Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)
1925-12-08 / 163. szám
19» december 8 DELMAGYARORSZAQ 3 A tisztviselők otthonából továbbra is száműzte az elnökség a destruktiv lapokat. „A Világ és az Az Est megrendelése ujabb október előkészítésére lenne alkalmas* A szegedi tisztviselők „Otthon* egyesületének választmánya vssárnip délelőtt 11 órakor érdekes és viharos választmányi Ölést tartott Hauser R. Sándor elnökletével. A választmányi Ölés tárgysorozatának legfontosabb pontja az az inditvány volt, amelyen az egyesület negyvenhat tekintélyes tagjának aláírása szerepeit. Az indítványozók azt kivánlák, hogy a tisztviselők „Otthona' végre szűntesse meg azt az indokolatlan bojkottot, amelyet az ellenforradalmi hingulalok idején néhány tekintélyes fővárosi njság ellen mondottak ki. Az indítványozók kifejtették, hogy az „Otthon" nem politikai egyesület, tebát nincsen semmi értelme annak, hogy poliikai stempontok szerint válogassák ki azokat az újságokat, amelyeket a tagok az egyesOiet olvasótermében olvashatnak. Az egyesületnek ugyanis pártállásra való tekintet nélkül tagja lebel minden köztisztviselő. A negyvenhat aláíró bárom fővárosi lap megrendelését kérte, a Világ-V, az Az Esi ét és a Pesti Naplóét. A választmányi ülésen az egyesület elnöksége nagyon kúrián-furcsán intézte el ezt az indítványt. Még mielőtt sor került volna az indttványok tárgyalására, javaslatot terjesztett elő a jövő évre megrendelendő lapok ügyében. A javaslatban a három bojkottált lap közül csak egy szerepelt, a Pesti Napló. As inditványozók közül azok, akik tagjai a választmánynak, nem tudták tulajdonképen miről is van szó és hogy mi lehetett az elnökség célja a javaslattal; csak akkor eszméllek föl, amikor az indítványokra került a sor és az elnökség bejelentette, hagy mivel az előbbi javaslat elfogadásával a 1* pókra vonatkozó inditvány tárgytalanná vált, mert a választmány már az előbb kimondta, hogy milyen lapokat rendel meg, az tndlivinyt nem ts bocsátja ki19n tárgyalás alá, hanem leveszi az ülés napirendjéről, annál is inkább, mert az Otthonnak több lap előfizetésére már nincsen költségvetési födözete. Az elnöki elintézésnek ez a puccsierü módja nagy megütközést keltett és szenvedélyes vitát provokált. As inditvány aláírói közül Bakonyi nyugalmazott államvasuli főfelügyelő és Gönczi Elek takarékpénztári tisztviselő szólaltak föl. Fölszólalásukban kifogásolták az elnökség ellárását. A tisztviselők lebecsülésének minősítették azt, hogy meg akarják válogatni azokat a lapokat, amelyek a tisztviselőlagok kezébe keretinek. A mellőzött lapok megrendelését nem politikai szempontok miatt kívánják, hanem azért, mert éppen a legnívósabb és legtartalmasabb lapokról van szó. Fölszólaltak az ébredők is. Szenvedélyes hangon tiltakoztak a «destruktiv* lapok előfizetése ellen. Kiement Antal tanár és Szántó János műszaki tanácsos kijelentették, hogy a Világ és az Az Est megrendelése aj október előkészítésére lenne alkalmas. Kerner Lajos nyugalmazott főfelügyelő, az „Otthon* egyik alelnöke kijelentette, hogy elvonatkoztatva minden politikai szemponttól, ha már a kérdéses lapok megrendelését az egyesület negyvenhat tekintélyes tagja kívánja, akkor ezt a kívánságot föltétlenül honorálni kellene. Mégsem honorálták. Az elnökség az indítványt levette a napirendről. Értesülésünk szerint a választmány határosatát az inditványozók megjöllebbezik az egyesület közgyűléséhez. Arról is értesülünk, hogy a negyvenhat indítványozó saját költségén rendeli meg a két bojkottált lapot, ha már a közel ezer tagot számláló egyesületnek ntnes költségvetést födözete erre a két lapra. Hatvanmillió munkanélküli van a világon. Az OMGE gazdanapja. Budapest, december 7. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ma délelőtt 9 órakor tartotta II. gazdanapját. Az Qlés tárgya a mezőgazdasági termények értékesítésének fontos problémája volt. Erről a kérdésről Kozma Ferenc m. kir. kormányfőtanácsos tartott előadást a nagyszámú hallgatóság előtt. Kifejtette, hogy mi az oka annak, hogy ma a mezőgazdasági terményeknek nincs ára. Egész Európában krizis van, amelyet a fogyasztóképesség csökkenése idézett elő. Számítása szerint és a nemzetközi munkaügyi hivatal szerint is körülbelül 60 millió munkanélküli van a világon a ez természetesen magával hozza a fogyasztás csökkenését és az árak sülyedését is. A gazdák maguk is foglalkozzanak a tarifakérdésekkel és tanulják meg a fuvardíjakat, mert akkor kevesebb csalódás fogja őket érni. A külföldi államok minden módon megakadályozzák azt, hogy a magyar piacról mezőgazdasági terményeket vigyenek a külföldre. Ezután kifejtette azon álláspontját, hogy minél több gazda lépjen be a tőzsdére, hogy ezáltal a mezőgazdasági termelés képvise&i is befolyással lehessenek az árakra. Erőteljes agrár kereskedelmi propaganda induljon meg, hogy minden gazda kellő kereskedelmi ismereteket is szerezhessen. Szükséges az is, hogy a tőzsdén rendezzenek úgynevezett gabona-napokat, még pedig olyankor, amikor a gazdák tisztában vannak egy-egy termelési év összes eredményeivel. Az érdekes előadást hosszú vita követte. 1ЕЧ1 ^ A tanács ismét foglalkozott a városi bérföldek örökölhetésének kérdésével. Néhány mppal ezelőtt résileleien beszámolt a Délmagyarország arról a bonyodalomról, amely a városi bérföldek bérleli szerződőiének örökölbetése körül keletkezett. A pénzügyi hatóaágok ugyanis, a város érdekeit védelmező leltárbiztosi hivatal tiltakozása ellenére mindig felveszik a hagyatéki leltárba a földbérlali szerződést is — illetékkel való megrovás szempontjából —, pedig a bérleti szerződés értelmében a bérleti jog személyes jog, amely a bérlő haldiával megszűnik, tehát éppen ugy nem örökölhető, mint ahogy nem testálhitó senkire, még a törvényes örökösökre sem. A pénzügyi hstóságok eljárásából igy számos közigazgatási kellemetlenség származik, mert ha az öiökö8ök köiött kiskorúik is vannak, akkor a hagyatéki eljárás során a járásbíróság a pénzügyi hitóságok értesítése alapján az árvaszéket is érlesiti, az árvaszék pedig a kiskorúak étdekének biztoiitáaa érdekében a városnál be akarja jegyeztetni a kiskorú örökOsök földbérleti jogát. A város hatósága évtizedes gyakorlat alapján csaknem kivétel nélkfll minden esetben az elhalt földbérlö özvegyére, vagy gyermekeire ruházza át az elárvult bér.eti jogot és eddig nem igen történt meg az, hogy a várói élt volna szibad rendelkezési jogával, amely a bérlő halála után au'omitikusin visszaszáll mindig a szerződés érteimébei a városra. A csütörtöki tanácsalésen ismét fog'alkozott a tanács ezzel a kérdéssel, mert legutóbbi határozatának végrehajtása (örvényes akadályokba ütközik. Legutóbb ugyanis a tanács utaaította a leltárbiztoii hivatalt, nogy a bérföldeket semmi esetre se vegye fel a hagyatéki leltárba, hiába szavatolják be a bérletet az örökösök, vagy hiába követeli annak felvételét a pénzügyi ha tóságok k pvi lelője. Ennek a határozatnak a végrehajtását azonban lehetetlenné teszi az a törvényes rendelkezés, amelv szeri it a hagyatéki leltárba minden felveendő, amit a ptnzügyi hatóságok felvétetni kivánnak. A tanácsülésen hosszabb vita keletkezett arról, hogy az örökösöknek lehet-e egyáltalában valami jogcimflk á bérleti jogra. A bérlőkkel kötött szerződéinek van ugyanis egy erre vonstkozó záridéki, amely azonban nem rendelkezik elég világosan. Ez a záradék kimondja, hogy a bérlefi szerződéi a bérlő halálával érvénytelenné válik, azonban az özvegynek, iiletve a gyermekeknek joguk van a bérlett jog rájuk való átruházására, ha ezt a bérlő halála után bárom hónapon belül kérik a város tanácsától és a tanács át Is ruházhatja rájuk a bérletet, ha az örökösökben garanciát lát a bérösszegek pontos jlzetésére. A szerződésnek ezt a pontját a tanács tagjai különbözőképen magyarázták. Bokor Pál helyettes polgármester szerint a záradékot ugy is lehet magyarázni, hogy az örökösök jogát a szerződés biztosítja. Megengedi, hogy л város hatóságának a szerződés megszövegezésekor nem ez volt a szándéka, de ebben az esetben rosszul szövegezték meg a szerződést. Ezzel szemben dr. Taróczy Mihály tiszti főOgyész ugy értelmezte a kérdéses záradékot, hogy az örökösök számára semmiféle érvényesíthető jogot nem biztosit, mert a bérlet átruházását a tanács akaratától teszi függővé. Az örökösök az átruházást csupán kérhetik a tanácstól. A vita, amely nem is tartozott a tulajdonképeni tárgyhoz, eldöntetlen maradt és a végén a tanács ugy határozott, hogy fölhatalmazta a leltárbiztosi hivatalt a bérleti jognak a hagyatéki leltárba való fölvételére, ha ezt a pénzügyi hatóságok képviselői igy kivánják, azonban kimondotta, hogy a földbérletek örökjogát. sohasem jegyzi elő, hiába kívánná azt az árvaszék, mert továbbra is fönn kivánja tartani a város számára и bérletek fölölti szabad rendelkezési jogot. Abban az esetben ugyanis, ha teljesítene a város az árvaszék kívánságát, az e halt bérlő özvegye, akire a tanács a bérleli szerződést átruházza, a gyámügyi hatóság hozzájáru'ása nélkül nem adhatná tovább a bérlete', sőt ha az özvegy nem te jesitené a bérleti szerződés föltételeit, a város sem vehetné vissza a bérföldet. Ez pedig nagy károsodást okozna a város számára. A városatya szénügynök rendkívüli közgyűlést akar összehivatni és pörrel fenyegeti a szegedi sajtót. Az izgalmas szénpróbák eredménye a tanács előtt. A hétfői tanácsülés idejének nagyrészét ismét a szénügy emésztette föl. Berzenczey Domokos műszaki főtanács s, a mérnöki hivatal vezetője részletesen beszámolt a legutóbbi próbafűtések eredményéről a tanácsnak. Elmondotta, hogy az első nspon a tatai rostált aknaszénnel tartották meg a próbafűtést, amelynek eiedménye az, hogy a nyoc órai fűtés alatt 1416 kiló szén fogyo t el, amely 5673 kiló vizet változtatott gőzzé és 108 kiló salak maradt utána. Egy kiló szén tehát négy kiló gőzt termelt. A második napon került sor a pécs-szabo'cei síéi próbájára. Berzenczey Domokos fölolvasta a próbafűtésről fövett jegyzőkönyvet, amely szerint a szénüjynök biza'miférf ai ragaszkodtak ahhoz, hogy a város fűtője helyett a bánya kiküldött fütőbajnoka áljon a kazán elé, de a műszaki főtanácsos ezt a kívánságot nem teljesítette, mert a tatai szén próbája alkalmával is a város fűlője dolgozott és igy, mivel a próbának a kétfajta szén összehasonlítása volt a célja, az egyenlő eőfeltételek elvének megsértése lett volna a kívánság teljesítése. A izénOgynök hívei ezért a próbafűtést illuzóriusnak minősítették és eltávoztak a városi vizmütelepröl. A mérnöki hivatal ottlévö tagjai ettől függetlenül megtartották a próbát, amelynek eredménye, hogy a pécu szénből a nyolc órás próbafűtés alatt 1566 kiló fogyott el, 5973 kiló gőz jejlődött és 585 kiló salak maradt. A tatai szén használata tehát pontosan 92,000 korona megtakarítást jelent naponta a város számára a pécs-szabolcsi szénnel szemben. A jegyzökönyvek és a grafikonok bemutalása után Berzenczey Domokos megtette a maga előterjesztését. Eöször azt indokolta meg, hogy miért nem engedte a pécsi bánya fűtőjét a kazánhoz. — A próbafűtést ugyanabban a kazánban, ugyanabban az időszakban és ugyanolyan fűtési föltéleek mellttt kellett megtartanunk — mondotta —, mert helyes és megbizható eredményt csakis igy kaphattunk. Mivel a próbafűtésen a bizottság tagjai kijelentették, hogy bizalmatlanok a mérnöki hivatal iránt és azt a pécs-szabolcsi szénnel szemben elfogultnak tartják, azt javaslom, hogy a város tanácsa a legközelebbi próbafűtésre, amikor a vizmütelep két Kgrnwaldkazánjában próbáljuk majd ugy a pécsi, mint a tatai bánya fűtőjének a bevonásával, hivja meg ellenőrző szakértőnek Reicharat Vilmos állami iparfelügyelőt. — Ezzel csak tápot adnánk a gyanúsításoknak— m ndotta ingerült hangon dr, Gaál Endre