Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-11 / 165. szám

Ara 2000 kt OHMAÖYARORSZAG iwNn№t|i Deák Гегепс-и. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, BlItsSnkenyvtár és jegyirodái Du£ooic»-tór 11. Telefon 308. i; Petőfi Hándor-sugárat 1. Telefonnám 18-84. Szeged, 1925 december 11, PÉNTEK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten Ы vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2400 kor., vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 165. szám. Petrichevich. Egyik ölének ne8 kiiebh ember mondoga­tott oda alaposan, mint Petőfi Sándor. Nem lebet asl rep>odukální, amit ez a síila) és za­bolátlan muisali a Pe richevcb H rvatn Uiár ail's'okralikus szellemű szemléiétől, a Hon­derűről álitott. Siegény Horváth Lázár hiába körnöit szobatiszti és iz»lonképes regényeket és beszétyeket honunk nebbelkü hölgyei éi ifjai számára, nevet és emiékét;mégis csak az a tény és vilo örökliette meg, hogv nagyon nem szívelte a Nemzeti dal és az Egy gondolat karakán éi harc as költőiét él hogy ez a könö egyizer amúgy magyarán a tolla hegyére vette a siereicséilent. Hiába, nenjó kikezdeni azok­kal, akiknek a tintája «ér éi velő, mint ahogy Petőfi Sándor csakugyan nem limonádéba ét .nenteltvizbe márt itta a pennáját. így lön Pelri­cherci Horváth Látár a lázárok lázára egy köitőnibob haragja miitt. Ez »el a kétes értékű dicsőséggel terhelten kezdette meg köliöl és kö.éeti pályifu ásái az a c»inos, deti termetű fiatalember, akinek disz­magyaros arcképével mostanában igen sOrfln lehet találkozni a pesti lapok tlluiziraciói között és akire kigyöt, bé át, pinánál és sápot kiál­toznak Ecthirdt Tibor és társai. Az egyre temperamenlumosabb dorozsmai követ a nemzetgyaiéten hitvány panamisiának nevezte Pe rlchevich Horváth Emil népjóléti államtitkárt és a szélsőjobboldal sajtója immár betek óta a fejét követeli, ami ízlés dolga, mert azt meg kell adni, hogy elég szép teje van e lírai hajlamú és sokpalo ás népjóléti államtitkárnak. Mi nem szólunk hozzá érdem­legesen ahhoz a hajízáboz, amely egyre ke­gyetlenebb hangon egyre keményebb vádakat vagdos a Bethlen-ulvar és egyéb házak épít tetőiéhez, mi nem is akar,uk étdemén és nagy­ságán felül becsülni ezt a Petrichevichet, mi nem igen hsszük azt, amit Eckhaidt Tibor és társai hinni és remélni látszanak, hogy ez a Petrichevich Horváth Emil a mai kormányzati rendtzer támasza, U Ipköve, mtty ha megvész, Bethlen ledől s rabodba görbed. Mi csak azt látjuk innen a mélységből es innen a messze­ségből, hogy egy nem túlságosan jelentékeny és nem túlságosan értékes közéleti tényező körűi forog a mai magyar politikai élet és világ ördögmalma, hogy folyton-folyvást ennek az urnák a nevével és szereplésével kell talál­koznunk, akkor, amikor áll még Genf és áll már Locarno, amikor a magyar élet legnagyobb történeti válságának óráit számláljuk, amikor a lét és nemlét hamleti kédéseí merednek egész népűnk, egész Eu ópánk, egész világunk elé Ez a darutörpeharc, ez az abderai baboru Petrichevich körűi se esztétikai látványnak nem igen gyö yörködtető, se erköcsi tekin etben nem valami lélekemelő. Mar maga az, hogy ilyen vádak ilyen sokáig és ilyen szívósan élnek, terjednek, nőnek, szomorú világot vet mai viszonyainkra, közállapotainkra és köz­életünkre. Ci ba ezeket a vádakst valami nagyszerű puritán bátorság, vau mi elemi e.ejü éi hevü­let q morális felháborodás sugallaná I De min­denki jól tudja, a vádló, a vádlott, as i letékes tényezők és az illeték e rn szemlélők éi baliga tók, hogy itt politikától van szó, ho«y ez nind taktikai kérdés, bOfy itt pár érdekek és páil érzelmek dolgomak, hegy eiek az urak enei a fúróval meg akarják fúrni a kormányt és igy akirnak ők m»guk kormányra kerQini. Nem iz igazság a fon os és n m a becsület, hanem az uralom és a h»talo* I Ezért nézi a magyar ember, a ddíozók éi stennúőfc óriái több lége meglehető en fásultan és kiábrándultan ezt a f ó inkat ping pongot, amely Pdrichevico szátrlajára megy. Nehéz dolog volna eldönteni, a vádlók ellen­szenvesebbek és érdektelenebbek e, vagy akit olyan sulyoian és olran homályosan vádolnak ? Egy bizonyos: mindenről beszélne*, cs»k arról nem, aminek érdekében cselekedni kel Irne: gyorsan, bátra \ becsülette1, alaposan. A hiza éi a nép sorsáról volna szó és ez a já­_ lék igazán nem babri megy I A numerus clausus a Népszövetség előtt. Klebelaberg kultuszminiszter nagy expozét mondott. — A népszövetségi tanács egyelőre levette naptrendjéről a kérdést (Budapesti tudósítónk telrfonjelentése.) Genfből je ent k: A Népszövetség tanácsa ma foglalkozott a magyarországi numerus clausus ügyével. Mello Franco brazillal nagykövet fel­olvasta előadói jelentését és jelentette, hogy különböző ngol zsidó egyesületek felhívták a tanács figyelmét, hogy ez a tőrvény ellentétben áll a trianoni békeszerződés alapszabályainak a kisebb­ségekre hozott határozataival. Ezután Kiebetsberg Kunó gróf magyar kul uszminisz'er mondotta el nagy ekszpozé|át, amelyben elsősorban is hivatkozott a magyar zsidóság tlltakoiáiára és kijelentette, hogy a magyar kormány megmarad a Népszöve séghez beadóit kisebbségi peiciók ügyében kifejtett régi álláspontja mellett. Azon a véleményen van, hjgy a konkrét esetben a zsidó szervezetek panaszai nem fogadhatók el. A magyar kormány nézete szerint a numerus clausus nem állandó fogi intézkedés, hanem átmeneti rendszabály, amely a trianoni szerződésből f lyo he yzet következménye és amely megvál ozMbító, mihelyt a tanács a gazdasági helyzetét stabilizája Magyarországnak. — Magyarországon — úgymond a kuluszminiszter — a szel<emt proletáriátus olyan nagy, hogy módot kellett keresni arra, hogy ez a nagy proletáriátus csökkenthető legyen. A numerus c'ausus á meneti jellegére való tekintet el nem kell félni attól, hogy ez a plda más országokra is átterjedhet. Nem áll fenn semmiféle nemzetközi kö elezettség abban az értelemben, hogy valame y állam kényte en volna az Intel ekiuetlek olyan tömegét kiképezni, amelyet nem tudna eltartani. — E törvény nélkül — mordo'ti tovább Klebe'sberg —, tekintettel arri, hogy főiskoláink au'onómiával rendelkeznek, könnyen megtörténheteit volna, hogy a zsidók előtt az egyetemek még korlátozottabb mértékben volnának nyitva. Ha a zsidók nem elégednek meg azzal, hogy a főiskolákra olyan számbai »egyek fel őket, amely megfelel országos arányszámuknak, akkoi prtvllégizált helyzetre törekszenek, mert az ö arányszámuk növeleie csökkentené a lakosság többi eUmének arányszámát. Ebaen az esetien a lakosság többi eleme, amelyet a zsidóknak ez a kedvezménye hátrányosan érintene, pinaszt emelhetne a magyar kormány ellen a Népszövet­ség elöli > — A vidéki egyetemeken a zsidó hallgatók nagyszámban vannak. A zsidók kívánalmai a budapesti egyetem felé irányulmk. Hi teiin'ebe vesizük a trianoni szerződést, akkor a zsidók érdekében nem privilégiiált elbánást, hanem csupán megfelelő elbánást lehet kivánnl. Bir a zsidók országos aranyszáma 6 százalék, a magyar egyetemeken százalékszámuk mégis 12—Í3 közi mozog, sői az egyik egyetemen 45 százalék, egyik fakultáson pedig 62 százalék. Mello Franco nagykövet ezután kije'entet e, hogy ebben az ügyben nem tud azonnal javaslatot beterjeszteni, mi e a tanács a kérdést egyelőre levette a tárgyalások napirendjéről, Nemzetközi döntőbíróság elé utalják a magyar numerus clausus ügyét. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A késő éjszakai órákban jelentik Genfből: A N'p­8tövétség vezető köreiből kiszivárgott hírek sierint a népszövetségi tanács már a legköze­lebbi napokban dönteni fog az angol zsidó szervezeteknek a magysrországi numerus clau­sus ü»y;b:n a Népszövetség tanácsa elé ter­jesztet beadványa felett és minden vitfsiinü­ség szerint az ügyel nemzetközt döntőbíróság elé fogja utalni. Petrichevich államtitkár szabadságra megy — sajtópöreinek befejezéséig. Állítólag a miniszterelnök Genfből levélben szó itoita fel P«trichevicfaet * visszavcuttlásra. — Eckbardt fegyveres kiállásra hívta ki P«trichevich«t. — Megindul a lovagias ügyek lavináfa. (Bado pesti tudósítód lelejonjtleniése.) A báró Pttrkh'.vich Horvó h £ ü népjóléti államtitkár szemébe körüli bonyodalmak ma tovább foly lalódtak és oda fejlődlek ki, hogy az államtitkár a holnapi napoa folyamat­ban lévő ügyelnek befejezéséig szabadságra megy. Az államtitkár e'lei egyre erősebben megin­duló támadások az egységes párt tagjainál is azt az érzést váltották ki, hogy a tár stem pontjából is oportonuteabb, ha Petrichevich ügyelnek befejezéséig teljesen visszavonulna, eienkívül azonban a kormány egyes tagjai is ezen vélemény mellett foglal akallás', hangoztatva, hogy az ügy érdekftben állana az, ha Petri­chev ch bá ó pereinek befejezéséig a po i ikai étet színteréről visszavonulna és azokból magá te lesen kikspesolná. Dacára annak, b gy ez a fe fogás több olda ról jmott k fejezésre, senki sem akarta a kezdeményező lépést megtenni. míg ma váratlanul olyan helyről történt közbe­lépés, amelynek hatása alatt Petrichevich ma tényleg szabadságra ment. Pviíiíkai korökoen az éjszakai órákban az a hir terjedt e1, amelyek valódiságát a késő é|izakii órákban már ellenőrizni nem lehetett, hogy ma este Bethlen htván gróf miniszter­elnöktől Genfből levél érkezett, amelybea a mlniszterelnik is annak az óhajának adott kifejezést, hogy Petrichevich Horváth Emil búró államtitkár ügyeinek befejezéséig az aktiv politikától tartózkodjék és a népjóléti minisztériumtól Is vegyen szabadsagot. Ennek tulajdonítok azután azt, hogy Pet­richevich állimtiikár a holnapi nap folyamán tényleg már szabadságra megy, amit különben miga Pvtrichev ch is megetöail munkatársunk­nak adott nyilaikozatában, amelyben a követ­kezőket jelentene ki: — Ma kaptam meg a királyi törvényszék

Next

/
Thumbnails
Contents