Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-24 / 176. szám

Ara 2G90 korona. DÉLMAGYARORSZAG mli^^Mi^iS^ui pué^^tfali'. Tdri^aoa.' Szeged, 1925 december 24, CSÜTÖRTÖK 4«vidékenszám h^oz^p ax»kor., •nadai PMOfl lándor-iugáruí I. »Iám T«le1mi«iitni IP-B4. B vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 176. szám. Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten A munkások karácsonyi ajándéka A magyar munklsságnsk az aranyhajú angyal rgy Ígéretet bozolt ajándékul 1925 karáctonyrs. A népjóléti miniutériam elkészítette a munkanélküliség esetére való bizlotitásnak a törvény tervezetét <s a kormány Ígéretet 1*11, bogy eil i törvénytervezetet rövid időn belül i siaklestflletekkel megvitatja, a nemzetgyűlés elé viszi és még a Jövő esztendő folyamán törvényerőre emeli. Pillanatnyilag mindenesetre nagyobbat lendített volna akár a munkásságnak, akár pedig a magyar közgaidaságnak a helyzetén, ba a karácionyi ajándék nem egy törvénytervezel, banem munkaalkalom formájában Jelentkezőt volna. Nincs ugyanis az az Ígéret és nincs olym nagyarányú segi'ö akció, amely a mostani téli nyomorúságot el tudná oszlatni. Cs»k a nunkaalkalmsk teremtése lehel a mai pangásnak egyetlen otvosszere. Nem akarjuk azonban a kormányi vádolni olyan körülményekért, melyek hatalmi körén kivfll állanak és amelyeknek megszüntetése csak résiben függhet töle, főleg azonban világgazdasági okokkal vannak ösizefQggéiben. Hszen a gazdasági nyomorúságnak ugyanazok a Jelenségei, amelyek reánk nehezednek, több-kevesebb változáisal az európit kontinensnek majd minden országában egyformán fellelhetők. Ellenkezőleg, csak üdvözölhetjük, ha most végre rászánta magát, hogy egy fon os szociális kltekzettségét, amellyel tartozott az egéiz magyar munkásságnak, beváltsa. Még a bírálatunkat is fentsrtjuk arra az időre, mikor a törvénytervezet autentikus és végleges formájában kerfll a nyilvánosság elé. Most csak néhány nagyon szerény és elvi természetű megjegyzésre szoritkoiunk. A munkanélküliség elleni bizlotiUs', amely 1908-ban Nagybritanniából indult hódító körútra, leadetben a munkaadók részéről erős bizalmatlanság és ellenszenv fogadta. Az individuális gazdasági rendszer gondolatkörében éő vállalkozók, akiknek szintén hozzá kellett Járulni ennek as újfajta biztosításnak a terheihez, nem akarlák megérteni, hogy mi kötelezettségük van nekik a szibad egyezkedés alapját alkilmazolt mun kásssl szemben, ba a konjunktúra változása üzemredukció kényszere elé állítja őket. Taitottsk atiól Is, hogy a biztosítás a hivatásos munkanélküliek számát fogja megnövelni ét káros hatással lesz a dtlgozó munkátokra. A lefolyt esztendők tapatslalatai azonban nyugaton már általánosin megérlelték azt a számunkra is tanulságot szolgáltató Jobb meggjö zödést, hogy az a társadalom, amely egyik ol dtlon lehetővé teszi az egyes ember szükségletét messxe meghaladó Jövedelmeket és a mimmutvagyonok képxődéiét, de a másik oldalon nem tudja kikapcsolni a keresetek megszűnésének periodikus visszatérését, az emberi megélaetésnek a minin urnát tartozik biztosítani azok számára, akik önhibájukon kívül eső »koknál fogva nem tudják megtalálni létfenntartásuk e zközeit. De meggyőzték a nyugati tapa»zt«latok a gazdasági és politikai szakembereket arról is, bogy a munkanélküliség esetére v»ló biztosítás tulajdonképen egy óvatossági szelep a jivitásra szoruló gépezeten, smely végeredményben a lőtere nézve nem áldozat, hinem befektetés Jellegével bir. De ha a munkanélküliség esetére való biz tositás befektetés a lökére nézve, akkor kétségte'enül vagtonkonzerváíás az áilam szempontjából. Akárhogyan állítsuk is fel a nemzeti vagyon méregét, kétségie énül annak egyik legjelentősebb tételét a néperö és a ve e kapcsolatos emberi munkierő »tpviseli Hibás ugyanis az a vagyonfelvétel, amely értétnek tekinti a lovat és a szarvasmarhát, de nem Vfszi számításba magát az embert. Ha pedig ez igaz, akkor konzervélni kell ezl a legnagyobb érté ket még olyan időkben is, mikor a válságok leromlásának veszélyét idézik fel. De éppen ezért a n unkanélküliség elleni biztosításnál fennáll az állam hozzájárulást kötelezettsége ts, amint azt nár a legtöbb nyugati államnak a példája muaija. Sajnálatunkra egy ilyen pont hiányzik a magyar javaslatból. A magyar javaslat a munkanélkü iség ese'ére való biztosítást az Oiszágos Munkásbiitositó Pénztár hatáskörébe utalja. Ez mindenesetre helyes, mert egy uj Intézményt felállítani és uj állásokat kreklri bün lett volna. De ha a kormány komolyan akarja, hogy a pénz'ár ennek az uj feladatnak csak ügyen meg is ludjon felelni, akkor a törvény életbeléptetését az auionomla helyreállításának kell megelőzni. A mai aktagyár és vég'ehaj'ó hivatal ugyanis nem alkalmas arra, hogy egy ujabb nagy fe'adatot ellásson. Négy esztendő előtt még lehe ett azzal érve ni, hogy az au'onomia felfüggesztése a munkaadótat védelmezi a baloldali széhöségek visszatérésével szemben. Ma a munkaadók azok, akik a legerősebben tiltakoznak a miniszteri biz ősi és adminisztrátori vticsaft ellen és követelik, hogy beleszólásuk legyen egy olyan intézménynek a vezetésébe, melyet az ő koronái* ból és a munkások fiíléreiböl tirtanak fenn. Minden intézmény valamely cél megvalósítására léesül, de az intézmények fejlődéstörténete azt mutatja, hogy a rajtuk kívül eső rendeltetésnek igen sokszor az iiciluság lép a helyébe. Nem az a fontos hogy az intézmény miért létesült, hanem az, hegy legyen és pedig a saját szempontjából jól meglegyen. Ez történt nálunk a mu kásbiztositás ügyévé'. Ezért nem lokonszenves ma a pénz'ár sem a munkaadók, sem ped g a munkások körében és ezért hallatszanak elkeseredet hangok fö eg a kisebb iparosok körében, valahányszor a munkásbiztositóról van szó. A munkásbiz'ositás most szükséges és ko> szakos reform előtt áll, de a reform eött elsősorban a meglévő betegségét kell megszüntetni. A kormány január elsején életbelépteti a pengőszámitást? Hir szerint feiülbélyegzik a zázezreseket és a milliósokat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Értesüléseink szerint a kormány már 1926 január 1-in iieibelépteil a pengőszámitást. Eziel kapcsolatban a százezer koronásokat nyolc pengőre, az egym liósokat pedig nyolcvan pengő e fogják felülbélyegeztetni. „A parlamenti harcok eredménye: a demokratikus blokk és a fővárosi reakció legyőzése". A szociáldemokrata párt jelentése. — 164 sajtóper a »Népszava* ellep, 7 évi és 195 millió büntetés. Budapest, december 23. A szociáldemokrata párt jelentése, amelyet a párl vezetősége és a pírt parlamenti ctoporlja együttesen terjeszt a karácsonyi párt kongresszus elé, megáliapijt, hogy az elmúlt parlamenti harcok eredménye a demokratikus ellenzéki pártok blokkja. A második eredmény a fővárost reakció legyőzése volt. A pártvezetőség jelentése az ipari pangás ét a munkanélküliség kérdésével fog lalkozik és hibáztatja, hogy a kormány a közmunkákat még most sem indi'otta meg. A jelentés megállapítja, hogy 1924 január l-t01 1925 november 15 ig a Népszava ellen 164 sajtópert lettek folyamatba. A Népszava iróira kiszabtak összesen hatévi kilenchavi és 25 napi börtönbüntetést és 195 millió 300 ezer korona pénzbüntetést. A Vági-féle mozgalomról szólva, a Jelen és örömmel áüapilja meg, hogy a magyarországi munkásság Ontudatosiágán megtört a párt aknamunkája. Házkutatást tartottak Marsovszky lakásán, de már semmit sem találtak. Szerdán éjszaka jelentós adatok birtokába jutott a rendőrség. — Egész éjszaka dolgozott a budapesti főkapitányig — Hogyan találták meg a hamis frankokat H'gában?— Gömbös végtelenül sajnálja Maisovszky titkos uttzását. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tegnap jelentettük, bogy a budapesti államrendőrség a hágai rendőrségtől megkapta a hamis frankot forgaoxba hozó Mar>ovszk>ék ügyé ben az eső hivatalos holland megíeiesést és ennek alap)án a főkap tányságon már • tegnap déleötti Órákban Martnovtch Jenő főkapitány döntése alap|án a legerélyesebb nyomozási indították meg az ál itóugos budape ti pénzhamisító gyáraik a leleplezésére, va amint an nak megállapítására, bogy Marsovszky G,ötgy Mcnkovtcs György és Jankó vich Arisztid kikkel állottak összeköttetésben és hogyan jutottak ahoz a tízmilliónyi hamis francia frankhor, amelyet a hoilanát rendőrség a három magyar embertől elkobzott. Marinovlch főkapitány egyébként a következő nyilatkozatot te te: — Már az első birl'pi közlemények alapján kötelességszerűen ugy döntött a f*kapitányság, tiovy a nyomozást megindítja. Amikor a nyo mozás megindítására vona kozó első mtézkedé sek megtörténlek, ugyanabban az időpontban, vagyie tegnap délelőtt megérkezett Hágából az ottani rendőrség átirata. Ez szerencsés Összetalálkozna volt a körülménynek, mert igy a budapesti rendőrség hágai hivatalos átirat alapján indíthatta meg a nyomozási. Megneh zitette a nyomozás megindítását az a körülmény, hogy a hágai rendőrség terjedelmes átiratához nem mellékelt egyetlen elkobzott hamis ezertrankost sem, amelyet Marsovszkyéknál foglalt le az ottani rendőrség. Ma reggel 10 órtkor Laky Lajos detektivfőnOk magához hivatta az ügyben dolgozó detektivesoportot vezetőt és kiadta az utaaiiást, hogy azonnal induljanak el Marsovszky György, Mankovics György és Jankovich Arisztid lakására és ott tüzetes házkutatást tartsanak, mindden olyan iratot vagy tárgyat, ami esetleg ösztzefoggésbe bozhatú a frankhamisítás ügyére', foghíjának le és vigyék be a főkapitányságra. A hátku atással megbizolt detektívek azonnal e indultak. Egyik csoport Marsovizky Qyörgynek a Bühlen-uivárbeli lakására, a másik csoport Msnkovics Oyörgy Horthy Miklós