Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-25 / 177. szám

10 ÜBLMAQYARORSZAO 19*1 december 25. Uj előfizetőink is díjtalanul megkapják közel300oldalas, rendkívül tartalmas karácsonyi ajándékkönyvünket. Yll /OR Péntek. Róm. kai. is protestáns 41 Cl Nagy Karácsony Q6r, kai. Stpirid. Nap kei 7 Ua 47 »erekor, myagitik 4 óra 14 perckor Somogyi- könyvtár zárva. Muzeum nyitva délelőtt 10-t-ig. Egyetemi könyvtár vasár- és ünnepnap zárva van. A színházi előadások délután fél 4 és este fél 8 órakor kezdődnek. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tarta­nak : Apró Jenő Kossuth Lajos sugárut 61 (telefon 996), Barcsay Károly Széchenyi tér (telefon 216), Borbély József Takaréktár utca (telefon 1268), Nagy György Boldogasszony sugárut (telefon 1125) Moldvány Laios Ujneged (telefon 846). Nyitás reggel fél 8, zárás este fél 7 órakot. Hogyan ünneplik karácsonyt... December 24-én este, amikor az első csillag fel. ragyogott az égen, kigyúltak Középeurópa összes há­zaiban a karácsonyfa gyertyái. A szeretet, az össze­tartozóság ünnepét üli mindenki, még az is, akinek nem telt a bűvös zöld ágra. A meghitt tűzhely ájtatos­ságához felcsillannak a kis lobogó lángok és a fenyőfa dus illata távoli erdők havas titkairól mesél. ... Akik a karácsonyt ünneplik, talán azt hiszik, min­denütt a világon egyformán ülik meg ezt a majd két­ezer éves emlékei. Pedig ha az emberek szokásait kutatjuk, sok furcsa változatosságot találunk e kará­csonyi felfogásokban is, sőt némelyik teljesen elüt a mi ismereteinktől és azt kell hinni, a karácsony ünnepe is valami őskori pogányszokás töredékeiből épült fel. Nem is Leli olyan messzire menni és már is értet­lenül, tágranyitott szemekkel nézik a mi ajándékokkal és csillogó ékességekkel megrakott karácsonyfáinkat. Honnan eredt, mi volt az első inditéka, a germánok misztikus erdei legendáiból, a hatalmas erejű, égig meredő fenyvesek csodálatából röppent-e a valóságba, ki tudná azt ma megmondani? A mi szokásainkat leg­inkább Dániában találjuk meg, de ott is csak egy bi­zonyos tengerparti népnél. Az ő ünnepük még meg­hatóbb. Karácsony estéjén a családfő, felesége és gyermekei egy süteményekkel felékitett karácsonyfával kimennek az erdőbe és meggyújtják a gyertyákat. A lángok ellobbanása után a családfő kivág egy másik havas kis fenyőfát. A süteményekkel teltet otthagyják az erdőben, hogy megtalálják, ha éhes vándorok, ha­zátlan éhezők, vagy olyan munkáslegények járnak arra, •kiknek nincs otthonuk. A havas fenyőt pedig haza­viszik, az asztalukra helyezik és a jótétemény boldog­ságával a szivükben elfogyasztják ünnepi vacsorájukat. Semmit el nem fogadni, csak adni. Van ennél szebb és jobb érzés? Ilyen finom lelkiség csak a tenger­partok jámbor, jószivü emberei között él. A Pyrenneusok között, a vadregényes erdők elha­* gyatolt hegyoldalainál is bensőséges az ünnep. A csa­lád itt ft kimegy az erdőbe, tüzet rak, a sok égő máglyafény körül együtt állnak mindazok, akik szeretik egymást. Gesztenyéket dobálnak a tűzbe és a családfő, az apa, kiszedi a tűzből a sült gesztenyéket. Szimbó­lum van ebben is, talán ők nem is tudják. A jó apa mindent, még a veszélyt is megkockáztatja, hogy övéi­nek egy-egy percnyi örömet szerezzen. Délfranciaországban a jókedv és a vicc az alap­hangulata a karácsonyi ünnepnek. Este egy Jókora halat, kecsegét vagy effélét megsütnek, spárgával |a mennyezetről lelógatják és minden családtagnak addig kell ugrálnia, mig a halból valamit szájjal el nem kap. A gyerekeknek szabad zsámolyról vagy székről fel­ngrálniok. Hogy mi lehet ennek a mélyebb értelme? Talán igy akarják a boldogságot a lábánál fogva le­ráncigálni. Mindenesetre nem mutat erős hygienikus érzékre, hogy egy esetleg nagyobb család, tegyük fel, személyzettel együtt, ugyanazt a falatot rágicsálja. Furcsa szokás gyökeresedett meg Finnország északi (elében. A család férjhez menendő lánya karácsony este kiáll a kapuba, lehúzza az egyik lábáról cipőjét, harisnyáját és fctlábon állva a harisnyájába koldul az arra menőktől. Persze mindenki meghallgatja kérését és ami pénz összegyűlik a harisnyába, az a kelengye harisnyakészletére szolgál. A cowboyok is kiveszik részüket a karácsonyból, habár Argentiniában a karácsony nyáron van. Itt a lovak farkára kötnek égő gyertyákat és kiugratnak a rétekre. Egymás lovának gyertyáit revolveriövéssel iparkodnak eloltani és akinek gyertyája legtovább ég, az a gyertyakirály. A különös karácsonyi szokások ezeken kivfil is ad­nak ujabb, de már az ünnepélyességtől teljesen távo­lodó érdekességeket. Távol Amerika szivében, a Bar­bados, Martinique, Guadeloupe, Dominica szigetek fe­ketebőrü ifjú sága karácsony előtti éjszaka az apák jól elrejtett banántermését kicipelik a tengerre, beleöntik a hullámokba, azután másnad sorrajárják csapatostul a lányosházakat, ahol banánt kérnek. Persze a válasz Jes we have us bananes*. Mintha ezt a mondatot már hallottuk volna egy tavaly divatos schimmy kupiéban. A szöveg tehát innen eredt. Nem minden humor nélküli Németország egyes szín­házainál divatos karáesonyi ünnep se, amikor a szín­igazgató összegyűjti az ez évben kimaradt szinházi jegyeket, meggyújtja a halmazt és amig a társulat nő­tagjai fujtatják a tüzet, a férfiak énekelnek: „Stille Nacht, heilige Nacht I. .. Ahogy a színigazgatókat ismerjük, hát hisszük, job­ban örülnének, ha sose lenne mivel hódolni ennek a tűzáldozatnak. Egységes kalendárium Jugoszláviában. Belgrád, december 24. Radics litván lapla, « Dam szzal a követeléssel lép fel, hogy mi­nél hamarabb lélesi'stnek Jugoszláviában egy egységes egy háti és po'gárt naptárt, A követe­lés felállí'ására az ad okot, hogv a skupstinát most a kereizlény és pravoalav karácsonyra való tekintettel egy hivi szabidéra küldtek. A lap rámutat arra, hogy a kormány és parla­ment a nem egységes kalendárium miatt tok Időt vészit el. Az egységes k»Iend*rin-n beve­zetése egyik főkövetelése volt a< 1918. évben Korfu szigetén kibocsátott deklarációnak. Ezen deklarációban lett a jugoszlávok egyesülése ki­mondva. — Lapunk legközelebbi száma a karácsonvi ünnepek miatt folyó hó 29-én, hedden reggel a rendes időben jelenik meg. — A visutasok küldöttsége az üzemi rászMedéaért — W lkó igé't. Budape««ről jelentik: Az államvasuti csoportok szakköri elnökei Tasnddy Szűcs András h. államtitkár vezetésével küldöttségileg (áru tak előbb Kelethy Dénes ál'amtitkár Máv. elnökhöz. majd Walkó kereskedelmi miniszterhez, hovy az üzemi része­sedisi jutaléknak még a karácsonyi ünnepek előtt való kifizetését kieszközöljék. Walkó mi­nisz'er válaszában jóindulatáról biztosítva a vasu'assávot. kijelentette, hogy az üzemi része­sedési jutalék megadásának a kérdésével, illetve a megadás lehetőségeivel foglalkozni fog. ígé­retet nem tehet, mert a kérdéssel csak most foglalkozik, de reméli, Ingy sikerülni fog áron ikadályokat leküzdeni, amelyek ma még a kérés leljesi'ése útjában állanak. — Pus*titó szökőár a Japán szigetaken. Londonból jelenlik: Az egyik newyorki hírszol­gálati iroda azt a tokiéi hírt közli, hogy a Yap­szigetekre szökőár zudult, amely a házakat mind romba döntötte. Attól tartanak, hogy a Karolina­szigetek is szenvedtek a szökőártól. — A statírlnm véget ért — Keraál pssa tőrvénvszék« öiazafilt. Angoráből jelentik: A legfelsőbb törvényszék ma ült össze első izhen Mastafa Kemál pasi elnökletével. Erzerumban az ostromállapot végei ért. Karácsonyi istentiszteletek: A katolikus templomokban : k hármas ün­nepnapokon a Fogsdalmi templomban kará­csony e'ső napján 8 őrskor szentmise, 10 óra­kor ünnepi mise. A misét Glattjelder Oyula megyéspüspök tartla s utána szen beszédet is mond. Fél 12 órakor csendes mise. Karácsony másod- és b«rmadn»pján rendes vasárnapi mis'k: fél 7, 8, 9, 10 és fél 12 órakor. Mind­bárom ünnepnap délutánján litánia. Ulstegeden karácsony hfrom napján 7 és 9 órakor szentmisék. Felsővároson karáconv első napján reggel T órakor pásztorok miséié, 12 órakor ünnepi naeymise s'gédle'tel, fél 12 órakor csendes mise, <»ig délután 3 órakor litánia. Karácsony másodnapján és vasárnap a misék sorrendje ugysnaz. Alsóvároson és Rókuson utryanaz m ünnep­napok miséinek sorrendje, mint a Figadalmi templomban, azzal a különbséggel, hogy az ünnepi nagynisét nem a püspök tartja. A reformátusoknál karácsony első napján délelőtt 9 órakor ima és rövid bibliamagyará­zat. TaMj»: Baki László lelkész. 10 órakor ünnepi istentisztelet urwacsoraosztásaal. Prédi­kál Bakó László lelké«, ágendázik Dutkő Qtbor hitoktató lelkész. Dé'után 5 órakor hála­adás (Bakó László lelkész.) Karácsony má'odnsp'án délelőtt 10 órakor ün­nepi istentisztelet urvacsoraosztással. Prédikál és á*end*z<k Bakó László lelkész. Délután 5 órakor hálaadás. (Durkó Qábor hitoktató­lelkész.) Vasárnap délelőtl 10 órakor gyülekezeti {«•enl'sz'elet, délután 5 órakor hálaadás. (Teleki Sindor tegértl'lkész. Folyó hó 31 én, óév utolsó napján délután 5 órakor istentisztelelet tart Bakó László lelkész. J«nu«r 1-én ulév első n»p|ind.e. 10. ó. ün­nepi isten'iuteletet tart Bakó László lelkész, dé után 5 Arakor hálaadás. <Teleki Sándor seg'd'elkész.) Az evangélikusoknál ksrfcsony első napján délelőtt 10 órakor fő stentisz'elet, amelyen pré­dikál Tátrai Káról v. Fodor István, Hauby: A jászolban c. müvét énekli, az Ev. Férfikar karéneket ad e"t. U'vacsoraoszlás és offertő­rium. DMu**n 5 órakor prédikál Tátrai Ktroly. December 26 án, karácsony másodnapján dél­előtt 10 órakor szentbeszédet tart Petró Elek. — V«dáaz Endre sikere. Fiatal szegedi festőművész. Vadász Endre szerzett ojra dicső­séget városának. A fővárosi kiállításokon fel­tflnő sikereket arató fiatal müvé«z résztvett az állam ál al kiirt ösziöndijpályázaton és néhány ssáz pályamunka közül a zsűri, amelybea a legkiválóbb festőink vetlek részt, ez évben Is a fiatal szegedi fiúnak ítélte oda a dijat. Ez a kitüntetés uj<bb lépés azonassépen ívelő utón, amelyen Vadátz Endre halad. Az állam eryéb­ként most a budapesti Siépmflvészeti Muzeum világhírű rézkarcgyülteménye számira vásárolta meg néhány munkáját. KI as a kit csirkefogó? Zoro és Hüm hétfőtől a Belvárosiban I i Szo lid olcsó karácsonyi árak! ü ItaiNf JENCTtt 1 Vétel ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ SZEGED, SZÉCHENYI 1=^ TÉR 2 JSH® lkényszer nélkül szívesen szolgólok árakkal, ü

Next

/
Thumbnails
Contents