Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-05 / 135. szám

1925 november 10. DELMAGYARORSZAQ 315 DOLLÁK [testvérek uri, nöi divat és rövidáruháza CsMcs m - Mm\ tér Alapítva 1905 ^^ Valódi „Berger"-féle téli alsóruhák. Sszin&áaz és Müvé&szet A sz'nháí tuti mUso't: Csütörtök: A vihar. Bérlet A. 9.\ Péntek: A baba. Bérlet A. 10. premier. Szombat délután ifjúsági előadás: Cyrano de Bergerac. Szombat este: A baba. Bérlet B. tO. Vasárnap délután: A nóta vége. Vasárnap este: A baba. BérletszUnet. Színházjegyét a DÉLMAOYARORSZÁO jegy­irodájában telefonon is megrendelheti. (Tele­fonszám 306.) A v.har. A hatalmas angol és német Shakespeare-iro­dalom mindent fjltárt a nagy britt dramaköltő életéből és irodalmi munkásságából, ami föltár­ható volt. Ez az élet és ez az irói munkásság egészen eltérő képet mutat attó', amit az iradalom­ban járatlan emberek nagy irók és művészek élete gyanánt elképzelnek. Ellenben határozottan vannak rokönvonásai Michelangelo életéével, aki ugyan­annak az évnek februárjában halt meg, amelynek áprilisában Shakespeare született. Éi az alakos­kodó, meg kicsinyes polgármorál az uzsonnakávé mellett ugyanolyan megrovási kalandban részesí­tené a stratfordi gazdaember William nevű har­madik gyermekéi, akiből a világirodalom egyik legnagyobb géniusza fejlődött, mint az ő halála után több mint száz évvel későbben született né­met zseni, Goethe magánéletét. De nem is Shakespeare házaséletének és ké­sőbbi szerelmi életének sokat kutatott és vitatolt intimitásai érdekelnek, amikor arról akarunk be­szélni, hogy mért sorozzuk A vihar-1 a világiro­dalom azon munkái közé, amelyek olvasása, vagy végignézése a legmélyebben meghat. Véle­ményünk szerint Shakespeare pályája, noha 52 éves korában halt meg, a legkerekebb és legbe­fejezettebb. Mint gyerek kerül Londonba. Egé­szen bizonyos, hogy londoni tartózkodásának már harmadik évében színészkedik és már 27 éves korában megirja a Tévedések vígjátékát és a Romeo és Júliát. Egyre szebben keres és időköz­ben tönkrement édesapjának gazdasági és tár­sadalmi rehabilitációja attól az időtől kezdődik, amikor William újból megjelenik, majd egyre gyakrabban fordul meg Stratfordban. Egészen bi­zonyos, hogy mint költőt elismerték, bár életében legszámottevőbb sikereit mint epikus és szonett­iró aratta. Jövedelme londoni tartózkodásának utolsó éveiben hatalmas arányokban nőtt, igaz, hogy a legkevesebbet mint drámaíró és a leg­többet mint színigazgató kereste. Drámaírói mű­ködése Londonban befejezettnek tekinthető. Lehet, hogy A vihart Londonban irta, lehet, hogy már S'ratfordban. De az olyan kivételesen nagy gé­niusznál, mint amilyen Shakespeare volt, el sem képzelhető^ hogy ezt a szinjátékát maga is ne olyan munkának tekintette volna, amellyel pontot tesz széles Ívelésű drámaköltői munkássága után. Shakespeare tehát A viharban búcsúzik a költé­szettől. Ünnepélyes meghatódottsággal vártuk A vihar szegedi bemutatóját. Elismeréssel adózunk a szinre­hozatalért, a regényes színjáték stílusához való alkalmazkodni akarásért, de elitéi fűk a részletek­ben valő olyan hibákat, amelyek állandóan zavar­ták a hangulatot, pedig elkerülhetők lettek volna. Harsányt Miklós, ez az igyekvő szinész ma na­gyot hibázott, amiben azonban része van a ren­dezőnek is. Prosperot Learnek játszotta Urai kiadásban. Ez alapjában elhibázott. Ezt az alakot Shakespeare maszkjában kellett volna játszani. Shakespeare életének kutatói állandóan igen nagy nehézségekkel találkoztak azért is, mert műveiben egyetlen szubjektív vonatkozás sincs. A viharban van. A vihar a rezignált, a bölcs, a lehiggadt, a sokat hányatott, de révbe ért Shakespeare vallo­mása a világi dolgokról. Prosperoban Shakespeare beszél a könyvek imádatáról és az epilógusban ő búcsúzik. Sz. Lányi asszony játszotta Mirandát, a költő legfinomabbnak, Iegtisztábbnak megrajzolt nőalakját. Egy lányt, akinek a neve Miranda, csodálandó. Egy lányt, aki ártatlanságáért, derűs tisztaságáért csodálandó. Mit mondjunk? Bizony a szereplő szinésznő nem ezt játszotta. Baróthy kitűnő Caliban volt, aki egyik megrázó jeleneté­ben egészen föltárta a maga világnézete tekin­tetében mindig csodálatos módon begombol­kozni tudott költő szimbólumát. Feleki kedves Ariéit, Szentiványi pedig shakespeareí Stephanot játszott. A többiek ugy ahogy mondták a szere­pűket, de Herczeg és Gonda kivételével inkább rontottak, mint javítottak a hangulaton és stilszerü­ségen. A rendezés ez alkalommal nem volt elég gon­dos és körültekintő. A szinpad megdöbbentő stil­szerütienséget zuditott ránk és némi illúzióba rin­gatni csak az első szinben segített A hangulatot a szinház saját összeállítású zenével próbálta el­mélyíteni, amiben Beck Miklós bűnös. Az érde­mes karmester a szerzője Ariét dalának és Cali­ban táncának. Az ő vezényletével játszotta még a zenekar Bicthowán VI. szimfóniájának vihar-tételét Mozart-témákat és egy Volkmannt. A nézőteret félig megtöltő közöis*g okulva szellemileg megtisztulva felemelkedve hagyta el a színházat s velünk együtt bizonyára az a nézete alakult ki, hogy mégis érdemes és helyes volt A vihart előadni, meg végignézni. k. s. * Bokor Judit haogversenye. Az Ifjúság varázsos bája szökkent vele a pódiumra. 0 chidea illet, kellem, grécia a játéka. Sokszor volt már nálunk él mindannyiszor megfogott mélázó, talányos mosolyává, egyre mélyü ő és a mélységekben egyre erősödő muzikalitásával. A formaszépséget ésdillamizeretetel szerenctés kézzel egyesítette sz intuíciónak és öiitönös megérzésnek művészi bibtíá|árat és enaek a szép násznak angyali tisztasága előtt mind­annyiszor meghatottan állluak mi, a hallgatók, akik csodáltuk tehetségét. Ma mégis változást kellett tapasztalnunk Bokor Jadífnál. Az élet­küzdelem már nyomokat higyott lelkében, alább szállt az áhiiat, nem mintha olcsóbban mérné kincseit, csak a stilui finomibb lehető­ség» mellett megy el. Nem éreztük dalia aá­íoan az erős, megingathatatlan fundamentu­mod, valami tétova bágyidtság, a szenvedélye* fáradt meghunyászkodna szorította le szár­nyait. Helytelen volt elsősorban a müiort le­szállított értékekkel Összeállítania, mert a sze­gedi közönség komolyabb programra érett. Másodsorban a kísérővel hosszabb és ponto­sabb előgyakorlatokat kellett volna végeznie. Beccherini: Gordonkaversenye B-durban a forma fejlettsége, a hingok ritmikus élete a Haydn és Mozarti idők reminiscenclájában tartott előadás­móljában bontakozott ki. G'ieg Sonáta «-moll­ban talán egyedül az Andwte-\ szólaltatta meg azzal a zengő tónussal, anely mélyen a szivb: marko*. Ebben volt kikerekitetten egységes ét ez volt az egyed Cili igazán reprezentatív száma, amelyben a reprodukáló géniusz már az alkotáshoz jár közel. A műsor többi száma Tschtiktvszky: Változatok egy rokokó téma felet',[Mehal: Oavotte, Schumann: Esti dal, Jtrai: Cigánylánc, kitigényü művészi értékeik­nél fogva, nem tudlak különösebb lelkesedést támasztani. A művésznőt Dleazl Oszkár kísérte finoman, itlétesen és mint vérbeli muzsikus feltalálta magát ott is, ahol az ögszegyak jriott­8ág hiánya fenyegetett zavarral. L v, * Strausz János emlékezete. Az Orosházi Friss Újság irja: Orosházán a Filharmonikus Társaságra jut az a szerep, hon Strauíz emlékének áldoz­zon. A Társaság első bérleti hangversenyét szen­teli Strausz János emlékezetének. Az etső hang­verseny értesülésünk szerint még ebben a hónap­ban meglesz. * A vihar. Shakespearenek Szegeden még eddig sohasem játszott vígjátékát ma este megismétli a szia társulat a premier szereposztásában. A főszerepeke­Feleki Klári, Lányi S. Ilona, Harsány!, Gonda, Baróthyt Szentiványi, Herczeg, Falus, Bllicsi és Rogoz játszák, ' A baba. Audran világhírű vigoperáját pénteken újítja fel a színtársulat. A világhírű dalmű 10 év óta nem szerepelt a szegedi színház műsorában. A da­rabnak nemcsa'c klasszikusan szép zenéje, hanem szellemes és jókedvű szövege is egészen bizonyosan most is biztosítják azt a rendkívüli sikert, amely a bemutatása idején mindenütt kisérte. Különös érde­kességet kölcsönöz baba* előadásának még az is. és ez az értékére is jellemző, hog/ a városok párisi világkongresszusán ezt a darabot mutatták be dísz­előadásul Páris vendégeinek. A darab főszerepeit Kolbay Ildikó, Trillap lljnka, Egyed Lenke, Hercze^né, Leopold, Faludi, Herczeg, Biltcsi és Rogoz játszák, Faludi rendezésében. A darab rendkívül fényes kiál­lítással kerül színre, ugy hogy égiszén bizonyos, hogy hosszú ideig fogja uralni a szinház műsorát. * A baba péntek, szombat és vasárnap este kerül színre. * Szombaton délután ifjúsági előadás: .Cyrano de Bergerac*. * Vasárnap délután az idei évad első slágerope­rettje, „A nóta vége" kerül színre. 1 Darwinnak igaza van! az idény legkacagtatóbb burleszkje péntektől a Korzó Moziban. Bors Sándor kárpitos Dugonics tér 12, sas elvállal e szakmában uj és átjavitásokat jutányos árban. D- KALLAYZ • náriumban ez előkészítés megkezdődött. Jtgytei kBtcrfazéa, M­vttigoiitá* Mta; 7 Dugonics tér 12.

Next

/
Thumbnails
Contents