Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-15 / 168. szám

1925 december 15. DELMAQYAR0RSZ5AQ 8 Azzal vádolják a csanádpalotai orvost, hogy megmérgezte egyik betegét. A vizsgálóbíró hétfőn szállott ki * községbe és exhumálják a halottat a cs«nádpalotai temetőben. — & szállingó suttogásokra sajatmagát jelentette fel az orvos. A szegedi törvényszék vizsgálóbírója, Z*mbori János törvényszéki tanácselnök hétfő délelőtt Csaaddpalotdra szállolt ki, hogy egy régó a esedékes ekszhumálást megej'sen. A vizsgálóbíró kíséretében a törvénysziki orvosszakértők is kiutaztak Csanádpalotára, hogy az ekszhumálás után azonnal megállapítható legyen, hogy az ekszhumdltnak mi »kotta a halálát. A bizottság kedden reggel érkezett vissza Szegedre s igy az ekszhumálás eredményéről csak későbben számolhatunk be. A nagyérdekességre számottartható ekszhumálás előzményeiről különben a következőket je lentheijflk: Meg november hónap elején Csanádpalotán meghalt egy jómódú özvegyasszony, anélkül, hogy komolyan beteg lett volna. A kezén kerti munka közben kisebb tetonusz-mérgezés keletkezett, amit az özvegyasszony nem is vett komolyan, mivei a mérgezés nem járt különösebb fájdalmakkal. A falu javasasszonyai ráolvasást tanácsoltak, ami azonban nem igen basznált a feketésszinü kézdaganatnak. Az aszszony végre is hozzátartozóinak hosszas nógatására elment a községi orvoshoz, aki azonnal gyógykezelésbe vette az asszonyt. Talán mindössze háromszor történt meg az orvosi vizit, amikor az özvegyasszony hirtelen rettenetes kinok között kiszenvedett. A községben nagy feltűnést keltett a váratlan haláleset és a pletyka a legkülönbözőbb verziókat repítette szerte'szét a faluban. Mindtöbben kezdték suttogni, hogy az özvegyasszony nem természetes halállal halt meg, hanem megmérgezték. A szállingó hirek a ke zelőorvosm terelték a gyanú», akit végül a legkomolyabban azzal gyanúsítottak meg, hogy páciensét megmérgezte. Az orvos eleinte nem vette komolyan a híreszteléseket, de végül, amidőn már látta, hogy a gyanúsítások komoly vád formáit kezdik felvenni, jelentette az esetet felsőbb hatáságának, fegyelmit kért moga ellen és azt indít váayozta, hogy az áldozatot ekszhamdlják, hogy hivatalosan is megállapítást nyerjen a haláleset közvetlen oka. A gyanúsított orvos maga belső mérgezésben jelöli meg a halál közvetlen okát. A nála eljárt asszonynak ugyanis tetonusz-mérgezésén kivüi súlyos gyomor- és vesebofa is volt, ugy hogy a belsőszervezet az orvosi kezelés következtében egyszerre mondta fel a szolgálatot és okozta a rögtöni halált. A« ekszhumálást el is rendelték, mivel közben bQnügyi útra is terelődött a dolog és igy végre tisztázódik a gyanús haláleset Igazi oka, amely haláleset hónapok óta legnagyoob izgalomban tartotta Csanádpalota község lakosságát. flenry Barbusse Bécsben bejelentette, hogy könyvet Ír „a román, bolgár és a magyar fehér terrorról". Bécs, december 14. (A Dtlmagyarország bécsi tndósitófától.) Henry Barbusse, ax egykori divatlap-szerkesztő, a báboru előtti Páris Mangold Béla Kolossá, akinek kétségbevonhatatlan érdeme, hojy a báboru alatt pacifista cikkeket irt, a* összeomlás ntán orientálódott Moszkváboz. 0 szerveii iz úgynevezett intellektuális tnternaclondlét. Barbusse, mint ismeretei, nébány hét előtt Bukarestbe utazott, onnan Szófiába, majd Belgrádba és Budipestre ment, ahol mindenütt két-set napot töltött. Bécsbe érkezve azután már csak kommunistákkal érintkezett, résztvett kommunista gyűléseken és nyíltan lándzsát tört Moszkva mellett. A bécsi kommunista párt gyűlést rendezett Birbusie tiszteletére és ezen az összejövetelen Birbusse is felszólalt. Mindenekelőtt bejelentette, hogy Bukarestbea, Szófiában és Budapesten rengeteg adatot gyűjtött a román, bolgár és magyar fehér terrorról és ezekről rövidesen könyvet ir, mivel ,európai érdek az ezekben az országokban levő kormányok megdöntése'. Barbusse ezulán még tovább ment, kijelentette, bogy a migyar igazságszolgáltatás a tárgyalás után nyomban meggyilkoltatta volna Rákosi Mátyást, ba az európsi civilizáció Rákosi esetében nem tiltakozott volna a magyír jog szolgáltatás ellen. Megemlítésre méltó egyébként, hogy ugyanezen a népgyűlésen Barbusseon kivűl még a következők szólallak fel: Brodnik, a bécsi Role Hilfe sserveiet vezetője, Pittner, az osztrák kommunista szakszervezetek elnöke és dr. Schönhof Egon bécsi ügyvéd. Ugy Barbusse, mint a másik bárom szónok beszédeiket Szovjetorosz ország éltetésévei fejezték be. sz. p. Lady Astor minden angol kommunistát kiszállít Oroszországba. Ismerjék meg a szovjetrendszert. London, december 14. A Iondoni lapokban Lady Astor aözhirré tette, hogy minden angol kommunistái saját költségén családjával hajlandó kiszállítani Oroszországbi. A jelentkezőktől Lady Aator mindössze csak azt kívánja, hogy kötelezzék magukat arra, hogy legalább két évig szovjet területen élnek. Lady Astor meg van győződve arról, hogyha az angol kommunisták meg Ismerték a sxovjetrendsiert, örökre el megy a kedvűk a bolsevista paradicsomtól. A tanács felhatalmazást kér a köz egyes földbérek redukálására. Százával zudulnak a városra a földbérmegáilapitási perek. A hétfői tanácsülésen dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész érdekes és nagyjelentőségű javaslatot terjesztett a tanács elé egyes, tulmagas bérért Kiadott városi bélföldek berének revíziója érdekében. Javaslatában, amelyet dr. Őrdögh Lajos tb. tanácsnok terjesztett elő, hivatkozott arra, hogy az utóbbi években kiadott bérföldekért az árverezők a földek hozadéki értékével arányban nem állóan magas béreket Ígértek meg. Ennek azután az a következménye, hogy amikor vállait kötelezettségüknek eleget tenni nem tudnak, a birósághoz fordulnak a bérek megállapításáért, ami nagy Költségekkel terheli meg a várost, vagy pedig lemondanak a bérletről és igy azt a város kénytelen uj árverésen hasznosítani, már pedig az időközi árveréseken mindig alacsonyabb bérek alakulnak ki, tehát a város igy is súlyosan károsodik. A haszonbérek birói megállapítása során azt tapasztalta a főügyész, hogy azok az érdektelen szakértők, akiknek meghallgatását elrendelte a biróság, a kérdéses bérparcellák bérértékét a legtöbb esetben jóval alacsonyabban állapították meg az árveréseken kialakult béreknél, sokszor ötven száza- J lékkai alacsonyabban. I Az utóbbi években kiadott földek bérét tehát ugy a bérlök. mint a város érdekében ujabb revízió alá kellene venni, még pedig ugy, hogy a város egy teljesen érdektelen szakértőt bizna meg a reviziós munka elvégzésével. Ez a szakértő bejárná a kérdéses bérparceliákat és a helyszínen állapítaná meg a megfelelő béreket. A tiszti főügyész Bagáry László okleveles gazdász, pénzügyi tanácsos szakértői megbízatásai ajánlja, mert a birói bérmegállapítások alkalmával ugy tapasztalta, hogy Bagáry, mint a város által megbizott szakértő, olyan szakvéleményt terjesztett elo mindig, amelyet a biróság rendszerint akceptált. Bagáry Lászió, akivel tárgyalt a főügyész már ebben az ügyben, hajlandónak nyilatkozott a reviziós munka elvállalására, csupán azt kéri, hogy a város eszközöljön ki számára a pénzügyminisztériumban megfelelő szabadságot. Turóczy Mihály ezek után azt javasolja, hogy a tanács terjesszen a decemberi közgyűlés elé olyan javaslatot, hogy a közgyűlés rendelje el az 1922 október elseje után hasznosított földbérletek revízióját. A tiszti főügyész javaslatára először Bokor Pál helyettes-polgármester tette meg észrevételeit. Kijelentette, hogy a reviziónak ezt a módját kétélű fegyvernek tartja, mert igaz, hogy a tulmagas bérek miatt tömegesen mondanak te a bérlők a földről, de viszont a bérek szakértővel történő leszállítása iiluzóriussá tenné az árveréseket. Az árverezők között ugyanis sok van olyan, aki csak kevéssel igért kevesebbet a kérdéses parcellaért, mint amennyiért a legtöbbet igérö azt megkapta és az árverésen kialakult bérek leszállítása esetén pggal hivatkozható arra, hogy a redukált bérért ő is megtartotta volna. A főügyész javaslatának azt a részét, amelyben a tanács számara felhatalmazást kér a közgyűléstől a bérek méltányos revíziójára, elfogadja, de aggodalmasnak tartaná, ha ez a revizió egyetlen szakértő véleménye alapjánitörténne meg. <3 Dr. Turóczy Mihály válaszolt a helyettes-polgármester észrevételeire. Kijelentette, hogy a tulmagas bérek radikális revízióját elsősorban a város anyagi érdeke kívánja, mert a bérlők ma a bérmegállapitási perek százait zúdítják a városra és eddig nem volt arra eset, hogy a biróság a költségekben ne a várost marasztalta volna el, pedig minden egyes per költsége egy-másfél millió koronát jelent. — A revidiált béreket is sokalni fogják albérlők — mondotta Tóth Béla főjegyző —, igy a pöröktől csak nem szabadul meg a város. — Da a szakértő által megállapítandó béreket a biróság feltétlenül akceptálni fogja és igy a várost mégsem terheli majd a horribilis perköltség — válaszolt a főügyész. ' aBtetfi&S Ezután a polgármester ismertette álláspontját. A legutóbbi árveréseken kialakult béreket nagyon drágáknak tartja ő is és igy szükségesnek véli a revíziót. — A bérlők nagyon erősen meg vannak róva kereseti, jövedelem- és községi pótadóval— mondotta a polgármester — a tulmagas bérek fentartásávai nem teheti a város földöntutókká óket. A tanács végűt is ugy határozott, hogy a főügyész javaslatát a decemberi közgyűlés elé terjeszti. Esküdt TmiT^eíSP" „kényes" aktákról beszélt. Budapest, december 14. Az ítélőtáblán az ¿aer-tanács ma kezdte tárgyalni Esküdt Lajos megvesztegetési ügyét. Esküdt Lajost két fegyvertelen börtönőr kisérte fel a mai tárgyalásra és ö már a tárgyalás megkezdése előtt * folyosón összeveszett védőjével, dr. Weisz Ödönnel, aki hangos szóváltás után eltávozott a biróság épületéből és igy, amikor megnyitották a tárgyalást, Esküdtnek nem volt védője. Esküdt vallomásának ismertetése után Nagyatádi Szabó István vallomását olvassa fel Aaer elnök, mely szerint szó sincs arról, hogy Esküdt a kisgazdapárt céljaira gyűjtött volna. Auer elnök ezután felbontja azokat a csomagokat, amelyeket a büntetötörvényszékröl közvetlenül a táblai tárgyalás előtt küldtek át a Táblának. Ezeknek az írásoknak az ismertetésére csak holnap térnek át. — A 126 darab legfontosabb okmány közül egyet sem külgöti meg a törvényszék — állt fel Esküdi —, pedig ezek fontosak és igazolnák minden állításomat a tekintetben, hogy a miniszter mindenről tudott. Ezeknek beszerzését a vádtanács hiába rendelte el egy izben, ezek kiadását az ügyészség megtagadta, még betekintést sem engedett. Ezek az okmányok még a vádtanács elé sem kerültek azzal, bogy ezek kényes természetűek. — Itt előttünk semmisem kényes, — szólt közbe Gadó kúriai biró. Auer ezután bezárta a tárgyalást azzal, bogy holnap féltíz órakor folytatják. Rendelet a Máv. éi ÍZ állami wsgjrárak státuszáról. Budapestről jelentik: A hivatalos lap keddi siáma közli a kormány rendeletét az állami vasúti alkalmazottak létszámviszonyainak,státuszának, illetményeinek, továbbá az említetteket és azok özvegyeit és árváit megillető ellátási dijak szabályozásáról. A rendelet szerint az állsravasuti tisztviselők ezidőazetinti összlétszáma 4010 főből állhat. A kormány egv másik rendeletet is kibocsátolt, amely az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924. évi IV. t.-c. kiegészítő részeként az állami vas-, acél- és gépgyári alkalmazottak tétszdmvlszonyalnak és előléptetési rendszerének rendezéséről szól. Intézkedik a rendelet az alkalmazottak illetményeinek, továbbá az alkalmazottakat és munkásokat, valamint ezek özvegyeit ét árváit megillető nyugellátási dijak ujabb szabályozásáról. A kormány megállapította azt is, hogy az álUmi vas-, acél- és gépgyárak tisztviselőinek ezidCszcrinli létszáma összesen 353 főből állhat.