Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-13 / 167. szám

6 ÜELMAQYARORSZAO 19» december 13 Akik a sárga szint gyűlölik, nem néznek tükörbe és rosszul lesznek a templomban.. 854. és 855. téli alsóruhák. Csudák nincsenek, mert a legnagyobb csuda sem tart három napnál tovább, a negyedik napon az ember megmagyarázza és ha megmagyarázta, »ickor már nem csuda többé. Így gondolkozik a XX. század felvilágosult embere, aki a közfelfogás szerinti egészséges emberek csoportjába tartozik. Nagy és megoldásra váró kérdés azonban, hogy a közfe fogás szerinti egészséges ember egészséges e a szó abszolút értelmében, vagy pedig csak primitívebb, mint az a közfelfogás szerinti beteg, aki finomultabb idegrendszerévei olyasmit is észlei, ami az „egészséges" számára nem létezik, olyan hatátotera is reagál, amelyek kiesnek a normálisok érzékelési kötzeléböl. Az öiödfétéves világháború teljesen feldúlta az emberiség idegrendszerét és ágyat vetett benne a transcendentális tudományoknak, amelyek sohasem hódítottak meg akkora közönséget, mint manapság. Ezt a mondatot ugy is lehet stilizálni, hogy a világháború tisztító tüzeben tisztult, emelkedett az ember, közelebb jutott ahhoz a ponthoz, amelyen uj, csudálatos dimenziók nyílnak meg előtte, finomult az idegrendszere, érzékenyebbé vált azok iránt a2 ingerek és tünemények iránt, amelyekről azelőtt nem is tudott. Az okkult tudományok irodalma manapság a legnépszerűbb irodalom, mert a legtöbb ember nem találja meg már ott saját magát, ahonnan a háború kiragadta, uj világba és uj h'ozófia után vágyik, amely megnyugtatja, elszenderiti felzaklatott lelkét. Az okkultizmus népszerűségének az a magyarázata, hogy megnyugtatást igér, hogy esz közeivel és módszereivel közel tud férkőzni az egyensúlyát vesztett emberi gondolkozáshoz és azt el tudja vezetni abba a bizonytalan kontúrokkal határolt álomvilágba, amelyről sokan azt hiszik, hogy megtalálják benne az áhitott uj világot. Reichenbach, az okkultisták egyik legnevesebb és legrégibb irója teremtette meg ezt a varázsos ha tásu módszert, amellyel le lehet kötni még a leg „józanabb" materiálista érdeklődését i3. Az odciraü Könyvében, amely az Augsburger Allgemeiner Zeitung ban megjelent levelek gyQjtemenye és amelyeknek célja „telebbezés volt a német nagyközönséghez bizonyos szaktudósok igaztalansága ellen, akik nem érdekkel, hanem tudományos tekintésükkel próbálták e vizsgálódásuk eredményeit már e'e/e megdönteni..." — ebben a könyvben iskolapéldákat ad ehhez a módszerhez. Ott fogja meg az olvasót, ahol az legkevésbbé vértezett, a mindennapi tünetek misztifikálásánál. „Sohasem találkozott ön, tisztelt barátom — irja egyik levelében — az éleiben olyan különös sajátsagu emberekkel, akik határozott ellenszenvvel viseltettek minden iránt, ami sárga, különösen pedig a sárga szín iránt?... Ha On ezektől az emberektől megkérdezi, melyik szin kellemes nekik, egy emberkent fogják vallani: a kék... Megfordítom a kérdést és hallani szeretném öntőt, vájjon találkozott e már emberrel, aki azt mondta volna, hogy utálja a kéket? Ugy-e, sohasem? Honnan van már most bizonyos embereknél ez a meg egyezés a sárga iránti ellenszenvben és a kék iránti előszeretetben. Tudjuk a színtanból, hogy a sárga és a kék bizonyos vonatkozásban állanak; ezek komplemonler színek, amelyek bizonyos koláris ellentétet alkotnak. Lehetséges-e, hogy ebben még valami más is rejtőzzék, mtnt a látóképességünkre gyakorolt puszta hatás? Lehetséges-e itt még valami más, Ismeretlen, mélyebb különbség, mint az egyszerű op<ikai különbség, amelyet mindnyájan ismerünk. És lehetséges e, hogy ilyen különbség érzékelésében az emberek között is van különbség ? Lehetséges e, hogy kétféle érzékű emberek vannak? ... Vannak emberek, akikben a tükör valami különös szorongás érzetet kelt, mintha langyos, kellemetlen lehellel érintené őket, ugy, hogy egy percig *em képesek nyugodtan tűrni... ... Ö.i sokat utazott, lehetetlen, hogy a gyorskocsiban, az omnibuszon, a vonaton ne találkozott volna emberekkel, akik a legtolakodóbb makacssággal ragaszkodtak ahhoz, hogy a kocsiablakot kinyissák... Ön ezt valószínűleg neve letlenségnek minősili, de kérem, függessze fel ítéletét rövid időre. Talán meg tudom győzni arról, hogy valamely szorosan együtt levő társaság helyis igében még eddig ismeretlen dolgok történnek, amelyek elég erősek ahhoz, hogy a társaság egynéhány tagjának elviselhetetlenekké váljanak, mig mások az egészből semmit sem vesznek észre. Nincs senki az ön barátai között, akinek az a különös bogara van, hogy asztalnál, színházban, társaságban, templomban nem akar mások kőzött ülni, hanem mindig a sarokűlést követeli magának. ... Valószínűleg látott már nőket, akik a templomban gyakrabban rosszul lesznek, bár egyébként teljesen egészségesek . . . ... Sok enber, ha baloldalán fekszik, nem tud elaludni... ... Hány ember van, aki nem tud undor nélkül pakfong, argentan, vagy kina ezüst kanállal enni... Vannak emberek, akik egyáltalában nem birják ki, ha valaki a hátuk mögött áll. ... Ha ezek a különös jelenségek egyenkint lépnének fel, akkor talán jogunk volna az egész kérdést lekicsinyelni, a megjelölt sajálságok azonban nem egyenkint fordu'nak elő, hanem mindig társultan. A sárgagyülölő kerüli a tükröt; a sarokülő kitárja a kocsiablakol; a jobboldalon alvó rosszul lesz a templomban; a pakfongulálók hideg, egyszerű ételeket szeretnek, rajongnak a salátáért; és mindez minden egyes esetben teljesen azonosan van meg ugvanannál a személvnél meg nem szakított sorrendben a sárgagvülölettől kezdve egészen a cuknrundorlg, a kékrajongástól egészen a ?alátakedveiésig. Tehát: kéiféle ember van. Közönséges ember, akiben nincs meg ez az ingerlékenység és a különösképen ingerlékeny „szenzitív" ember, aki minden leekisebb alkalommal felizgul . . ." Ez az idézet kis izetitő Reichenbach okkult természetrajzából, de hűen jellemzi az egésze», sőt jellemzi az okkult Irodalom legtöbb termékét. Ezekből az okkult könyvekből gvQJtfttte össze a legértékesebbeket a Délmagyarország és bocsátja páratlanul olc3Ó áron olvasói rendelkezésére. XI. csoport. Ára: 81.900 korona. Andrejev Leonid: Anethema. Vörös kacaj. Kupnir : A kripta. Gorkij Egy élet reeénve. Tiz legnagyobb orosz iró tiz elbeszélése. XIX. csoport. Ára: 59.500 korona. Maupassant: Párisi vasárnapok. L»czkó Géza: Baruti. Mihá'v István: Ó, Cejzler ur. Karinthy Fricves: Kacsalábon forgó kastély. Gosztonyi Ádám: Tréfás könyv. Békeffy László: A randevú. XXII. csoport Ára: 182.000 korona. Crookes: Spiritualizmus ég tudomány. Conan Doyle: Mi a spiritizmus? Szélt Marienne: Misztériumok. Du Prel: Az ember rejtélye. Reichenbach: Az od. Sage: Piperné, a médium. Schrenck—Notzing: Titokzatos erök. Steiner: A szellemvilág küszöbén Tordai Vilmos: Okkult elemek a magyarság életében. Megkezdődő» a nagu karácsonyi vásár! OCCASIO I OCCASIO I OCCASIO I Korondi és Lichfroan cipökillönlegességek! Pétlfy Ferencnél, Kölcsey ucca 1. Royal-szállő mel.ett Telefon 18-15. 904 Női, férfi és gyermekcipők! Teveszőr házicipő! Legújabb raodellü női fekete és barna lack-cipík! Estélyi és báli selyembrokát cipők I Leszállított olcsó írakonl OCCASIO 1 n karácsonyi általános olcsóság közepette is feitünök leszállított áraim! Dupla sséles nyers selyem.... 8O.000 „ tafftalin 75.ooo „ tiszta selyem japone 80 000 „ könnyű crepp deschiene 97.ooo „ nehéz crepp deschiene l38ooo »» meteor crepp deschiene 240.ooo „ SS* liberty selyem I50.ooo Ezenkívül még az össszes raktáron levő szövet és mosóáruk a Itjolcsóbb árakban lesznek kiárusítva. Wigner Testvérek divatáru üzletében 129 Szeged, Kárász ucca ÍO. szám.