Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-17 / 170. szám

EMMMMls december 17 ^^^^mmtm^mmmmmmmmm^* a menjen. Nincs lely egy államot ik értelmi prole5re tudja, hogy forradalomnak aps a kormányímeras clausust ziseknek, hanem. nár most egyszer nek voltunk az imát korlátozni, hogy a numerus M Ifjuidg Igatfőtskolákra. A re bixni. Ennek te el. ségi jogsérelemvan szó, mely rmán sújt. I alkotja az oríjtják, hogy naképviselve az telik el, hogy a n legyenek képot jelent. Ilyen ;álhat magának, umerus cfausus i, mely a rendkad. Ha et a megváltaik, sor tsltasára. Akkor tseket megtenni, kiegyensúlyozóirt nem jö/ünk is'attal a neazetokai vannak. 5zéa." állítják be, mint ilnak egy nagy íny létrejöttéhez. (Nagy zaj és Nem lehet letaproletárdiktatura végrehajtói tulgaliciai zsidóság szög, melyből a lert a helyzet ma ízaléka zsidó, az yógyszerészek 47 százaléka zsidó. i, hogy itt zsidóagresszív hanti a kiengeszteló:zuk s ezzel egy >rbácsolunk fel. ; fogja változtatni rögtön, mihelyt nódosulnak, hogy arása és a társa* nélkül meg lehet jélenti, hogy közte mtni ellentőt ni a* várni tudni egyik Intető tapssal Uniti, aki kijeiénle az egyetemekről !rdemes a törvényt teszi fel a kérdési. ry gazdasági párt, aiLták és néhány nnyal szavaz, mig pártja, valamint Bfflttttttmmtf iskolákban? lő kérdésünkre kilöség régi állá*a ktlencóral Iskolát luzná ki a tanitáj örendékek látnák olyan nagyok * a növendékek tic benn lenni en néhány helyen [ kezdetei, akkof sem fogjuk meg' bevált menetét. 1925 december 17. DELMAQYARORSZAQ 3 A plébános katonákat rendel a templomba. A fascista pap templomában nem lehet horvátul énekelni. A Grazer Tages Pest jelenti Laibachből: Fontana községben (Tarenza mellett) a katolikusok a reggeli misén horvát egyházi éneket énekeltek, ami felkeltette az olasz plébános rosszalását. Felszólította a karabiaierekei, hoqy jöjjenek a templomba és tiltsák meg a horvát énekek énekelését. A következő n?pon tényleg megjelent a templomban két karabinier, akiket a horvátok elűztek. A legközelebbi alkalommal a karabiniereknek a fascistákkal együtt valóban sikeralt megakadályoini a horvát nyelven való éneklést, mire a horvátok eltávoztak a templomból és kijelentették, hogy nem járnak többé templomba mind addig, amig újból meg nem engedik, hogy horvát egyházi énekeket énekelhessenek. Testisértés miatt egy fiatal leány feljelentésére elítéltél dr. Magyari Istvánn&t. Mi tőrtént dr. Magyariné lakásán és a közúti hidon ? — 6z Ítélet végrehajtását a bi;óság felfüggesztette. sőt még a karját sem fogta meg. Dr. Barger Béla: Szóval ön azt állítja, hogy dr. Magyariné még a karját sem érintette mep a sértettnek, pedig Mogyarlné bevallja és nem állítja az ellenkezőjét. Tanu: Én nem láttam, bogy dr. Magyariné hozzányúlt volna a sértetthez. Rózsa Ferenc tanu szintén azt állítja, hogy Magyariné nem bántalmazta a sértettet. Dr Török Béla védő kérdésére a tanu elmondja még, hogy az emlékezetes találkozás alkalmá val dr. Magyariné a sértettnek szemére hányta, bogy az a múltban mennyi kellemetlenséget okozott neki és valóságos rágalom hadjáratot intézett ellene. Waldmüller I ona édesanyjának lényegteler tanúkihallgatása után dr. Török Béla zárt tárgyalás elrendelését kérte, mert a védőbeszédében olyan részleteket kiván az ügy előzményeiből elmondani, amelynek tartalma nem való a nyilvánosság elé. A védő később elállt ezirányu kérelmétől é; védőbeszédjében dr. Magyari Istvánné teljes fel mentését kérte, mivel a vádlott teljesen ártat lanul került ebbe a bűnügybe, amelynek előz ményei során a vádlott a legtragikusabb időké élte át. Dr. Burger Béla elitéltetést kérő végindítványa után a bíróság meghozta ítéletét, A biróság dr. Magyari Istvánnét könnyű testisértés vétsége cimén bűnösnek mondotta ki és ezért egymillió korona fő- és százezer ko rona mellékbirságra itélte, a büntetés végre hajtását azonban háromévi időtartamra telfüg gesztette. Az indokolás kimondta, hogy nem tátja megcáfolva a sértett azon állítását, hogy dr. Mag^ariné ót megrugdosta és az ajtóhoz vágta. A közcsendháboritás vétségeken, amelj az állítólagos hidi korbácsos üldözésre vonatkozik, azonban felmenti a vádlottat. Az ítéletben mindkét fél megnyugodott s igy az jogerős. Egy régebbi sorozatos bűnvádi feljelentések folyományaképpen Waldmüller Ilona fiatal leány feljelentést tett dr. Magyari Istvánné ellen könnyű testisértés és közcsendháboritás cimén. A nemmindennspi érdekességü ügy szerda délelőtt került tárgyalásra dr. Apczy Ernő járásbiró elé. A feljelentés szerint dr. Magyari Istvánné 1924 augusztusában Waldmüller Ilonát magához hivatta, hogy egy kölcsönös szerződés ügyében vele szóbeli tárgyalásokat folytasson. A feljelentés azt állítja, hogy dr. Magyariné a fiatal leány elé egy valótlan tartalmú kötelezvényt tett aláírás végett, amit Waldmüller Ilona megtagadott, mire dr. Ma gyartné a fiatal leányt Inzultálta, aki nyolc napon beiül gyógyuló könnyebb sérüléseket szenvedett. A feljelentés még közcsendháboritás cimén is vádolja dr. Magyarinét, aki állítólag 1924 augusztus 29 én a közúti hídon sétáló sértettet üldözte és kutyakorbáccsal kezében megkergette. A szerdai járásbirósági tárgyaláson dr. Magyari Istvánné védelmében dr. Török Béla jelent meg, mig a sértettet dr. Burger Béla védte. Dr. Magyari Isivánné kihallgatása folyamán visszautasította a vádakat és tagadta, hogy Waldmüller Ilonái tettleg bántalmazta volna. Annyit beismer, hogy a karját megfogta Waldmfliier Ilonának és azután klutaslt»tta lakásából. Szikéra Árpád tanu vallomásában elmondotta, hogy dr. Magyariné már előzőleg megkérte arra, hogy egy nyugta aláírásánál tanuként szerepeljen, mert Waldmüller Iona többször megvárta dr. Magyarít a dohánygyár kapujában és tőle valamilyen pénzt követelt. A tanu jelenvolt annál az esetnél, amidőn Waldmüller Ilona fellőtt Magyariné lakásába. Kijelenti és esküt lesz vallomására, hogy Magyai Istvánné a fiatal leányt nem bántotta, A közgyűlés nagy többsége nem ad karácsonyi segélyt a munkanélkülieknek. kon, akik élelük, erejük legjavát áldozták ezért a városért és akik most áldozatai az általános gazdaaági krizls szülte munkanélküliségnek, idézi a Kőműves Kelemen cimü ismeretes székely népbaliadát. Tizenkét kőműves épllettt Déva várának falatt... — Szubadkőművesek — szólt közbe nagy derültséget kellve dr. Szeles József. — Ennek a balladának az a tanulsága, hogy a munkás sohasem magának dolgozott, hanem mindig másnak — mondja Fajka Lajos. — A szakszervezeti bizottság akciójának az a célja, bogy a megváltás ünnepén jusson valami öröm a munkanélkülieknek is. A hóeltakaritással nem intézheti el ezt a kérdést a tanúcs, mert erre a munkára csakis azok vállalkozhatnak, akik a nyáron megkereshették a téli gúnyára és a téli cipőre valót. Pont hat órakor került sor a szerdai közgyűlésen a szakszervezeti bizottság ismeretes karácsonyi segélyikirö beadványának a tárgyalására. A tanács elutaaitó javaslatát dr. Ördögh Lajos tb. tanácsnok terjesztette a közgyűlés elé. Javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság utasítsa el a kérelmet, meri a város munkanélküli segély helyett inkább munkaalkalmat ad azoknak a munkásoknak, akik jelentkeznek a leeseit hótömeg eltakarítására. A munkanélküliség esetére szóló köfelezö biztosítás törvénybeiktatását a közgyűlés már régetken feliratilag kérte a kormánytól, igy a szakszervezeti biiotlság beadványának ez a réaze tárgytalan. A tanács javaslatának előterjesztése után az einöklö főispán bejelenfetie, hogy Hoffer Jenő és dr. Fajka Ltjos iratkoztak fel ennél a pontnál szólásra. Mivel azonban Hoffer Jenő időközben eltávozott, Fajka Lajosnak adja meg a szót. Tizenköt kőműves ... Dr. Fajka Lajos azzal kezdi beszédét, bogy Szeged város hatósága mindig a legmelegeob vendégszereleltei fogadj* az idegen vendégeket és nem fukarkodik akkor tem, amikor srrót van s:ó, hogy Bécsbr, vagy Pátiiba küldje ki a tanács két-bátorn tigját. Ei ellen nem lehet aer kitek sem kifogása, de — ha lelik erre a városnak, akkor te ni kell arra if, hogy a tár•adalom elesettjein segilaen, hogy se|iuen azoWimmer Fülöp felszólalása. Ezután Wlmmer Fülöp szólalt fel. Azt indit* 4 ványozza, hogy a közgyűlés dotálja a pogár- I mesteri gyorssegélyalapot ötvenmillió koronával j azzal, hogy a polgármester ebből osszon ki karácsonyi segélyt azoknak, akik nem alkalmasak hólapaiolásra,(Helyeslés. A tanácstagjai ts helyeselnek.) — A munkásságot hozzánk kell valahogyan édesileni, — mondotta tovább Wimmer Fülöp — nekem ez régi elvem és ugy vélem, hogy ezt az alkalmat felhasználhatjuk erre a célra, Meg kell szüníelni végre azt a tátongó ellentétet, amely a polgárság és a munkásság között van. Ezt a célt szolgálja ez az indítványom. (Általános helyeslés. A tanács <ag|ai is helyeselnek és hangosan kiáltják: „Ezt az indítványt el is fogadjuk.") A következő felszólaló dr. Kormányos Benő, ki Wimmer Fülöp beszéde közben érkezett meg * közgyűlésre. Arra kéri a közgyűlést, hogy eljesitse a munkásság kérését és végre necsak a nagyurak, hanem a kisemberek érdekeit is szolgálja. (Ellenmondások a háztulajdonosok között.) Megállapítja, hogy a város hatósága eddig nem teljesítette szociális kötelezettségeit olyan mérlékben, mint ahogyan kellett volna. A tanács ötvenmillióval nem segíthet háromszáz nyomorgó családon, ez félrendszabály lenne. (Magyar Péter valamit közbeszól, mire Kormányos Benö igy szól: „Maga teli hassal dicséri az Istent, könnyen beszél.") Indítványozza, hogy a munkásság állal előterjesztett kérelmet teljesítse a közgyűlés és szavazzon meg erre a célra legalább százmillió koronát. A polgármester .politikai korteskedóst" lát a karácsonyi segélyben. A polgármester emelkedett ezután szólásra: — Azt hiszem, — mondotta — hogy Szeged város egész polgársága és munkássága ellene van annak, hogy munkanélkQl kapjon valaki ajándékot. (Ellentmondások.) Én Ismerem a munkásság katekizmusát, nem segélyt kérnek, hanem munkailkalmat. Kormányos Benö, aki végszóra érkezett, azt mondotta, hogy most alkalom kínálkozott arra, hogy a közgyűlés szociális tevékenységet fejtsen ki. Ez nem lenne szociális tevékenység. Nekünk nagyon azomoru tapsaztslataink vannak a munkinélkűli segélyekről, nagyon jól emlékezünk arra, hogy hat év előtt a Budapestről kiutalt munkanélküli segélyekkel szitották Szegedenja kommunizmust. (Zaj, ellentmondások.) Az elhangzott felszólalásokat politikai kertesfogásnak tartom, a felszólalók hízelegni akartak a szociálistáknak. A város munkaalkalmak teremtésével enyhített a munkanélküliségen. Felsorolja azokat a ház* és útépítéseket, amelyeket a legutóbbi három évben végezetett a város, majd igy folytatja: — A szocialisták kátéját én jobban Ismerem, mint az arak. A polgármesteri gyorssegély alsp dotálását szükségtelennek tartom, hiszen a város főpénztára nyitva áll előttem, tudom, hogy as igazi tzegénység szemérme es, de hozzám bejöhet mindenki és én mindenkín segítek. Eboen az évben szociális célokra másfélmilliárdot költött már el a város, de alkölt még egy félmilliárdot, ha szükség lesz rá. Nekünk a szociálista lakosok is édes fiaink, azoknak a lelkébe is bele akarjuk edzeni a nemzeti érzést. — Ez nem szükséget, nemzeliek ök, — szólt közbe Wimmer Foiöp. — Helyes az az előterjesztés, — mondja tovább a polgármester —, amelyet a tanács tett. Mi munkát adunk, nem segélyt. Aki nem lud havat hányni, annak adunk segélyt. Ennél többet nem adhat Anglia sem. Nemcsak a kérvényben megemlített háromszáz ember van munkanélkül Szegeden, joggal segélyt kérhetnének a munkanélküli iparosok, kereskedők és földmivesek ezrei is. Nem háromszáz, de legalább tizenötezer segélyezendőről lehetne szó. — Nem tudok mást mondani — fejezte be felindult hangon beszédét a polgármester, — át vagyok hatva igazságomtól. („Túlságosan is," szói közbe Wimmer.) Kérem a közgyűlést, fogadja el a tanács előterjesztését. „Sohasem jó az, ami a padokból hangzik.,." Ismét Wlmmer Ffilöp kér szót: — A polgármester ismét szokott ékesszólásával szólt bele ebbe a kérdésbe. Ismét kimutatia, bogy sohasem jó az, ami innen a padok közül hangzik el és mindig az a jó, amit a tanácsi emelvényről mondanak. Ha hiba jön onnsn, azt azonban sohasem vallják be. A pol.ármcs er felszóla*ásában az én malmomra Htotta a vizei. Beismerte, bogy vsnnak olyan munkanélküliek, akik nem tudnak havat hányni, akik szemérmesek és igy koldulni sem tudnak, nem mennek a polgármesterhez segélyért. De a oolgármester azt kívánja, hogy elmenjenek hozzá. Én ezzel szemben azt kiiánom, hogy a közgyűlés jogosüsa fel ezeket annak a háromszázezer koronás srgélynek a kérésére. Amire a polgármester hivatkozott, hogy a várna milyen sokat építtetett, nem egészen helytálló, mert ezeknek az építkezéseknek a túlnyomó nagyrésze már az elmúlt évben befejeződött, at ni-