Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-28 / 155. szám

1925 november 28. DELMAGYARORSZAG 9 nak az összes hazai gyárak, illetőleg ár tekintetében versenyképesek volnának külföldön, ugv amellett, hogy Magyarországot ellátnák kaptafával, a termelésükből exportra is jutna s azáltal több száz segédmunkás jutna kenyérhez. A kaptafaexport azonban jelenleg teljesen ki van zárva, miután egyes országok beviteli vámtarifája oly magas, hogy az exportot lehetei lenné teszi. Magyar Kender- és Lcnipar Rt., előbb Salxmann és Társa, újszeged! gyár a. A gyár alapjait 1889. évben fektették le. Kenderfeldolgozó és kikészítő üzemnek indult, amely az idők folyamán lenfonógyárral és nagyszabású szövőüzemmel bővült. A kender kikészítését áztató medencék egész sori, törő, tiloló, gyarafoló, rázó éi gereb-nező gépek tömege szolgálja. A szövőüzem 250 gépet foglalkoztat és az itt előállított kéiz anyag további feldolgozása egy 2000 m* területen épült modern berendezésű varrodában történik. A ponyvák vizmenteiitése különálló impregnáló-üzemben történik és a gyártáshoz szükséges fonalak festését is a gyártelepen működő festő üzem látja el. Oyártmányai közül felemlitendők a nyers és impregnált ponyvák, bélésvásznak, bourreltevászon, préskendők, tömlők, nyugágyvásznak, különféle zsákok, fűggönyvásznak, lepedők, törülközők, konyharuhák és a legváltozatosabb szinekben készült futószőnyegek. A munkások legnagyobb része a gyár mellett épült 14 munkásházban lakik és a gyárvezetőség az üzemben dolgozó anyák részére nappali csecsemő-otthont tart fenn. Az ujszegedi gyártelep vezetője Statter Hugó h. igazgató, akit munkájában Wilheim Jenő üxemfőnök támogat. h légszeszgyár és villanytelep, A telep tudvalevőleg két teleDet foglal magában és pedig a gázgyárat, amely 1862 ben alapult s a villanytelepet, amely 1901-ben épült. A gázgyár eredetileg két darab háromretortás' kemencével kezdte meg üzemét s a város területén elrendezett 120 közvilágítási lámpát látta el gázzal, amely lámpák akkoriban még egyszerű takarókra voltak felszerelve s a lámpákban közönséges úgynevezett „lepkeláng" égett. A villanytelep 1901-ben egy darab 200 lóerős gőzgéppel s a hozzátartozó kazánnal kezdte met» üzemét s első áramfogyasztó a város volt a Széchenyi-téren felállított kilenc darab ivlámpával és a városi színház. A gázgyár ma nyolc darab kilencretortás kemencével van felszerelve, míg a villanytelepbe beépített gépek öszszes teljesítménye 2800 lóerő. A gázgyár, amely kezdetben világító gáz gyártására volt berendezve, az izzóharisnya feltalálása után magas hőértékü gáz gyártására rendezkedett be s jelenleg is jórészt angol és kis részben karwini gázszénből körülbelül 5000 kalória hőértékü gázt termel, amelynek évi mennyisége körülbelül 1,803.000 m'. A villanytelepnetr, amelynek kezdetben alig 50 fogyasztója volt, jelenleg már körülbelül 6500 fogyasztója van és évi áramtermelési mennyisége körülbelül három és félmillió kwóra. Ugv a gáz-, mint a villanytelep a „Központi Gáz- és Villamossági Rt." budapesti vállalatnak fióktelepe, amely vállalatnak Csonkamagyarországban és az elszakított országrészeken Szegeden kivül még hét gázgyára, illetőleg villanytelepe van. Ezen vállalat vezérigazgatója Umheissr József, mig a szegedi telep vezetősége Pongrácz Albert igazgató és Kerner Antal üzemmérnök. A gázgyár a háborús idők alatt anyaghiány miatt kénytelen volt üzemét körülbelül öt Mnapon át szüneteltetni s ezt a körülményt üzemében még ma is érzi, amennyiben jelenlegi évi gázterme'ési mennyisége még mindig csak 70 százaléka a békebelinek. Nehézséget okoz terjeszkedésében főkép pen ama körülmény, hogy a szén árában a békebeli viszonyokhoz viszonyítva 110 százalékos áreltolódás keletkezett s ennek ellenében a melléktermékek értékesítési ára az általános ipari pangás folytán a békebeli értékesithetési ár alászállt. Közel hasonló a helyzet a villanytelepnél, ahol a szén ára jelenleg még mindig 65 százalékkal magasabb a békebeli szénamái, amig ennek ellenében az egységárak a békebeli árak alatt körülbelül 30 százalékkal vannak. Ariadné Kötött és Szövöttárugyár Rt. Babos Etek régi jóhirű Iskola uccai kStődijiből lelt 1919-ben az Ariadné Kötő-Szövőgyár és kilenc munkás és a jelenlegi vezetők serényktdésc ciikhamar ráterel e a figyelmet a kis vállalatra, amely 1922 ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár égisze alatt részvénytársasággá alakult él fölvette mai címét. Ujyanakkor Rigó ucci 38. szám alatt megfelelő gyártelepet létesítettek, amely 1925-ben épült ki teljesen és egyike a legmodernebb gyáraknak, amelynek építésénél a szociális és higiénikus követelményekkel is számoltak. A gyár gőzfűtésre van berendezve és saját áramfejlesztőtelep fölött rendelkezik, amely 70 munkagépet tart üzemben. A gyár fokozatos fejlődését azonban a legjobban demonstrálja, hogy ma már 220 munkással dolgozik és az ország legnagyobbjai közé tartozik. Kötött- és szövött árui vetekszenek minden tekintetben a külföldi gyártmányokkal. A gyár vezetői ma is ugyanazok, akik kezdetben voltak: Hegedűs Imre műszaki igazgató, Pető Ede és Popper Rezső ügyvezető igazgatók. Hungária Bútor- és Faárugyár Rt. 1914-ben Mezökovácsházáról telepitette át Ujízegedre Roíh Salamon a gyárát, amely az aj telepen nehéz viszonyok ellenére fokozatosan fejlődött. Főként kemény- és puhafa-bútort gyárt, mint tömegcikket keményfa- és kertiszékeket. A gyár 23 munkással dolgozik, de üzemét erősen fokozhatná, ha munkaalkalom kínálkoznék és főként, ba a viszonyok fejlődése lehetővé tenné, hogy az ipar kedvezőbb feltételek mellett juthatna forgótőkéhez. A részvénytársaság elnöke Geguss Dezső iparművész, igazgatója Roth Salamon, üzemvezetője Reth Nándor. Igazgatósági tag még Fenyő László. Szécsi István paprikagyára. Szécsi gyára 1876-ban épüli, két plr kővel felszerelve, mint szárazmalom működött, a köveket páronkint két-két ló búzta. 1882-ben két pár kővel bővül az űzem és gőzmalommá alakították át, ez lett a szegedi legelső paprikagőzmalom. 1886-ban porig égett, de még ugyanazon évben újra épült ugyanolyan nagyságura. 1900-ban vette át a mostani tulajdonos apóiától, Dobóczky Mihálytól, akié eddig volt a vállalat megalapítása óta. 1905-ben kibővítette az uj tulajdonos a gyárat iimét négy pár kővel, igy már mint nyolcpárköves malom dolgozott. 1907-ben ártizi kutat fúratott telepén. Ebben az időben kezdték kultiválni a mai szegedi édesnemes paprika elődjét, akkor a szegedi elsőrendű édes rózsapaprikát, melynek gyáitásához bő ártézi víz medence volt szükségei a psprlkamagnak az erősségtől való kiáztatáiára. 1909-ben 75 H. P. uj gőzgépet szerzett be Szécsi István, 1910 ben kazánt újított, 1912-ben átalakító építkezést végeztetett, berendezését újította, 1916 ban a paprikafeldolgozáshoz a helyiségeket egy uj épülettel bővítette, ugyanekkor malmát 10 pár paprikaőrlő köre egészítette ki. 1921-ben Boldogasszony-sugárul 7. számú házában paprikaszélküldési irodát létesített, melyet most is fentarf. Folyó év január 16-án cége a cégjegyzékbe felvétetett. A szinház h«ti műsora: Szombaton délntán ifjúsági előadás: Az aranyember. Szombaton este: Az arlesi lány. Bérlet B. 11. Vasárnap délután : A bolond. Vasárnap este: Az arlesi lány. Bérlet A. 15. Hétfő: Solness építőmester. Premieredet B. 15. Kedd: Rigoletto. Bérlet B. '6. Szerda: Régi jó Budapest Bérletszünet. Csütörtök délután rendkívül mérsékelt helyárakkal: DoUy. Csütörtök,: Tosca. Operabérlet 6 Péntek: Én már ilyen vagyok. Premierbérlet A. 16. Szombat: A drótostót. Premierbérlet A. 17. Vasárnap délután: A baba. Vasárnap: A drótostót. Bérlet B. 17. Színházjegyét a DÉLMAQYARORSZÁGJegyirodájában telefonon is megrendelheti. (Telefonszám 306.) N Az arleai lány. Az arlesi lány Daudet Alfonznak, az ifjú Fromont és id. Risler világhírű szerzőjének egyik drámája. Diudetnak még jó néhány regénye forog ma is közkézen, azt azonban, hogy drámákat is irt ez az irodalom minden terén tevékenykedő, de a regényírásban messze kimagasló író, ma már igen kevesen tudják. A szinház tehát bizonyára kegyeletes irodalomtörténeti aktusnak szánta Az arlesi lány felújítását abból az alkalomból, hogy két év múlva lesz a nagy regényíró halálának 30-ik évfordulója és hogy bátom évvel azelőtt volt félszázada, bogy ezt a drámát megírta. Az arlesi lány csak mint egy fenyegető démon kisért és nem jelenik meg a színen. Bele szerelmes ugyanis minden fiatalember, aki a darabban szerepel és akik szerencsére csak ketten vannak. A róla alkotott illúziókat azonban igy annak következtében, hogy tisztességtudóan — már ami a színpadot illeti — mindig a kulisszák mögött marad, mi sem zavarja és igy elhisszűk, hogy ez a fiók kaméliás hölgy, aki mint paraszt nő a falun kezdi, csakugyan észtvesztően szép. A dolog akkor keid nagyon kcmolyra fordulni, amitor az egyik szerelmes suhanc, aki - mint napjainkban hasonló polgári telyzetekben bizony büszkén mondogatják — jó családból származik, megkéri a lányt és amikor ö is, meg a családja ii megtudják, hogy a szépséges arlesi lány szenvedélyesen körülrajongott szeretője egy másik suhancnak, aki kevésbé jó családból származik. Az ilyen helyzet ma már nem uj. No de az arlesi lány több mint 50 évvel ezelőtt volt fiatal és bár az ilyen helyzetek már akkor sem voltak eredetiek, persze drámában sem, megírásukat mégis meg lehet bocsájtani, ha az író tud irni a szinpad részére is. Az arlesi lány-baa azonban még Daudet regényírói nimbuszára gondolva se lebet fölfedezni közepes irói tulajdonságokat se. Mindössze egy-két igen rövid drámai lüktetésű rész van benne. Az, hogy melegen érző, rajongó emberek áldozatul esnek a szerelmi csalódásuknak, gyakran megtörténik. Erről drámát imi költői gondolat, jó drámát irni pedig legalább olyan drámaírói képességek kellen-k, mint aminő regényírói képességei voltak Daudet-nek. Mégis érdeklődéssel vártuk a dirab szinrehozatalát és néztük előadását. A kis romantikus munkát ugyanis novellisztikus felfogású szines jelenetek, hatásos drámai feszültségek tarkítják és hát hiába sziv van benne, hangszeren játszik, mimha csak Daudet Alfonz irta volna. Természetesen nagy szerepe van a darabban Bizet zenéjének. Valószínűleg a L'arlésienne L és Il-ik Süitjének előadása volt a darab szinrehozatalának legfőbb indítéka. Bizet, — kit a Cumen vérbeli, csupasziv és csupaszin muzsikájából a leggazdagabb árnyalásu zenészek egyikének ismerünk, ezzel az instrumentális művével a megzenésített drámában egyik vezető szólamot vette ál. Mint sflit az egyes tételekben találóan helyzetfeslő és a drámai történet egy-egy pillanata szinte magán keresztül folyik le. Bizet személyiségének csorbittatlan jelenvalóságát érezzük itt és nem is akart mást, mint a zene örök forrásából táplálkozó szépségeknek egy történet keretében életet adni. A drámával inspirált muzsika szcenikai behelyezése még sem sikerült. A zene ugyanis nem mindenütt fedi Daudet intencióit és igy nem is alkalmazkodik a tisztán aláfestő szerephez. Sokszor lép föl önállóan a darab menete alatt is karénekekkel, ami a drámára bomlasztóan hat, de mint a felvonások előtti bevezető, hangulatkeltő introdukció, mint a láncot, mulatást érzékeltető bang, vagy elcsendesedett cselekmény folyamatosságát továbbvezető ének értékes tartozéka a drámának, sőt sokszor mentőkörülmény a lapos jelenetekben. De bogy ott, ahol a dráma végre kirobbanni készül, akár víg ellentétként, akár tompitási céllal rohanjon a színpadra — ahhoz szó fér. A zenekar lehetetlenül rosszul látszott, a karénekek orditva verték vissza a bangót és el* nyomtak minden szót a szinpidon. Mindez elkerülhető lelt volna, ha a zenekar másutt helyezkedik el, a karok a színfalak mögött énekelnek és a karmester szemtől-szemben áll az eseményekkel, megfigyelheti a játék tempóját és megérezheti, mikor keil pianóval enyhíteni a kisérő zenét, ba a sflit mint önálló mű mást diktál is. Az előadást igazi szinésii kvalitással vitte Baró.hy. Az öreg juhász Boldizsár alakjában művészi egyszerűségű kiegyensúlyozott egyéniséget adott. Szentivdnyi Ártatlankájs, a kis hülye, különleges szinészi intelligenciának terméke. Drámaian meggyőző volt Gonda. Elismerést érdemelnek Kaszab Anna, Feleky Klári, Harsányt és Hetczeg. Részt veitek még kisebb szerepek-