Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-01 / 132. szám

ÜELMAQYARORSZAŰ ¡1925 november 1. felfigyelő alapos, rendszeres, kimerítő munkás­ságot folytatott, amely nagy fáradtságot köve­telt, hogy teljesen tisztázzanak mindent. Az óriási anyagföldolgozás maga után vonja a meg­állapított vagyonfelügyelői dijat. Ezzel a végzéssel most már a vaiószinflség ar, hogy befejeződik a Belvárosi Bank sok iz­galmat látott ügye és most csak egy cél lehet, hogy a szerencsétlen kisemberek minél előbb hozzájussanak betétjeik töredékéhez. Egy bádogos fölfedezése végzetes tüzveszedelemtől mentette meg a színházat. Szabálytalanul beépített, teljesen elszenesedett gerendákat találtak a mennyezet alatt. A szegedi színház telelén doigoió munkások pinteken délelőtt véletlen felfedezésükkel vég­zetes katasztrófa bekövetkezésétől mentették meg a tslnhdz épületét. Munkaközben észrevették, hogy a tetőzet egyik sielelö nyílásából ritka fűst száll föl. Esileletükiöl telefonon értesítették Kövér Tibor városi főmérnököt, aki Papp Fe­renc tűzoltó-főparancsnokkal együtt azonnal helyszint vizsgálatot tartott a színház letején. A vuifálat alkalmával megállapították, hogy a mennyezet alatt egy gerenda, amely szabálytala­nul a kéménybe volt falazva, elszenesedett és most, hogy a színház fűtése megkezdődött, köny­nyen megeshetett volna,, hogy az izzó gerenda lángbaboritfa egy szép napon a színházat. A színház tetejének javítását néhány nappal ezelőtt kezdték meg a munkások. A tető egy részének facement volt a burkolata, de a fedő­anyag nem vált be, sokkal hamarabb tönkre­ment, mint akár a cserép, akár a bádogtető. A tanács a mérnöki hivatal javaslalára éppen ezért elhatározta, hogy a facement tetőt bddog­,1:tövei cseréitett ki. A munkások a színház te­tejének a Bilvároii Mozi felé eső részén dol­goztak pénteken délelőtt, amikor Fekete Nándor bádogos észrevette a szellőztető nyíléiból fel­szálló füstöt. Kövér főmérnök, amikor meg­jelent a színház tetején, Papp tözoltó-főparancs­nokkal, azonnal felbontatta a mennyezetnek a szellőzte ő nyílás körüli részeit és megtalálta az elszenesedett is szabálytalanul beépített geren­dát. Megállapította azt is, hogy öt másik meny­nyezet-gerenddt ugyanityen szabálytalanul épít­tettek be annak idején ugy, hogy ezek is ve­szélyeztetik a színház tűzbiztonságát. A tűzoltó­főparancsnok szintén megvizsgálta a mennyezet szerkezetét és kijelentette, hogy a felfedezett veszedelem sokkal nagyobb jelentőségű, mint az első pillanatban látszott. Lehet, hogy az el­szenesedett gerenda néhány napon belül ki­gyulladt volna és mivel a facement-mennyezet össze van építve a fedélzékkel, a gerenda fel­gyulladása esetén az alatta levő helyiségek, a zsinórpadlás, a ruhatár, a könyvtár, amelyek­ben értékes, de gynlékony anyagokat tartanak, menthetetlenül elégeti volna, sőt valószínű az Is, hogy a tűz elhamvasztotta volna az egész színházat. Kövér Tibor főmérnök a tflzoltófőparancsnok s iák vele mén ye alapján elrendelte a veszedelmes mennyezet-gerendák azonnali kiváltását is tűz­mentesítését, az esetről pedig jelentést terjesz­tett a tanács elé. A tűzveszélyes gerendák ki­váltása és a kémények áUpttési hatmillió koro­nába kerül. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztositéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. ¿SStlSSSS^SSSSkSS emm Tizenkét évi fegyházra ítélték a földeáki feleséggyilkost. Szombaton tárgyalták Kísiaki Pál bünügyét, aki baltával ölte meg feleségét huszonhárom évi házasság után. A szegedi törvényszék Juhász- tanácsa szom­baton délután tárgyalta a földeáki feleség­gyilkos bűnügyét. Egy egyszerű munkásember állott a törvényszék eiött, aki huszonhárom évi házasság után megölte feleségét, mert a háború utáni években egyre-másra fordultak elő súlyos veszekedések a két házastárs között A férj féltékenységgel gyötörte feleségét, aki pedig azzal vádolta urát, hogy mindenáron meg akarja szerezni azt a tőidet, amely az asszony tulaj­dona. A főtárgyalás során nem egyszer izgal­mas jelenetek adódtak, amikor az ötven év Mhttí férfi sirva fakadt, majd leánya szigorú szavakkal mondta szemébe apjának lettét. Kísiaki Pál állott a törvényszék elé. Az ügyészség hitvestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettéért emelt vádat a földeáki föidművesember ellen. Kísiaki ugyanis Föl­deákon ez év junius harmincadikára virradó reggelen két baltacsapással, amelyeket feleségé­nek fejére mért, megölte az asszonyt, akivel huszonhárom évig élt együtt Felesége az ágy­ban feküdt ezen a reggelen. Kísiaki a szinbe ment a favágó baltáért és megölte a feleségét anélkül, hogy az a baltacsapásra fölébredt volna. A vádirat ismertetése után az tinik először a vádlottat hallgatta ki, aki szomorúan állott a bíróság előtt és egészen halkan adta elő véde­kezését. — Bűnösnek érzi magát ? — kérdezte először az elnök. — Bűnös vagyok, mert megöltem felesé­gemet. Amikor ezeket kimondja, Kis laki keservesen zokogni kezdett a bíróság előtt. Amikor percek után megnyugodott, előadta, hogy 1902-ben vette feleségül asszonyát E{észen a háború kitöréséig nem volt közöttük semmi baj. — Nagyon szépen éltünk. Sohasem vesze­kedtünk. — Egyszer sem verte meg feleségű ? — Ugy emlékszem, talán egyszer. Akkor va­lami volt közöttünk, de nagyon hamar kibékül' tünk. Három gyerekünk született. — Hát a háború után miért veszekedtek ? — A nagy nincsetlenség miatt kérem. Alig tudtunk megélni. (Kislaki itt megint zokogni kezdett.) — Hat holdon dolgoztam éjjel-nappal. Nigy a feleségemé votí. Mindjárt a háború tlején be­vonultam és ciak 1918-ban jöttem haza. Akkor mindjárt észrevettem, hogy már más szemmel aéz rám, mint amikor elmentem. Legények jár­tak az udvarba. Sokszor meglestem éjszaka. Sokszor a knlya ugatott Ilyenkor kimentem az udvarba is fiatal legényeket láttam ott ólál­kodni. A bábom alatt betegséget szereztem, nem tudtak kigyógyítani belőle. Egyszer elrú­gott maga mellől az asszony, azt mondta, nem tud elviselni... Kísiaki most megint lehajtja fe|ét, összekul­csolja kezét, ugy zokog. Amikor megnyugszik, ezt kérdi tőle Juhász elnök: — Ha legényeket látott, látta-e valamikor ölelni, csókolni a feleségét? — Nem kérem, est sohasem láttam I De sokszor nsgyon szidott, amikor leskelődtem utána. Azt mondta sokszor, hogy bár őrülnél meg már, miért nem bolondulsz meg! Pusztulj el a háztól! Az eset előtt két nappal bejött az egyik szomszédasszony, aki miatt már sokszor veszekedtünk. Akkor rászóltam: Pusztulj in­nen I Akkor feleségem megint reám támadt, magából kikelve kiáltotta: — Most már az én földembe nem vágod bele a kaszádat! — Ez az aratás élőit volt. Péter-Pálkor szól­tam neki, jöjjön aratni! Azt mondta, nem Jön és én ne merjek az ő földjén aratni, mert ahhoz ninca semmi közöm. — Na, most módja el Kislaki, hogy történt a dolog — mondja az elnök. — Csak arra emlékszem, hogy Péler-Pá! után reegel, aratni indultam. Bementem i szinbe. Fiivettem a baltát... Aztán nem em­lékezem semmire ... Elborított valami... Hiába kérdezi az elnök. Kislaki nem akar emlékezni semmire. Azlán elmondja még, hogy másnap elment Jelentkezni a csendőraégre. — Szép asszony volt a felesége ? — kérdi az elnök. — Szép volt. — Most azt mondja meg, miért gyilkolta meg ? A földje kellett magának ? — Nem kérem. Sohasem kellettt a földje. Szerettem nagyon. — Hát akkor miért gyilkolta meg ? Kislaki nem felel, az Ismételt kérdésre sem,. Egy percnyi csönd után megint a kezébe te­meti arcát és sokáig sir. Ezután néhány legényt hallgatlak ki, akik mind arról tettek vallomást, ho|y tisztességes asszonynak ismertik Kislakiait. Ezután megkezdték Kislaki tizennyolc éves Uona leányának kihallgatását. A fiatal leány kihallgatása közben drámai jelenetek játszódtak le. Azzal kezdi a leány, hogy neki egyforma kedves volt édesapja is, meg édesanyja is. Hal­lotta. hogy anyji egyszer azt mondta apjának, hogy pusztuljon a háztól. — De azt is tudom, — folytatja —, hogy el nem enged e volna. — Jártak-e idegen legények az édes­anyjához — kérdi az elnök. — Sohasem. Az in anyám nem volt ilyen asszonyi Tisztességes, becsületes volt mindig. El tg baj, hogy igy kellett meghalnia... Hoz­zám jártak a leginyek, nem édesanyámhoz ... Most a leány apja felé fordul és kemény szavakkal mondja: — Azért kelleti meghalnia szegény édes­anyámnak, meri nem akarta apámra iratai a földet / Sajnálom, hogy apám ide került, de mig jobban, hogy anyámnak a temetőben kell porladnia... Most az izgalmas szembesités következik. — Ne mond ilyet édes lányom 1 — fakad ki az apa. —» Ne nevezzen engem apám ides lányának. Megmondom in szemébe is, hogy nem egyszer baltát fogott édesanyámra I Kislaki kétségbeesetten tiltakozik. Sir, ugy mondja állandóan: — Ne mond] ilyet édes lányom... ne mondj ilyet édes lányom ... Dr. Acs törvényszéki orvosszakértő terjeszti ezután elő véleményét, amely szerint a vádlott elmeállapota nimileg korlátozva van. Tompa Oyula ügyész szigora szavakkal mondja el vád­beszédét Kijelenti, hogy a leány vallomása után bátran lehetna vádat emelni Kislaki ellen gyil­kosság miatt is. A vádbeszéd elhangzása után sirni kezd a vádlott, a tanuk padján ülő leány is, valamint a tanuk is. Dr. Polgár Péter védőbeszédében azokat a lelki momentumokat boncolja, amelyek a há­ború után előállottak ennél az embernél, aki négy esztendőt töltött a fronton. Amikor haza­jött, elhidegülve találta feleségét A törvény­szék ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Hosz­szas tanácskozás után fohász elnik kihirdette az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondották ki Kislaki Pált hltvestárson elkövetett szándékos ember­ölés bűntettében és ezért tizenkét évi fegyházra Ítélték. A törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlott korlátozott elmeállapotát, mig sutyosbi­tónak vette, hogy orozva gyilkolta meg felesé­gét, kegyetlenül, akivel huszonhárom évet élt egyttt. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért jelentett be felebbezést. Kislaki pedig azonnal megkezdle büntetését. Szőke Helén nöi divatterme (Kálváriánál). Elsőrendű ancol ós francia munkák, íjutányos árak. Pál u. 7. M. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.

Next

/
Thumbnails
Contents