Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

1925 december 25. OBLMAQY ARORSZ/1Q 31 szempontunkból égetően fontos kérdésekben, mint például a nemzeti kisebbségek ügye, nála komoly eredményre számítani nem lehet. Ez kétségtelenül igaz és igaz az is, hogy a Népszövetséget annak idején megalkotói ugy képzelték, hogy abból elsősorban biztosító intézet legyen a győzelem haszonélvezői számára. Mégis a Népszövetséggel való együttműködés, sőt a Népszövetségben belülről való működés gondolatát magunk­tól elutasítani nem szabad. Ez azt jelen tené, hogy a teret eleve átengednénk az el­lenünk irányuló propaganda számára. Hogy pedig ez a propaganda milyen eredményeket tud elérni, arról a háború tapasztalatai győz­hettek meg bennünket. Kétségtelen az is, hogy annak nagy részéi, ami az állami pénzügyek Szanálása terén tör­tént, jórészt a Népszövetségnek köszönhet­jük. Igaz, hogy a kölcsön jórészben felesle­gesnek bizonyult, de nem bizonyult felesle­gesnek az a lélektani hatás, melyet ennek a kölcsönnek a garantálása akár befelé, akár pedig a nemzetközi bizalom megerősödése szempontjából jelenlelt. Sokan azért is erősen kritizálják a Népszövetséget, mert vérszegény alakulás és hiányzik a végrehajtó hatalma. Mégis az idén a Népszövetség a görög-bolgár konfliktus alkalmával megmutatta, hogy tud erélyes is lenni és a benne egyesült államok erkölcsi erejére támaszkodva, tud parancsolni is. Az emberiség jövője érdekében remélni kell, hogy a Népszövetség fejlődése, különö­sen ha abba Németország és Amerika is be­lépnek, ebben az irányban fog haladni és lassankint a nemzetközi politikának legfőbb döntő tényezőjévé növi ki magát. Ha pedig ez igy van, akkor mí nem von­hatjuk ki magunkat belőle. Nincsen nemzet, amelynek a békekötés után annyi rendezet­len és reparációra váró kérdése maradt volna vissza, mint nekünk. Hogy ezeket a kérdéseket az egész világ akaratával szemben juttassuk megoldásra, arra számítani alig lehet. Még ha a külpolitikai konstellációk a mi javunkra alakulnának is. az esetleges változások nem nélkülözhetnék az egyre erősbödő nemzet­közi közvéleménynek a szankcióját. Ez pedig csakis a Népszövetségen keresztül juihat ki­fejezésre. Ezért kell nekünk bent maradnunk a Népszövetségben és ezért kell a Népszövet­ségen kivül is minden nemzetközi jellegű szervezetet felhasználni a magyar ügy propa­gálására. Röviden ezekben vázoltuk az európai poli­tika alakulását és Magyarországnak a nem­zetközi politikához való viszonyát. Hátra van­nak még a tengerentúli államok, melyeknek ügyei közül Európa szempontjából kQ lönösen azok az események birnak fontossággal, melyek a szuezi csatorna két oldalán játszódnak le. A szuezi csatorna tudvalevőleg az angol világ­uralomnak egyik legfontosabb ütőere, mert ez az egyik kulcsa India birtoklásának, amin Nagy Britannia gazdasága és világhatalma nyugszik. A szuezi csatornát Anglia egészen a legutóbbi időkig Egyiptom felöl biztosította. A világháború befeje­zéséig Egyiptom a török szultánnak volt hűbéres országa, de a hatalmat tényleg Anglia gyakorolta. A háború után Egyiptom névleg független király­ság lett s az egyiptomi nemzet pártban erős tö­rekvések nyilatkoznak meg, hogy ezt a névleges függetlenséget teljes függetlenségre változtassák. Az angol főtisztviselők ellen elkövetett merényle­tek, többek között az egyiptomi angol hadsereg fóparancsnokának a meggyilkolása azt mutatják, hogy a helyzet nagyon komolyodik. Kétségtelen, hogy Nagy Britannia még abban a helyzetben van, hogy egyiptomi pozícióját megvédje, de az okos és előrelátó angol politika kezdi már megtenni az intézkedéseket arra az esetre is, ha az Egyiptom feletti hatalom kisiklanék a kezéből. Ez adja meg a magyarázatot ahhoz, ami most Palesztinában történik. Emlékezetes, hogy a há­ború alatt Balfour miniszterelnök Rothschild lord­hoz intézett levelében bejelentette, hogy Nagy­Britannia támogatni fogja a zsidóságnak abbeli törekvését, hogy Palesztinában nemzeti otthont biztosítson magának. Ezen az alapon kapia meg Nagy-Britannia a békekötések alkalmával a nem­zetközi mandátumot Palesztina megszállására. Jogi ­tag igy Palesztina Nagy Britanniának mandatárius tartománya, angol helyőrséggel, angol közigazga­tással és angol főkormányzóval az élén. Ez a gyakor­latban azt Jelenti, hogy a zsidó nemzeti otthon létesítése címén !\agy Britannia megkezdte min­den eshetőségre az áthurcolkodást a Szuezi csatorna nyugati oldaláról a keleti oldalra. Pre­ventív védekezés ez az esetleg Egyiptomban be következhető eseményekkel szemben. A zsidó nemzeti otthon megteremtése egyéb ként erősen halad előre; a zsidó tsiepesek száma Palesztinában állandóan növekszik, .-.priüs 1-én Jeruzsálemben megnyílt a héber tannyelvű egye­tem, melynek megnyitásán Nagy Britanniát Balfour képviselte. Az ázsiai országok közül november legelején Perzsia szolgált szenzációval a világnak. A per­zsa parlament már a mult esztendőben megüzente a sahnak, aki két éven keresztül a párisi varieték gyönyörűségeit tanulmányozta, hogy felesleges hazajönni országába. Az idén a parlament kimon­dotta az országnak köztársasággá való átalakulá­sát és Riza khán miniszterelnököt bizta meg az államfői teendők ellátásával. Az uj államfS ügye­sen intézte a saját dolgait: november 10 én király­lyá kiáltatta ki magát és elismertette dinasztiájá­nak trónöröklésí jogát. A monarchiák soiozaíos összeomlásának korában ez az első eset egy uj dinasztiának az alapítására. A kérdés csak az, hogy a kalandor királyság ebben az esetben meny­nyire fog tartósnak bizonyulni. A nem politikai jellegű események sorában különösen kettőt tartunk megemliten­dőnek. Junius 3 án a norvég Amundsen hosszú előkészületek ulán nekivágott, hogy a Spitz­bergákról repülőgépen jusson el az északi sarkra. Két repülégéppel indult el és ugy ter­vezte, hogy néhány napi tartózkodás után visszafér. Az egész müveit világot a legna­gyobb aggodalom fogta el, mikor a merész kutatónak a tartózkodása az örök jég honá­ban két hétre nyúlt, anélkül, hogy bárminő hír érkezett volna róla. A szakemberek már letettek a reményről, hogy Amundsen valaha visszatérjen, mikor a táviró egyszerre világgá röpítette a hirl, hogy Amundsen és iársai az ügyik repülőgépen visszaérkeztek a Spilzber­gákon a Kings Bay nevü öbölbe. Repülő­gépeik a sarktól 260 kilométernyire a leszál­lásnál belefagytak a jégbe és csak több napig tartó nehéz és fáradságos munkával tudták az egyiket kiszabadítani, melyen azulán élelmiszereik és műszereik hátrahagyásával tértek vissza. A visszatért Amundsent és tár­sait az egész világ örömujjongása fogadta. Szeptember 27-én fontos évfordulója volt az emberi haladásnak; ezen a napon ünne­pelte a vasút száz esztendős jubileumát. Ez a jubileum, főleg Angliában kinőtt az egyszerű technikai ünnepségnek a keretéből és egye­temes ünnepe lett a folyton előretörő és mind nagyobbakat alkotni akaró emberi szel­lemnek. Annál szomorúbb volt, hogy ugyanebben az esztendőben kellett megérni az emberiség értelmes részének a komikus voltában is szégyenletes daytoni majompert, amely a tudomány és vizsgálódás szabadságát akarta kikezdeni. Hogy ez a per egyáltalán lehet­séges volt, nagyon szomorú világosságot vet Amerika kulturális állapotaira. Végezetül néhány sorban még az év halottairól kell megemlékeznünk. Természetesen egy ilyen rövid ismertetés keretében nem lehet lexikon szerű nekrológsorozatot nyújtani, ha­nem néhány sorban csak a legkiemelkedőb­bekről lehet megemlékezi. Március 12-én meghalt Szunjatszen, a délkinai köztársaság elnöke, aki néhány esztendővel ezelőtt azzal tette emlékezetessé nevét, hogy Kinában vé­get vetett a monarchiának és országát uj fej­lődés útjára vezette. Személye az európai politikai élettől nagyon távol állott, de világ­történelmi távlatból nézve, a legfontosabb át­alakulások egyikének volt részese. Néhány nappal később hunyt el Curzon lord, a volt indiai alkirály, egyike az angol világpolitika legmarkánsabb személyiségeinek. Augusztus 25-én egy kis württembergi für­dőhelyen meghalt Conrad tábornagy, a mo­narchia vezérkari főnöke a világháborúban. Az ő szerepéről a történelem még nem mond­hat végleges ítéletet. Kétségtelenül egyjke volt azoknak, akik már a háborút megelőző esztendőkben az erőskezű megoldásnak szük­ségességét hirdették. Az volt a hite, hogy a nagy mérkőzés elkerülhetetlen és éppen azéri határozottan szemébe kell nézni az el­jövendőknek, mert minden év csak rontja a központi hatalmak szempontjából az eshető­ségeket. Kétségtelenül a nagy katonai tehet­ségek közé tartozott és sok tekintetben fö­lötte állott a német generálisoknak, de vi­szont sok esetben elvesztette a realitások talaját a lábai alól. Az amerikai politikai élet ismertebb sze­replői közű Bryant, a demokrata párt több­szöri elnökjelöltjét vesztette el. A háború­ban érdeme volt a mí szempontunkból, hogy a békepártnak volt a vezére és tiltakozott Amerikának bármely formában való beavat­kozása ellen. Utolsó szereplése a daytoni majompörrel állt kapcsolatban, ő volt a vád­nak a képviselője azzal a kis vidéki tanárral ral szemben, aki a fejlődéstannak minden értermes ember által elismert elvét merte tanítani. Még egy asszonyról, a november 27-én el­hunyt Alexandra angol anyakirálynőről, VIL Edvárd angol király özvegyéről is meg kell emlékezni az év halottainak sorában. Nyolc­vanegy éves volt, mikor meghalt és kü­lönösen utolsó éveiben sohasem lépett az előtérbe, de a viszonyok ismerői nem ok nélkül azt tartották róla, hogy azelőtt nagyon súlyos szerepe volt a brit politika irányításában. Nővére volt annak a Dagmár dán hercegnőnek, aki Mária Fedorovna néven II. Sándor cárnak a felesége lett. Ez a két asszony, aki a schleswig-holsteini háború ide­jén tanulta meg gyűlölni Poroszországot, szi­tója volt Pétervárott és Londonban a német­ellenes hangulatnak Ok is segítettek élesz­teni a parazsat, amelyből kilobbant a világ­háborúnak mindent megemésztő tüze. A magyar közélet december 1-én vesztette el a közgazdasági tudománynak és gyakor­lati közgazdaságnak egyik legkiválóbb alak­ját, Matlekovits Sándort, aki nyolcvanhárom éves koráig fiatalos frisseséggel írt, vitázott, tanított, oktatott és hirdette a megtisztult liberálizmusnak tanait, melyek naggyá, virág­zóvá és elevenné tették a kiegyezés utáni és háború előtti évek Magyarországát. A FONALHAZBAN FQNAÍ AK minden létező színű és minőségű ^ ^ FONÁLHÁZ duoonics tér i. legolcsóbb napi árban, kötöttáruk remek kivitelben olcsóbb, mint bárhol másutt

Next

/
Thumbnails
Contents