Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-08 / 138. szám

4 OELMAQYARORSZAQ 1925 november 8. Lehet-e a halált legyőzni? nA Halál legyőzése. Az éleinek évszázadokig terjedhető meghosszabbítása (kokrobiotika). A véniilés és összes betegségek leküzdése minden életkorban, kizárólag természetes utón." Ezen cim alatt adta ki Bicsérdy Béla nyugalmazott községi jegyző a könyvét, amelynek az a célja, hogy az orvosi tudományt feleslegessé tegye s a gyógyszeres kezelés helyébe a saját elvein alapuló természetes gyógymódot helyezze, melynek, szerinte, megvan a képessége, hogy minden betegíéget meggyógyítson s az életet évszázadokra, esetleg évezredekre nyújtsa. Már bombasztikus, önmagával ellentmondó elme érthetővé teszi, hogy az orvosok lenéző mosolygással s elvető geaziussal mennek el mellette, tudomást sem véve róla, mert hisz aki a halál legyőzését ígéri s örök élettel kecsegtet, az komoly szóra nem érdemes, mert tudva lehetetlent állit, vagy fantaszta, aki az elmebetegség határán van. A tudomány régen megállapította, hogy örök élet nem képzelhető, ami született, annak el Is kell pusztulnia, mert az élet magában rejti a halál csiráját s az élet vegyi folyamata, mint az égés, önmagát emész i meg. De ha az ember tudja, hogy Bicsérdy BMának rengeteg hivője és híve van Erdélyben és egész Romániában, hogy rendelésein több beteg jelenik meg, mint akármelyik orvosprofesszor rendelésein, hogy hl veinek száma napról-napra terjed, hogy már Szegeden is van egy lelkes csapat, amelyik magát blcsérdystának hizdeti s ezek között nem egy müveit, nagy látkörű, diplomás ember is akad: felmerül az a gondolat, hogy talán mégsem szabad mellette megvetéssel elhaladni s talán van hirdetett «igazságai" között olyan is, amit érdemes meghallgatni és talán megszívlelni, túlzásai ellen pedig sokkal helyesebb a felvilágosítás és meggyőzés szavaival állást foglalni, mint öt uri hallgatással mellőzni s megvárni, mig fanatikus hívei egész járvánnyá fejlesztik a bicsérdyzmust. E soroknak nem célja, hogy Bicsérdy Bélával, vagy valamelyik tanítványával, vagy követőjével polémiát kezdjek, mert ez teljesen eredménytelen volna. Hiszen a „Mester" — ez az a cim, amit magának Blcsírdy díjmentesen adományozott — saját bevallása szerint — már minden tudományt elsajátított s a természet örök törvényeit és igazságait ismeri. Ezeket a megmásíthatatlan törvényeket fekteti le könyvében s kijelenti, hogy „aki pedig ezeket a kijelentéseket örök igazságokként el nem fogadja, azzal vitázni nem érdemes, mert az a tökéletesedésnek azon fokát még el nem érte, hogy örök igazságait felfoghatná". Köny/e igen nehéz olvasmány, elsősorban azért, mert rettenetes magyarsággal van Írva, azután azért, mert rendezetlen halmaza a legkülönfélébb tudományoknak. Számtalan citátum van benne a természettudományok minden ágából, az etnográfiából, aztán a miszticizmusból, spiritizmusból, okkultizmusból, de legszívesebben idéz a bibliából s a Zend-Noestóból. Jellemző, hogy ezen idézetekkel akarja „tudományos" alaptörvényeit alátámasztani 1 Fóelve, hogy az emberi szervezet fenntartására és táplálására a nyers gyümölcs a legalkalmasabb. A f5zés, vagy sütés megváltoztatja a táplálék struktúráját s megöli a növényi anyagok azon részeit, melyek az egészséget fenntartani, a betegségeket meggyógyítani s az öregedést megakadályozni képesek. A szeszes italt s a hustáplálékot teljesen eltiltja, szerinte, különösen ez utóbbi élvezése okozza az embernek Ö3szes rossz tulajdonságait, szellemi visszafejlődését s betegségeinek nagy részét. Ha csak ezeket hirdetné, komoly kifogást alig lehetne ellene tenni, mert álláspontja a világszerte elterjedt vegetarianismus elveinek felelne meg. Dj tovább megy s híveinek nemcsak a napokig tartó, hanem a hetekre, sőt hónapokra terjedő táplálékmegvonás, vagyis koplalás szükségét Írja elő, amivel állitólag már sok sulyos'megbetegedést, sőt elhalálozást is okozott. Ez volna az oka annak, hogy legújabban ellene Romániában szigorú hatósági vizsgálatot indítottak azon célzattal, hogy további káros propagandájának elejét vegyék. Bicsérdy roppant szuggesztív apostola elveinek, úgyannyira, hogy követőinek nagyrésze, még az éhezéssel járó szenvedéseket is vállalja és elég sokáig ki is bírja. Van olyan fanatikus tanítványa, aki végcélul azt tűzi ki, hogy az ember természetét ugy át kell alakítani, hogy képe3 legyen a levegőből kivonni az élete fenntartására szükséges táplálékot. Nem kell magyarázni, hogy ez abszurdum s hogy ez a kísérletezés sok ember végső 1 ¡¡gyengülését és pusztulását okozza. Ha csak az volna a célom, hogy B:c3érdy elveinek megfontolás és mérleges nélkül való követésétől visszatartsam olvasóit, befejezhetném soraimat, de szándékom más, az, hogy átkutatva zavaros, értelmetlen, iszappal teli könyvét, nincs-e benne egy arany szemcse, amelyet kihalászva, az emberiségnek mégis hasznára lehetne fordítani? Van. Meggyőződésem az, hogy szereplése, vagy mondjuk kuruzslása jóval több hasznot, mint kárt eredményezett. Minden agitátor, aki az embereket a mértékletesség útjára akarja vezérelni — még ha azt túlozva teszi is — az emberiség hálájára érdemes. Határozottan merem állítani, hogy az emberek túlnyomó nagy többsége — az étkezés és ivás szempontjából — értelmetlenül él. Sokkal több bajt okoz a tultáplálás, mint az éhezés. Hiszen a konyhaművészetnek már a legrégibb idő óta a mai rafiinált francia szakácsmüvé3zetig az volt a célja, hogy az ételek változatossága, az itek kü!önfélesége, a tálalás inger lősége által fokozza a gyomor felvevő képességét s előmozdítja az emberek tultápláltságát. A tultáplálás pedig igen sok betegségnek s a korai megrokkanásnak előidézője. Ez érthető, ha meggondoljuk, hogy a táplálék a gyomorba jutva további pályáján milyen nagy átalakuláson megy keresztül. A különféle szervek felbontják alkatelemeire, kivonják a használható részeket s kiküszöbölik a használhatatlant s a vegyi bomlás által létrejövő káros, sőt mérges bomlási termékeket. E feldolgozó és kiválasztó szervek struktúrája igen finom és érzékeny s érthető, hogy ha ezek működé e tul van terhelve, akkor időnek előtte kimerülnek, elgyengülnek, megöregszenek s ez által az egész szervezet korai megöregedését vonják maguk után, vagy pedig a kiválasztás feladatát csak részben birják elvégezni, bizonyos anyagok a szervezetben visszamaradnak, izületekben, véredényekben lerakodnak és súlyos megbetegedéseket okoznak (köszvény, ütőérelmeszedés, stb.) A szeszes italok élvezésének káros voltáról mindenki tud, de mindig arról hallunk csak, hogy az alkohol mennyire káros a szervezetre, pedig a kérdésnek van egy másik elhanyagolt oldala is, amelyiknek megvilágítására csak egy példát hozok fel. A sörivó ember könnyen megiszik 3—4 liter sört naponta, de figyelembe sem véve az ezen mennyiségben levő két és fél deci tiszta alkoholt, az elfogyasztott folyadékmennyiség — még ha tiszta viz volna is — annyira megterheli a kiválasztó szerveket, hogy rövidebb, vagy hosszabb idő múlva káros, sőt veszedelmes elváltozásoknak kell bekövetkezniők. Tehát nemcsak az elfogyasztott tápszerek milyensége, de mennyisége is rejthet magában veszedelmeket. Az orvosi tudomány számtalan vizsgálattal é3 megszámlálhatatlan dolgozattal igyekezett világosságot deríteni arra, hogy az emberi szervezetnek minimálisan mennyi tápszer-mennyiségre van szüksége, hogy erejét megóvja és súlyából ne veszítsen. A vizsgálatok még nincsenek lezárva. A mult század közepén Bischof, Volt, Liebig még 120 gr. fehérjét, 50 gr. zsirt és 450 -500 gr. szénhydratot tartottak felnőtt embernek naponta szükségesnek, de ma már tudjuk, hogy ennél jóval kevesebb, például csak 40 gr. fehérnye, i3 elegendő. Hogy ennél jóval többet fogyasztva, minő veszély fenyegeti az emberi szervezetet, azzal sokat foglalkozott é3 foglalkozik ma is az orvosi tudomány, de leszűrt tapasztalatait, helytelen prüdériából és félremagyarázott orvosi ethikából, soha sem vitte a nagy közönség elé, hogy hathatós propagandával a tömegeket felvilágosítva a kellő mérsékletre intve a fenyegető veszedelmektől megóvja. Ez a hibás magatartás tette lehetővé, hogy olyan téves nézetek kaptak lábra, amelyeknek káros következményei számtalanszor mutatkoznak. Csak Így terjedhetett el az a balhit, hogy annál erősebb valaki, minél többet e3zik, hogy az az igazi egészség, mikor valaki „jó húsban van". A meghfzás nem jelenti az egészséget, mert az ember nem attól erősödik, amit megeszik, hanem amit szervezete feldolgozni képes. A természet gyógy-művészek (Naturhellkünstter) hamar észrevették ezt a teljesen elhanyagolt terrénumot s teljes energiával és lelkesedéssel vetették rá magukat és be kell vallanunk, hogy sokszor fényes eredménnyel. így álltak elő a vegetáriánusok és a legkülönfélébb természeti gyógymüvészek. Ezek közé tartozik Bicsérdy isi Sok eredmény szuggesztív hatásokra vezethető vissza, de sok eredmény azon helyes alapelvekből magyarázható meg, amelyekből kiindulnak. Persze az már hiányos természettudományi képzettségükből következik, hogy szertelenségekbe ragadtatják magukat. Az arra hivatottaknak kötelessége, hogy lelkes propagandával, az élőszó erejével é3 a nyomtatott betű meggyőző szuggeszti vitásával a tömegeket visszavezessék az egy szeriibb, a mértékletes, megreformált életmódba. A halált nem lehet leküzdeni, a végső feloszlást nem lehet megakadályozni, de igen sok súlyos betegséget meg lehet gyógyítani s ami ennél is fontosabb, sok — jelenleg elterjedt — betegséget el lehet kerülni, sok szenvedéstől menekülhetünk és életűnket lényegesen megnyújthatjuk helyes étrendnek szigorú betartásával. Azoknak, akik belátják, hogy egy megreformált és egyszerűbbé tett élet milyen áldásossá lehet, akik nem restellik vállalni a felvilágosítás sokszor nehéz és háládatlan feladatát, akik maguk is jó példával elől akarnak járni, azoknak egyesületbe kellene tömörülniük, hogy a tömegek felvilágosításával, oktatásával egy szebb, harmonikusabb, sok szenvedéstől megkímélt életnek vessék meg alaoját. Ezt novezhetnénk a racionális, észszerű életmódnak 1 Dr. Krausz Jóhff. D

E£MH6YHR0RSZflG KÖLCSÖNKÖNYVTÁRA A Délmagyarország kölcsönkönyvtárba érkezett uj könyvek egy részének jegyzéke a következő: Barbusse : Örök láncok. B. M. Bower : A milliárdos cowboy. Dumas : A régens leánya. Courtsh— Mahler: Az ausztráliai. . „ Crista küldetése, Louis Couperus : Psyhe. (A holland irodalom egyik legszebb alkotása.) Croker: Mary. Cusiave Flaubert levelei. Laky Imre : Sárga veszedelem. (Útleírások,, naplók. élmények Ázsiából-) Lamprecht: Modern történettudomány. Lamprecht Kálmán : A gondolat úttörők. Br. Orczy Emma: A vörös Pimpernel. Pethő Sándor : Világostól—Triánónig. Rákosi Jenő : A tragikum. Schöpflin Aladár: írók, könyvek, emlékek. Wells: A tengeri tündér, » Tono-tíungay. Kodolányi János: Börtön. Előfizetési dij havonkint20.000 korona, a Délmagyarország előfizetői részére havonkint 12.000,tisztviselőknek10.000, munkásoknak heti 2000 korona. Kétemeletes bérpalota a Református-templomnál kifogástalan állapotban tökebefektetésre slmas, :50 millióért családi okok miatt sürgősen megkiválóan alkalmas, vehető kizárólag orsz. ingat'anirodától, Kigyó uoca 7 szam. Telefon 18—04 9Junó' fehérnemű szalon Takaréktár és Arany lános ucca sarok (Dr. Gróf palota) Telefon ÍO—3© 515 Készít mindenféle fehérneműt hozott anyagból, vagy rendelésre a legpontosabban, jutányos áron. Tisztviselőknek kedvezmény. BRHUPI JÓZSA ÉS OLPIOSV DEZSŐN* E. Schatz Magda füzöszalonja Somogyi ucca 15 J60 Telefon: 14-30 HÖLGYEK FIQYELMÉBE I GOTTSCHALL JÁNOS újonnan berendezett és lényegesen megnagyobbított H ÖLQ YFO DR A SZ A T I SZALONJA I MANIKÜR I HOlgyfodrászai a i: Hajfestészet I Kozmetika I elkülönített fülkékben. Postiche (bajmunka) műhely BubifrÍ7urák párisi és bécsi mintára. Elsörenda munka és elönyöj árak. Elófizetóknek (abonoma) nagy árkedvezmény. 891 Alapíttatott 1874. évben. A megtekintés dijtalan. MEGHÍVÓ. Tisztelettel meghívom 1925 nov. 14. és 15-én Szegeden. a Tisza-szálló elsO emeletén tartandó KIÁLLÍTÁSOMRA. Bemrtatásra kerülnek: Mindkét meisseni. Bősenthai, Schtepgenwald, Plrkenhammer és luxus porcellángyárak készítményei; diszvázák, virágcserepek, díszműáruk. Magyar, német és belga kristályok. Névre szóló belépőjegyek üzletemben díjtalan kaphatók. 778 Kiváló tisztelettel SChilIIngei1 NÓr porcellánkereskedő KlaUZál tér 8. TV] Y I T V ü • 14-én délután 4 órától este 10 óráig íx iii w . és 15 én délel6ug órától cste 10 óráig VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.