Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-12 / 141. szám

191f november 12. DELMAQYARORSZAQ 3 A budapesti klinikák orvosai lemondanak állásukról a klinikai gyakornokok elbocsátása miatt (?) A betegek ellátása végett még egy hónapig helyükön maradnak. — Elhatá­rozásukat memorandumban közölték az egyetemmel és a kormánnyal. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A sza­nálással kapcsolatban különböző budapwti klinikákon kilenc fizetéses orvos-gyakornoki ál­lást szintetett meg a kultuszminisztérium és ezek az elbocsátott gyakornokok már szeptem­ber elseje óta nem Is kapják flzetisiket. A kultuszminisztérium rendelete és a fizeté­sek beszüntetése a klinikai orvosok körében nagy izgalmat keltett. Az immár két hét óta folyó tárgyalások eredményeképen az összes klinikai orvosok, úgymint az adjunktusok, asszisztensek, gyakornokok az orvosprofesszo­rok kivételivel ma kimondották, hogy tövem ber hó tizenötödikén állásukról lemondanak, mivel a gyakornokokon esett sirelmet magu kivá teszik, azonban, hogy a klinikai betegek ellátása hiányt ne szenvedjen, még egy hóna­pig helyükön maradnak. A klinikai orvosok elhatározásukat memo randumban közölttk az egyetem orvost fakul tdsával, ahonnan ezt a kulluszminlsztiriumba fogják továbbítani. Egyúttal megindultak a tár­gyalások is az ügy bikis ellniizisire. A kamara felterjesztéssel fordul a belügyminiszterhez, hogy tiltsa be a műsoros divatrevüket Az ipartestület átirata a kamarához a burkolt megrendelés gyűjtések ellen Részletesen beszámolt a Délmagyarország ar­ról a bonyodalomról, amely az elmúlt vasárnapi Szőke Szakáll-féle divatrevü körül támadt. A sze gedi iparosok és kereskedők már eleve tiltakoz­tak a revü megtartása ellen, mert ez szerintük burkolt megrendelés gyűjtéssel egyenlő. A belügy­miniszter először engedélyezte a revüt, majd az engedélyt visszavonta, mire a rendőrség betiltotta és igy nem is tartották meg. Most ezeknek a revüknek ügye egy átirat kapcsán a kereskedelmi és iparkamara elé került. A revü utján való megrendelés gyűjtés ügye ugyanis tegnap az ipartestület elé került. Kertész lózsef az ipartestület női szabóosztályának elnöke ugyanis azt indítványozta, hogy Írjanak át a ka marához, amelyben kérjék föl erélyes akcióra. A kamara forduljon felterjesztéssel a kormányhoz és kérje, hogy ilyen burkolt megrendelés gyűjtő műsorral egybekötött divatrevüt egyszer és min • denkorra ne engedélyezzenek sehol sem. Tiltsa be a kormány ezeket a revüket, amelyek csak arra jók, hogy megnehezítsék az amúgy is nehéz hely­zetben lévő kereskedők és iparosok munkáját. Értesülésünk szerint a kamara magáévá teszi az Qgyet és ebben az irányban felterjesztéssel fordul a belügy-, illetve a kereskedelemügyi mi­niszterhez. A fölterjesztés nemcsak szegedi vo natkozásokra szól, hanem az összes vidéki váro­sokra is. Tavasszal medindulnak az egyetemi építkezések. Ujabb kUlföldi kölcsön a városnak. Az egyetemi épitkezések ügyében váratlan fordulat következett be, amennyiben, ha igaz, a kormány megváltoztatta ebben a kérdésben eddig tanusitott meglehetősen rideg álláspont­ját és elhatározta, hogy a szegedi egyelem számára Is áldoz valamennyit az ország pén­zéből. A polgármester, aki hétfőn Budapesten tartózkodott, kedden pedig Alsófanyára rándult ki, szerdán délelőtt fogad a a Délmagyarország munkatársát és a következő nyilatkozatot tette elölte: — Hétfőn a kultuszminiszter ur volt szives fogadni a szegedi egyetem állandó építkezésének kérdésében. Tudomásomra adta, hogy az 1925—27. évi állami költségvetésbe 400.000 aranykorona Illesztetett bele az épiiés első periódusának meg­kezdésére. A város által 50 évre megajánlott evi 24 vagon buzahozzájárulás helyett egyszersmin­denkorra való hozzájárulásként 800.000 arany­koronát kér g kormány akként, hogy ez már Jövő év tavaszára rendelkezésre álljon. A kormány azután három éven át egy-egymillió aranykoronát szándékozik felvenni e célra az állami költség­vetésbe és ezzel az egyetemi állami épitkezések első periódusa befejeztetik. Ez Összegekből már a jövő év tavaszán két klinikai épület felépíthető lenne, azután fokozatosan a többi. A miniszter ur szerint az épitkezésre a legalkalmasabb hely Újszeged volna, miután a Mars-teret és környékét nem ismeri, kilátásba helyezte, hogy amint ideje engedi, lejön Szegedre. — Eljártam a pénzügyminisztériumban Lukács Ödön miniszteri tanácsos urnái, hogy a város külföldi kölcsönéből rendelkezésre állana-e még egymillió aranykorona. Már nem áll rendelkezésre, azonban a pénzügyminiszter urat a töivény fel­hatalmazza a már felvett 750 milliárd városi kül­földi kölcsönön felül még 350 milliárd felvételére és miután még sok város jelentette be további hiteligényét, valószínű, hogy ez a további kölcsön felvétetik, amely esetben a fedezetet mi is meg kapnánk. Ennek évi törlesztésére 20 éven keresz­tül évenkint másfélmilliárdra van szükség, amely­nek fedezetéről a város egyetemi bérföldekkel már gondoskodott. A polgármester nyilatkozata komoly és su lyos batcok árnyékát veti előre, mert abban ugy állítja be a kérdést, hogy a kultuszminisz­ter által javasolt ujszegedi, valamint az általa proponált Mars-téri megoldáson kivül más megoldás nem is létezne. A város közönsége azonban nem osztozik a polgármester vélemé­nyében és ezért valószínűleg erős harcok kelet­keznek majd a nem klsfontosságu probléma körül. Az ujabb külföldi kölcsön fölvételét sem fogadhatja tulszivesen a város közönsége, mer. hiszen a pénxsierzésnek ez a módja tuldrága mulatságnak bizonyult. Hogyan lesz a 84 százalékos adóhátralékból 20 százalék. Az adóhivatali vizsgálat eredménye elégtételt szolgáltatott Fodor Jenő tanácsnoknak. — Amikor a pénzügyigazgató hibásan számol. Néhány nap óla szigorú vizsgálat folyik a Tábor uccai uj birházban livő városi adóhivatalban. Dr. Woljf István helyettes pénzügyigazgató ve­zeti a szigorú vizsgálatot, amelynek közvetlen oka az a vád, amelyet dr. Kolb Árpád pinz­ügytgazgaió emelt az adóhivatal vezeíőfe, Fodor fenő tanácsnok ellen. A vád az volt, bogy a városi adóhivatal tulszellden kezeli az adóbe­hajtásokat is ennek következtiben az adóhátra­lik meghaladja azt a maksztmumet, amelyet a miniszter rendeletileg megállapított. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató néhány hó­nappal ezelőtt tett már kísértetet arra, bogy a közigazgatási bizottsággal kimondassa az adó­hivatal vezetőjének szemilyes felelősségét a nagy adóhátralék miatt, a közigazgatási bizottság azonban nem fogadta el a pénzügyigazgató in­dilvdnyáí is nem tette felelőssi Fodor fenő tanúanokot, meri ugy találta, hogy a pénz­ügyigazgató szigorúsága klsii túlzott. A köz­igazgatási bizottság mérlegelte ugyanis azt a közismert gazdasági helyzetet, amely az adó­fizető polgárok teherbíró képességét a minimá­lisra redukálta, amely indokolttá teonS a leg­nagyobb adóhátralékot ia, de amelyet a pénz­agyigazgatónak, aki azért került Szegedre az illetekeiek tiltakozása ellenére, hojy itt a szi­gorú adóbetujtó áldatlan szerepét betöltse, nem keli feltétlenül méltányolnia. A pénzügyigazgató azonban nem nyugodott meg a közigazgatási bizottság egyhangúlag ho­zott határozatában, hanem azt megfelebbezte a pénzügyminiszterhez, aki — mint a most le­folytatott vizsgálat bizonyítja — alaptalanul uRyan, de vélt államérdekből, megállapította az adóügyi szenátor egyént felelősségét a nem lé­tező nagyságú adóhátralék miatt. A közigazgatási bizottság tizenhatodikán tartja meg novemberi ülését, amelyen a pénzügyigaz­gató a jelek szerint meg akarta ismételni * néhány hónappal ezelőtt tett, de akkor lesza­vazott indítványát az adóügyi szenátor felelős­ségének kimondására. Hízilag elvégzett számí­tásaiból ugyanis azt a hihetetlen következtetést vonta le, hogy Szegeden az adóhátralék nem kevesebb, mint a kivetett egyenes adók nyolc­vannégy százaléka. A beavatottak előtt már az első pillanatban kétségtelen volt, bogy a pénz­ügyigazgató számításaiba súlyos hiba csúszha­tott be, mert hiszen, mint köztudomésu, a városi adóhivatal éppen a legutóbbi hefekben folytatta le a legszigorúbb él legkíméletlenebb végrehaj­tási eljárást a hátralékos adófizetők ellen és a szi­gorú végrehajtásnak meg is lelt a várt eredménye. Ez az árverésekkel sulyosbitolt adóvégrehajtás­nak indokolatlan szigorúságát mi sem jellemzi jobban, mint az a szintén közismert tény, hogy a városi adóhivatal senkinek sem adott egyet­len egy esetben sem haladékot az adófizetésre, pedig az adóügyi szenátornak törvényes joga. hogy az ötszáz aranykoronát meg nem haladó adótartozásokra hat hétig terjedhető haladiket adjon. Fodor Jenő azonban nem élt eszel a jogával, mert nem akarla, nogy a haladékadás gyirapitsa a hátralék arányát. Néhány nappal ezelőtt a város tanácsa ál­iralot kipott a pénzügyigazgatétól, aki bejelen* tette, hogy szigorú vizsgálatot rendelt el a vá­rosi adóhivatal ellen, meri megállapította, hogy az adóhátralik eléri a nyolcvannégy százalékot is ennek csakis a lulelniző ügykezelis lehet az oka. Kérte a tanácsol, hogy a vizsgáilton kép­viseltesse magit egy tanácsnokkal. A tanács Rack Lipót pénzügyi szenátort küldte ki, Rick Lipót azonban megbizatáiát dr. Gadl Endre ku turtanácsnoknak adta át, mert ugy vélte, hogy ez a vizsgálat a nálánál idősebb Fodor Jenő személye ellen irányul és nem tartotta ildomosnak, hogy ő mint fiatalabb tanácstag, rétztvegyen az idősebb szenátor ellen irányuló vizsgálaton. Dr. Gaál Endre részt is vett a három napig tartó vizsgálaton, amelyen a pénz­ügyigazgatóságot dr. Wolff István pénzügyigaz­gató helyettes képviselte. A vizsgálat ma feje­ződött be és annak eredményét jegyzőkönyvbe foglalta a vizsgálóbizottság. Az eredmény, értesülésünk szerint, teljesen megdöntölte Kolb Árpád pénzügyigazgató vádját. Kiderült, hogy a pénzügyigazgató által megállapí­tott nyolcvannégyszázalékos hátralék helyett mindössze husz százalék hátralékról lehet csak szó, ez pedig azt jelenti, hogy Magyarország összes adókerületei közül Szegeden fizették be az adózók aránylag a kirótt adójuk legnagyobb részét. Ez az eredmény fényes elégtételt jelent Fodor fenő számára, aki Kolb Árpid akciójá­ban igaz, hogy alaptalanul, személye ellen irá­nyutó tendenciát látott. Ilyen tendenciáról azért sem lehet szó. mert a szegedi pénzügyigazgató valóságos rendszert csinált az adóbehajtó köze­gek személyes felelősségének megállapittatásából. Úgyszólván az összes hatáskörébe tartozó városok­ban megkísérelte zz adóbehajtás irányitásával megbízott tisztviselők személyes felelősségének megállípitiatását és indítványára ezt a felelős­séget számos község jegyzője ellen ki is mon­dották az illetékes közigazgatási bizottságok, de sok helyen az akció nem sikerült. így töb­bek között Szentesen történt, hogy a pénzügy­igazgató tulnagynak találva az adóhátralékot, indítványt te t a közigazgatási bizottság ülésén az ottani adóhivatal vezetőjének felelőssé téte­lére. A bizottság azonban megállapította, hogy a pínzügyígazga.ó elszámította magát, mert a hátralékok terhére irta azt a nyolvinezer arany­koronás adótartozást i», amelynek megfizetésére a kormánytól kapott haladékol a Palla vicini­uradalom. Ugyanezt a számítási hibát követte el Sze­geden is a pénzügyigazgató. A vizsgálat során ugyanis kiderült, hjgy a pénzügyigazgató nem csak azokat az adótartozáiokat irta a hátralé­kok ternére, a nelyekre haladékot kaptak az adózók, amelyeknek végrehajtását feifüggesztet­ték, vagy amelyek még ne® is vállak esedé­kessé, (igy az év harmadik negyedére kirótt adók, amelyekre csak november 16-án kezd­heti meg a zálogolásokat az adóhivatal) hanem az egész mult évi hátralékot Is belekalkulálta a százalékba. így jött ki a 84 százalék és igy maradt a még nem esedékes adótartozások le­vonása után mindössze husz százalék,

Next

/
Thumbnails
Contents