Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-23 / 175. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 december 23 njilékokat eltüntetik, mert erre bőiégeien int idelak. A rendőrségen kijelen'ették, hogy alig van már remény arra, kogy a hamisitómilhelyt megtalálják. Marsovszky Qyírgy, aki előkelő dzsentri csa­ládból származik, az utóbbi években élénk részt veit a jobboldali szélsőséges politikai mozgal­makban. Gömbös közvetlen környezetéhez tar­tozott és a legutóbbi választások alkalmával Gömbös választási diktátor mellett a miniszter­elnökségi palotában dolgozott titkári minőség­ben. GorobSs az egységeepáriból való kilépésé után megalakította az Irányi uccai f-jíédő klu­bot, ahol Marsovszky titkár volt, nemrégiben pedig a Szózat munkatársa lett és politikai tudósítóként működött. A hamis bankók dolgában Gömbös Gyula a kővetkezőket mondotta: — Marsovszky Gjtőrgy elutazás* elölt a Szózat szerkesztőségében azt állitotta, hogy anyjának családi ügye miatt Berlinbe kell mennie. Anyja ugyanis Beckleln bárónő német származású nő. Marsovszky azzal ment el te­hát, hogy magánjellegű ügyeket kell Német­országban elintéznie. Egyebekben ő már hirom hónapja nem titkára a fajvédő klubnak. Azóta a Szózatnál volontőrösködött. Az egész ügyről nem tudok semmit sem. Azok ellen, akik en­gem ebb: az ügybs belevontak, megindítom a birói eljárást. Engem az illetők, ha ciakugyan voltak eféle szándékaik, természetesen nem avattak be terveikbr, mivel azonban jmkovl­csot éi Marsovszkyt ismerem, nem tudom el­képzelni, hogy olyat állítottak, ami áltat közöl­séges bűncselekménynek válnék részesévé. Marsovszky György felesége egyébként kije­lentette, hogy öt nappal ezelőtt kapott levele­zőlapot férjitől Németországból, melyben azt irja, hogy a karácsonyi ünnepekre okvetlenül hazajön. A pénzhamisitási vádakra kijelenti, hogy nem egyebek légből kopo t hazugságok­nál. Csak valami súlyos tévedésről lehet szó. A banda főfészke: Budapest? (Budapesti tudósítónk telefonjeieaiéie.) Ams­terdamból jelenlik: A pínzhimistás miatt le­tartóztatott három magyar közfll Marsovszky és Mankovics azzal védekeznek, hogy Jankovich Arisztidtől kaptak egy csomag ezerfrankos bankjegyet, ezt jóhiszeműen vitték át és csak később látták, hogy hamisak. A hollandi rendőrség azt hiszi, hogy a letar­tóztatással egy hatalmas nemzetköii pínzhami­sitó bandának jutóit nyomára és ezt összefüg­gésbe hozza a Budipestin a közelmúltban el­követett milliárdos sikkasztásokkal és csalá­sokkal. A hollandi rendőrség megállapítása szerint a pénzhamisítás főfészke Budapesten vtli. Bizo­nyos, hagy a hamisításokat nem a letartózta­tottak kivették el, hanem ők már csak a hamis bankjegyeket kapták. Jinkovíci Skandináviába készült, hogy ott ötmillió hamisfrankot el­helyezzen, mig Marsovszky és Mankovics Hol­landiában akartak ugyanilyen összegű hamis bankjegyet elhelyezni. A letartóztatott embereket ma átvitték a hágai vizsgálóbíróhoj, aki még ma megkezdi kihall­gatásukat. Budapesti tudósítónk jelenti telefonon az éj­szakai órákban: A hágai rendőrség átirata több személyleírás! közöl és álliólag olyan adatok is vannak az átiratban, amelyek több ismert egyénre nézve kompromiltdlóak. Orkánszerü vihar vonult át Nyugateurópán. (iBudapesti tudósítónk telefonj ¡lentése.) Ber­linből jelentik: Nyugateurópában mindenütt he­ves vihirok dühöngenek. Északnémetországon orkánszerü vihar vonult végig. A Keleti-tenger melleit a viharokat nagy hóesés kiférte* Skan­dináviában olyan hatalmas hóesés volt, hogy a vasnti forgalom majdnem teljesen megállott. A Li Manche csatornán az erős viharok miatt a hajózás teljesen szünetel. A Tábla helybenhagyta Kóbor Tamás büntetését a Beniczky-ügyben. Budapest, december 22. Az ítélőtábla Auer­tsnácia ma délelőtt tárgyalta a Bentczky Ödén­féle kormáuyzósértést büaperrel kapcsolatos Kóbor Tamásnak, az Újság szerkesztőjének tiltott közlési bűnperét. Harmath előadó biró iamerteti az ügyet, maid felolvassa az első bíróság itélelét. Dr. Kehler Béla főügyész elmondja vádbeszédét, mely szerint jogi szempontból emel kifogás az ellen, hogy az elsőfokú biróság ítéletében Bs­niczkyt felmentette a tiltott köilés véiaége alól. Jóllehet azonban, ő is fel mentendőnek tartja, ee Kóbor esete más, mert ő adta meg a lehe­tőségét annak, hogy Bentczky elkövette a kor­mányzósértést. Nem tartja enyhítő körülmény­nek az elsőfokú biróság ítéletében felhozott tisztes hírlapiról multat. Eiután dr. Baracs Mircell vídö beizélt. A Beniciky-ügyet ő is lezártnak tekinti. Kóbor Tamás felmentését kért. Ezntán a biróság tanácskozásra vonult vissza, majd kihirdette az ítéletet, amely sxerint a Tábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja az­zal, hogy Bentczkyt a tiltott közlés vidja alól felmenti, mtg Kóborra nézve az ítélet mérvét egy hónapi fogházra és ötmillii korona pénz­büntetésben állapítja meg. A rövid indokolás­ban a biróság megállapítja, hogy helyes volt az elsőfokú bíróságnak az ítélethozatala a jogi és az összes ténymegállapításokban. Dr. Keh­ler megnyugszik az Ítéletben, Baracs védő sem­mis égi panasxt jelent be. „Ranzenberger őrnagy amnesztiát és Jutalmat igért Léderer Gusztávnak." Léderer amnesztiája a P/ónay—Rinzcnbcrgcr-perben. — Három millióra Ítélték Prónayt becsületsértésért. Budapest, december 22. Közvetlenül azután, hogy kiderült a Tölgyfa uccai rémdráma minden részlete és Léderer Gusztáv töredelmes vallomást tett arról, hogy ö gyilkolta meg Kodelka Ferenc hentesmestert, Prónay Pál a Nemzeti Lovardában rendezett lovasjátékok főpróbáján találkozott Ran­zenberger Jenő nyugalmazott alezredessel. Amint megpillantotta a lovardába lépő Ranzenberger al­ezredest, hangosan, hogy azt ellenfele is meg­hallja, feléje kiáltotta: — Nézzétek, ez az egyén, akinek köszönhetjük a disznóságot l.. A nemvart támadásra R»zenberger figyelmessé lett s egy pillanatig szembe nézett Prónay val. Ak­kor Prónay újból feléje szólt: — Igen, igen, maga azl Ha sokáig fixlroz, nyakonütőm I Ranzenberger előbb provokáltatta, majd becsü­letsértésért és rágalmazásért beperelte Prónay Pált. Az elsőfokú biróság Prónayt a becsületvédelmi törvény alapján bűnösnek mondotta kt és össze­sen hárommillió korona pénzbüntetésre itélte. Ám a büntetés végrehajtását felfüggesztette. Prónay elsöfokon azzal védekezett, hogy ő azt, amit mondott, nagy felindulásában és jogos fel­háborodásában mondotta. Ismerősei valósággal megrohanták és szinte már bántó módon kérdez­ték tőle, hogy miképen lehet az, hogy ö a zász­lóaljában olyan tisztet, mint Léderer Gusztáv, megtűri. Ezzel szemben más védekezése nem volt, mint az, hogy aki ily információért hozzáfordult, megmondotta neki a véleménye szerint való igaz­ságot: 1921-ben szigorú vizsgálatot sürgetett né­mely tiszt ellen és éppen Ranzenberger volt az, aki őt ebben megakadályozta. Az íteletet tehát megfelebbezte azért, mert bűnösnek mondották ki. így került az ügy ma a felebbviteli biróság elé. Mikor az elsőfokú biróság Ítéletének ismertetésével elkészültek, az elnök a következő szavakkal for­dult a jelenlevő Prónayhoz: — Mondja csak Prónay ur, miért nem akar ön belenyugodi ebbe az Ítéletbe. Az ítéletet ön megfelebbezte, miért tette? — Nagyon természetes — válaszolt Prónay — felebbeztem is, mert nem vagyok hajlandó ilyen gyalázatos ügy ódiumát, mint aminő a Léderer­ügy, magamra vállalni. Ranzenberger volt aki rávett arra, hogy zászlóaljamat átadjam, ö volt az is, aki pártütést rendezett ellenem, sőt még fe­leségemet is belekeverte egynémely dologba. Ő volt az, aki megakadályozott engemet abban, hogy a szigorú vizsgálatot lefolytassam némely tiszt ellen, akik között Léderer is közte volt. A', elnök: ön az elsőfokon azt akarta bizo­nyítani, hogy a Líderer féle gyilkosság csakis azért történt meg, mert ön már nem tudta ellen­ói izni a zászlóaljat. — Többet i — kiált közbe Prónay. Az elnök: Az úgynevezett Prónay-zászlóalj mennyi ideig működött az ön vezetése aiatt? — 1919 nyarán alakultunk meg Szegeden — válaszolt Prónay — és egészen 1921 augusztusáig az én parancsnokságom alatt volt. Akkor mentem én ki ősszel Nyugat Magyarországra. Az elnök: Miiyen okból került ön el a zászlóalj éléről? — Politikai okokból. Az elnök: Tehát ön voltaképpen azt akarja mondani, hogy Léderer Gusztáv azért követhetett el olyan rettenetes bűntényt, mert ön elkerült a zászlóalj éléről. — Nem — válaszolt Prónay, minden szót élesen hangsúlyozva —. hanem azért, mert nem kerültem vissza a zászlóaljhoz. Mondottam volt, hogy ebben Rmzenberger akadályozott meg, mert ha vissza­kerülök, akkor szigorú vizsgálatot indítok meg különböző elkezelt pénzek ügyében. Ha vissza­kerülök, feltétlenül felelősségre vonom Léderert, hogy mi van a pénzzel és honnét szerzett ö negyed­millió koronát. Akkor már világosság derül minden machinációra. Bizonyosan lecsukták volna és négy esztendeig nem grasszálhatott volna, nem lehetett volna belőle aktiv tiszt, hogy ebben a minőségé­ben kövesse el azt a gyalázatosságot, amit vég­hezvitt. Ezután dr. Darvay János, Prónay Pál védője kérte az ügyészi felebbezés elutasítását. Hangoz­tatta, hogy közérdek fűződik annak bizonyításához, hogy Ranzenberger politikai célok elérése miatt amnesztiát és jutalmat igért Léderer Gusztávnak és társainak. ígéretét be is váltotta, mert megkap­ták ezek a tisztek az amnesztiát vagyon elleni bűncselekményeikért és Léderer aktiváitatást nyert a hadseregnél. Ha Ranzenberger közbe nem jár Léderer megjutalmazása és az amnesztia érdekében, akkor Léderert lezárták volna és nem követhette volna el súlyos és gyászos bűncselekményét. Le­hetetlen, hogy a független polgári biróság egy hatalmi kör érdekeire való tekintettel elnyomja az igazságot. A biróság ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Kétórai tanácskozás után félkettőkor hirdették ki az Ítéletet, amelyben a biróság helytadott a védő előterjesztésének és elutasította az ügyészt feleb­bezést és az ítéletet megsemmisítette, mert megál­lapította, hogy Ranzenberger védőjének nem állt jogában a vádat kiterjeszteni. így csak becsület­sértés vétségében mondotta ki a biróság bűnös­nek Prónay Pált és ezért kétmillió korona fő- és egymillió korona mellékbüntetésre itélte. — Megértette az Ítéletet? — fordult most a tanácselnök Prónay hoz. — Megértettem — válaszolja Prónay — és fel­lebbezéssel élek ellene. Azt azonban kijelenthetem, hogy megnyugvással és elégtétellel tölt el ennek a pernek a lefolyása. Ha engem illetnek olyan súlyos vádakkal, mint amilyenekkel én illettem a főmagánvádló ura*, én feltétlenül bizonyítást kér­tem volna. A főmagánvádló ur azonban ellenezte a bizonyítás elrendelését. Ez nekem nagy elégtétel. A főmagánvádló ur nem tartotta szükségesnek megcáfolni a róla tett állításokat. ¡y .M»,,zsemper ruhák RMON kosztümök Budapest, Kossuth Lajos u. 11 és B155 Koronaherceg u, 6, Feltűnő olcsó áron vehet hozzátartozóinak, ismerőseinek ajándékul karácsonyra GOBELIN KÉPET SEELENFBEUND kézimunkaüzlet Tisza bajos körül 48. 145

Next

/
Thumbnails
Contents