Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-01 / 132. szám

ÜELMAQYARORSZAŰ ¡1925 november 1. felfigyelő alapos, rendszeres, kimerítő munkásságot folytatott, amely nagy fáradtságot követelt, hogy teljesen tisztázzanak mindent. Az óriási anyagföldolgozás maga után vonja a megállapított vagyonfelügyelői dijat. Ezzel a végzéssel most már a vaiószinflség ar, hogy befejeződik a Belvárosi Bank sok izgalmat látott ügye és most csak egy cél lehet, hogy a szerencsétlen kisemberek minél előbb hozzájussanak betétjeik töredékéhez. Egy bádogos fölfedezése végzetes tüzveszedelemtől mentette meg a színházat. Szabálytalanul beépített, teljesen elszenesedett gerendákat találtak a mennyezet alatt. A szegedi színház telelén doigoió munkások pinteken délelőtt véletlen felfedezésükkel végzetes katasztrófa bekövetkezésétől mentették meg a tslnhdz épületét. Munkaközben észrevették, hogy a tetőzet egyik sielelö nyílásából ritka fűst száll föl. Esileletükiöl telefonon értesítették Kövér Tibor városi főmérnököt, aki Papp Ferenc tűzoltó-főparancsnokkal együtt azonnal helyszint vizsgálatot tartott a színház letején. A vuifálat alkalmával megállapították, hogy a mennyezet alatt egy gerenda, amely szabálytalanul a kéménybe volt falazva, elszenesedett és most, hogy a színház fűtése megkezdődött, könynyen megeshetett volna,, hogy az izzó gerenda lángbaboritfa egy szép napon a színházat. A színház tetejének javítását néhány nappal ezelőtt kezdték meg a munkások. A tető egy részének facement volt a burkolata, de a fedőanyag nem vált be, sokkal hamarabb tönkrement, mint akár a cserép, akár a bádogtető. A tanács a mérnöki hivatal javaslalára éppen ezért elhatározta, hogy a facement tetőt bddog,1:tövei cseréitett ki. A munkások a színház tetejének a Bilvároii Mozi felé eső részén dolgoztak pénteken délelőtt, amikor Fekete Nándor bádogos észrevette a szellőztető nyíléiból felszálló füstöt. Kövér főmérnök, amikor megjelent a színház tetején, Papp tözoltó-főparancsnokkal, azonnal felbontatta a mennyezetnek a szellőzte ő nyílás körüli részeit és megtalálta az elszenesedett is szabálytalanul beépített gerendát. Megállapította azt is, hogy öt másik menynyezet-gerenddt ugyanityen szabálytalanul építtettek be annak idején ugy, hogy ezek is veszélyeztetik a színház tűzbiztonságát. A tűzoltófőparancsnok szintén megvizsgálta a mennyezet szerkezetét és kijelentette, hogy a felfedezett veszedelem sokkal nagyobb jelentőségű, mint az első pillanatban látszott. Lehet, hogy az elszenesedett gerenda néhány napon belül kigyulladt volna és mivel a facement-mennyezet össze van építve a fedélzékkel, a gerenda felgyulladása esetén az alatta levő helyiségek, a zsinórpadlás, a ruhatár, a könyvtár, amelyekben értékes, de gynlékony anyagokat tartanak, menthetetlenül elégeti volna, sőt valószínű az Is, hogy a tűz elhamvasztotta volna az egész színházat. Kövér Tibor főmérnök a tflzoltófőparancsnok s iák vele mén ye alapján elrendelte a veszedelmes mennyezet-gerendák azonnali kiváltását is tűzmentesítését, az esetről pedig jelentést terjesztett a tanács elé. A tűzveszélyes gerendák kiváltása és a kémények áUpttési hatmillió koronába kerül. A Délmagyarország Szegeden és környékén az egyetlen liberális lap. Fennállásának biztositéka és ereje a független polgárok és munkások támogatása. ¿SStlSSSS^SSSSkSS emm Tizenkét évi fegyházra ítélték a földeáki feleséggyilkost. Szombaton tárgyalták Kísiaki Pál bünügyét, aki baltával ölte meg feleségét huszonhárom évi házasság után. A szegedi törvényszék Juhász- tanácsa szombaton délután tárgyalta a földeáki feleséggyilkos bűnügyét. Egy egyszerű munkásember állott a törvényszék eiött, aki huszonhárom évi házasság után megölte feleségét, mert a háború utáni években egyre-másra fordultak elő súlyos veszekedések a két házastárs között A férj féltékenységgel gyötörte feleségét, aki pedig azzal vádolta urát, hogy mindenáron meg akarja szerezni azt a tőidet, amely az asszony tulajdona. A főtárgyalás során nem egyszer izgalmas jelenetek adódtak, amikor az ötven év Mhttí férfi sirva fakadt, majd leánya szigorú szavakkal mondta szemébe apjának lettét. Kísiaki Pál állott a törvényszék elé. Az ügyészség hitvestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettéért emelt vádat a földeáki föidművesember ellen. Kísiaki ugyanis Földeákon ez év junius harmincadikára virradó reggelen két baltacsapással, amelyeket feleségének fejére mért, megölte az asszonyt, akivel huszonhárom évig élt együtt Felesége az ágyban feküdt ezen a reggelen. Kísiaki a szinbe ment a favágó baltáért és megölte a feleségét anélkül, hogy az a baltacsapásra fölébredt volna. A vádirat ismertetése után az tinik először a vádlottat hallgatta ki, aki szomorúan állott a bíróság előtt és egészen halkan adta elő védekezését. — Bűnösnek érzi magát ? — kérdezte először az elnök. — Bűnös vagyok, mert megöltem feleségemet. Amikor ezeket kimondja, Kis laki keservesen zokogni kezdett a bíróság előtt. Amikor percek után megnyugodott, előadta, hogy 1902-ben vette feleségül asszonyát E{észen a háború kitöréséig nem volt közöttük semmi baj. — Nagyon szépen éltünk. Sohasem veszekedtünk. — Egyszer sem verte meg feleségű ? — Ugy emlékszem, talán egyszer. Akkor valami volt közöttünk, de nagyon hamar kibékül' tünk. Három gyerekünk született. — Hát a háború után miért veszekedtek ? — A nagy nincsetlenség miatt kérem. Alig tudtunk megélni. (Kislaki itt megint zokogni kezdett.) — Hat holdon dolgoztam éjjel-nappal. Nigy a feleségemé votí. Mindjárt a háború tlején bevonultam és ciak 1918-ban jöttem haza. Akkor mindjárt észrevettem, hogy már más szemmel aéz rám, mint amikor elmentem. Legények jártak az udvarba. Sokszor meglestem éjszaka. Sokszor a knlya ugatott Ilyenkor kimentem az udvarba is fiatal legényeket láttam ott ólálkodni. A bábom alatt betegséget szereztem, nem tudtak kigyógyítani belőle. Egyszer elrúgott maga mellől az asszony, azt mondta, nem tud elviselni... Kísiaki most megint lehajtja fe|ét, összekulcsolja kezét, ugy zokog. Amikor megnyugszik, ezt kérdi tőle Juhász elnök: — Ha legényeket látott, látta-e valamikor ölelni, csókolni a feleségét? — Nem kérem, est sohasem láttam I De sokszor nsgyon szidott, amikor leskelődtem utána. Azt mondta sokszor, hogy bár őrülnél meg már, miért nem bolondulsz meg! Pusztulj el a háztól! Az eset előtt két nappal bejött az egyik szomszédasszony, aki miatt már sokszor veszekedtünk. Akkor rászóltam: Pusztulj innen I Akkor feleségem megint reám támadt, magából kikelve kiáltotta: — Most már az én földembe nem vágod bele a kaszádat! — Ez az aratás élőit volt. Péter-Pálkor szóltam neki, jöjjön aratni! Azt mondta, nem Jön és én ne merjek az ő földjén aratni, mert ahhoz ninca semmi közöm. — Na, most módja el Kislaki, hogy történt a dolog — mondja az elnök. — Csak arra emlékszem, hogy Péler-Pá! után reegel, aratni indultam. Bementem i szinbe. Fiivettem a baltát... Aztán nem emlékezem semmire ... Elborított valami... Hiába kérdezi az elnök. Kislaki nem akar emlékezni semmire. Azlán elmondja még, hogy másnap elment Jelentkezni a csendőraégre. — Szép asszony volt a felesége ? — kérdi az elnök. — Szép volt. — Most azt mondja meg, miért gyilkolta meg ? A földje kellett magának ? — Nem kérem. Sohasem kellettt a földje. Szerettem nagyon. — Hát akkor miért gyilkolta meg ? Kislaki nem felel, az Ismételt kérdésre sem,. Egy percnyi csönd után megint a kezébe temeti arcát és sokáig sir. Ezután néhány legényt hallgatlak ki, akik mind arról tettek vallomást, ho|y tisztességes asszonynak ismertik Kislakiait. Ezután megkezdték Kislaki tizennyolc éves Uona leányának kihallgatását. A fiatal leány kihallgatása közben drámai jelenetek játszódtak le. Azzal kezdi a leány, hogy neki egyforma kedves volt édesapja is, meg édesanyja is. Hallotta. hogy anyji egyszer azt mondta apjának, hogy pusztuljon a háztól. — De azt is tudom, — folytatja —, hogy el nem enged e volna. — Jártak-e idegen legények az édesanyjához — kérdi az elnök. — Sohasem. Az in anyám nem volt ilyen asszonyi Tisztességes, becsületes volt mindig. El tg baj, hogy igy kellett meghalnia... Hozzám jártak a leginyek, nem édesanyámhoz ... Most a leány apja felé fordul és kemény szavakkal mondja: — Azért kelleti meghalnia szegény édesanyámnak, meri nem akarta apámra iratai a földet / Sajnálom, hogy apám ide került, de mig jobban, hogy anyámnak a temetőben kell porladnia... Most az izgalmas szembesités következik. — Ne mond ilyet édes lányom 1 — fakad ki az apa. —» Ne nevezzen engem apám ides lányának. Megmondom in szemébe is, hogy nem egyszer baltát fogott édesanyámra I Kislaki kétségbeesetten tiltakozik. Sir, ugy mondja állandóan: — Ne mond] ilyet édes lányom... ne mondj ilyet édes lányom ... Dr. Acs törvényszéki orvosszakértő terjeszti ezután elő véleményét, amely szerint a vádlott elmeállapota nimileg korlátozva van. Tompa Oyula ügyész szigora szavakkal mondja el vádbeszédét Kijelenti, hogy a leány vallomása után bátran lehetna vádat emelni Kislaki ellen gyilkosság miatt is. A vádbeszéd elhangzása után sirni kezd a vádlott, a tanuk padján ülő leány is, valamint a tanuk is. Dr. Polgár Péter védőbeszédében azokat a lelki momentumokat boncolja, amelyek a háború után előállottak ennél az embernél, aki négy esztendőt töltött a fronton. Amikor hazajött, elhidegülve találta feleségét A törvényszék ezután Ítélethozatalra vonult vissza. Hoszszas tanácskozás után fohász elnik kihirdette az ítéletet, amely szerint bűnösnek mondották ki Kislaki Pált hltvestárson elkövetett szándékos emberölés bűntettében és ezért tizenkét évi fegyházra Ítélték. A törvényszék enyhítő körülménynek vette a vádlott korlátozott elmeállapotát, mig sutyosbitónak vette, hogy orozva gyilkolta meg feleségét, kegyetlenül, akivel huszonhárom évet élt egyttt. Az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért jelentett be felebbezést. Kislaki pedig azonnal megkezdle büntetését. Szőke Helén nöi divatterme (Kálváriánál). Elsőrendű ancol ós francia munkák, íjutányos árak. Pál u. 7. M. VETKEZIK, Szegediek találkozó helye.