Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-02 / 158. szám

Ara 20SÜ0 korona. DELMAFIYARORSZAG tüatftfUlOtégi Deák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MltgSakönyviár te Jegyirodái Dugonics-tér 11. Telelun 30c HrfHda Petőfi tándor-iURárut 1- szám Tuletonazáro 18-34. Szeged, 1925 december 2, SZERDA Előfizetési arak: Egy hónapra helyben 40.00U kor., Budapesten it vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 21)00 kor., vaaár- és ünnepnap 30U0 korona. I. évfolyam, 158. szám. Matlekovits Sándor. Hófehér bajjal, nyolcvanhárom esztendőre! a vállain, de meg nem törten csillogó kék sze­mekkel ét lélekben mindig fiatalon érte meg Matlekovits Sándor életének nyolcvanharmadik esztendejét. Életének utolsó éveiben ugy ma­gaslott ki a harmadik generációhoz tartozó kor­társai közöl, mint a kipusztult őierdő magá­ny os tölgye az öaszevissza, vadon nölt bozót­ból. Nyolcvanhárom esztendős korában léputt át a nagy fekete altín, amelynek csak egyik oldalán van kiliccs. Mitlekovits Sándor ibhoz a generációhoz tartozik, amelyben nagynevű kezdeményezők lendülettel, egy sxebi jövőnek reményébe veteti bittel kezdték lerakni a modern magyar gazda­sági étetnek az alapjait. Az atszoiutizmus étel­nek dermedtsége u án jött az ujabb alapvetés­nek, a kitaitó és gyakran eiedményes munká­nak az ideje, mely a mult század végén és a jelen századnak az elején egy lüktető élelfl, egyre növekvő aulyu Migyarorazágbin kulmi­nált. Ennek a korszaknak volt egyik legkivá­lóbb reprezentánsa Matlekovics Sándor. A kevesek közé tartozott, akik a mély elmé­leti tudást át tudták vinni a gyakorlati gazda­sági éleibe s a még kevesebbek kőié, akiknek adatott, hogy évtizedeken keresztül az elfára dásnak legciekélyebb je!e nélkoi (udjtk hir­detni katedrán és gyűléseken, tollal és sióval meggyőződések igazá*. Mert Matlekovits Sán­dor azok közül való volt, akik hossau éveken át sohasem hiányoztak, ha a magyar gazdasági életnek nagy fontosságú kérdései bármely vonat­kozásban sióba kerditek. Azokban az eszten­dőkben, melyeket másoknál megszoktunk a nyugalomra bajlás idejének tekinteai, csodála­tos Irisseséggel kisérte figyelemmel az egész világ közgazdasági életének jelenségeit; feldol­gozta és átszűrte őket nagy egyéniségének és mély tudásának kritikáján s a levont tipaszta­latokat gazdagon értékeiitette a magyar köz­gazdaaági élet javára. Matlekovits Sándor működésének java az el­múlt évtizedekre esik. Alakja azonban igazi nagyságában csak akkor bontakozott ki, mitor elhullottak mellőle kortársai és kevesedmagával maradt közöttünk az uj Magyarország meg­alkotói köaűl. Ekkor láttuk egynéhányan, akik éveken keresitűl a közvetlen munkatársai kőié tartoztunk, hogy mennyire a kivételes egyéni­ségek közé tartozik. Egy aggastyán, akiben semmi sincs az öreg emberek gyerekes hiúsá­gából, aki tohasen a korára vagy pozíció­jára való hivatkozáaaal követeli meg a neki járd tiszteletet, hanem tudását és súlyos érveit viszi bele mindenkor a vitába, aki modernebb, önállóbb és gerincesebb lud lenni, mint sokan a fiatalok közül. Működése gazdag volt és sokoldalú. Meg­fontolt volt, mint törvényalkotó, éles és meisiö, de alapos, mint biráló a a következmények nagyon gyakran az ö analizáló bírálatának he­lyességét igazolták. A meggyőződések embere volt, aki megtisztult liberalizmusénak tanai ól akkor sem tántorodott el, mikor a gazdasági reakció szele kezdte dagasztani a vi orlákat. Férfias sziárdsággal maradt meg azoknál a meggyőződéseknél, me yeket munkás életében igazaknak, >z ország érdekében va óknak tanult megismerni s amelyek nem ergednek meg­alkuvást az idők változásával. Igaz, hogy szel­lemi felsőbbségének tudatában szembeszáilhatott a népszerű balvéiemények viharával, meíy előtt a nála kisebbeknek sokszor célszerű volt meg­lapulni. Már a pátriárkák korának a küszöbéhez ért, mikor bekc vetkezett a nagy összeomlás, amely romba döntött csaknem mindent, amit elődei és kortársai évtizedek fáradságos mun­kájával alkottak. Látni kelleti neki, hogy miként inog meg a gyönyörű mű, a nagynak, hatal­masnak Ígérkező épület, amely nagyrészt az ö munká|a volt s amelynek megalapozásában is résztvett nemes lelkesedéssel, tiszta Cnzelen­séggel. És mikor a fájdalmaknak és megpróbál­tatásoknak mostani nemzedéke a keserű ön­vádnak és egymást vádolásnak kétségbeesésé vei tépte és marcangolta önmagát, belőle messie kiemelkedően állott Matlekovits Sándornak az alasja, aki hosszú, évtizedes munka tapasztala­taiból merített tudásával a munkához való visszatérésben és a szab d munka lehetőségé­nek biztosi ásában kereste a harmadik alap­vetésnek az előfel'éleleit. Matlekovits Sándor halálával nagy űrt hagy vissza maga után, akár a ve'e egyidős Orszá­gos Iparegyesüle», akár pedig a Magyar Köz­gazdasági Társaság elnöki székében, a gyakor­lati közgazdisági éleiben és tudományban egy­aránt. Egy szép és harmonikus élet hordozoja távozol el közű ünk. A szabad gondolat és szabad munka nevében he ytzek egy ciprus­lombot a mester ravatalára. Tonelli Sándor. Bethlen és Klebelsberg Genfbe indultak. Badoptsi, december 1. Ma déli 1 órakor utazott el Bethlen István gróf miniszterelnök és Klebelsberg kultuszminiszter a népszövetség tanresának december hó 5-én kezdőJŐ ülésére. A miniszterelnök kíséretében utazott Gajzágó László minisz eri tanácsos, a külügyminísitérium E > rikai osztályának vezetője és Szeutmiklóssy ászló dr. kü agyminisztériumi titkár. Megkér­dezte munkatársunk a minisztere nököt, hogy mi yen tárgyalásokat folytat le ezen alkalomból Genfben. A miniszterelnök rendkívül szűkszai uan csak ennyit mordott: — Nincs semmi különösebb tárgya a mos­tani népszövetségi tanácsülésnek. Egész nor­mális tárgyalásra megyünk ki. A legkevésbé sem áll az, amit az egyes reggeli lapok irtak, hogy a népszövetségi ellenőrzés befejezését akar­juk siettetni és ennek megszüntetése érdekében teszünk lépéseket. Ezen ellenőrzés automatikusan tejár 1926 junius 30án. Klebelsberg kultuszminiszter mintegy félórával a vonat indulása előtt megjelent a pályaudvaron *és munkatársunknak genfi útjáról a következő­ket mondotta: — Bízom, hoty a népszöveségí tanácsülé­sen sikerűi biztositani azon 100 millió arany­koronás hitelt, amellyel a népiskolák kérdését a jövőben megoldhatjuk. Tájékozódni fogok aziránt is, hogy milyen stádiumban van a nunerus c'ausus ügye. Remélem, hogy a nu­merus clausus ügyének tárgya ását biztosithatom Genfben, amely nem fog kedvezőtlenül vissza­hatni a magyar belpolitikai élet fejlődésében. Egy órakor a keleti pálysudvar állomás­főnök e jelentet/e a miniszterelnöknek, hogy a venat készen áll és néhány pillanat alatt a vonat már ki is robogott az állomásról, magá­val vive a miniszteri ln< köt és a kultuszminisz­tert, akik a magyar ügyet újból képviselni fog­ják a külföldön. Az ellenzék erős támadásra késziil a belügyminiszter ellen. A közszabadságok kérdését teszik vita tárgyává. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A nemzetgyűlés ma egynapos tárgyalás után szokatlanul rövid idő alatt tefejezte az Igaz­ságügyi tárca költségvetésének tárgyalását. A javaslat sokkal kevesebb érdeklődést váltott ki, mint azt várták, nert arra számítottak, hogy az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása során a polgári ellenzék részéről Vázsonyl Vilmos és Rassay Károly is föl fog­nak szólalni és rá fegnak mutatni az igai ság­szolgáltatás néhány ferdeségére. Ezek a várt fölszólalások azonban elmaradlak és a vitában a polgári ellenzék részéről csupán Rupert Re ső szólalt föl. Az ellenzék tartózkodását aizal magyarázzák, hogy az ellenzék teljes erejét a belügyi tárca költségvetésének Idejére tartogatja. Ennek a tárcának a tárgyalásánál nsgyobb viharok várhatók, mert az ellenzék, elsősorban azonban a szociáldemokraták, a belügyminiszter személyét is élesen támadt i készülnek, mert szerintük a kabinetben a reakciót Rakovszky Iván belügyminiszter sze­mélye képviselt és különösen a közszabadságok kérdésit fogták erős vita tárgyává tenni. Ezen­kívül azonban erős támadásra lehet elkészülve a belügyminiszter azért is, mert a vidiki törvény* hatóságok restaurálására vonatkozó törvényjavaslatot még mindig nem terjesztette a nemzet­gyűlés elé. Az ellenzéki képviselők bíznak abban, hogy ennek a kérdésnek a tárgyalásánál az egységes párt több tagja is az ellenzékkel fog tartani, mert a kormánypárt rgyik ctopor'ja mulasztást lát abban, hogy a vidéki törvényhatóságok újjászervezésére vonatkozó javaslat még mindig nem került a Ház elé. Nem tartjuk lehetetlen­nek, hogy ebben a kérdésben éppen azért, mert az egységespártban is megvan a támo­gatás lehetősége, sikerül majd eredményeket elérni, sőt vannak ellenzéki képviselők, akik azt sem tartják lehetetlennek, hogy a támadá­sok során sikerül majd Rakovszky Iván belügy­miniszter pozícióját is megingatni. Unnepiesen aláirták a locarnoi szerződést. London, december 1. A locarnói békeokmá­ryok aláírásának aktusa délelőtt féltizenegy órakor kezdődött azzal a formalitással, hogy megvizsgálták a delegátusok meghatalmazásait. Ezzel a föladattal a külügyminisztérium jogi szakértőiét bízták meg, akinek jelentéstételével délelőtt tizenegy óra után a szerződések aláírá­sának ceremóniája kezdődött meg. A világsajtó­nak mintegy kétszáz képviselője már kora reg­gel megjelent Foreign Office várócsarnoká­ban, majd a delegációk érkeztek meg, Legtöbb tagja a német delegációnak volt. Az ünnepélyes aklus a külügyminisztérium úgynevezett ara­nyozott fogadótermében ment végbe. Az atátrás uián a delegációk vezetői rövid beszédeket mondtak. London, december 1. A locarnoi békeszerző­dés aláírásának ünnepén az időjárás nem ked­vez. Meglehetősen sűrű köd ülte meg a fővá­rost, amelyen a téli nap rőt tugarai nem tud­nak áthatolni és nyilván a rossz idő telfe, hogy a kü űgyminisztéiium palotája előtt csak ttébány száz ember verődött össze. Negyedtizre járt a kűlűiyminisztéiium palo­tájának homlokzatán lévő nagy óra mutatója, mikor felrobogoti az első állami autó. Elsők­nek az olasz delegátustk jöttek. Mindjárt utá­nuk gördültek e'ő az angoi kormány miniszte­reinek autói, mtjd Briand következett kísérői­vel s alig szállottak ki, megjöttek a belga de­legátusok. Mikor Luther német kancellár és Stresemann birodalmi külügyminiszter kocsija a

Next

/
Thumbnails
Contents