Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-06 / 162. szám

4 DBLMACYARORSZAO 1925 december 6. de az időközben felszabaduló, vagy megüre­sedő lakások fölött már most teljes rendelks­zési jogot nyerjenek. A lakások felszabadulása következtében a lakbérek föltétlenül emelked­nek, de nem hiszem, hogy túlnőnek a békebeli béreken. A háztulajdonosok az üzlethelyiségek fölszabadítását már május 1-ére kivánják. Az államháztartás egyensúlyának helyreállí­tásáról szól ^ 1924. évi IV. t.-c. mellékletének 6-ik bekezdése azt mondja, b gy az üzlet­helyiségekre voiatlozó korlátozások 1926 májas 1 éa megszűnnek. Ezt a rendelkezést a buda­pesti báz'ula.donos érdekeltség ugy ére mezte, hogy az üzlethelyiségek már 1926 május l-re föl­mondhutók, míg a bé löérdekeltség szerint május 1-én lehet 1926 november 1 re fel­mondani. A háztulajdonosérdekel ség a napokban a népjóléti miniszte hez egy besdványt intézett, melyben kér^e, hogy egy kibocsátandó re de leltei ai első értelmezés mellett foglaljon állást és engedje mrg, hogy az üzletbérek a föl­szabüditds bekövetkezéséig is tovább emelhetők legyenek. A népjóléti minisztérium az ügyet vélemé­nyezésre a kereskedelemügyi nvniszterhez tette át, aki azon álláspontnak adott kifejezést, hogy a fölmondásra vonatkozó jog csupán május 1-én nyílik meg, vagyis ekkor tehet egy ké­sőbbi időpontra az üzleteket fölmondani. M nthogy azonban a béremelések mértékére vonatkozólag az emiitett rende et csak május 1 ig tartalmaz intézkedéseket, most a kereske­delemügyi miniszter áziránt kért javaslatot a kereskedelmi és iparkamaráktól, valamint a többi érdekkép/isele éktől, hogy a további bér­emelés mértékét illetőleg néze üket kifejtsék. Minthogy pedig a budapesti kereskedelmi ér­dekeltség azt is kérte, hogy az üzletek föl­mondha ósága még egy évre elhalasziassék, véleményt kér a kereskedelemügyi miniszter abban a tekinte ben is, hogy az érdekképvise­letek egy ilyen további elhalasztására kellő indokokat látnak-e fönforogni. Látta már? hol látha ó? Ha :rm- nezze meg kirakatában. Mhi «1 Klauzál tér, tejpiac. Hogy lett D'Annunzio a háborús Itália bálványa. A nyughatatlan vérű és lelkű olasz szobrának megmintázásához keresve sem lehetne jobb, alkal­masabb modelt találni Oabriele D'Annunzio-nÁ\, aki sovány, igénytelen alakjával, szeles, rapszó­dikus mozdulataival és beszédmodorával és ál alá­ban egész eseménydús, mozgalmas életével eleven példaképe a talián brigantinak éppen ugy, mint renaissance lánglelkü művészeinek. Gabriele D'An­nunzio herceg az az ember, aki harminefjntos viaszgyertyái ajánl föl Szűz Máriának arra az esetre, ha sikerül valamilyen hallatlan é3 vakmerő gaztelt terve és ha sikerül, Szűz Mária meg is kapja a harmincfontos gyertyát, amelynek azonban csak a kllső kérge viasz, a belseje pedig jófajta itáliai homok. D'Annunzio az az ember, aki előtt nincsen lehetetlenség, sem politikai, sem társadalmi, aem művészi lehetetlenség Tipikusan olasz kön­nyedséggel oldj i meg az elébe kerülő problémákat; lőrrei, árulással, vagy mindent és mindenkit el bájoló és elragadtató művészetével a szónak, az Írásnak, a dalnak — az nála végeredményben tökéletesen egyre megy. Minden szavában, minden mozdulatában önmagát adja, Gabriele D'Annunziot, az élet, az olasz élet absiolut hercegét. Éppen ugy, mint Szabó Dezső is Szabó Dezső marad akkor i?, ha Az elsodort falut irji, akkor is, ha pogromot hirdet és akkor is, ha görénykurzusnak minősíti a'.t a valamit, amelynek megteremtésében nem kis része volt. A háború e'őtt D'Annunzio Párisban élt. Nem teljesen a maga jószántából cserélte el Itáliát a gall kakas földjével, mert hírneve, ami a legfonto­sabb előtte és anyagi helyzete, ami még a hírnév­nél is fontosabb, kissé megtépázódott Rima ege alatt. A világháború második esztendejében, 1915 tavaszán váratlanul visszatért O aszországba és élére állt annak az uccai mozgalomnak, amely a központi hatalmakkal kötött szerződés fölrugását követelte és amelynek egyik vezére Benito Mus­solini volt, az Avanti egykori szocialista szerkesz­tője. a mostani feketeinges duce. D'Annunzio egyik párisi barátja, Jean Carré e nemrégen adta ki följegyzéseit, amelyek, ha nem is egészen elfogulatlanul, de sok érdekes adatot hoznak nyilvánosságra D'Annunzio visszatérésével kapcsolatban. Carröre szerint az II fuoco szerzője i azért tért haza 1915 tavaszán O aszországba, hogy meglátogassa régen tátott édesanyját és Itáliában a kész helyzet konjunktúrájának fölismerése és ügyes kihasználása sodorta csak a háborúra usziló ucca élére. Közvetlenül Parisból való elutazása előtt, május 7 én meghívta D'Annunzio magához néhány barátját, akik közül az egyik az éjszakai vonattal akart Rómába utazni, de a házigazda kérésére elhalasztotta utazását. Elhatározásáról azonban telefonon értesítette Rimában lakó fele­ségét. A telefonbeszélgetés ott folyt le D'Annunzio lakásán. Körülbelül öt percig beszélt feleségével, aki megtelefonálta urának, hogy mi készülődik Itáliában, hogy az ucca, a canal egyre hevesebben követeli a háborút. A férj közölte feleségétől nyert értesüléseit D'Annunzioval, akire ez a telefon­beszélgetés, Carré re szerint, döntő befolyással volt. Két nappal később D'Annunzio római barátai már táviratot kaptak Párisból, hogy a költő szer­dán este kilenckor érkezik és számit arra, hogy a pályaudvaron ott lesznek barátai . . . Az ünnepélyes fogadtatásra szóló nyílt felhívás­nak a reméltnél is nagyobb volt az eredménye. A háborús párt lapjai öles tudósításokban közölték D'Annunzio visszatérését s a pályaudvaron ezreire menő tö neg fogadta az olasz írófejedelmet fe­jedelemnek járó ünnep éssel. D'Annunzio nem szá­mított ilyen fogadtatásra, minthogy Parisba vitt emlékei alapján nem U igen számithatott. A vas uti kocsiból kilépve meglepetéssel látta, hogy mi­lyen népszerűvé vált ismét hazájában. Nem vesz­tette el az egyensúlyt, hanem az ünneplő tömeg előtt, amely tombolva, lelkesedve és egyre gyara­podva kisérte szállásáig, a Hotel Regináig, a szálló erkélyéről megtartotta elsó, uszító szónoklatát a l ék párt ellen és a háború mellett. Eit a protogust, amely bevezetés volt D'Annun­zio későbbi szerepléséhez, a háboruspárti olasz lapok másnap első oldalon közölték és ezzel nemzeti bálvánnyá emelték a megtért költőt, aki­ről néhány nappal előbb nem igen esett szó Itália fö'djén. Máról holnapra vált D'Annunzio Itália leg­népszerűbb emberévé. A Hotel Regina erkélyéről indult el arra a cso­dá atos uira, amely Fiume kormányzói székéhez, a hercegi ranghoz és a káprázatos gazdagsághoz vezette. Ma Benito Mussolini neve bissé háttérbe szo­rította D'Annunzio herceget, de — ugy látszik — az II trionfo della morte szerzője — már nem nagyon ambicionálja az első helyet. "Elért min­dem, amit elérhetett és amit legszebb párisi ál­maiban sem remélhetett. Egyike azoknak, akik aranya! sajtoltak a háború gőzölgő embervéré bői. De azéri Gabriele D'Annunzio, nem a herceg, az iró ajándékozott is a megcsúfolt emberiségnek valamit: Néhány örökértékű költői alkotást, az élet, a szerelem néhány csudálatosan szép him­nuszát. A Délmagyarország könyvakciója számára meg­szerezte D'Annunzio néhány remek müvét, igy A halál diadalát (II trionfo della morle) és a Talán igen, talán nem elmü regényét. I. csoport. Ara: 88.900 korona. Balázs Dezső: Tass István ifjúsága. Gajdács Pál: Hunyadiak. Lakatos László: Tavaszi játék. Szini Gyula: Marion. Szomaházy István: A halottak. IV. csoport. Ára: 56.700 korona. Bródy Sándor: Az ezüst kecske. Gyárfás Dazsö: O feum. Kaczér Illés: Az ezllst fuvola. Méray Horváth Károly: A Rizginsm. Székely Aurél: Harctéri típusok. VIII. csoport. Ara: 122.500 korona. D'Annunzio: A halál diadala. Couperus: Heliogabalus. , Komédiások. Romáin Rolland: Viharvirág. Meyiink: A zöldarcu kisértet. XI. csoport. Árat 81.900 korona. Andrejev Leonid: Anethema. . . Vörös kacaj. Kupnir: A kripta. Gorkij: Egy élet regénye. Tiz legnagyobb orosz iró tiz elbeszélése. XII. csoport Ara: 143.500 korona. Serao Matild: A levágott kéz. Romáin Rolland: Jean Christof Párisban. II. Antoinette. Heinrich Mann: Diana. D'Annunzio: Talán igen, talán nem. Anatol Francé: Péterke. XV. csoport. Ára: 112.000 korona. Dova Duncher: George Sand. Barbusse: Tűz Maupaasant: Holdvilág. Romáin Rol.and: Jean Christopf Párisban II. rész. Anatol Francé: Balthazár. XX. csoport. Ára: 25.000 korona. Petőíi: A forradalom viharában. „ A boldogság révében. , Felhők és fellegek. „ Borús szerelmek gyöngyei. , Küzdelmes évek. . Az apostol. „ János vitéz. Magy karácsonyi KUP GYULA ÉS TÁRSA RT SZEGED földszinti helyiségeiben november 15-től kezdődőleg. Eladásra kerülnek: Szőrmekabátok Kosztümök ^ Köpenyek Kopirozott modellruhák szövet, bársony és crepe de chiliéből Divatos kazakok Pongyolák ^ Aljak Kalapok Gyermekköpenyek és ruhák. LEPJE MEG a családját és vásároljon elszakíthatatlan képes­könyvet 6 ezertől, meiésköoyveket tO ezertől. Hungária Antiquarium Batthyány ucca 2. Telefon 12-fi. i Csak felnőttek nézhetik meg a Bűn piac -át szerdától a Korzóban. I •MMMasteeMMti

Next

/
Thumbnails
Contents