Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-28 / 155. szám

Ara 2000 koron». DELMAGYARORSZAG i*ark«szt6iégi Diák Ferenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, eitasSakSnyvtár te legyirodai Dnconlcs-Mr 11. Telefon 300. •n«d»> Petőfi lándor-sugárut 1. szám Telefonszám 16-3«. A kamara ünnepe. Irta: Tonelli Sándor. A szegedi kereskedelmi és iparkamira székháza harminc esztendős. Harminc esztendő előtt a kamirát egy miniszter adta át rendel'etésének, most az átépítés és kibővítés alkalmából Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter lesz vendege a szegedi kamarának. Ezzel a kamara ünnepe kinő a házi jellegű kere ékből és bizonyos szempontbél demons raliv jeli getölt. Bizonyára a kamara diszgyfllésén olyan nyilatkoza'ok fognak elhangzani, ameyek alkalmasak lesznek arra, hogy az egesz ország gazdasági közvéeményének figyelmét nem a szegedi kamarára, hanem ál'alában a kamarai intézményre és a karrarák által képviselt kereskedelmi és ipari érdekekre irányi sák. Egy épü'etnek a kibővítése és hivatali szempontok által indokolt belső átalakítása nem oly nagy dolog, hogy országos esemény lehessen belőle. Mégis a szegedi kamara vezetősége nagyon tudatosan járt el, mikor súlyt helyezeit rá, hogy a második házavatás alkalmából a kereskedelemügyi minisztert érdekeltségének körében üdvözölje és ugyanakkor házában vendégal lássa a különböző hatóságok és hivatalok vezetőit. Ami most történt ugyanis a kamara epületében, az csak külső jele egy folyamaiban levő belső átalakulásnak. Kissé túlzó, de nem egészen indokolatlan kfejezéssel élve, a magyar kamarák most kerültek arra tz útra, hogy igazán kamarák legyenek. A kamara érdekkép»isélet. Képviselte a ke rcskedelemnek és iparnak, amelyet Kossuth szer nt meg kell teremteni és ki kell fejleszteni, ba nem akarjuk, hogy az ország egykarú, béna óriás maradjon. Ennek a propagáló, fejlesztő, szervező munkának állottak szolgálatában a kamarák, melyek közül egynémelyik már háromnegyed százados mutra tekinthet vissza. Kezdetben ez a munka inkább külső jellegű vol>. Hangulatot, vagy ma divatos kifejezés szeiint atmoszférát kellelt teremteni egy közgazdasági kérdések és szükség etek iránt fogékon) sággai biró közvélemény számára. Ez volt az érdekképviseletek hőskora, telve szép költői frázisokkal, deklamációkkal és egy dus&bb jövendő elkövetkező'ének biztató hitével. Körülbelül a kilencvenes évek derekára esik az érdekképviseleti é'et átformálódásánik a kezdete. A fel-datok szaporodik, konkretizálódtak és spéci »lizálódlak. A túlnyomóan publicisztikai természetű munkát a műhelymunka váltotta ftl, amely nem elégedhetett meg a szép és hangzatos általánosságokkal, hanem szakisme reteket és szakembereket követelt meg. Az érdekképviseletek és kamarák válisiut elé kerül lek, bogy vagy átalakulnak a külföldi h sonló természetű szervezetek mintájára, vagy egyáltalán lemondanak az érdekképviseleti feladatok teljesítéséről. Nyilvánvaló volt, hogy mindazt a munkát, amelyet külföldi hasonló szervezetek nél huszonöt-harminc tisztviselő lát el, a magyar kama'áknál sem végezhel el egy-két jóskiratu és jószándéku dilettáns. Nyilvánvaló volt az is, hogy az intézménynek ez az átszervezése pénzbe kerül és áldozatot követel az érdeke'tségtöi. De ezektől az áldozatoktól éppen a kamarák érdekeltségének nem volt szabad visszarizdni. Neki kelleit tudni elsősoiban, hogy a munka eszközeinek és lehető égeinek megteremtése egyúttal a saját gazdasági és erkölcsi súlyának növelését is jelenti. Ezt az áifejlödést szakította félbe és állította a kamarákat a legnehezebb feladatok elé a világháboiu és a világháborút követő esztendők pénzügyi nyomorúsága. Köztudomásúlag az érdekképviseletek munkája mindig a gazdasági válságok és rossz konjunktúrák idején szokott megszaporodni. Nálunk azonban éppen ezekben az evekben állottak a kcmaráknak a legszükösebb eszközök a rendelieiésükre. A magyar kamarák Szeged, 1925 november 28, SZOMBAT blóflzelésl árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor, Budapeetea te vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor., vasár- te ünnepnap 3000 korona. t, évfolyam, 155 szára. A pénzügyminiszter ma utazik Genfbe. A jövő év juniusában megszűnik Smith főbiztos hivatala. —Műtárgyai Genfben a Népszövetség? (Budapesti tudósítónk telefon jelenlése) Bethlen István gróf mir iszterelnök a genfi úttal kapcsolatos kérdésekről ma délelőtt beha ó tanácskozást folytatott öud János pénzOgyminisz errel és a mai minisztertanács már véglegesen letárgyalta a genfi tanácskozások egész anyogát, Bud János pénzügyminiszter és Szabóky AUjos államtitkár holnap délután 5 órakor in dúlnak Genfbe, mig Bethlen István gróf mimsz erelnök és Klebelsbtrg Ku ó gróf kultuszminiszter ctak a jövő hét elején utaznak el a december 5 én kezdődő népizöveiségi konferen ciára, ahol a miniszterelnök a pémügyminiszte rel együtt fogja képviselni a magyar érdekeket. A Népszövetség mostani ülésén dönt arról is, hogy a szanálási időszak leteltével, vagyis 1926 junius 30. után milyen ellenőrzést alkalmaz Ma* yartrszággal szemben, illetve, hogy az ellenőrzésben milyen könnyítéseket lesznek. Értesüléseink szerint a sztnálási időszak lejártával Smtth főbiztos illeni hivatala és működése megszűnik és a népszövetségi ellenőrzés azután valószínűleg olymódon fog történni, hogy a kW fi Időn tartózkodó is ellenőrzéssel megbízott szakértőket a kormány esetrőt esetre fogja tájékoztatni a magyar államháztartás egyes tétele hői. A Népszövetség u] ellenőrzési módjának megállapításán kivül nagy eredményeket várnak különösen altéi az előterjesztéstől, amelyet a kormány a nyugdíjasok erdekében készített eL A kormány előterjesztésében rámutat arra, hogy óriási azokntk a nyugdíjasoknak a izáma, akiket az utódállamok kiutatiottak és ezzel elviselhetetlen terheket róttak a magyar államra. Annak, bogy a kormány a közalkalmazottakon setitQesser, egyik előfeltétele az, hogy e tekintetben az utódallamok vállalják a rájuk eső riszt. A harmadik kérdés, mely a Népszövetség elé kerül, a beruházási program továbbfejlesztésinek kirdise. Ebben a kérdésben ii részletes programot fog a kormány Genfben elő erjeszteni. Briand megalakította az uj francia kormányt. Loucheur a pénzügyminiszter, Painlevé hadügyminiszter. A radikálisok is támogatják Briand kabinetjét. (Budapesti tudósítónk telefon jelenítse) Brlandnak a kormányalakításra vonatkozó tárgyalásai a késő esti órákig e húzódtak. Briand a nap folyamán több volt min szterrel tárgyalt, közlük Painlevével is. A késő délutáni órákban Br and Caillsuxval is tanácskozott és fölajánlotta neki a pérzűgymiriszteri tárcát, Caillsux azonban nem volt hajlandó olyan kormányban résztvenci, amelyben Painlevé is szerepel. így azután Brúnd kénytelen volt Cailiaux pénzügyminiszterségéi elejteni. Briand kabinetje ezután a főbb tárcákat illelflleg a következőkép alakult meg: Közoktatásügy: Roastand, Kereskedelem: Dantei Vtncent. Közmunkaagy: De Monzie. Gyarmatügy: Pertier. Mezőgazdaság: Durand. ma este tartóit ülésén elhatározta, hogy támoMiniszterelnök és kü'ögyminiszter: Briand. Igaztágügy: Cheuiemps. Be ügy: Dalbtez. Pénzügy: Loucheur. Hidügy: Püiaievl. Tengerészet: Leígtnez. A radikális szociálisták kamarai csoportja gatni fogja az uj Briand-kormányt. A Briand-kormány névsora még nem végleges. Páris, november 27 Az uj kormány megalakulásáról szóló hírek még koralak. Brlond még bolntp is ftlytat tárgyalásokat és ennek következtében a ma közöli kablnetnivsorban történhetnek váltoiáiok. A pénzügyi tárca betöltése még nem tekinthető véglegesnek. Biiand este 10 órakor fogidta Lousenst és a kéiő éjszakáig tárgyallak. A radikális párt az uj kormányban i belügyi, a hidügyi (s az igazságügyi tárcát fogja megkapni. fájdalmas összehasonlítással áilapi'ották meg, hogy mig a prágai kamarának például évente tizenhárom-tizennyolc milliárd magyar korona felesleg marad intézmények létesítésére és külföldi propagandára, addig ők úgyszólván a létükért voltak kényte'enek kCzden. Ez volt az az idő, mikor a magyar kamaráktól bibliai csodákat váriak: azt kívánták tőlük, hogy olaj nélkül töltsék meg az olajos korsót. De bOszkeségük lehet a magyar kereskedelmi és iparkamaráknak, hogy ilyen viszonyok melleit a túlsó oldal rgyik vezető képviselője, Gaál Gaszton állapito'ta meg, hogy például szolgálhatnak mindenkinek, bogy miként kell egy an onom szervezetnek a reá ruházott feladatokat ellátni és gondozni. Ma, amikor a kereskedelemügyi miniszter támogatása mellett a kamarák átiácoltak az át' meneti évek nehézségein és mik r egymásután bővitik ki székházukat és szervezik át hivatalaikat, tulajdonképen csak a kilencvenes években megkezdődött és a világhátoru által félbeszakított fejlődés folytatódik. A keretek készülnek az eddiginél so>kal szélesebb körű és belterjesebb működés számára. Pénzügyi, adóügyi, kereskedelempolitikai, vámpolitikai, tarifális ipari közigazgatási kérdések egyre nagyobb arányokban halmozódnak fel a kamarákban, nem is beszélve a törvényelökészi ői munkában való részvételtől, a sajtó rendszeres informálásáról és a külföldi nexusok megteremtéséről, ügy érzik ugyanis a kamarák, hogy erkölcsi kötelezettség gyanánt háramlik rájuk a megszűnt kereskedelmi muzeum munkájának az átvétele is. És kötelességük az is, nogy a külföldi testvérszervezetek utján politikamentes politikát is űzzenek az egész ország érdekében. Mindez pedig keretbe illesztve nem egyéb olyan gazdasági közvélemény megteremtésénél, amely az alkotó és produktív munkát áili'ja elsősorban az ország jövendőjének szolgálatába. Ebben a munkában keresnek és köve'elnek a k-marák helyet a maguk számára. És mikor magukra irányozzák a figyelme', nem magukért teszik, hanem az általuk k'pviselt gazdasági körök és az egész ország közgazdasága érdekében. Meg akarják ér emi a közvéleménnyel, hogy az ö szerepük a gyüj őmedencéké, amelyek összegyűjtik érdekeltségük óhajait és kívánalmait, hogy azokat egyesítve, tömörítve a kor-