Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)
1925-11-27 / 154. szám
2 DELMAGYARORSZAO 1925 november 24. Magyarország külkereskedelmi forgalma kedvező alakulást mutat. Az Összes külkereskedelem az év első kilenc hónapja alatt 1004 millió aranykorona értéket képvisel, síimben a műit évnek ugyanerre a szakára eső 846 6 millió aranykoronával, vagyis az emelkedés 18 százalékot tett. Az 1925. év eleje óta Magyarország átlagban havonkint 58.4 millió aranykorona értékű árut szerzett be külföldről és havi 52 7 millió aranykorona értékű árut adott el oda. A mult évben a behozatal havi átlagos értéke 52.7 millió, a kivitelé pedig 41.3 millió volt. Eszerint tehát mind a behozatal, mind a kivitel emelkedett tavaly óta, a kivitel emelkedése azonban nagyobb volt. A behozatalban a pamut és gyapjuáruk, a fa és szén állanak az első helyen, a kivitel terén a gabonafélék, a cukor, a vágóállatok, az állati zsiradékok, a hus és egyéb élelmiszerek dominálnak. A munkanélküliség terén is kedvező eredményt tűntet föl a jelentés, amennyiben a munkanélküliek lélszáma 11 százalékkal csőkkent. A nagykereskedelmi árak indexszámainál 3, a klcsinybeni áraknál 1.2 százalék csökkenés mutatkozott. A fizetés képtelenségek és csődök terén szeptemberrel szemben némi csökkenés mutatkozik. A népszövetségi knicsönbői még rendelkezésre álló egyenleg 152,937.710.63 aranykorona. Ellenzéki sxónokok a numerus clausus eltörlését sürgetik. h közoktatási költségvetést általánosságban elfogadták. — A tanítók 75 százalékát Isfokozták a státuszrendeléssel. Budapest, november 26. A nemzetgyűlés mai ülésén folytatták a kultusztárca költségvetésének tárgyalását. Szeder Ferenc szóváteszi, hogy a tanítót kar jelentékeny részének a legminimálisabb életlehetőséget sem adják meg. A kezdő fizetés 1,550000 korona s csak öt év múlva éri el a tanitó a két millió korona fizetést. Határozati javaslatot ad be arra, hogy a tanitók és óvónők maradjanak meg eddigi fizetési osztályaikban és emeljék a fizetésüket ugy, hogy abból megélhessenek. Budai Dezső a szociáldemokrata párt programját bírálja. Rothenstein Mór szerint ötven hatvar; évvel vagyunk elmaradva a nyugat mögött. Nagyon helytelen dolog, hogy a kultuszminiszter az oktatás reformját a középiskolákon kezdte. A miniszter ur rövidesen elutazik. Talán azért viszi magával a miniszterelnök ur, hogy ezalatt idehaza őt meg ne fúrhassa. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter feláll, idegesen hátralöki a széket é3 kisiet a teremből. Bessenyey Zénó: Miért kergette el, Rothenstein? Rothenstein Mór: Pechem van, pedig az egyetemi nyomdáról szerettem volna beszélni, amihez szükségem lett volna a miniszter úrra. Talán tudta a miniszter ur, hogy ezzel a kérdéssel akarok neki kellemetlenkedni és ezért ment ki. Ezután a szakiskolák kérdésével foglalkozik. Petrovácz Gyula felekezeti kérdésekkel foglal kőzik. Szi ágyi a lefokozott tanítókról és a numerus claususról. Szilágyi Lajos: A magyar tanítóság azt kéri, S ogy a stáluszrendezésnek reájuk vonatkozó renelkezésdt vonja vissza a kultuszminiszter, mert a tanítóknak több mint 75 százalékát lefokozták a rendezéssel A KANSz, amellyel az ellenzéknek semmi kapcsolata nincs, tegnapi választmányi ülésén megcáfolja Bud pénzügyminiszternek azí a kijelentéséi, hogy a tanitók egyrésze már békebeli fizetésének 120 százalékát élvezi. A KANSz ban kijelentették, hogy ilyen tanitó nincs, a legmagasabb tani.iM fizetés sem éri el a 100 százalékot. Ezután » főiskolai hallgatók sérelmeiről beszél. Most ujabo diáksorsjegy-akció van folyamatban, amely iránt bizalmatlan a közvélemény, mert nem látta a kultuszminiszter erélyes kezét az eső akciónál történt visszaéléseknél. Rátér a numerus clausus kérdésére. Nem a zsidókat akarjuk védeni, amikor a numerus clausus ellen harcolunk. Ez a törvény szerencsétlen balkezes törvényhozási intézkedés, amely legkevésbbé sem árt a zsidóságnak, de nem is használ a kereszténységnek. Ártalmas azonban a numerus clausus Magyarország jó hirnevére, még a hiteikérdésekben is nehézségeket okoz. Ilyen intézmény fentartása szerencsétlen politika. Várom, hogy az egységespárti oldalról is meg mozduljanak azok a képviselőd, akik annak idején hitet tettek választóik előtt a numerus clausus ellen, de ugy látszik, hogy ez a fogadalom csak addig tartott, amig a mandátumot megkapták. Meg vagyok győződve, hogy a kormány előbb utóbb kénytelen lesz lényege engedményeket tenni, vagy pedig teljesen el is törli a numerus clausust. A javaslatot nem fogadja el. „Ne szítsanak visszavonást a keresztény felekezetek közötil" Barabás Samu: Az iskolákat fentartó testületekre és egyházakra nagy teher nehezedik, ezt leg • a'ább részben át keilene vennie az államnak. Óva int attól, hogy a keresztény felekezetek között visszavonást szítsanak. Láng János: Meg kellene ezt mondani Bíüthazárnak Debrecenben. Barabás Samu: Kénytelen vagyok felolvasni a kiskunhalasi református polgári iskola igazgatónőjéhez intézett alábbi levelet: Nagyságos Asszony I Szives tudomására hozom, hogy a megyéspüspök ur őméltósága 4464. számú lende etével a katolikus vallású tanulóknak nem engedte meg, hogy más felekezeti iskolába járjanak olyan helyeken, ahol hasonló fokú katolikus iskola van. Ilyen iskolákban a katolikus vallású tanulók számára a vallásoktatást is eltiltja a püspök ur őméltósága. Szijj Bálint: Nemcsak Balthazár van tehát. Szilágyi Lajos: Melyik megyéspüspök adta ki ezt a rendeletet? Petrovácz Gyula: A váci püspök. Láng János: Joga van hozzá! Barabás Samu: A hitoktatást megtagadni nem szabad. Állam az államban senki sem lehet. A debreceni egyetem helyzetével foglalkozik. Egyes fakuitások még mindig a kollégiumban szoronganak és ennek munkáját is lehetetlenné teszik. ,ft közvéleményt Haller propagandája megmérgezte.' Pakots József: A kultuszminiszterrel, mint kulturpolitikussal szemben a legteljesebb elismeréssel van. Nagy erőfeszítésének eredményei már jelentkeznek. De a miniszter urnák Jánu3 arca van. A másik arca a politikusé, aki nem tudja magát függetleníteni a szélsőségtől, amely annyiszor támadta, amikor még liberálisnak kiáltották ki. — Van ma egy izgató kulturproblémánk, amely btt áll a világ előtt: a numerus clausus. Ez a törvény hibás megítélésből támadt és hibás megttélésben részesiti az országot a külföld részéről. Kézenfekvő, hogy a kultuszminiszter nr genfi utja összefügg a nunierus clausus szal. De a zsidóság nem tehet róla, hogy ez a kérdés a világ plénuma elé került. A miniszter ur nyilatkozatában jónak látta a rabullsztika álláspontjára helyezkedni és azt mondotta, hogy a numerus clausus nem felekezeti, hanem szociálts kérdés. Lukács György ezzel szemben kijelentette, hogy ez igeni3 felekezeti kérdés. — A magyar közvéleményt Haller István propagandája megmérgezte. Röpiratok gyalázták a zsidókat ok nélkül és főidig tiporták ennek a felekezetnek becsületét és megmérgezték a különben józan és becsületes magyar népet Sérelmes és nem felel meg a törvénynek, hogy a zsidó hallgatókat az egyetemi hallgatók számarányában, nem pedig az ország zsidó lakosságának számarányában ve szik fel az egyetemre. Hibáztatja, hogy a külfölái diplomákat nem nosztrlfikálják. Haller István: Azok sem tudnak elhelyezkedni, akik itthon végeznek. Vázsonyl Vilmos: Kezdjük a nemzés korlátozd• sánál i Ez még szebb numerus clausus I Pakots József: A külföldön tanuló sok sok magyar egyetemi hallgató, akiket külföldre kényszeritettek, nem jó követek, mert maga az a tény, hogy külföldön kénytelenek tanulni, rossz színben tünteti fel az országot. Vázsonyi Vilmos: Még Mussolini is azt mondja, hogy disznóság! Pakots József: A költségvetést nem fogadja el. Huszár Károly elnök ezután az ülést háromnegyed órára felfüggeszti. Délután 3 óra előtt nyitja meg újra az elnök az ülést, mivel azonban a Ház tanácskozóképtelen, ismét felfüggeszti és csak egy fél óra multával folytatják a kultusztárca tárgyalását. „Külföldi propsganda Magyarország eilen.4 Fábián Béla nem tartja helyesnek, hogy a kultuszminiszter Tisza István idézésével kezdte meg múltkori beszédét, mert Tisza a szabadságjogok híve volt, mig a kultuszminiszter a numerus clau sust képviseli. Három évvel ezelőtt a kultuszminiszter még nem volt hive a numerus clauausnak és a liberális oldal reménykedve tekintett fe<é. Klebelsberg; Soha sem mondottam, hogy Önökkel együtt akarok lenui. Fábián: Tisza István bizonyára nem a numerus c!au<u3 szellemét képviselte. Klebelsberg: Tisza István egészen más politikát folytatott volna ma. Fábián: A magyar ku'tura fö'ény ellen a legerősebb érv az, hogy numerus clausus van nálunk. Ez külföldi propaganda Magyarország ellen is, mert ha a kii tőidre kényszeritett zsidó diákokat odakünn megkérdezzük, miért nem tanulnak odahaza, még a leghazafiasabb felfogású is kényleien elmondani, hogy itthon a zsidóságnak kevesebb joga van. Patacsi Dénes: Ö.iök nem engedték a magyarságot érvényesülni. Fábián: Az Önök egykori vezére nagyatádi Szabó István Vázsonyi Vilmost njíniotta igazságügyminlszteriiek. A numerus claususból semmi haszna sincs az országnak sőt a kü földön tanuló diákok segélyezésire ktküidött összegek gazdasági szempontból károsak pénzügyi helyzetünkre. Ezen törvény nagy akadálya Magyarország eredményes külpolitikájának. Az erdélyi magyarok fájdalommal nézik a magyarországi numerus clausust, épp ugy, mint Eckhardt és Cuza antiszemita akcióját. A kultuszminiszter a genfi tárgyalás során maga is tapasztalni fogja azon hatrányokat, amelyek ezen törvényből külpolitikai téren Magyarországra hárulnak. A költségvetést nem fogadja el. A kultuszminiszter válasza a fölszólalásokra. Majd Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter szólalt fel. A délelőtt folyamán, mikor Rothenstein nz egyetemi nyomda működését bírálta, Rupert Rezső közbeszólás formájában azt kiáltotta felé, hogy a hatalom és az üzlet összeférhetetlen. Felszólítja Ruperlet, ismételje meg a vádját a házon kivül is, hogy ellene is folyamatba tehesse a bűnvádi eljárást. Fábián Bélának válaszolva kijelenti, hogy sohasem vallotta magát liberális politikusnak. Mindenkor a konzervatív politika mellett foglalt állást. Nem fogja megszerezni a baloldalnak azt az örömet, hogy a jobboldali politikát gyengítse akkor, amikor mindenütt a forradalmi szellem tör e'ő. Haller István: Nem tekinti pártpolitikai kérdésnek a kultusztárca költségvetését, azért azt el is fogadja. Határozati javaslatot nyújt be a tanitók és tanárok javadalmazásának a felemelése tárgyában. Ezután a numerus claususról szól. A numerus clausus ellenzői állandóan azt hangoztatják, hogy minden bajnak a forrása a numerus clausus. A numerus clausus eltörlésével a meglevő bajok nem hogy megszűnnének, ellenkezőleg növekednének. Saly Endre: Felszólalásában azt kivánja, hogy az állami színházakban olcsó munkáseiöadásokat rendezzenek. Erre nézve határozati javaslatot nyújt be. Őri Szabi Dezső a protestáns hitoktatók helyzetét teszi szóvá. Ezek csak a X fizetési osztályt érheUk el és a vallástanároknak kijáró kedvezményt nem kapják meg. A főváros már segített ezen a helyzeten és reméli, hogy a kultuszminiszter is rendezi ezt a kérdést. A javaslatot elfogadja. Elnök ezután a vitát bezárja és a többség által elfogadottnak jelenti ki a kultusztárca költségvetését általánosságban. Kéthly Anna a határozatképesség megállapítását kéri. A határozatképesség megállapítása után a határozati javaslatok tö öit dönt a Ház; melyek közül csak Szeder Ferencnek a ferencvárosi leánygimnáziumra vonatkozó javaslatát fogadja el. Ezután az elnök napirendi javaslatot tesz. Hegymegi Kiss Pál a házszabályokhoz szól és azt áilitja, hogy az elnök a határozatképesség megállapításánál nem jár el házszabályszerüen. Az elnök válasza után az ülés egynegyedhét órakor véget ért. Dawes tábornoknak Ítélik a Nobel-békedíjat. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Kopenhágából jeentik: A Nobel-békedijat odaitélő bizottság D-w;s tábornokot, a Németország jóvátételi kötelezettségeinek ellenőrzését célzö javaslat kidolgozóját fogja a békedíjjal való Kitüntetésre ajánlani. Ciicssrin Párisban. (Budapesti tudósttónk telefonjelentésé) Párisból jelentik: Csicserin O'Ojz külügyi népbiztos ma délután kétnapi tartózkodásra Párisba érkezett. Csicserin este egy óra hosszat tárgyalt Briand külügyminiszterrel. Dscember 1 -tői az egész országban 3 óra a kávéházak záróraja. (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) A belügymtniízter december elsejétől az egész ország területére éjfél utáni 3 órában állapította meg a kávéházak záróráját. Ez a rendelkezés főleg a vidékre vonatkozik, miután Budapesten már hosszabb idő óta 3 órakor van záróra.
