Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-21 / 16. szám

149 D ELMAQYARORSZAQ 1926 január 21. frankhamisitásl ügyre világosságot deríthet, hozzájárult Farkas István indítványához, hang* su'yozva, hogy ez a jö/őben nem szolgálhat precedensül. — Reméljük, hogy a jövőben nem fognak frankot hamisiiani l — szóit kazbe Pddi Gyula, mire az egységes párt méltatlankodva válaszolt. tiirsogó kacagás „Piag A délutáni izgalomnak már semmi nyoma a terembm, mikor Rupert Rezsó azt a kijelentést teszi, hogy interpellációjának „meghüasztdsái" kívánja, csendes derültség fut végig az ülésteremben, amely később viharos kacagásban tör ki. Eckhardt Tibor ujyanis felszólalásával kspcsolítbaa megindokolj*, hogy miért hslaaztja el interpellációinak elmondását és kijelenti, hogy a fajvédő pirt a frankhamisítás ügyét a bíróságnál jókesekbsn Htja. — Akkor ellengőzt Jobbtól kifújni — szól közbe stentori bangón Esztergályos János, m sjd követi a szocialisták oldaláról egy másik közbeszólás Ziirkay János felé: — Mit szól ehhez Ping Pongrác mester ? Régen nem volt a parlamentben közbeszólásnak olyan tikere, mint Esztergályos Jánosnak. A szélsőbaloldaltói a szélső jobboldalig minden képviselő hangosan kacagott, az elnlk a csengői Most aztán gyors egymásutánban játszódtak le az események. A Ház egyhsnguan elfogadta Farkas litván indítványát, majd Rupert Rezső, VJzionyt Vilmos, Fábián Bíla, Hegmtgl Kiss Pál éi Pakots József interpellációik elhalasztását kérték. Pongrác mester* körül rázva, nem tudta kacagását elfojtani és a jegyzők is összebújva neveitek a sikerült közbeszóláson. Beszélhetett eiutáa Eckhardt, pufogtathatta ismzrl frázisait s liberális sajtó ellen, szavait a visszatérő és fel feliörő kacagás és a szocialisták közbeszólási! elnyomták, mig végül is aszal fitt le, hogy a köznek tesz szolgálatot és ne« a baloldd élőit hajlik meg, amikor interpellációjának elhalasztását kíri. Ebhez termászetesin a Híz hozzájárult, majd Kiss Meiybírt áll fel szólásra, hagy elmondja interpellációját a munkinélkaiiség ügyében. Erre már ni® voltak kíváncsiak a kepviselő uras és elhxgyták az ülésterme1, ugy hogy Kiss Menyhért alig egy-két embsr élőit fejezhette be azután röviden interpellációjának megindokolását. Csütörtökön választják meg a bizottságot. 14 kormánypárti és 11 ellenzéki képviselő vizsgálja meg a frankügyet, A keresztény gazdasági pirt részéről: Wolff Károly és Varga Gábor. A szociáldemokrata pártból: Peyer Károly (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A frankhamisítás ügyében lefolytatandó vizsgálattal megbízott parlamenti bizoitság tagjait a nemzetgyűlés holnapi ülésén választják meg. Annak működését illetőleg a parlament házszabályai az irányadák. A parlamen i bizottság tagjai a köve'kezők lesznek: Az egységes párt részéről: Ziitvay Tibor, Almássy László, Berky Gyula, Bessenyei Zénó, Erdélyi Aladár, Erödi Harrach Tihamér, Hajós Kálmán, Nemes Bertalan, Örffy Imre, Platthy György, Herczeg Béla, S;apáry Lajos gróf, Rubinek {István és Szabó Sándor. és dr. Györki Imre. A pirtonkivütlek közöl: Pallavicini György őrgróf, Rassa/ Károly. A fajvédő pártból: Eckhardt Tibor. A kispolgárok páríja részéről: Hegy.negi Kiss Pál. A demokrata pártból: Vázsonyi VJmos. A Kossuth pártból: Rjp»rt Rezső. A keresztényszociülsta párt részéről: Haller István. Izgalmas interpellációk helyett nyugalmasan folyt le a Ház szerdai ülése. A parlament egyhangúlag elfogadta a srociálisták indítványát.— A parlamenti bizottság betekint az iratokba <s maga elé hívja a tanukat. Eifogadták a népjóléti tárca költségvetését is. (Budapetii tudósítónk telefonjelentése) A tegnapi izgalmak után a nyilvánosság ma ujabb és izgatóbb izgalmakat várt, ami indokolt is volt, hiszen az interpolációk seregét jegyesték ba a képviselők a frankbotrány ügyében, A Ház ülése azonban teljesen csöndben és nyugalomban zajlott le, a karzatokon hiába vártak rendaietlenfil az izgalomra éhes érdeklődök, az interpellációk elmaradtak. Az utolsó pillanatban engedett a miniszterelnök, elfogadta a szocialisták javaslatát a parlamenti bizottság összehívásáról, sői beleegyezett abba is, hogy a bizottság már a vádirat benyújtása ulán betekinthessen a bünigyi iratokba ét maga elé idézzen egyes embereket. Erre azután az összes in'erpellálók eiáiltsk a beszédtől. A nyugalmas fllés psdig harsogó kacajjal végződött, amikor Eckhardt szavat közben Esztergályos egy kijelentésbe hullámzó kacagás vonult végig az egész Üléstermen. Az ülés egyébként folytatta a népjóléti tárca költségvet sének tárgyalását. Kéthly Anna megnyugtatást kiván, hogy májúiban, illetve novemberben nem szabadítják fel az üzleteket is lakásokat. Malastts Géza a vidlki építkezések megindítását sürgeti. Vass József népjóléti miniszter: A lakások felszabadítása véleménye sze int főbb, ha ma történik meg, mint holnap. Ha a kötött forgalmat 1927 ig kitolja, akkor az érdekellek még 1960 ban ii kérhetik a kötött forgalom fentartását. Az a kérdls, hogy 1926 májú? elsejéig eljön e az az idő, amikor nagyobb megrázkódtatás nélkül át lehet térni a szabadforgalomra? Ennek a döntésnek még nincs itt az ideje, de mindeneseire május lét megelőzően meg fog történni. 4 házbérek el fogják érni a békebeli szinvonalat. — Közhatalmi erőszakkal kell meggátolni a vidéken az egésieégteku építkezéseké. £pp ezért szűkség van egészségügyi építkezési szabályokra. Ez a jövőbsn kidolgozásra kerül. A kislakások karbantartásának költségeiről izóló rovatnál Kéthly Anna kevesli az összeget, a mull évben is többet irányoztak elő. Az állami kislakások bérmegállapítására vonatkozó rovatnál Kéthly Anna kérdi a minisztert, a lakások felszabadulása után me^védlk-e a lakókat a hdzinrak béremelő mohósága elől, továbbá, hogy a kislakások bére szolgálhat-e zsinórmértékül a lakbérek kialakulásánál. Vass miniszter: A szabadforgalom idejére előre megállapítani egy középlakás bírét lehetetlen. Ha az összes lakások bérét összeadják és igy számítják ki az átlagbért, ez valószínűleg mérséklő hatással lesz. Sok reményt azonban nem tiz ehhez, mert elő-eldthatílag a lakások terén nem lesz olyan nagy kínálat, mint amilyen nagy, előreláthitólag, a kereslet. A kórházi ápolási költségek rovatánál Pintér László és Saly Endre hangsúlyoz iák, hogy az elmebetegek közipolási dijainak ingatlanra való bekebelezése sok kis ckszísztenciát tesz tönkre. Vita a betegápolási dijakról. A betegápolási dijak rovatánál Cslllérl András szőváteszi, hogy a kórházak nagy deficitjét a lulságosan alacsony dijak okozzák. Kéthly Anna: A kórházak költségei nagy megterhelést jelentenek az autonómiákra. Az eme kedö költségek miatt a beteg felvételt nem kezelik olyan liberálisan, mint eddig, ped'g a f5városi kórházakban nagyon sok vidéki van, olyan vidékekről, ahol nincs kórház. A betegápolási és gyermekvédelmi köl ségek ne terheljék az autonómiákat. P/opper Sándor: Az a kö.ülaiény, hogy tegnap mindössze kétóra állott rendelkezésre a népjóléti tárca költségvetésének tárgyalására, qz egységetpirtl házszabályok teljes csődjét mulatja. Az elnök ezért a kifejezés írl Proppert rendreutasítja. Propper Sándor: A városoknak messzemenő szociális kötelességeik vannak és ezeknek a céloknak az elíá ására szükségük van anyagi erejűkre. I:t van a munkanélküliség problémája, amely iránt teljesen érzékellen a kormány. Akadtak városok, amelyek észrevették ezt a problémát és igyekeznek annak meg. felelni. A költségvetést nem fogadja el. Vass Józssf: Az ápolási költségek megállapításával szemben eleinte bizalmatlm voii. Azt hiti?, bogy a minisztériumokban lulalacionyao, a törvényhatóságokban pedig tulmsgassn szabják meg a kölsígeket. Ezért ő pontosan megállapította a kétségeket és szt látja, hogy az 55 000 koronás ápolási költség megfelel a híly. setnek, ennek 70 000 koronára vxló felemeléséi nem tartja m;gengedhetőnek.l A harmadik rovat fertőző betegségek cimtt tételénél Beck Lijos szólal fel. Ssmaii kivetnivalót nem találna egy olyan Javaslaton, amely a vagyonokat fokozatos adóval róná mez, hogy a közegészségügyi problémák megoldására minél nagyobb anyagi erő álljon a kormány rendelkezésérc. Külön hangsúlyozza a iűdővésx pusíi ásait. Magyarországon a halálozási arányszám tekintstében ott vagyunk, ahol Belglan éi Anglia hatvan évvel ezelőtt volt. Szükségesnek tartja tüdőbeteg-szanatóriumok és diszpenzerek felállítását. Kéthly Anna: A fertőző betegségek pusztítása tavaly óta nem apadt, mégis ax ennek lefedésére beállított összeg ma kevesebb, mint a mull esztendőben. Kéri, hogy a ftrtőző betegségek elleni küzdelemre nagyobb összeget állítsanak be a költségvetésbe. Beck Lajos: A vérbaj elleni küzdelem rendkivöli jelentöságéről beszél. Kéthly Anna kevesli a népbetegségek elleni küzdelemre felvett hárommilliárdot, ez arra sem elig, hogy felvilágosító iratokat terjesszenek belőle a nép kötött. V*ss József miniszter: Belátja, hogv a népbetegségek ellsni küzdelem jobb dotáláit érdemelne, de nem lehet annyi összeget erre a célra fordítani. Saly Endre szőváteszi, hogy az Alföldön nagy vidékeken nincs kut, vagy rossi az ivóvíz ét ezért a lakosság az alkoholra veti magdl. Artézi kutak kés ütését sürgeti. Kéthly Anna kifejti, hogy az ország nagy hálával tartozik a vidéki orvosoknak, akik a nehéz lakásviszonyok között is elmennek vidékre. Gondoskodni kell arról, hogy a v.dikl orvosok megfelelő modern továbbképzésben részesüljenek. Az erre előirányzóit összeget kevesli. Kéri a minisztert, hogy a tiszti orvosi tanfolyamokra orvosnőket is vegyenek fel. Ax elnök két óra öl perckor az ülést félórára felfüggeszti. A délutáni ülés. 3 óra u'án nyitják meg ujbói az ülést. Puky Endre a közegészségügyi tö vény hiányairól szól. A közegészségügyi törvény hiányainak tudja be; hogy prophylaxisra vonatkozólag nem tartilmiz intézkedéseket. Csilléry András visszás állapotnak tartja axf, hogy az orvosok fegyelmi ügyekben a belügyminiszter fenhatásága alá tartoznak. Vass miniszter: Nagy elismerésre! szól a h'tóságok és a községi orvosok működéséről. Ö/ömmel üdvözli azon gondolatot, hogy egy vármegyei alapot létesítsenek, amelybe a kö ségek befizetnek a Járulékokat. Helyesli azon álláspontot, hogy a fegyelmi ügyeket a népjóiéi minisztériun hatáskörébe kell utalni. N»gy súlyt fektet az orvosi továbbképzésre és lehetővé kell tenni azt is, hogy a közigazgatás Jogász emberei is szociálpolitikai és hygiénikus kiképzésben részesülj enek. Saly Endre a munkásbiztositó pénztár autonómiájának a visszaállítását kéri, mire Vass miniszter kijelenti, hogy ez az erre vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre eme kedéséöl fagg. Az e nök ezután berekeszti a vitát és a többi tételt vita nélkül fogadja el a Ház. Igy a népjóléti tárca költségvetését résileteiben is letárgyalták. Az elnök ezután az ülést felfüggeszti. Síünet u'án Scitovszky Béla eüök napirendi javaslaot tesz oly értekemben, bogy a nemzetgyü'és legközelebbi üléséi holnap tartsa és folytassa a költségvetés vitáját. ízléses esféliii ruhák mélyen leszállított árban készülnek iaKai>39mam&B Kelemen ucca 11. szám, im%nenai| i. emeiet. 229 —