Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-26 / 153. szám

14 DBLMAQYARORSZAG 1925 november 29 Nemzetek Szövetségébe. Nagy szerencsétlenség volna i víág 8>á ára, ha ei nem igy törtánnék. A legnagyobb ellenszenvvel viseltetik a Németországra a versalllest szerződésben rákéayszerileil büaöiség elismeréssel szembea is azt remiU, hegy a dolgok aj álllsaa versallltsl szertődisnek e szavalt egyre Inkább is inkább meg fogja fosztani jelentősigilől. E közbeszólás kapcsán rámutat arra, hogy a zsidóság gyermekei egyrészének jobb tanulmányi eredményét nem lehet a tehetség és a szorgalom kérdésének tekinteni, hanem annak, hogy a magyar intelligencia anyagilag teljesen leromlott és nem iudja biztosítani gyermekei részére azt a tanuláshoz szükséges nyugodt életet, amit a vagyor.ilag jobban szituált zsidóság megtehet a gyermekeiért. (Nagy és hosszas taps a jobboldalon. Ztjos közbeszólások a baloldalon.) A szocialisták mesterségesen akarják ez ujabb Keserűséget beleplántálni a tanítóságba, mert ez belevág taktikájukba. (Helyeslés a jobboldalon, nagy zaj a .középen.) Kéri a javaslat elfogadását. Pintér: Örömmel és megelégedéssel fogadja a kultuszminiszter beszédét, majd Kíthiy Anna megjegyzéseire reflektál. A költség/etést elfogadja. Interpellációk. Elnök napirendi javaslata szerint a legközelebbi Qlés holnap 10 órakor lesz a mai napirenddel. Ezután felolvastatja Walkó miniszter válaszát Pickler interpellációjára a zálogházak magas kamatlába ügyében. Hajós Kálmán Írásbeli interpellációját a zalamegyei árvizsujtotta községek segéA miniszterelnök válaszolt a királykérdésben tett interpellációkra. A höiUé^vetesi javatlat részletes tárgyalása. Budapest, november 25. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden van a költségvetés részletes tárgyalásának folytatása. A miniszterelnökség költségvetésénél a nyugellátás télelénél Peyer Károly azt fejtegeti, hogy revizió alá kell venni a nyugdíjellátás kérdését. Nyugdijat csak az kapjon, akinek semmi más jövedelme nincs. A Ház a szakaszt eredeti szövegezésében fogadja el. A harmadik fejezet a főrendiház kiadásainak tételénél Hegymegi Kiss Pál állott fel szólásra. Hatalmas összeg, ötmilliárd 100 millió korona van felvéve átalány formájában a felsőház ülésezéseinek céljaira. Javasolja, hogy a főrendiház költségeit töröljék ebből a fejezetből. Bethlen István gróf miniszterelnök kijelenti, hogy a felsőház még a folyó költségvetési évben minden valószínűség szerinl ülésezni fog. Kéri a fejezet változatlan elfogadását. A többség a szakaszt elfogadja. Peyer Károly kifogásolja a miniszterelnöki tárcánál az Informatív célokra felvett hatmilliárd koronát. Ez nem más, mint szubvenció a kormány részéről bizonyos lapoknak. Csak olyan lapoknak van létjogosultságuk, amelyek előfizetőikből fenn tudják magukat tartani. Ezeket az öszszegeket nagyrészt nem is magyar újságírók kapják, egyik-másik bécsi lappal kapcsolatban egyenesen fantasztikus összegektől beszélnek. Indítványozza ennek a tételnek a törlését. Bethlen István gróf miniszterelnök felszólalása után a nemzetgyűlés a szakaszt elfogadta. A Vitézi Szék költségei. A harmadik cimnél, amely az országos Vitézi Szék feniartásának költségeit foglalja magában, elsőnek Várnai Dániel szólal fel. Az országos vitézi szék fenntartásának költségeit az adózók pénzéből akarják fedezni. Ehhez nem járulhat hozzá. Javasolja, hogy a költségvetésből töröljék ezt a tételt, mert nincs törvény az országos vitézi szék megalakításáról és ha ilyen nemesi rendel alapítottak, amihez az ideiglenes államfőnek nincs is joga, tessék azt eltartani, de nem közpénzekből. Farkas István hasonló értelmű felszólalása után Malasics Géza beszélt. Az uj nemesi rendet, amelyet a vitézi szék jelent, a dolgozó nép adófilléreiböl alakították. A cél nyilvánvalóan az, hogy a dolgozó osztály minden megmozdulását, ha kell, vérbefojtsa. Tucatszámra vannak a vitézi rend tagjai között olyanok, akik közel sem szagoltak a harctérhez. Szeder Ferenc: Nagyon sok kulturszOkségietre nincs pénz. O t vannak például a tanítók. Az ö számukra nincs pénz, ellenben ilyen célokra fordítják az adózók filléreit. Propper Sándor: A kormány osztály poétikát folytat. Egy tipikus osztályuralom számára létesítették ezt az uj rendet. A sorozásnál nem kérdezték az embereket, hogy milyen gazdasági szervezet vagy politikai párt tagjai, hanem besorozták őket katonának. Ma a szakszervezeti tagok nem kaphatnak vitézi donációt. Látok naponként katonákat egész sor vitézségi éremmel a mellükön, az uccasarkon koldulni. Nem fogadja el a költségvetésnek ezt a tételét Bethlen István gróf miniszterelnök: Itt nem ne mesi rend kreálásáról van szó, hanem a magyar nemzet katonai erényeinek elismeréséről. A miniszterelnök ezután az ellenzék viharos közbeszólása közben védelmezi a kormány álláspontját. A Ház a tételt meg is szavazta s ezzel a miniszterelnökség költségvetésének tárgyalását befejezte. Ezután a kultusztárca költségvetésének általános tárgyalása következett. Egri Nagy János előadó méltatja a kultuszminiszter működését. Három óra után Zsitvay Tibor az ülést újra megnyitotta és Kéthly Anna szólt hozzá a kultusztárcához. A népoktatás újjászervezését és a tanárkérdés revízióját sürgeti. A javaslatot nem fogadja el. A kultuszminiszter a numerus clauuts mellett. Klebelsberg kultuszminiszter szólal fel. Részletesen ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket három évi minisztersége alatt elért az oktatás terén. A tanárképzés reformjával kapcsolatban megjegyzi, hogy az ösitöndljak kérdését igen nagy jelentőségűnek tartja. A Károlyi féle elkobzott vagyonnak a nemzetre eső részét használták fel ösztöndíjak létesítésére. Ezen intézkedésben a történelem igazsága nyilvánult meg. A jobboldalon helyeslés és taps. (Közbekiáltás a baloldalon: Ml van a numerus clausussal.) lyezése tárgyában kiadják a népjóléti miniszternek. Meskó Zoltán interpellál a kul:u3zminiszterhez az elemi iskolákban való kilenc órai tanítási kezdet ügyében. A kultuszminiszter erre vonatkozóan végleges választ nem ad, mert a szülők szavaztatása folyamatban van. Pakots interpellál a honvédelmi miniszterhez a katonai husszállitásoknak a magáncégektől való megvonása ügyében. Csáky honvédelmi miniszter válaszában kijelenti, hogy amikor a jövő év elejétől a szerződés lejár, a helyőrség veszi át önkezelésbe. Pakots a választ tudomásul veszi. Cserty József terjeszti elő interpellációját ezután, melyben azt kérdi a kormánytól : van-e tudomása arról, hogy nyílt propaganda folyik az országban a Habsburg család trónralépése érdekében s hajlandó-e intezkedni olyan irányban, hogy ez időszerűtlen akciók meghiusittassanak. Bethlen litván gróf miniszterelnök kijelenti, hogy a választ, tekintettel arra, hogy ilyen irányban még egy interpellációt jegyeztek be, együttesen fogja megadni. Hegymegi-Kiss Pál szőváteszi, hogy Albrecht királyi herceget a napokban a TESz kormányzóelnökévé választotta. Nyilatkozzék a kormány, hogy elérkezett e az ideje az államfői hatalom végleges rendezésének és ha nem, helyénvalónak tartja e, hogy Albrecht királyi herceget sokszor a hatóságok közbenjöttével is megkülönböztetett ünneplésben részesítik. Ő az államfői hatalom végleges rendezését népszavazás alapján kivánja. A nemzeti akarat megnyilvánulása előtt meg fog hajolni. Vannak, akik a detrontzációs törvénynek a Habsburg családra vonatkozó rendelkezését nem tartják tiszteletben. Apró politikai célok és guruló tallérok dolgoznak balkáni módon. Mit mond a miniszterelnök Albrecht főhercegről és a királybérdésről. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában rámutatott arra, hogy a királykérdés ügyét az 1921. évi XLVII. t.-c. rendezte. A kormány ma is ezen az alapon áll s ettől nem tér el. A királykérdés személyi részének elintézése nem lehet aktuális addig, amig a nemzet minden külső befolyástól mentesen nem dönthet ebben a kérdésben. Nemcsak megalázó, de veszélyes volna a nemzetre, ha nem kizárólag saját akarata érvényesülne. A nemzet érdeke azt kivánja, hogy amikor a döntés ideje eljön, a nemzet törvényes képviselete döntsön, még pedig lehetőleg egyhangúsággal. A kormány kötelessége vigyázni arra, hogy idő előtt bevégzett tények elé a nemzet ne legyen állitható. A Habsburg család Magyarországon éiö tagjai a mai napig távol tartották magukat a politikától és soha olyan nyilatkozatot nem tettek, amelynek politikai vonatkozása lett volna, különösen a ki rálykérdéssel kapcsolatban. A TESz-ben tömörült egyesülelek az 6 tudtával politikával nem foglalkoznak Az ev. püspök részéről történt evangéliumi idézetet félreértették és a püspök volt az első, aki ezt meg is cáfolta. Rupert: Arról nyilatkozzék, hogy Albrecht hü é Ottóhoz, vagy nem? Bethlen István gróf: Az én kötelességemet ön összetéveszti Albrecht királyi herceg kötelességével. Hogy mi az ö felfogása családi ügyekben, ahhoz nekem semmi közöm. Nem szabad azonban túlzott jelentóséget tulajdonítani az ilyen eseményeknek. Térjen mindenki napirendre a dolog fölött. Az izgalmat ebben a kérdésben nem a tények, hanem inkább a pártok rivalitása és a sajtó szenzációhajhászása okozta. Ebben a kérdésben a döntő szó két tényezőé: az egyik a kormány, a másik a törvényhozás. (Helyeslés a jobboldalon és a középen, zaj az ellenzéken.) Cserty József szólal fel ezután. Megemlíti, hogy a budaörsi napok előtt néhány nappal felhívta a kormány figyelmét arra, hogy valami készül. A kormány akkor nem tulajdonított annak jelentőséget és néhány nap múlva bekövetkezett Budaörs. Tart attól, hogy mostani interpellációja hasonló megérzésből származik. Hegymegi Kiss Pál nem fogadja el azt, hogy e kérdés eldöntésénél a kormány legyen az egyik faktor és a másik a törvényhozás. Ebben a kérdésben csupán a törvényhozás akaratának szabad megnyilvánulnia. (A miniszterelnök ezekre a kijelentésekre fejével igenlően int.) Kijelenti, hogy aggályai vannak a TESz ülésén történt eseményekkel kapcsolatban. Bethlen István gróf megállapítja, hogy kettőjük közt * döntő faktor a kérdésében nincs nézeteltérés. 0 maga is azt állította, hogy a törvényhozás, mint döntő faktor szerepel a király kérdés megoldásában. A miniszterelnök válaszát az interpelláló képviselők nem veszik tudomásul. A többjég tudomásul veszi. A szociáldemokrata párt néhány képviselője az ülés végeztével a köztársaságot éljenezte. Az ülés nyolc órakor ért véget A bonyodalmak után mégis megtartották a szőnyegárverést, — de egyetlen szőnyeg sem kelt el. A kereskedelmi miniszterhez fordulnak a kereskedők. Tegnapelőtt részletesen beszámolt a Dllmogyarország szókról a bonyodalmakról, amelyek egy budapes i szőnyegügvnök szegedi átverése körűi játszódak le. Hetekig tartó házalások után ugyanis hirdetések j :Ientek meg, amelyek arról számoltak be, hogy szerdán délután az egyik Kölcsey uccai bank helyiségében szőnyegár verést fognak tartani fedlicska közjegyző közbenj Miével. E'deke t szegedi kereskedők azonnal tiltakoztak a hirdetett árverés ellen és tekintettel arra, hogy a mul ban volt arra eietr amikor a szegedi rendőrkapitány elvi jeenlőségü dőn'ésl hízott hasonló ügybm, az ipartörvény megfelelő szakaszára hivatkozva, beadvánnyal fordultak az iparhatósághoz és arra kérték, hogy az árverést ne engedélyezze, illetve tiltsa be. Ez az árverés súlyosan sér i a legális kereskedelmet, amelynek kötelességei vannak és amelynek védelmében remcsak a házalásokat tiija a tsrvény, hanem tiltja a hasonló árveréseketis. At iparhatóságon dr. Réth Dezső a jegyző miu'án beér kei ett hozzá a kamara véleménye is, amely ugyancsak a betiltás mellett foglalt állást, megkérdez e ebbsn az ügyben dr. Thu-' róciy Mihály vároii főügyészt. A főügyész ma ait a választ adta, hogy az árverést a kereskedelmi törvény értelmében engedélyezni kell, mert nem állapitható meg az, hogy fiktív szerepet ]Uiiik-e a hitelező, vagy sem. A vélemény alapján azután az Iparhatóság engedélyezte az árverést. Az árverésnek igy ma délután három órakor nem volt semmi akadálya. Megjelentek a bank helyiségében az érdekeltek, valamint a hivatalos közegek, meg jele at azonkívül néhány érdeklődő is. Az árverés azonban nagy fiaskóval végződött, amennyiben az érdeklődök meggyőződtek arról, hDgy az árverezendő szőnyegek legnagyobb része nem valódi perzsaszőnyeg és erre azután mindenki eltávozott és egyetlen szőnyeg sem kelt el. A venni szándékozók rájöttek arra, hogy minden hasonló zsánerű árverezésnél jobban lehet venni szőnyeget a legális kereskedelemben. A bonyodalmak között megszületett árverésnek ezzel azonban még nincsen vége, amennyiben Éltesülésünk szerint legközelebb a kereskedők felterjesztéssel fordulnak a kereskedelmi miniszterim és azt kérik, hogy hasonló dolgokat, amelyek csak a tisztességes kereskedelem rovására szolgálnak, ne engedélyezzen. Értesülésünk szériát a felterjesztést a kimar a uijáa fogják elküldeni.