Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-04 / 160. szám

2 DBLMAQYARORSZAQ 1921 december 4 zeígyüíés rendelkezésére, egészen késégtelen, hogy a nemzetgyűlés még karácsony előtt le tudja tárgyalni az aproptiációs, valamint a rokkantellátási adóról szóló javaslatokat is. — Hogy melyik javaslat kerül előbb a nem­zetgyűlés elé, arról a kormány még nem dön lőtt, de remélhető, hogy mindhárom törvény javaslat, nevezetesen a köl'ségvetés, a fölhatal­mazás es a rokkantelldtdsi adóról sz ló ja­vastat még ezévben törvényerőre emelkedik. „Magyarországnak demokráciával kell konkurralnia a csehekkel." Az ellenzéki szónokok súlyos bírálata után nagy beszédet mondott a külügy­miniszter. — A jobboldal Mussolinit üanspelte. Budapest, december 3. A nemzelgyfllés mai ülései féltizenegykor nyitotta meg Sciiovszky Béla elnök. Síron van a külügyi tárca költ­iégve'é«ének folytatólagos tárgyaláss. Farkas Tibor szerint a kü ügyminisztérium vezetése elsősorban a miniszterelnök föladata. Határozati javaslatot nyújt be, hagy mo rfja ki a nemzetgyűlés, hojy a külügyminiszteri állást megszünteti és a kiügyek vezetisét a minisz­terelnökre ruházza. Fölösleges, hogy Magyar­óra ág ma külön külügyminisztériumot é> ebben külön leve*őt, küiör. mentalitást tartson fönn. Ezután a királykérdésröl beizél. Helytelennek tartja, hogy lámadják a migyar királyi család egyik tagjít, aki ismételten t«nuságát adta ma­gy r érzelmeinek. Et a főherceg sunmi o'yat nem követeit el, ami a lá zadást jogossá tenné. Nem his i, hogy előnrös volna ránknézve az egyedül üdvöritö O.tó-kutusi hirdetése. (Ugy van, ugy vanl a jobboldalon,) Tör/ínnyel so­kat m gs On e' ek már ntluik, amit azután uj­Hiól elövel'ek. Rákóczit ts h zaáruónak bélye­gezték annakidején, ö volt az a kori bünbik, utóbb nemzeti hős lelt belőle. Propptr Sándor: Most Kírolyi Mihály a ha aá uló. Farkas Tibor: U'doriió jelenségnek tartja, hogy akik együtt működtek Ká'olyival, azok most mindtn piszkot rá akarnak SIÓT ni. Béke és leszerelés. Hegymegi Kiss Pál csatlakozik Farkas Tibor indítványához. Állandóan változtak az elmúlt időkben a külügymtnisz'erek, vagy folytonos helyettesítések történtek. Nem célszerű a keies­kedelmi és külügyi tárcának egy kézben való egjesitése. — Nekünk a békére való töreívls és az általános leizerelé* gondolatát kell hangoztatni. Semmiféle orientáció ne« helyes, meri sajit erőnket kell összefogni, csak ez vezet ered­ményre. A belpolitikában demokratikus irányt követel, mert az a meggyőződése, hogy ezzel szolgáljuk az integritás gondoiatát is. A Cuza­üggyel kapcsolatban szerette volna a kormány álláspontját hallani, mert ez az ügy erősen érinti az erdélyi magyarokat. Farkas István: A külpoliikában nem látja azt az Irányt, ame'y egyedül volna alkalmas arra, hogy az országot megcsonkított helyzeté­ből fölemelje. Az elmúlt évtizedek impe ialista politikája nem a népek, hanem a nagy kapita­listák érdekeit szolgálta. Magyarországok nem érdeke, hogy imperialista po'i ikát folytasson, mert ez teljesen kilátástalan és eredménytelen Köztünk, magrarok közölt, akik el vagyunk nyomva, vannak, akik azt hi«zik, hogy karddal vívhatjuk vissza jogainkat. Ezek nem tudják elképzelni, hogy ehhez Magyarország belátható időn belül nem juthat. Magyarországnak a demokratikus gondolat kifejlesztésében kellene konkurálni u csehekkel. — Amig a dunántu'i Komárom titkosan szavazhat, a dunáninneni Komárom pedig nem szavazhat ti kosán, amig a nemzetközi szerző­déseket nálunk azzal terjesztik be, hogy azokat elfogadni nem lehet, de ugyanakkor Cseh­ország nyomban törvényerőre emeli, addig ne beszéljenek külpo iviká;ól, mert minden nemzet­közi és imperialista p jlttika eredménytelen lesz. — A kormány álláspontja a királykérdésben homályos. A miniszterelnök legutóbbi beszédé­ben is honályban hagyta ezt a kérdést, nem nyilatkozott, hogy Oltót, Albrechtet vagy mást akar-e királynak. .Habsburgot Idehozni veszélyes." — Habsburgot Idehozni veszélyes, ez Ma­gyarország pusztulását jelentheti, mert ki­vivja a kis- és a nagyán'ánt ellenszenvét. A kormány a legitimizmus kérdésében szabad kezet enged, noha életben van a detronizáló törvény A legitimista agi'ációt engedélyezi, a Habsburg kérdés állandóan felszínen van, de ugyanekkor a köztársasági gondo ut hirdetésé­nek szabadsága nincsen meg, a koimány min denkit üldöz, aki köztársasági propagandát folyiat. Békét, jólétet és demokratikus kor­mányzatot akarunk, minthogy ennek föltételeit a kormány külpoüikájában sem látjuk, bizal­matlanok vagyunk a kormány iránt és a kül­ügyi tárca költségvetését nem fogadjuk el. Fábiln Béla: A jó külpo itikat, helyes bel­politikával kell megilapozni, nemcsak s mát kell nézni, hanem a holnapot is. Az orosz kér­dés áll ma a világpolitika tengelyében. Szovjet­oroszországban ké.ségtelenül javulnak az álla­potok és az orosz helyzetet éber f>gyel:cnmel kell kisérni. A kereskedelem és ip»r letörése msga után vonta a mezőgazdaság letörését is. Ma már a mezőgazdaság is apró kölcsönök után szaladgál es a szabolcsi burgonyakirályok is fizetésképtelenek. A belpolitika alapja a nyu­galom és a szabadság. Bogya János: A szanálás müve elsőrangú diplomáciai tikere Magyarországnak. A francia frank zuhanása a francia imperializmus zuha­nását is előidézi. Nekünk Belgrád felé kell tekintenünk, mert Jugoszlávia ragadozott el legkevesebb tsrüie'et tőlünk. A f ancia szerződés nyolc nap alatt készüli el. Megniave az Olasz­országgal és Angliával folytatott kereskedelmi tárgyalásainkat éi a nyolc nap alatt elkészült francia szerződé t, aiigoa betzélh" ünk olasz és angol barátságról. Ez a szeriődés d pUmdctdnkut a legnagyobb mértékben kompromittált i. M g­nehcziii, nogy Rvnába etjuuunk és Rómán át Angliába juttassunk el. MindnxonáUl a kor­mányzat kontinuitása olyan na#y íiiíket jelent, hogy ezért bizalommal viseltetik a kormány iránt és a külügyi költségvetést elfogadja. (Élénk dtrültség.) Waikő miniszter, aki a külügyminiszteri szék­ből állandó mosollyal kisérte az egysége* párti Bojgya támadását a külügyi szolgálat ellen, hangosan nevetni kezd. Huszár Károly elnök félórára felfüggeszti az ülést. S;üret után 3 órakor nyitotta meg az ülést újból Zsttvay Tibor a'elnök. Fasclzmua — imperialista bolsevizmus. Malasics G' j: Nem tartja kívánatosnak az olasz ori-ntácí hangoztatni. A fiscista rend­szer fölülkerekedését nem a nemzeti eszme föl lángolása idézte elő, hanem erős materialista érdekek. A fasciimust nem tartja egyébnek, mint a bolsevista imperializmus egyik vál ozs­tának és mint minden erőszakon alapuló rend­szernek, nem sok időt jótól. Ha az< akarjuk, hogy a kisebbségi kérdésben eredményeket p odukáljunk, ba a megszállott területen élő magyarok érdekeit akarjuk szolgálni — és ezl különösen is hangsúlyozza, hogy megszállott terület, mert ő ezt a területet megszállott terű letr.ek tekin i (hosszas éljenzés és taps a kor­mánypárton) —, • kkor a legnagyobb súlyt kell fektetnük a propagandára, hogy a külfö.del fölvilágosítsuk. Rupert Retső a következő felszólaló. A jó M politikának előfeltétele a jó belpolitika. Ered ményes külpolitika nem képzelhető el antide­mokratikus belpolitikai irány mellett. Igyekez­zék a kormány vhszaszerezni NjUaa'matiyar országot és ne keressm kafandos összekötte­téseket Musaolini háboruuszitó volt, a vele való összeköttetés tehát nem he'yes külpo ilikai s empon<ból. Hosszasan foglalkozik ezután a N pszövetség működésével, majd kifogásolj-, nogy diplomáciánk nehi ke«, mert szeiinte eő­fceló ura» kép isdatk bennünket, akik csak dísznek alkalmasak. A külügyminiszter megvédi Javaslatalt és — Mussolini:. Az általános vi'a 1 zárása után Walkó Lajos külügyminiszter szólal föl. A királykérdésröl nem kiván nyilatkozni, mert ebben a kérdés­bei s miniszterelnök már kifejtette álláspomjít. Nem hallgathatjuk el azt, hogy nem idijuk a n pszövetségnél a kisebbségi kérdés kezelésében azt az objektivitást, amelyet a népszövetségtől mindenkor elvárunk. Igsz, hogy a nép z'vet­s*g most nagyfontosságú politikai kérdésekkel v.n eífcg alva és talán ez az oka annak, hogy nem foglalkozhatott eléggé a kisebbségi kér­déssel. A tocarnoi tárgyalázok eredménye minden­esetre igen ör rendelet jele a nemzetek kOzöiti viszony jafulásántk. Magyarország a ne özetek kötötti jó viszony tekintetében eddig is azen volt, hogy ezt a jóviszonyt minél inkább ápolja. Azon voltunt, oogy szomszédaink s a többi áila nokk»l m né! hamarább rendezzük azokat a kérdéseket, amelyek a béketzerződísböi kifo­lyói g föl nerültek. A pénzügyi kérdések tekintetében már rég folynak tárgyalások, igy a postatakarékpénztár, a hábotui tartozások és követeléset, a biztosí­tások és a magyar állami vagyonok ügyében. Ezekrek a kérdéseknek egyreszében már meg­állapodásra is jutottunk, másrészében épp most folynak töbo jugoszláv delegátussal a tár­gvaláiok. Ugyancsak a békeszerződéstől kifo­lyóiig rendeztek a háborúé ölti adósságok kér­déséi ugy Amerikával, mint Angliával éí Francia­országgal. A köz'ekedési kérdésekben arra törekedtünk, hogy a forgalmit az elszakított részekkel mi­nél e öbb helyreállítsuk. E téren sok a teendő, különösen tugoszláv és román viszonylatban, Nagy nehézségek vannak azonban az arad— csanádi vasútvonal rendezésénél. Min hogy tnnél a nemzetek szövesége dön ő bíróságát kértük föl enne« elintézésére, megvan a le­lt tőség arra, hogy ezt a kérdést is rövidesen rendezzük. F rkas Tibor fölvetette azt a kérdést, hogy a miniszterelnök vegye át a külügyi tárcát A dolotü ugy $11, ho>y tényleg a miniszterelnök vezeti a külügyeket, ebből azonban nem lehet azt a következtetést le onni, hogy most már a kalügyi tárcát megszünessé*. Épp ezért ezi a határozati javaslatot nem fogadhatja e>. Nem helytállók azok a kiitikák sem, amelye­ket a külügyminisztérium tisztviselőivel szem­ben hoztak föl. A külügyminisztérium linziikara a legnagyobb buzgalommal dolgozik. Vannak köztük kiváló szakemberek s a kormánynak az a törekvése, hogy tehetséges dlpltmata kart rievtljen. Számos fölszólaló hangoztatta, hogr külügyi sremé yzetünket ki kell egészíteni. Mivel az egész külügyi tárca költségvetése csak hét millió koronában van megszab /a, nem Igen lehit szó szoporltásról. Végül kitér Várnai Dániel felszólalásának a>ra a momentumára, ami sor az egyik velünk szemb n barátságos magatartást tanuiitó állam kormánydnökéröl becsmérlöen nyilatkozott. (4 kormánypárton és a jobbközépen hangosan éljenezni kezdik Mussolinit. A baloldalon zaj és ellenmondás.) Walkó L jos: Bár a nemzetgyűlés elnöke étért már rendreu asitotts Vim»i<, ö is kény­telen a mag< rés «érői a legiríljesebben vissza­utasítani Varnai tiszt« letlen megjegyzéseit. (Él­jenzés és taps a jobbodaioi ts a köztpen.) Ezután a Ház általánosságban elfogadja a külügyi tárcát. Dréhr Imre, a pénzügyi bizottság előadója he erj siti a rokkaaiellá ási adóról szóló tör­vényjavaslatra von tkozó jelentését, mtlyre a Ház kimondja a sürgősséget. Eliöc napi endi indítványt tesz. Az ülés egynegyedlétkor ért véget. Beviteli vám Angiiában. London, december 3. Az alsóház ma kezdte meg a kereskedelmi hivatal elnöke által be­nyújtott törvényjavaslat viáját. A törvényjavas­latok 5 é'i időtart mra fölhatalmazást adnak 33 és egyharmad százalékos beviteli vám kive­tésé e a kísárukra, kezlyütre, izzö harisnyákra és hasonló gyártmányokra, végül a csomagoló papirosra. Ezeket a határozati javaslatokat, amelyeket külön pénzügyi törvénnyel k;ll elfo­gadni, az ipar védelmi alaptörvénye alapján nyújtották be.

Next

/
Thumbnails
Contents