eber, de nem akart azért sem felszólalni, mert súlyosan megtámadták. — Sokai volt már támadva t Megbirkózik ezzel is I — kiáltottak. — Erre a támadásra majd megkapják a választ Az ipar és kereskedelem további békés és alkotó együttműködésére emelte poharát. A vacsora végén meleg ünneplésben részesítették a kamara elnökét.