Délmagyarország, 1926. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1926-01-19 / 14. szám

2 DELMAOYARORSZAQ 1926 január 19 Mi lesz kedden? Hogy mi lesz a holnapi ülésen, azt még most a hajnali órákban sem lehet belátni. Való­színűség szerint az ellenzéki szónokok már a népjóléti tárca tárgyalásánál szóba hozzák a botrány ügyét, mire elóször rendreutasitás, majd szómegvonás következik. Erre pedig előre­láthatólag a tumultuózus jelenetek nem lesznek elkerülhetők A napi endi vitára es!e 7 órakor kerül sor, igy a szenvedélyek csak akkor fognak igazán kítobbanni. Leaet azonban, hogy zirt ülést ren­del ei a Ház elnöke. „Mindent kifogunk deríteni, — nincsen takargatni valónk." Az egységes párt Bsthlent ünnepelte. — Egyesek azt mondják, hogy a kormány nem deriii fel e sajnála os események hátterét, egyesek azt mondj ík, hogy a kormány takar­gat. Ezek tévednek. Fii fogjuk deríteni ennek az ügynek minden részletét, semmit homályban nem engedünk hagyni, mert aiscs takargatni valónk, nincs félteni valónk, csak attól féűnk, bogy a külföldön azt higyjék, hogy van takar­gatni valónk. {Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Az egy­séges párt héifőn este, a Ház előreláthatóan vi­haros keddi ölése előtt összejöveteli tartott és hangos megnyilatkozásban ünnepelte és élje­nezte a miniszterelnököt, A viharos ünneplés után Almdssy László be­szélt Bethlen érdemeiről, mire a ministterelnök nagyobb beszédet mondott as egységes párt munkásságáról és érdemeiről. A botrányról szólva ezeket mondotta: Bethlen felveti a felelősség kérdését. Pártközi konferencia — demokratikus ellenzék nétkül. — .Csak szük keretek kötött beszéljünk" — mondotta Gömbös, (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Sci­tovszky Béla házelnök ma délelőttre pártközi értekezletre bivta egybe a pártok vezetőit. A pártértekezletet megelfizöen a demokratikus blokk részéről Vázsonyi Vilmos, Rupert Rezső, Hegymegi Kiss Pál és Peyer Károly keresték fel a házelnököt, aki előtt megismételték azt a határozatot, amelynek érielmében a demokratikus blokkhoz tartozó pártok nem vesznek részt az értekezleten, mert a fajvédőkkel együtt a frank­hamisítási ügyben nem óhajtanak bizalmasan tanácskozni. A pártközi értekezlet ilyen előzmények u'án kezdődött tizenegy órakor. Résztveti benne Bethlen István gróf miniszterelnök, Prónay Qyörgy miniszterelnökségi államtttkár, Almdssy László, Huszár Károly, Ernszt Sándor, Németh Károly, a kormányttámogató pártok részéről, az ellenzék tagjai közül Apponyi Albert gróf, Andrássy Gyula gróf, Szilágyi Lajos, Meskó Zoltán, Rassay Károly, Ugrón Qábor, Farkas Tibor, Friedrich István, Haller István, Gömbös Gyula. Az értekezletet Scitovszky Béla nyitotta meg ós közölte a demokratikus blokk határozatát. Ezután Bethlen István gróf szólalt fel. A pártközi értekezletet azért hivta össze, mert informálni óhajtja a pártok vezetőit a a helyzetről és mert a politikai helyzet fele­lősségében módot akar nyújtani, hogy a párt­közi konferencia ezt a kérdést megvitathassa. A parlamenibsn ugyanis a felelősség kérdését óhajtja felvetni egy interpellációra adandó vá­lasz formájában, amelynek tudomásul vétele után a kormány feljogositva érzi magát, hogy a vizsgálatot tovább vezesse. Rassay Károly azt javasolta, hogy a minisz­terelnök inkába napirend előtti felszólalás kere­tében részletesen ismertesse az ügyet. Bethlen miniszterelnök ezt helytelenítette, mert részletekről addig, amíg a vizsgálatot a hatóságok be nem fejezik, nem lehet szó. Friedrich István parlamenti bizottság kikül­dését javasolta. Bethlen miniszterelnök ellenezte Friedrich indítványát, mert ez csak huzná-halogainá az ügy további kifejlődését. Gömbös Gyula két deklarációt olvasott fel. Az egyik a demokratikus ellenzék ellen irányul és a baloldali ellenzék mostani távolmaradását, az ügyben kifejtett magatartását komolytalan, gyermekes viselkedésnek minősíti. A második deklaráció arról szólt, hogy a fajvédőknek semmi paktumuk nincs a kor­mánnyal. Annak, hogy a fajvédők látszólag támogatják a kormányt, az a magyarázata, hogy a baloldali sajtó támadja a kormányt és igye­kezett minden alkalmat megragadni a kormány és a fajvédők befeketitésére. G3mb3s Gyula Friedrich javaslatát ajánlotta elfogadásra, mert ez valóban a kibontakozás útját egyengetné. Apponyi Albert mocdott ezután hosszabb be­szédet, amelyben kifejtette, hogy az ország ér­dekében szükségesnek tartja az ügynek a teljes nyilvánosság előtt való megvitatását. A vádtanács döntése szerint szabadlábon marad Zadravecz püspök. ^Szökésétől nem keli tartani." — Nem vett részt semmiben, csak msgsskette Marsovszkyékat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Vasár­nap indítványt tett a királyi ügyészség Zadra­vecz István tábori püspök letartóztatása iráni a vizsgálóbíró előtt. A vádhatóságnak ez az in­dítványa általános feltűnést kelteti különösképp pen jogi szempontból, mert sz ügyészség a nyo­mozás ura, fennálló törvény értelmében a nyo­mozati stádium során az ügyészségnek áll jogá­ban előzetes letartóztatásokat elrendelni és fo­ganatosítani és a frankhamisítást bünperben eddig valamennyi letartóztatottal szemben élt is ezzel a jogával, anélkül, hogy a letartóztatás tényét a vizsgálóbíróra báritotta volna. Dr. Lengyel Ernő vizsgálóbíró az ügyészi in* ditvány beérkezése után nyomban áttanulmá­nyozta a Zadravecz püspökre vonatkozó ügy­iratokat, majd egy igen lerjedelmes, nyolc ol­dalra terjedő végzést hozott, amelyben elutasí­totta az ügyészség indítványát, megtagadta Zadravecz István tábori püspök letartóztatását. Értesülésünk szerint a vizsgálóbírónak ez a döntése részletesen foglalkozik Zadravecz püs­pök szerepével és megállapítja, hogy a püspök nem vett részt a hamis frankok előállításának munkájában, megállapítja továbbá azt is, hogy a hamis ezerfrankosok forgalombahozásánál sem működőit közre. Az ö szerepe mindössze abból állott, hogy az érdekeltektől egy esküt vett ki. Zadravecz püspök kihallgatása során átnyúj­totta Sttrache főügyésznek az eskü szövegét, amelyben még irredenta vonatkozás sincs és csak abból áll, hogy az esküt tevő fogadalmat tesz a hazafias célok feltétlen figyelembevéte­lére és megfogadja, hogy semmit sem árul el. Ilyen körülmények közölt a vizsgálóbiró Zsd­raveci püspök bűnösségére a törvény által elő­irt nyomós gyanuokokat fenforogni nem látta, minél fogva a püspök letartóztatását mellőzte. Az ügyészség a vizsgálóbíró határoz ita ellen felfolyamodással élt. A büntetőtörvényszék vádlanácsa dr. Otlru­boy Dezső elnöklete alatt ma délben tizenkét órakor ült össze, hogy zárt ülésen letárgyalja az ügyéazségnek azt a felfolyamodását, amelyet Zadravecz püspök ügyében letartóztatása iránt jelentett be. Dr. Géczy Károly előidást után, ráint érte­sülünk, a vddtaaács elutasította az ügyészség Jelfolyamodását, indokainál fogva helybenhagyta a vizsgálóbíró döntését. Zadravecz István tá­bort püspök tehát szabadlábon marad, mert a vádtanács szerint a püspök szökésétől nem kell tartani „Jankovich vallomása olyan neveket is tartalmaz, amelyek eddig még nem szerepeltek a nyomozásban. Budapest, január 18. Andree Benőit francia rendőrprefektus tegnap este érkezett vissza Bu> dapestre és a Hungária-szállóban száll meg. Az est folyamán tanácskozást folytatott kikül­detése eredményeképen az itt tartózkodó francit megbízottakkal. Benőtt a következőket mondotta: — Néhány nappal ezelőtt kézhez kaptam a Hágában letartóztatott három magyar vallomá­sát, amelyek érdekes adatokat tartalmaznak és uf világításba helyezik az ügyet. Tudomásom szerint a budapesti rendőrség ezideig még nem kipott teljes és kiegészítő vallomást a három magyartól, mert a hágai rendőrség csak általá­nosságban értesítette a budapesti kapitányságot. Es lesz a legelső pontos okmány, amely a há­rom magyar vallomását tartalmazza. Jankovich Arisztid vallomása, amely a ke­zeink között fekszik, pontosan feltárja a bo­nyodalmas frankhamisitási ügy minden részletét 1925 januárjától. Ezt a vallomás ismerteti mindazoknak az egyéneknek a nevét is, akik­kel az üggyel kapcsolatban valaha is érintke­zésben volt, velük tárgyalt, vagy valóban sze­repük volt az ügyben. Tudomása szerint uj neveket is említ a vallomás, amelyek eddig még nem szerepeltek a budapesti rendőrség nyomozásában. Jankovich beismerő vallomását Marsovszky vallomása támasztja alá. Mankovich vallomása jelentéktelen a nyomozás szempontjából. Ez a fiatalember csak kisebb dolgokra vonatkozólag adott információkat. Vallomása a nyomozás szempontjából nem igen Jöhet számításba. Nádosyt átvitték a minisztériumba. Délelőtt negyed 11 órakor a belügyminisz­térium nem a nyilvánosság számára szolgáló, a Nádor-laktanya felé néző kapuja előtt meg­állt egv állami autó és abból két magas, elegáns ur szállott ki: Sztrache Gusztáv főügyész és Nádosy Imre országos főkapitány. Azonnal as elsőemeleii folyosón végigsietve az .Országos Főkapitány" feliratú szobába mentek, amelynek tudvalevően közös előszobája van a belügyminiszter szobájával. Az előszobá­ból már korábban mindenkit eltávolítottak. Nádosy megérkezéséről azonnal értesítették Dlószeghy miniszteri tanácsost, aki lesietett a második emeletről és kölcsönös üdvözlés után bevonullak az országos főkapitány párnázott ajtajú szobájába, amelyet nyomban magukra zártak és megkezdték a munkát. Nádosy Imre egyes függőben levő ügyekre vonatkozóan adott felvilágosítást. Nádosy káromkodik és — elbukik. Nádosy Imrét két detektív kisérte át a bel­ügyminisztériumba és csak a késő délutáni órákban szállították isxét vissza az űgyószsfg Msrkó uccai fogházába. Amikor Nádosy és a két detektív kiszállt az autóbál, két fényképésznek sikerült a volt fő­kapitányról felvételt készítenie. Nádosy későn vette ezt észre, majd ingerült hangon, reprodu­kálhatatlan kifejezésekkel tiltakozott íefény­képeztetése ellen. Nádosy Imre ezután rendes sétáját kezdte meg, szótlanul, összeku'csolt kezeitkei járkált a csúszós kövezeten, majd amikor egy pillanatra önfdedten az égre nézett, hirtelen elcsúszott és egész testével végigzuhanl a sikos kövezeten. Fogházörök udvariasan hozzásiettek s talpra­segitették ai elbukoít országos főkapitányt. Kedden általános permanencia. Budapest, január 18. Holnapra, a nemzet­gyűlés ülésének napjára, messzemenő intézke­dések történtek a főkapitány és a rendőrfő­parancsnok részérőt. Reggel hat órára elrendel­ték a főváros egész területére a legteljesebb permanenclát. Ez azt jelenti, hogy a rendőrfel­Ogyelői és legénységi karnak, azonkívül a fő­kapitányság és az összes kerületi kapitányságok egész személyzetének már reggel hat órakor hivatali relyiaégűkben kell lenni. Ai uccákra, főként pedig a parlament környékére megsok­szorozott őrségekel és karhatalmi osztagokat vezényelnek ki, amelyek ugyancsak reggel hat órakor elfoglalják a számukra kijelölt helyet. Ezek a messzemenő intézkedések azért történ­nek, hogy minden esetleges rendzavarást a nagy rendőri készenlét már csirájában elfojtson.

Next

/
Thumbnails
Contents