Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-12 / 141. szám

191f november 12. DELMAQYARORSZAQ 3 A budapesti klinikák orvosai lemondanak állásukról a klinikai gyakornokok elbocsátása miatt (?) A betegek ellátása végett még egy hónapig helyükön maradnak. — Elhatározásukat memorandumban közölték az egyetemmel és a kormánnyal. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A szanálással kapcsolatban különböző budapwti klinikákon kilenc fizetéses orvos-gyakornoki állást szintetett meg a kultuszminisztérium és ezek az elbocsátott gyakornokok már szeptember elseje óta nem Is kapják flzetisiket. A kultuszminisztérium rendelete és a fizetések beszüntetése a klinikai orvosok körében nagy izgalmat keltett. Az immár két hét óta folyó tárgyalások eredményeképen az összes klinikai orvosok, úgymint az adjunktusok, asszisztensek, gyakornokok az orvosprofesszorok kivételivel ma kimondották, hogy tövem ber hó tizenötödikén állásukról lemondanak, mivel a gyakornokokon esett sirelmet magu kivá teszik, azonban, hogy a klinikai betegek ellátása hiányt ne szenvedjen, még egy hónapig helyükön maradnak. A klinikai orvosok elhatározásukat memo randumban közölttk az egyetem orvost fakul tdsával, ahonnan ezt a kulluszminlsztiriumba fogják továbbítani. Egyúttal megindultak a tárgyalások is az ügy bikis ellniizisire. A kamara felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez, hogy tiltsa be a műsoros divatrevüket Az ipartestület átirata a kamarához a burkolt megrendelés gyűjtések ellen Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról a bonyodalomról, amely az elmúlt vasárnapi Szőke Szakáll-féle divatrevü körül támadt. A sze gedi iparosok és kereskedők már eleve tiltakoztak a revü megtartása ellen, mert ez szerintük burkolt megrendelés gyűjtéssel egyenlő. A belügyminiszter először engedélyezte a revüt, majd az engedélyt visszavonta, mire a rendőrség betiltotta és igy nem is tartották meg. Most ezeknek a revüknek ügye egy átirat kapcsán a kereskedelmi és iparkamara elé került. A revü utján való megrendelés gyűjtés ügye ugyanis tegnap az ipartestület elé került. Kertész lózsef az ipartestület női szabóosztályának elnöke ugyanis azt indítványozta, hogy Írjanak át a ka marához, amelyben kérjék föl erélyes akcióra. A kamara forduljon felterjesztéssel a kormányhoz és kérje, hogy ilyen burkolt megrendelés gyűjtő műsorral egybekötött divatrevüt egyszer és min • denkorra ne engedélyezzenek sehol sem. Tiltsa be a kormány ezeket a revüket, amelyek csak arra jók, hogy megnehezítsék az amúgy is nehéz helyzetben lévő kereskedők és iparosok munkáját. Értesülésünk szerint a kamara magáévá teszi az Qgyet és ebben az irányban felterjesztéssel fordul a belügy-, illetve a kereskedelemügyi miniszterhez. A fölterjesztés nemcsak szegedi vo natkozásokra szól, hanem az összes vidéki városokra is. Tavasszal medindulnak az egyetemi építkezések. Ujabb kUlföldi kölcsön a városnak. Az egyetemi épitkezések ügyében váratlan fordulat következett be, amennyiben, ha igaz, a kormány megváltoztatta ebben a kérdésben eddig tanusitott meglehetősen rideg álláspontját és elhatározta, hogy a szegedi egyelem számára Is áldoz valamennyit az ország pénzéből. A polgármester, aki hétfőn Budapesten tartózkodott, kedden pedig Alsófanyára rándult ki, szerdán délelőtt fogad a a Délmagyarország munkatársát és a következő nyilatkozatot tette elölte: — Hétfőn a kultuszminiszter ur volt szives fogadni a szegedi egyetem állandó építkezésének kérdésében. Tudomásomra adta, hogy az 1925—27. évi állami költségvetésbe 400.000 aranykorona Illesztetett bele az épiiés első periódusának megkezdésére. A város által 50 évre megajánlott evi 24 vagon buzahozzájárulás helyett egyszersmindenkorra való hozzájárulásként 800.000 aranykoronát kér g kormány akként, hogy ez már Jövő év tavaszára rendelkezésre álljon. A kormány azután három éven át egy-egymillió aranykoronát szándékozik felvenni e célra az állami költségvetésbe és ezzel az egyetemi állami épitkezések első periódusa befejeztetik. Ez Összegekből már a jövő év tavaszán két klinikai épület felépíthető lenne, azután fokozatosan a többi. A miniszter ur szerint az épitkezésre a legalkalmasabb hely Újszeged volna, miután a Mars-teret és környékét nem ismeri, kilátásba helyezte, hogy amint ideje engedi, lejön Szegedre. — Eljártam a pénzügyminisztériumban Lukács Ödön miniszteri tanácsos urnái, hogy a város külföldi kölcsönéből rendelkezésre állana-e még egymillió aranykorona. Már nem áll rendelkezésre, azonban a pénzügyminiszter urat a töivény felhatalmazza a már felvett 750 milliárd városi külföldi kölcsönön felül még 350 milliárd felvételére és miután még sok város jelentette be további hiteligényét, valószínű, hogy ez a további kölcsön felvétetik, amely esetben a fedezetet mi is meg kapnánk. Ennek évi törlesztésére 20 éven keresztül évenkint másfélmilliárdra van szükség, amelynek fedezetéről a város egyetemi bérföldekkel már gondoskodott. A polgármester nyilatkozata komoly és su lyos batcok árnyékát veti előre, mert abban ugy állítja be a kérdést, hogy a kultuszminiszter által javasolt ujszegedi, valamint az általa proponált Mars-téri megoldáson kivül más megoldás nem is létezne. A város közönsége azonban nem osztozik a polgármester véleményében és ezért valószínűleg erős harcok keletkeznek majd a nem klsfontosságu probléma körül. Az ujabb külföldi kölcsön fölvételét sem fogadhatja tulszivesen a város közönsége, mer. hiszen a pénxsierzésnek ez a módja tuldrága mulatságnak bizonyult. Hogyan lesz a 84 százalékos adóhátralékból 20 százalék. Az adóhivatali vizsgálat eredménye elégtételt szolgáltatott Fodor Jenő tanácsnoknak. — Amikor a pénzügyigazgató hibásan számol. Néhány nap óla szigorú vizsgálat folyik a Tábor uccai uj birházban livő városi adóhivatalban. Dr. Woljf István helyettes pénzügyigazgató vezeti a szigorú vizsgálatot, amelynek közvetlen oka az a vád, amelyet dr. Kolb Árpád pinzügytgazgaió emelt az adóhivatal vezeíőfe, Fodor fenő tanácsnok ellen. A vád az volt, bogy a városi adóhivatal tulszellden kezeli az adóbehajtásokat is ennek következtiben az adóhátralik meghaladja azt a maksztmumet, amelyet a miniszter rendeletileg megállapított. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató néhány hónappal ezelőtt tett már kísértetet arra, bogy a közigazgatási bizottsággal kimondassa az adóhivatal vezetőjének szemilyes felelősségét a nagy adóhátralék miatt, a közigazgatási bizottság azonban nem fogadta el a pénzügyigazgató indilvdnyáí is nem tette felelőssi Fodor fenő tanúanokot, meri ugy találta, hogy a pénzügyigazgató szigorúsága klsii túlzott. A közigazgatási bizottság mérlegelte ugyanis azt a közismert gazdasági helyzetet, amely az adófizető polgárok teherbíró képességét a minimálisra redukálta, amely indokolttá teonS a legnagyobb adóhátralékot ia, de amelyet a pénzagyigazgatónak, aki azért került Szegedre az illetekeiek tiltakozása ellenére, hojy itt a szigorú adóbetujtó áldatlan szerepét betöltse, nem keli feltétlenül méltányolnia. A pénzügyigazgató azonban nem nyugodott meg a közigazgatási bizottság egyhangúlag hozott határozatában, hanem azt megfelebbezte a pénzügyminiszterhez, aki — mint a most lefolytatott vizsgálat bizonyítja — alaptalanul uRyan, de vélt államérdekből, megállapította az adóügyi szenátor egyént felelősségét a nem létező nagyságú adóhátralék miatt. A közigazgatási bizottság tizenhatodikán tartja meg novemberi ülését, amelyen a pénzügyigazgató a jelek szerint meg akarta ismételni * néhány hónappal ezelőtt tett, de akkor leszavazott indítványát az adóügyi szenátor felelősségének kimondására. Hízilag elvégzett számításaiból ugyanis azt a hihetetlen következtetést vonta le, hogy Szegeden az adóhátralék nem kevesebb, mint a kivetett egyenes adók nyolcvannégy százaléka. A beavatottak előtt már az első pillanatban kétségtelen volt, bogy a pénzügyigazgató számításaiba súlyos hiba csúszhatott be, mert hiszen, mint köztudomésu, a városi adóhivatal éppen a legutóbbi hefekben folytatta le a legszigorúbb él legkíméletlenebb végrehajtási eljárást a hátralékos adófizetők ellen és a szigorú végrehajtásnak meg is lelt a várt eredménye. Ez az árverésekkel sulyosbitolt adóvégrehajtásnak indokolatlan szigorúságát mi sem jellemzi jobban, mint az a szintén közismert tény, hogy a városi adóhivatal senkinek sem adott egyetlen egy esetben sem haladékot az adófizetésre, pedig az adóügyi szenátornak törvényes joga. hogy az ötszáz aranykoronát meg nem haladó adótartozásokra hat hétig terjedhető haladiket adjon. Fodor Jenő azonban nem élt eszel a jogával, mert nem akarla, nogy a haladékadás gyirapitsa a hátralék arányát. Néhány nappal ezelőtt a város tanácsa áliralot kipott a pénzügyigazgatétól, aki bejelen* tette, hogy szigorú vizsgálatot rendelt el a városi adóhivatal ellen, meri megállapította, hogy az adóhátralik eléri a nyolcvannégy százalékot is ennek csakis a lulelniző ügykezelis lehet az oka. Kérte a tanácsol, hogy a vizsgáilton képviseltesse magit egy tanácsnokkal. A tanács Rack Lipót pénzügyi szenátort küldte ki, Rick Lipót azonban megbizatáiát dr. Gadl Endre ku turtanácsnoknak adta át, mert ugy vélte, hogy ez a vizsgálat a nálánál idősebb Fodor Jenő személye ellen irányul és nem tartotta ildomosnak, hogy ő mint fiatalabb tanácstag, rétztvegyen az idősebb szenátor ellen irányuló vizsgálaton. Dr. Gaál Endre részt is vett a három napig tartó vizsgálaton, amelyen a pénzügyigazgatóságot dr. Wolff István pénzügyigazgató helyettes képviselte. A vizsgálat ma fejeződött be és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalta a vizsgálóbizottság. Az eredmény, értesülésünk szerint, teljesen megdöntölte Kolb Árpád pénzügyigazgató vádját. Kiderült, hogy a pénzügyigazgató által megállapított nyolcvannégyszázalékos hátralék helyett mindössze husz százalék hátralékról lehet csak szó, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország összes adókerületei közül Szegeden fizették be az adózók aránylag a kirótt adójuk legnagyobb részét. Ez az eredmény fényes elégtételt jelent Fodor fenő számára, aki Kolb Árpid akciójában igaz, hogy alaptalanul, személye ellen irányutó tendenciát látott. Ilyen tendenciáról azért sem lehet szó. mert a szegedi pénzügyigazgató valóságos rendszert csinált az adóbehajtó közegek személyes felelősségének megállapittatásából. Úgyszólván az összes hatáskörébe tartozó városokban megkísérelte zz adóbehajtás irányitásával megbízott tisztviselők személyes felelősségének megállípitiatását és indítványára ezt a felelősséget számos község jegyzője ellen ki is mondották az illetékes közigazgatási bizottságok, de sok helyen az akció nem sikerült. így többek között Szentesen történt, hogy a pénzügyigazgató tulnagynak találva az adóhátralékot, indítványt te t a közigazgatási bizottság ülésén az ottani adóhivatal vezetőjének felelőssé tételére. A bizottság azonban megállapította, hogy a pínzügyígazga.ó elszámította magát, mert a hátralékok terhére irta azt a nyolvinezer aranykoronás adótartozást i», amelynek megfizetésére a kormánytól kapott haladékol a Palla viciniuradalom. Ugyanezt a számítási hibát követte el Szegeden is a pénzügyigazgató. A vizsgálat során ugyanis kiderült, hjgy a pénzügyigazgató nem csak azokat az adótartozáiokat irta a hátralékok ternére, a nelyekre haladékot kaptak az adózók, amelyeknek végrehajtását feifüggesztették, vagy amelyek még ne® is vállak esedékessé, (igy az év harmadik negyedére kirótt adók, amelyekre csak november 16-án kezdheti meg a zálogolásokat az adóhivatal) hanem az egész mult évi hátralékot Is belekalkulálta a százalékba. így jött ki a 84 százalék és igy maradt a még nem esedékes adótartozások levonása után mindössze husz százalék,