Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-19 / 14. szám

1926 Január 17. DELMAQYARORSZAQ 133 Meghalt Blaha Lujza. A boldog és romantikus nagy Magyarország boldog & romantikus nagy művésznője volt, koronázatlan királynője a magyar dalnak, bájnak, a népiességnek és a népszerűségnek. A nemzet csalogányának nevezte el egy száp szavak­ban és szép illúziókban gazdag korszak, melynek szemfedője borul most őrökre lecsukott szemeire és örökre elnémult ajkára. Ö tette egészen magyarrá a magyar fővárost és ő tette, hogy egy sajátos, külön magyar színpadi műfaj virágzott és hódított a magyar ugaron, hosszú évtizedeken át, a népszínmű, amelynek 5 a múzsája és géniusza, ihletője és üdvöskéje volt. Az ő bokorugró szoknyája a tapsok viharát verte föl a régi Népszínház nézőterén, az ő édesbús, sirva­vigadő dalolása nemzedékek gyönyörűsége és ün­nepe volt. Szemében a magyar Balaton mosolya ringott, ajkán a magyar rónák nótás kedve zengett, pajzánsága és mélázása, kitörő kacagása és halk turbékolása meg­marad a szivekben, amig egyetlen néző él, akinek őt látnia és hallania adatott. Gazdag szegénységünk drá­galátos kincse volt Blaha Lujza emberi és művészi egyénisége, páratlan, feledhetetlen és pótolhatatlan. Az ő gyönyörű és tündöklő zsenije valahogyan közeli rokonságot tartott Petőfi népdalaival, Munkácsy zsá­nerképeivel és Fadrusz őseiejti plasztikájával. Volt a lényében valami, amit nem lehet elemezni, amit csak hálás hódolattal, meleg rajongással elfogadni lehet, mint fejedelmi adományát a magyar géniusznak. Földi elmúlása nemzeti gyászt és veszteséget jelent, ravatala mellett egy ország népe virraszt, talpig gyászban. A csalogány elnémult és hollók kárognak fölöttünk .. . / Élete, sikerei. Blaha Lujza Rimaszombatban szileteti 1850 szeptember 5 én. Családi neve Reladl Lujza vall. A kis Lujüi születésekor szomorú napokat élt a magyar nemzet. A szabadságharc már le* zajlott, elkCvetfeezett a lélekölő elnyomatás. ReindI huszártiszt, Blaha Lujza édesapjv, meg­riad fa vette éssre, hogy egy regtel Bach ko­pói ott állnak a ház előtt és csak annyi ideje volt, hogy a pincébe bújhasson. Másnap azután az üldözött magyar huszártiszt elindult vele a a Jánosi országúton Feled irányába. A vándor katonatiszt színésszé lett éi felvette a Váray nevet. Blaha Lujza tehát pirányi gye­rek volt, amikor a komédiás élettel msgismer­kedett éi bár apja ellenezte, már nyolcesztendős korában gyermekszerepbea fellépett a győri színházban. Tzennégyéves volt, amikor a budai szinház kisebb énekes szerepekre szerződtette, aki ekkor már felvetie a Kilesi Lujza nevet. Szab dkán megismerkedett Blaha kstoaakar­mesterrtl, aki beleszeretett a gyönyörű lányba és egy-kettőre feleségül is vette. Hamarosan a debreceni társulathoz került, amely akkor fel* váltva működött Debrecenben és Nagyváradon. A fiatal Biabáné egyike lesz a vidék körül­rajongott művésznőinek. A saínpacto', amelyen mvgjeleník, rózsákkal hintik tele és csténkint, előadás után tömegek kisérik haza. Pest is feleszmél és 1872 ben felhozzák Blah; Lujzát, akiről a kritika egybehangzóan megállapítja, hogy méltó utóda az imádott Hegedüsnének. A Népsxinház 1875-ben megnyílik, amelynek egyszeriben első primadonnájává lesz. Másról sem beszélnek, mint a Piros bugyelláris, s jFala rossza, a Sárga csikó nagyszerű prima­donnájáról, ö játssza Bokor József valamennyi népszínművének főalakját. A népszínművek után jönnek az operettek, amelyek közül az Ángot asszony ieányá-bsn mérhetetlen a diadala. 1871 május 7-én a Tündérlak Magyarhonban «imű énekesjátékban lépett fel először, mint vendég, a Nemzeti Színházban, amelynek ké­sőbb rendes, majd örökös tagja lett. 1908 előtt m## a Csikó-bm és a Natyapi-ban lépett fel. 1908 után pedig a Pártütők ben, a Betyár keoúőji- ben, a Sári btró- ban, a Piros bugyel Mrij-ban, a Rang is mód-bsa, A lányom-ban és utoljára a Matyólakodalom-bm játszott szín­padon, — mindvégig hatalmas sikerre), a kö­zönség rajongó szeretetének közepette. A vég. Ezután már csak a mozi vásznán láthattuk Blaha Lujzát, a ,Nagymama" főszerepében. Utolsó nyilvános szinpadi szereplése a jóté­konycélu wRégi Népszínház"-tlnnepségeken volt, amikor Török Zsófi jelmezében jelent meg a színpadon. Halk szavait már nem lehetett hal­lani. De a közönség percekig tombolt, Blaha Lujza pedig sirva fakadt. Azóta már csak gyöngélkedik, betegeskedik. Oltbon üldögélt napestig, olvasgatott, látoga­tóival diskurált, meg unokáját, Blaha Gittát simogatta. Hetekkel ezelölt rosszullétről panasz­kodott. Hűséges komornája akkor ágyba fek­tette. A doktorok már tudták, hogy e'jött a gyönyörű élet vége. Egysier-másszor még fel­kelt a nagyasszony, ki-ki nézett a napsütéses uccára, de szótalan volt már, szomorú és hall­gatag, mint aki tudja, hogy az óra nemsokára megáll. Az utóbbi napokban az orvosokon ki­vül már csak a legszorosabban vett hozzátar­tozóit engedték be hozzá, összezárt ajakkal hallgatott, komoly és beletörődött megadással várta a halált, amely ime, igen hosszú szen­vedés után ma délelőtt 11 óra 10 perckor be­surrant hozzá. 8zerdán: temetés. Szerda délután temetik Blaha Lujzát a Nem­zeti Szinház előcsarnokából. Az előcsarnokban a főváros nevében a kultuszminiszter után Sipőcz polgármester fog beszélni, llovszky János pedig a sírnál. A főváros diszsirhe'yet adományozott Blaha Lujzának. Jíkai Mór si jától balra fekszik ez a sírhely, szemben Ady Endre sírjával. Gázrobbanás után összeomlott egy négyemeletes bérpalota. öt halálos áldozata van a berlini robbanásnak. Berlin, január 18. Maabit városrészben ma reggel 6 órakor az egyik házbsn hatalmas gáz­robbanás történt. A négyemeletes ház egy részo összeomlott és maga alá temette a lakóház min­den lakó/át a berendezésekkel együtt. A vesze­delmes gázrobbanás az egyik üzlethelyiségben keletkezeit. Az egész ucca a pusztulás képét robbanás ereje kitépte az ablakkereteket is. A tűzoltók minden erővel azon dolgoztak, hogy eltakar tsák az egv és félméter magas omladékot ai uccából. A sebesültek száma húszra eme kfdeit. A kór­házba szálli'ott szerencsétlenek közül öten bele­haltak a snlyos sérülésbe. A szerencsétlenség okának a kiderítésére a vizsgálat megindult. mutatja, valamennyi ablak betört és a vádolták meg visszaélésekkel az apátfalva! jegyzőt. A jsgyző rágalmazásért tett feljelentést. — A szegedi törvényszék a bizonyítás kiegészítését rendelte el — közérdekből. Dr. Nóvák József pénzügyi fogalmazó fel­hatalmazásra aldözendő, sajtó alján elkövetett rágalmazás és tiltott közlés cimén állott vád­lottként hé főn dé'előtt a szegedi törvényszék Vild- tanácsa előtt. A vád szerint dr. Nóvák József 1925 március hó 22-én a „Makói Friss Újság- nyílttéri rova­tában •Válasz Urbanics Kálmánnak" címmel egy közleményt helyezett el, amelyben Lakács Béla apátfalva! jegyző szabálytalanságait és bűnvádi eljárást maga ulán vonó visszaéléseit hozta napvilágra. Az. inkriminált nyílttéri rovat elmondja, hogy Kővári Ottó határrendőrségi felügyelő 1923. év őszén feljelentést tett Lukács Béla jegyző ellen, mert az nyolc élő sertést vásárolt, anélkül, hogy az dllalforgalmi adói lerótta volna. Egy másik feljelentés Lukács Béla ellen arról számol be, hogy kilenc apátfalvai iparos tett feljelentést jegyzője ellen, mert az egy 500 milliós építke­zést árlejtés nélkül bonyolított le, majd Glück Béla helybeli kereskedőnek 70 milliós tégla­rendelést adolt át, anélkül, hogy arról bárkinek szólt is volna. Ezekért a sorozatos bűncselekményekért Lu­kács Bélát a szegedi törvényszék vád alá helyezte. Bejelentette a cikkiró, hogy állításait igazolni is kész. A nagy izgalommal tárgyalt nyílttéri közle­mény miatt Lukács Béla jegyző felettes haló­sága részéről felhtualmazást kapott arra, hogy megindítsa a rágalmazást pert, mig az ügyész­ség tlllotl közlés esetét látta fenforogni a nyílt­téri nyilatkozatban és ezért (illőit közlés cimén indította meg az eljárást. A hétfői főtárgyaláson dr. Nóvák József ki­jelentette, hogy bűnösnek nem érzi magát. Kész bizonyítani, hogy Lukács Béla ellen különböző feljelentések történtek. A vádtanácsi határozatot, amely Lukács Bélát vád alá he­lyezte, szóbeszéd utján tudta meg, s tiltott közlést már csak azért sem követhetett el, mivel a vád anácsi határozat előzCleg már két makói ujtágban is napvilágot látott. Dr. Nóvák József kihallgatása után a védelem a bizonyítás kiegészitését inditványozta, amit a birósdg el is rendelt. A bíróság elrendelő végzésében kimondotta, hogy közérdeket lát fenforogni, hogy Lakdes Béla Jegyző ügye végre tisztáziassék, mivel az államkincstárt irtó a meg károsodás. A bíróság ezzel berekesztette a tárgyalást és annak folytatására későbbi határnapot tűzött kL | Hölgyeim és] m líraim T i uraim i Mindnyájunk édes öröme, féltett kincse, a 1 1 I 1 i Teleion: Irodai 2-58. belmArosi mozi Telefon: Pénztári 5-82. Január 19., 20-án, kedden és szerdán Nagy vígjáték esték! NAVIGATOR fflEB BCimT tf F ATÍIII legnagyobb sikerű bohózata ÖWI El* PktH | un 7 felvonásban. Azonkívül: A castiliai veréb és Cocó, az állatszeliditő Burleszk 3 felvonásban Trükkfilm t felvonásban. Előadások kezdete 5, 7 é3 9 órakor ! I I ! I Telefon lt—85. Főszerepben: Azonkívül: I I tárul elénk péntektől a Korzó Moziban a | iMilton Sillsi I I I « I I I I I nagy aiirokci ban. Az amerikai felsőbb tízezer kiválasztottjai­nak pazar, gondtalan élete, tobzódásai, egy isteni szép szerelmi történet keretében. Gyönyörű miliő, mesteri játék, elsőrendű rendezés, szemet, lelket gyönyörködtető szabadtéri felvételek teszik vonzivd a különleges filmremeket. KORZO MOZI Telefon 11-85. Január 19., kedden Egy newyorki kislány története 6 felvonásban. ANGYALKA Riehardó Cortezz. Smokkék gyereket nevelnek. RSg Előadások kezdete 5, 7 és 9 érakor

Next

/
Thumbnails
Contents