Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)
1925-11-12 / 141. szám
ftpi 2000 koron». DEMAGYARORSZÁG •farkassMségi Deák Perenc-n. 2. Teleion 1J-33. Kiadóhivatal, tBtatfBkSnyrtár és Jegyirodái Dugonics-tér 11. Teleion 300. •rtadai Petöll Sándor-sogárut 1. sxim Telefonszám 18-34, Ellenzéki feladat. Bgéizen bizonyos, hogy az ellenzéki feladatról, arról is, amelyet ma kell teljesíteni, még a legilletékesebb faktorok ii Iega'ább annyiféle véleményt táplálnak, ahány párt hadakozik a parlament kupolás-cirádás üléstermében a miga vélt igaziért. Arról is bizonyára nagyon elágazók a vélemények, hogy az ismert politikai faktorok közöl a jelen esetben melyek a legUletékesebbek és hogy a legilletékesebbek közül ki a legeslegilletékeaebb. Sokan ilélnék oda például a miniszterelnöknek a kizárólagos illetékesség pálmáját. Szó linci róla, nagy mértékben megkönnyítené a kormányzás parlamenti, sót egyéb gondjait, ha töriétiyben, vagy házszabályban megadatnék i miniszterelnöknek a Jog, hogy esetről- esetre megjelölhesse az ellenzéki feladató', a harc méreteit, a hang erejét. Lennének jó néhányan olyanok if, akik a Cuzávil barátkozó és a parlamenti tettlegességben (xcelláló fajvédők kezében szeretnék látni a bitói botot, amikor pontosan körvonalazni kell ai ellenzéki feladatkört. Mi meiint elfo&ulatlarSágunknak adjuk tanújelét. Kétlégbevonjuk valamennyi nemzetgyűlési faktor, tehát a liberális és demokrata pártok él vezéreik kizárólagos illetékességét is. Kétlégbevonjuk különösen ma és apellálunk éi emlékeztelünk a szavazók széles rétegeire, lelkei tömegeire. A demokratikus blokk pártjai között iimélellen fölmerült taktikai nézeteitéréi juttatja eizünkbe ezeket a gondolatokat. A véleménykülönbségek, amelyek másodrendű kérdések körül támadtak, izerenciére most sem vezettek a blokk fölbomlására. így kell mondanunk, hogy szerencsére. Semmi sem bizonyltja ugyanit jobban, hogy demokrata él liberális izempontból a blokk helyes alakulás, mint az, hogy a fölvüigosullság konok ellenségei riadó örömmel fogadják a megszűnéséről szárnyrakéő legtávolabbi hireket is. Viszont mi sem természetesebb tehát, mint az, hoiy a demokratizmus térhóditálában, vagy lérveazteséfében közvetlenül érdekelt közvélemény joggal elvárná, hogy az állandóan visszatérő válsághíreknek végre egyszer gyökeresen a nyakát tekerjék. Lehet, hogy a blokk egyes pártjai mulasztást köveitek el, amikor a helytelenül alkalmazott elnöki temlegeiséggel szemben nem a szolidaritás kellő mértékével álllak amellé a baloldali képviselő mellé, akit Qömtös ur őméltóságának a képviselőház üléstermében inzultálni méltóztatott. Ez azonban, legalább részben, mégis csak személyei ügy éi az elvi jelentősége lem annyira kimagailó, hogy a kibiretkérdés fölvetésének még a gondolatával ii sz**-"*™ miatta foglalkozni. Igaz, hogy hiúság és siemélyes vetélkedés miatt háborúkat is vesztettek már <•> A mi közvéleményünk azonban abban a meggyőződésben él, hogy — képzelni tessék 1 — még háborúknál is fontoiabb a békéi szellemi munka fegyvereivel vivott az a harc, amelyre mandátumot kért és kapott a válaszlóktól valamennyi liberális és demokrata képviselő. A helyesen alkalmazott takika kérdése, hogy milyen arányszámban vesznek réazt a költségvetési vitában az egyes pártok. A blokk keretein belül e tekintetben is eltérők lebetnek a vélemények. Tagadhatatlanul mindenkinek joga van ezt a véleményét nyilvánosan is hangoztatni. De senkinek sincs joga ezzel szemben le egyetlen olyan megmoccanást is tenni, amelyből megint, akár alaposan, akár alaptalanul, akár barát, akár ellenfél bomlási folyamat megindulására következtethessen. Az ellenzéki feladatot a legutóbbi válaszfáson a liberális és demokrata jelöltek elég szabatosan meghatározták, Ahol többséget kaptak, ott ez a meghatározás győzött. Egy pillaSzeged, 1925 november 12, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapesten és vidéiea 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- és finnepnap 3000 korona. L évfolyam, 141. szám. natig sincs kétségünk abban, hogy a mi embereink rendületlenül megállnak a helyükön. De napokra se tévesszék szem elCl a célt, amelynek kivívásáért, a feladatot, amelynek megoldásáért vállalták a választási és későbbi feladatot a mi frontunkon a választók határozták meg. És bizonyára nincs közöttük nézeteitéréi afekintetben, hogy ez a feladat a polgári egyenjogúsításért éi a- polgári jogok teljességéért való rendületlen harcban csucsoharcot, kapták a mandátumot. Az ellenzéki sodik ki. •MMMMMMMM^^ Az ellenzék kivívta, hogy csak a költségvetés után tárgyalják a büntetőnovellát, A kormánypált tagjai követelik a hadikölcsönök valorizációjit. CBudapesti tudósitink telefonjelentése.) Különösen a balold» li képviselőket tartja izgalomban az a bonyodalom, amely tegnap a valorizációs törvényjavallat körül támidf. Ma délelőtt olyan hirek ii elterjedtek, hogy Bud jdnes esetleg kéayttlen lest tárcájától is megválni. Estére azonban megenyhült a helyzet is mdr előadókat Is sikerült szerezni a javoskt risztre. A javaslat pénzügyi részének Drihr Imre, míg az igazságügyi részének Szebó Sándor az előadója. Ezzel szemben változatlanul larlja magát az a hír, hogy n kormánypárt U gja Irak (llenszetvéi a javaslattal szemben Igen nehiz lesz leszerelni, mintán a Javaslatban a hcdttölcsöiök valorizációja tektnietiben mm történi intézkedés. Az ellenzék ílkerinek tekinthető az a iity, hogy Pesihy Pál igazság ügy miniszter a büntetőnovella tárgyalását elhalasztotta. Az ellenzik azzal az indokolással kérte a javaslat későbbi tárgyalásé», hogy a költségvetés tárgyalása során Ieheteikn időt szakitari egy olyan fontos javallat tárgyalásinak, amilyen a büntetőnovella. Az igazságfgyminiszter honorálta az e'lerzék indokait él a javaslat tárgyalását elhalasztotta arra az Időre, amikor a nemzetgyülis végzett a költiigvetis tárgyalásával. Pesihy Pál igaziágűgyminíizter több engedminyi is tett a javaslatban, mert hajlandó abflntetőnovellát kii tiizre osztani, agy hogy külön fogják tárgyalni a aovtlia anyagi is külön a novella eljárási riszii. Az igaisigűiymínisz'er különösen az eJjiráei rész győri letárgyalására helyeii a fősúlyt ét igy vt ló sí in fi, fcojy aiok a fontos kérdések, amelyek a bünfetőnovelía anyagi részét tartaloaxzák, esetleg egy külCn szerkesztendő törvényjavaslat formájában kerülnek a nemzetgyűlés elé. Szocialista képviselők éles birálata a kormányzatrél. A költségvitls tárgy alá« a. — Interpellációk napja a nemzetgyűlésen. f Budapest, november 11. A nemzetgyűlés mai ülését Scitcvszky Béla elnök negyedtizenegy után nyitotta meg. Napirenden van a költségvetés. Várnai Dániel szóváteszi az érdeklődés teljes hiányát. A törvényalkotásnak ezt a mechanikus módját meg kell szüntetni. Csak ugy khet segíteni, ha uj törvényliozólestületet választunk. Két dologra hivja fel a figyelmet, az egyik az, hogy az állami bevételnek egyötödét teszi az egyenesadó, négyötödét a közvetett adó. A másik adat, hogy hat és félbllliós kiadásból 4.3 billiót fordítanak személyi járanáésógokra, vagyis a kiadások kétharmad részét. Az orvoslás egyetlen utja az állami alkalmazottak nagy hadseregének további csökkentése. A mai létszám nagyobb, mint a létszámcsökkentési törvény megalkotásakor volt. Bud János pénzügyminiszter: Honnan veszi ezt ? Várnai Dániel: Adatokkal fogjuk igazolni. Nem lehet, hogy a bevételek kétharmadrésze személyi járandóságra merjen el. Bud János: így van ez mindenütt. Várnai Dániel: A véderő fentartása nagyobb terhet ró az országra, mint a háború előtt. A kormányzóság kiadása igen nagy. A kabinetiroda, katonai iroda és a palotaőrség létszáma 222 és a költségelőirányzat 20 milliárd korona. Miután bizalmatlan a kormány iránt, a költségvetést nem fogadja el. Dénes István a szanálási politikáról. Dénes István részletesen bírálja a kormány gazdasági politikáját a szanálással kapcsolatban. Kifogásolja, hogy a szanálás hamis vágányon halad. A szanálás szükségességét Bethlen István gróf miniszterelnök 1923-ban azzal Indokolta, hogy az adóterheket nem lehet tovább emelni. Ezzel szemben a költségvetések az adóterhek állandó emelkedését mutatják. A pénzügyminiszter az 1924-25. évi költségvetés tárgyalása alkalmával kijelentette, hogy az adókban előirányzott 656 millió aranykorona bevételen iul összeroppan a magyar közgazdasági élei. Ezzel szemben azt látjuk, hogy a most beterjesztett költségvetés 950 mülió aranykorona bevételt Irányoz elő. Mikor volt igaza a pénzügyminiszternek, akkor-e vagy most? A 656 millió aranykorona után bekövetkezett az összeroppanás. Itt vannak a csődök, a fizetésképtelenségek, az öngyilkosságok, a kivándorlások és az a tény, hogy. száz élve született gyermek közül 30 meghal. Áttér ezután a földreform bírálatára. A házhelyek kiosztásában bőkezű volt a kormány, de nem adott eszközöket, hogy a házakat föl is építhessék. Rengeteg elintézésre váró kérdése van még a földreformnak. Dénes István hivatkozik a nagyszerű román agrárreformra. (Nagy felzudulás támad erre a kijelentésre a jobboldalon. Wolff Károly és Petrovácz Gyula kiáltják Dénes felé: „Elvették a magyarok földjeit. Ez az a nagyszerű reform?" Szeder Ferenc: Igen, a románok szempontjából ió az agrárreform.) A földreform. Dénes István: Ne lessék félreérteni, a románok szempontjából jó a reform. A magyar feudális nagybirtokrendszert a nemzet érdeke szempontjából veszedelmesnek tartja. A magántulajdon elve alapján áll, de a környező államokban csak 500 holdban maximálták a földbirtokot. Tarthatatlan állapot, hogy Csorka-Magyarország területén egy család kezén 365000 kat. hold birtok legyen. (Ellenmondások a jobboldalon. Hoyos Miksa gróf, Podmanlczky Endre báró, Dabasi Halász Móric egyszerre kiállják Dénes felé: »Ilyen nincs I") Dénes István: A herceg Esterházy birtok. (Kenéz Béla: Az csak 220 000 hold. Felkiáltások a baloldalon: Csak 220.0001 Meskó Zoltán : A differenciát adják nekem. (Derültség ) Dénes István: Talán kevés a 220.000 hold? (Dabasi Halász Móric: Mindenesetre több, mint amennyinek lennie kellene) (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Dénes István: Ahol nagybirtok van, ott nincs ipar, nincs kereskedelem, nincs kultura. (Óriási zaj a jobboldalon. Éles ellentmondások: „Hogy