Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-20 / 173. szám

19215 december 25. OELMAQYARORSZAQ 23 Egyetlen interpelláló képviselő sem jelent meg félóráig sem tartott a Ház mai ülése. Budapest, december 19. A nemzetgyűlés mai Olését báromnegyedtizenegykor nyitotta meg Scltovszky Béla elnök. Ndndssy Andor a mentelmibizottság előadója beterjeszti a bizottság jelentését Peyer Károly, Ulain Ferenc és Vanczák János nemzetgyűlési képviselfik ügyében. Ezután a nemzetgyűlés harmadszori olvasás• ban elfogadja az iodemnitásról szóló törvényjavaslatot és áttért a rokkantellátás! adóról szóló törvényjavaslat rész'eles tárgyalására. Kithly Anna kisebb módosítást indítványozott, amelyet Vass József népjóléti miniszter hozzászólása után a nemzetgyűlés elfogadott. A 12« § nál, amely az adócsalásokról szól, Drihr Imre előadó (erjesztett be módositó indítványt, amelyet vita nélkül fogadott el a nemzetgyűlés. A javaslat többi szakaszait hozzászólás nélkül fogadiák el. A javaslat tárgyalása után Scllovszky elnök napirendi indítványt tesz oly értelemben, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését hétfőn délelőtt 10 órakor tsrtsa és annak napirendjére a rokkantellátási adó harmadszori tárgyalását tűzte ki. A nemzetgyűlés a napirendi javaslatot elfogadta és áttért az interpellációkra, mim hogy azonban az interpelláló képviselők közül egy sem volt felen, az interpellációkot törölték s ezzel az ülés 11 óra után éri véget. Fegyház» portré, szentkép — betörés. Művészi ambíciói miatt lopott László Sándor festőművész. — Négyévi fegyházra Ítélte a törvényszék. Emlékezetes még az a betörési sorozat, amelynek tettesét csak hossias nyomozás után tudta elfogni a rendörséf. A delektivszobákban pedig kiderült, hogy a betörő polgári foglalkozása festőművész, ezt azonban ciak ritkán gyakorolja, m vel legutóbb is öt évi fegyházbüntetését töltötte a Csillag-börtönben. Kiszabadulása után pedig nem sok reménye volt arra, hogy vásznait és rézkarcait eladhatja és igy ismét az ecset helyeit a betöröszerszámot vette kezébe. László Sándor festőművészbetörő bűnűgyét szomba'on tárgyalta a szegedi törvényszék Juhász- tanácsa. A törvényszék második emeleti tárgyalótermét zsúfolásig megtöltötte a hallgatóság, igen sokin voltak kíváncsiak a festőre. Először a vádiratot olvaiták fel, amelyből kitűnik, hogy László Sándor ez év októberében a Margit acciban özvegy Fodor Mihályné lakásába töri be, ahonnan a vádirat szerint egy vukazeitát 87 millió korona értékű ékszerekkel ellopott. László Sándoron kívül Klts Erzsébet varrónőt, mint bünsegédi bűnrészest vádolta az ügyészség, mert a betörő festőnek segített az ékszerkazetta feltöréiében. Az általános kérdésekre László elmondotta, hogy négy középiskolát végzett és a foglalkozása rézkarcoló és festőművész, fuliasban szabadult a Csillagbörtönből, ahol öt évi és három hónapi fegyházbüntetését töltötte. Vdllomásábm kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, majd annak a magyarázatába kezdett, hogy a fcörönb3l való kisiabidulása után a Szeged melletti Kis emplom környékén bérelt lakást, ahol Jntazzta" gyártással foglalkozott. Portrékat, szentképeket festettem, szép jövedet mem volt már, a szegedi ipartestűlei elnöke is... Elnök: Ez nen tartozik ide I Vádlott: Jó pariira volt kilátásom, szép hozománnyal és már azt bittem, hogv asszimilálhatok a tisztességes emberek kőié, amikor megkértek, hogy Írjak egy jeljelentést két csendőr ellen, akik állilólag visszaélést kivettek el Amikor azután * feljelentést megírtam, i csendőrök hajszái indítottak ellenem és tönkretettek, mert kinyomozták az előéletemet. Kénytelen voltam kittemplomi műtermeme1, a műszereimet otthagyni és btjönni Szegedre, ahol az a csapás várt, hogy a házasságkötést tervemet is el kellett ejtenem. Ekkor elhatároztam, hogy külföldre megyek. Miután azonban tudtam, hogy utleve'et nem kapok, megismerkedtem Kiss Erzsébattet, aki csempészkedéssel is foglalkozott és megkértem, hogy kalauzoljon át a haláron. Később ezt a tarret is al kellett ejteni és akkor határoztam cl magamat arra, hogy valakinek a lakását feliöröm. Ezután részletesen elbeszélte, hogy hogyan Jutott be Fodorné lakásába. Rátérl|azután Kiss Erzsébet szerepére és a legáílhatatosabban tagadta, mintha a leány tudott volna az ékszerekről, amelyeket különben a vaskazeitában maga is segitett a Margit uccából az Ipar uccii lakásba vinni. Azután a letartóztatására tér át: — A Széchényi térről a közúti hid felé tartottam — mondotta —, amikor kél ur csatlakozott hozzám. — Kihez legyen szerencsénk? — kérdezték tő'em, — mire azt feleltem, hogy: — László festőművész vagyok, miben lehetek a szolgálatukra ? — Ml pedig detektívek vagyunk, — felelték és Jelszólttoltak, hogy kövessem őket a rendőriégre. Kihallgatta a biróság Kiss Erzsébetet is, aki tagi dia, h )gy tudott volna a lopásról, viszont Pipicz János napszámos a szemébe mondotta, hogy vele együtt ment ki a belvárosi temetőbe, meiynek árkába a zsákba csavart „ládát" bedobatta. Dr. Tompa Qyula ügyész vádbeszéde, dr. Bokor Pál es dr. Iványi Líviusz védőbeszéde u'án még a betörő festőművész beszélt, aki aztal védekezett, hogy azért lopott, mert külföldi tanulmányúira készült és „magasabb művészi ambíciók" kényszeriiették a lopásra. Délután öt órakor hirdette ki Juhász-tanácselnök az ítéletet, amely szerint a bíróság lopás bűntettében mondotta kl bűnösnek a vádlottat és ezért négyévi fegyház büntetésre Ítélte, mig Kiss Erzsébetet orgazdaság bűntettében mondotta kl bűnösnek, amiért egyévi börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítéletben az ügyész megnyugodott, az elitéltek pedig felebbezést Jelentettek br. Megjelent és a DÉL MAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtárában kapható: Kozma Andor híres történelmi regéje a HONFOGLALÁS. DOCZI IMRE kárpitos és díszítő SZEGED, KÁLLAY A. (HID) UCCA 1. Készít a legolcsóbban ottomán, matrac és mindennemű kárpitos munkákat. MM 32 Juhász Gyula verseiből. Mese. Egy világvégi házban Világszép lány lakott, Világ végére néztek Ott'mind az ablakok. Nem járt előtte senki, Nem látott senkit ő, Az Óperencián túl Megállt a vén idő. A világszép lány nézte A csillagos eget, Tavasz táján szivében Valami reszketett. Hajába rózsát tűzött, Valakit várt nagyon, De csak a csillag nézett Be a kis ablakon. S a csillag oly közömbös, Hideg és halovány. S hiába várt örökké A világszép leány ... A kisértő. A sziklabarlang hűvös rejtekében Hol koponya, kereszt és könyv hever, (A könyvek könyve: biblia) az éjben Virraszt a jámbor s néz az égre fel. Az égen csillagok és a szivében Mély áhitat, körülötte éj s magány. Oroszlán bőg a puszta messzeségben És földön, égen minden mély talány. S ő várja: mikor támad a kísértő, Ki o szivében szunnyad. Ö virraszt. És néha érzi: gyöngül a malaszt. És néha érzi: langy tavaszi szél jő Virágok himporávai terhesen S fölnéz Krisztusra a feszUleten. Matuzsálem. Csak üldögélt s elnézte a világot, Az embernyájat és mint nő e nyáj. És mindig uj jött s mind a földbe szállott, Ő éveit rég nem számolta már! Oly messze ment már a sok ifjú hajnal Mikor szivében még tavasz derült, Rogyó inakkal és hajlott alakkal Ő a ráváró sir szélére ült. Tűnődve hallgatott s kereste rég Elmúlt dalok elnémult ütemét. Ha ifjú párok vigan énekeltek 2 De nem találta és ámult nagyon, Ha gyermeket látott arany napon. a Nem tudta már, hogy ő volt rég a gyermek. A halálhoz. Te hegedülsz a hegedükben. Te tündökölsz tavasz-derűben. Te csillogsz szerelem szemében. Te szunnyadsz az anyák ölében. Te mosolyogsz poharak mélyén. Te hárfázol a nászok éjén. Lágyan te ringatod a bölcsőt. Te hangolod az árva költőt. Reménytelenség menedéke, Álmatlan álom, szende béke, Téged remegnek és remélnek. Halál: te vagy az örök élet. Medievo. — Gulácsy Lajosnak. — A vén barát ott guggol a sarokban Tiz éve már, az ég derült, borult, Derűben és borúban rójja, rójja A trójai tizéves háborút. Feketével, biborral és arannyal Kiszínezi a szálló éveket. Künn a világban a had messze nyargal. A Krisztus sírját vivja a sereg. Ő ül könyvével veszteg a sarokban És elmerül az áradó sorokban, Melyek csatát s szerelmet zengenek. Pogány csatát és hütelen szerelmet. S győzelmiért a keresztény seregnek Fonnyadt ajakkal halk fohászt rebeg. Japánosan. Az őszben mindig ott van a tavaszból Egy lomb, egy dallam, egy csillag s nekem Borús vágyamban, mely feléd barangol, Még integet az első szerelem. • Örök iajfu n dúl sorsom óceánján, Vágyak hajóit elsülyesztve mind, Én nézem e dúlást dalolva, árván S szemed kékjéből üdvök ege int. • A kert mélyében alszanak szelíden A bús virágok. Hűs éjszaka van. Szereiműnk napja tűntén árva szivem így álmodik felőled hasztalan. Egy pók sző hálót gondosan az éjben, Kél jázminág közt a mély csendbe sző. Szivem s szived közt a gyorslábú évek így szőnek szálat s kész a szemfedő.