Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-06 / 136. szám

1926 november 6. DELMAGYARORSZAQ 3 A pénzügyminiszter tavaszra mégis elbocsájtatja a szegedi dohánygyár munkásait. Az átalakításokat csak tavasszal kezdik meg. A magyar pénzügyminiszter a mai postával leiratot intézett a város tanácsához és ezxel a leiratával nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a város hatóságát a szegedi dohánygyár három­száz munkásával szemben. A pénzűgyminisz­teri leirat válasz, még pedig elutasító válasz arra a felterjesztésre, amelyet néhány héttel ez­előtt a tanács intésett a miniszterhez. Emlékezetes az a harc, amely a szegedi szi­vargyártásra berendezett dohánygyár megszünte­tésének terve körül keletkezett mintegy két hó­nappal ezelőtt, amikor teljesen váratlanul érte­sitést kapott a szegedi dohánygyár igazgató­sága a pénzügyminisztériumtól, hogy a kor­mány B-llstára helyezte a szegedi szivargyárat. Az értesítés egyszersmind utaaitás is volt arra, hogy az igazgatóaág haladéktalanul mondja fel a szolgálatot a gyár háromszáz munkásának. As általános megütközést kellő rendeletet azsal indokolts meg a pénzügyminisztérium, hogy Magyarországon a szivargyártásban nagyfokú túltermelés mutatkozik és igy a szegedi szivar­gyár fölöalegessé vált, mivel azonban a ciga­rettagyártás fokozásra szorul, a szegedi gyárat az állam cigarettagyártásra alakiljs át. A dohány­gyár igazgatósága a rendeletet és a felmondást azonnal köxölte a gyár munkásságával, akik között az érthető megdöbbenést keltett. A tél küszöbén álló munkáscsaládok egzisztenciájá­nak megmentéséről volt szó és csak nagyon gyenge vigass lehetett számukra az a bizony­talan értékű ígéret, hogy a gyár átalakítása után közülük válogatják ki a cigarettagyártáshoz alkal­mas munkaerőket. A kétségbeejtő helyzetbe Juttatott dohánygyári munkásság ügyét a város egész közönsége magáévá tette és a város hatósága állt annak a mozgalomnak as élére, amely a sérelmes rendelkezés vissza vonatását, vagy legrosszabb esetben módosítását szorgalmazta. A dohány­gyári munkások száz tsgu küldöttségét a pol­gármester vezette a pénzügyminiszter elé, aki meghajolva a felsorakoztatott súlyos érvek elölt, már akkor kijelentette, hogy a rendeletet vissza­vonja és más, alkalmasabb megoldást keres. A pénzügyminiszter Ígéretéhez hiven rövide­sen ki is adta uj rendeletét, amelynek az volt a linyege, hogy a munkások felmondásit ta­vaszra prolongáltaita a dohánygyár Igazgató­ságával. Az állás-vesztés réme így nem szűnt meg, csupán néhány hónappal prolongálódott, de azért a dohánygyár háromssáz munkasa örült ennek a féleredménynek is, mert hiszen a köz­vetlen veszedelmet mégis csak elhárította fejűk felöL A város hatósága azonban nem elégedett meg ezzel a féleredménnyel, szerelte volna valami­lyen formában biztoaitani ugy a szegedi dohány­gyár, mint a munkások sorsát. A tanács ezért feliratot szerkesztett a pénzügyminiszterhez, megköszönte, hogy a munkások elbocsátását a miniszter elhalasztotta éa igy nem válik bá­romszáz szegedi munkáscsalád éppen télvíz idején kenyértelenné. A tanács ezután arra kérte a minisztert, hogy a dohángyár szivarka­gyárlásra való berendelésével kapcsolatos át­alakitáaokat még a téli hónapok alatt véges­tesse el ugy, hogy as a munka folytonosságát ne veszélyeztesse. Ebben az esetben ugyanis nem válik szükségessé a most visszatartott mun­kások elbocsájtása és így azok a gyár szolgá­latában maradhatnak megszakítás nélkül addig is, amíg a cigarettagyár megkezdi működésé'. A pénzügyminiszter a tanács felterjeaztésére most válaszolt. Elsősorban megköszönte a tanács köszönetét, majd közli a következőket: A tanács kérelmét aemmiesetre sem teljesít­heti, még pedig azért nem, mert korábbi kérel­mét teljesítve elrendelte a munkások felmon­dásának prolongálását. Eredetileg ö is ugy ter­vezte, hogy a siegedl dohánygyár átalakítási és kibővítési munkálatait még a téli hónapok alatt végesteti el, de ebben a törekvésében megakadályozta a Nagytekintetü Tanácsnak az a kívánsága, hogy a dohánygyárban Jelenleg alkalmazott munkások a tél ideiében, amikor a más iránybeli elhelyezkedés rendkivűl nehéz, kereset nélkül ne maradjanak. A kit érdeket összeegyeztetni lehetetlen, mert a gyár klbővi­iise és újbóli berendezése Idején dolgozni nem khet, igy az építkezéseket tavaszra kell halasz­tania. A pénzügyminiszter leiratából nyilvánvaló, hogy a szegedi dohánygyár háromszáz mun­kása néhány hónap múlva mégis csak kenyér­telenné válik, pedig annak idején a gyár igaz­gatója ugy nyilatkozott, hogy a gyár átalakítása megtörténhetik az üzemi munka megszakítása nélkül is. A pénzügyminiszter ügyet diplomá­ciával a munkások majdani elbocsájiásának az ódiumát a város hatóságára háritja át, mert ha a város nem kérte volna megtartásukat, akkor a gyár átalakítása már a télen megtörténhetett volna és a cigarettagyár már a tavasszal meg­kezdhette volna működését. Mert hát fő a diplo­mácia, ha az érdekeltek meg is látják azt az ellentétet, amely a pénzügyminiszter érvelése és az egészen jól tájékozott szegedi dohánygyári igazgató ismeretes nyilatkozata között van. A kormánypárt kedden tárgyalja a valorizációs javaslatot. A községi háztartás és a községi utak rendezése. — Olajjal öntözik a poros utakat. Budapest, november 5. A kormánypárt ér­tekezletet tartott, amelyen napirend elölt C«fa­gedi Oyula arra kérte a kormányt, találjon rá módot, hogy a valorizációs javaslat készítésé­nél a kisegsisztenciákat, akik hadikölcsönöket vásároltak, valamikép valorizálással kárpótol­ják. Bud miniszter azt felelte, hogy majd a párt keddi értekezletén ismerteti a valorizációs Javaslatot s igy a párt tagjainak módjuk lesz a kérdés megvitatására. Széchenyi Viktor gróf felhívja a kormányt a falvak, általában a közságek háztsrtásainak vissiásiágaira. Majd az autószerencsétlenségek­ről beszél, amelyek a falvakban gyakoriak s az utak javítását kéri. Bud miniszter erre azt feleli, hogy a községek háztartása ügyében a napok­ban értekezése lesz a belügyminiszterrel. A miniszter ezután a forgalmi adóról beszélt, amit Széchenyi szinlén szóvá tett. A miniszter ugy véli, hogy a forgalmi adóátalányozások ter­mészetében bieonyos adónem fizetési törekvés rejlik s ezért kellett az átalányozásoknál elren­delni a megfelelő adatok összeírását. Walkó Lajos miniszter bejelenti, hogy a kormány három éves útépítési programot állí­tott össze; addig, raig a burkolás el nem ké­szü', olajjal fogják öntözni az utakat, mert az olaj négy hétig is jól portalanít. Ezután Erdélyi Aladár intézett kérdéat az igaz8ág0gymfniszterhez a határszéli területek katasztert rendezése ügyiben. A kérdésre Bethlen István gróf miniszterel­nök válaszol. Kije'enli, hogy e tekintetben megegyezést létesítettek a szomszéd államok­kal, amelyeket ép annyira érinti a kérdés ren­dezetlensége, mint minket. Az iratok kicseré­lése már folyamatban van. Az ülés után bankett volt, amelyen a Ber­linből visszatért Klebelsberg minisztert ünne­pelték. • Mégis lesz női iparostanonc iskola. A különböző ipari érdekeltségek már régóta küzdenek az önálló nól ipariskola felállítása ér­dekében. Az eddigi tervek csak tervek maradtak, mivel a város nem volt hajlandó iskolát adni a női iparostanonc iskolának. A város azonban nem zárkózott el az elöl, hogy a fiu iparostanonc is­kolával párhuzamosan a női tanonciskolát is felállíthassák. A kialakult tervek szerint, amelyek már teljes elfogadásra találtak, még december hó­nap folyamán megkezdi működését a női tanonc­iskola. Az iskola helységei egyenlőre a belvárosi és Szentgyörgy téri iskolákban lesznek, ahol dél­után folyamán nincs tanitás. Az összeírások szerint 300 ra rug a női tanon­cok száma, akiknek oktatásához legalább 25—30 óraadó okleveles taniló kell. A város ugyanis a tárgyalások folyamán kijelentette, hogy az óraadó, ideiglenes minőségű tanitók javadalmazását vál­lalja, ami fejenkint hatvan aranykoronára rue. A hatvan aranykorona havi 800 ezer koronának felel meg, ami nagyon sovány rizetés, még egy kezdő tanítónak is. A mintegy harminc tanító uj alkalmazása na­gyon kedvező perspektívák elé állítják a jelenleg állás nélküli tanitóságot, noha kétséges bizonyos mértékig az, hogy e nevetséges javadalmazásért lehet-e tanítót kapni. Az ipari érdekeltségek különben pénteken dél­után négy órakor gyűlést tartanak a női iparos­tanonc iskola ügyéoen, ahol megbeszélésre kerül­nek a tanítási reformok és az iskola megkezdésé­nek ideje. A Márffy­táblai tárgyalásán az aktákat ismertették. Budapest, november 5. Háromnegyed évvel ez­előtt a budapesti bűntetőtörvényszék halálos iié­lettel sujíotía Márffy Józsefet és Marosi Károlyt, a bombamerényletek többi szereplőire pedig sú­lyos fegyházbüntetést szabott. Felebbezés folytán a királyi ítélőtábla elé került a bűnügy, amelynek ma tartották meg felebbvlteli tárgyalását a Tábla Nylrő tanácsa előtt. — Tárgyalni fogjuk a gyilkosság és egyéb bűn­cselekményekkel vádolt Márffy József és társainak bűnügyét — nyitotta meg Nyirö elnök a tárgyalá st. Számba vette ezután az elnök a megjelent védő­ket, Márffy Józsefet dr. Dániel Sándor, Marosi Károlyt, a bünpör másik halálraítélt vádlottját dr. Károlyi József védi. A többi védő: dr. HindyZol­tán, dr. Vasek Ernő, dr. Bartek Béla és dr. Mar­czell János. Konstatálja ezután az elnök, hogy Kiss Ferenc a pörben felmentett vádlott, egyik korona­tanú ismeretlen helyen tartózkodik. Kéhler főügyészhelyettes indítványt terjeszt elő, hogy Kiss Ferenc ügyét különítsék el és ellene bocsássanak ki nyomozólevelet. Jelentkezik most Kiss Ferenc védője, dr. Vajda Béla azzal, hogy védence Pécseit tartózkodik, holnap már meg­jelenhetib. A főügyészhelyetie3 fentartotta indít­ványát. Marczeli védő erre közli, hogy Kiss Ferenc állandóan Budapesten tartózkodik menyasszonyánál. — A királyi ítélőtábla intézkedni fog — jelenti ki az elnök — Kiss Ferenc előállítása iránt. — Nyolc bűnügy tárgyalását kezdjük meg, — kezdi referálását Zachár biró. 1922 április 30 án az Erzsébetvárosi Demokr&ta Kör ellen merény­letet követtek el. 1922 augusztus 22 én a királyi törvényszék Koháry uccai kapujában bombát he­lyeztek el. 1923 február 23 án Rassay Károly nemzetgyűlési képviselőnek és Miklós Andor fő­szerkesztőnek bombát küldöttek. (Amikor idáig ért előadásában Zachár biró, nyílik az ajtó és két fogházőr között megjelenik Radó József vádlott, a fiatal droguista inas, akit tiz évi fegyházra Ítéltek a bombamerényletekben való részvétel miatt) — 1923 november 16 án a Reviczky uccai fran­cia követség ellen feövettek el merényletet, köz­ben vád tárgyává tétetett, hógy az újpesti zsidó­templom ellen merényletet terveztek. Gyilkosságra való szövetkezésre irányul ez a vád. 1923 szép-' tember végén — folytatja az előadó biró — a cseh-szlovak követség ellen szintén merényletei terveztek. Végül itt a 101-es bizottság ügye, amellyel kapcsolatban hatósági közég elleni bűn­tett a vád. Az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyéből kifolyóan Márffyt és Marosit a törvény­szék halálra, Radót tiz évi fegyházra ítélte, Szász fózsefet ellenben felmentette. A Koháry ucca bombamerényletnél Márffy mint felbujtó szerepel. Chriaszti, Horváth-Halas és Varga Ferenc mint tettesek és bűnsegédek. A Rassay—Miklós-ügyben Márffy mint felbujtó, Marosi és Szász mint tet­tesek, a francia aövétség ügyében Márffy és Chriaszti mint tettesek szerepelnek. Az ügyészség megfelebbezte az összes felmentéseket és a vád­lottak és védőt is felebbeztek. A felebbezés felolvasása után Zachár táblabirő áttért az ügyek ismertetésére azzai, hogy feladata ez ügyben felmerült adatoknak a bizonyitáskiegé­szités befejezéséig való ismertetése. A legnagyobb részletességgel foglalkozik az előadó az erzsébet­városi bombamerénylet elkövetésének módozatai­val. Fényképekkel, tervrajzokkal illusztrálja elő­adását. Nyolc halott, 21 súlyosan és könnyebben megsebesült ember lett az embertelen merénylet álao ata. Ezután Márffynak és társainak a főtár­gyaláson tett vallomását ismerteti a referáda. Mindannyian tagadták, hogy részesek lettek wina a bombamerényletek elkövetésében. Máríty egyedül a francia követség elleni merényletei isrne?te be A mai tárgyalást Márflyék csendben hallgatták végig. A csekély számú hallgatóság közJU srtn zavarta meg senki a főtárgyalás!.

Next

/
Thumbnails
Contents