Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-18 / 146. szám

4 9 DELMAOYARORSZAO 1925 november 18. számára. A városnak már van ii erre határozala. Még 1916 ban elhatározta, hogy a gazdasági ismétlő iskola céljaira kihasit Szatymazon llienOt, Alsótanyán tizenöt és Alsóvároson négy hold főidet. Ha jól emlékszem, készpénz«izubvendó cimtn harmincezer aranykoronát ajánlott fel a város kőzgyfllése. A gazdasági ismétlőiskolák feliilifására még lem kerülhetett sor a bosszúra nyúlt háború miatt és a háború után azért nem, meri tincs hozzá megfelelő szakképzett gazdasági szaktanító. A komáromi és a kecskeméti gazdasági tanítóképzőkben ugyanis nem igen akadnak hallgatásra jelentkezők, pedig az oktatás ingyenes és a hallgatókat biztosítják, hogy a tanfolyam elvégzése ulán állást kapnak. A kormány moit programjába vetle a gazdasági szakoktatás fejlesztését és — ha igaz — rövidesen nemcsak ezek az ismétlőiskolák felállítására kerül a sor, hanem már Ígéretet kapott Szeged, a földmivesiskola és a • gazdasági középiskola felállítására is. hmmmmmmmiimmm^^ A szegedi szalámiipar válsága. A külföldön fogyasztott hus után is fogyasztási adót szed a város. téshust kell Buáapestről Szegedre lehozni, tzek a fuvarköltségek a szegedi szalámiipart az ország többi szalámigyáraival szemben teszik versenyképtelenné. Szegeden a közvágóhíd sincsen berendezve nagyobb vágásokra s amig a hideg idő be nem á I, addig a vágóhídon nem lehet nagyobb vágásokat teljesíteni, mert a kicsi hűtőben nem lehet elhelyezni a hust. Ennek a helyzetnek^ egy másik szomorú következménye azután, hogy a külföldi szaionnavásárlók nem keresik fel Szegedet, hanem szükségletüket teljes egészében Budapesten fedezik. A Szegeden rosszabbul értékesíthető szalonna ára természetesen további költségekkel terheli a szalámit. Szeged város tanácsa ebben a válságos helyzetben még azzal tetőzi a szalámiipar nehéz helyzetét, hogy minden kiló hus után 680 korona fogyasztási adót akar szedni, még az esetben is, ha az ebből készült szalámi nem Szegeden, hanem Budapesten, Bécsben, vagy Prágában kerül fogyasztásra. A husfogyasztási adóról szóló törvény értelmében csak a ténylegesen elfogyasztásra került hus után szedhető a fogyasztási adó. Ezzel szemben a városi tanács a külföldre eladott és ott elfogyasztott hus, illetőleg szalámi után is be akarja szedni a szalámigyáraktól a husfogyasztási adót és így Szegeden az a mulatságos helyzet áll elő, hogy husfogyasztási adót kell fizetni a Prágában, vagy Bécsben elfogyasztott szalámi után is. Budapest és Debrecen, ahol a többi magyar szalámigyárak vannak, husfogyasztási adót nem szed a városból kiszállított szalámi után. Szeged ! város tanácsa azonban, amely mindig hangoztatja az ipar pártolását, 2000 koronával akarja megdrágítani a Szegeden készült szalámit. A szalámiiparnak közgazdasági szempontból Magyarországra nézve mindenki előtt ismeretes nagy fontossága van. Az Országos Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 1924 első felében a magyar szalámigyárak 61 és fél vagon szalámit exportáltak. Az a pénz, ami a szalámikivitelért Magyarországba bejött, lényeges segitség volt kereskedelmi mérlegünk egyensúlyban-tartásához. Ezzel a 61 és fél vagon mult évi exporttal szemben ebben az évben a kiviielünk az év első felében 32 vagonra esett vissza. A visszaesés tehát 29 és fél vagon, a mult évi exportnak majdnem teljes 50 százaléka. A földmivelésügyi kormány dacára ezen súlyos visszafejlődésnek elzárkózik a szalámigyáraknak azon kérelme elől, hogy jugoszláv és román megszállott területekről, ugy mint a mult évben, kikészitési eljárásra, hust hozhassanak. Ha a külföldről behozható volna az élő sertés és itt azt a szalámigyárak feldolgozhatnák és a kész szalámit kiszállítanák az országból, benn az országban egyrészt alacsonyabbak lennének a húsárak, másrészt jelentékeny számú munkanélkülinek adhatnának a nehéz téli időben keresetet. Ha a mult évben a kormány ezt az úgynevezett kikészitési eljárást a szalámigyárak részére nem engedélyezte volna, ugy az export nemcsak felére csökkent volna az 1924 es kivitelünknek, hanem egynegyedére, mert az exportálásra került szalámiból 15 vagon készült romániai hűsből. Szegeden a magyar szalámiiparnak körülbelül 35—40 százalékát reprezentáló négy szalámigyár ezen az országos viszonylatú visszásságon tul még kedvezőtlenebb helyzetben van. Itt az ország csücskében elzárva a trianoni határokkal, nem tudják a gyárat elegendő hússal ellátni, aminek következménye, hogy hetenként 4—5 vagon sérti kendergyári régi raktárnok, lop és aki állandóan jótékonykodik. Kenyér helyeit — pezsgőre kellett a pénz. — Pertlicsek Manó a Jótékony Asztaltársaság vezető tagja. Részletesen beszámolt a Délmagyarország tegnapi számában arról a lopási sorozatról, amelyet hosszú időn keresztül követett el egy raktárnok és az éjjeli őr, akik állandóan fosztogatták a kendergyár raktárát. A rendőrségen már teljesen tisztán áll a két ember ügyének minden részlete. A lopások kiderítése, valamint a kenderáru értékesítésének leleplezése után elsősorban megállapították azt a meglepő tényt, hogy Pertlicsek Manó raktárnok, aki mintegy húsz éven át állott a gyár szolgálatában, agilis és vezető szerepet töltött be a Szegedi jótékony Asztaltársaságnál. Állandóan jótékonykodott, nem egy esetben saját pénztárcájából vett elő kisebb-nagyobb összegeket, amikor a társaság jótékony munkájáról volt szó. Amikor erre kihallgatták és azt kérdezték, hogy hogyan tartja összeegyeztethetőnek azt, hogy sorozatos lopásokat követ el kenyeret adó vállalata ellen és ugyanekkor a legjótékonyabb embernek szereti feltüntetni magát, — csak annyit válaszolt, hogy azért követte el az éjjeli őrrel együtt a lopási sorozatot, mert rá volt utalva, szüksége volt családjának a pénzre. Ezzel szemben megállapították azt is, hogy nem családjának kenyerére kellett a pénz, hanem az utóbbi időben Zettel halászmesterrel — aki segitett neki értékesiteni az árut — együtt nagylábon élt, sokszor pezsgőztek, mulattak együtt. Egyébként kiderült az is, hogy Zettellel együtt az összes piacokon megpróbálták eladni a lopott árut, ugy hogy már régebben gyanús volt az ügy és a detektívek régebben nyomozni kezdtek a kendergyári raktár állandó dézsmálása ügyében. „A főszolgabíró intézkedése törvénytelen volt!" A főszolgabíró pöre a szállodás ellen. zése leérkezett, a vámőrök már bent voltak az épületben. Ezután pedig most már a kOzségi elöljáróság utalta ki a szállodai épületet a vámőrségnek. Hosszú hónapok, majd évek teltek el, Gross még mindig nem tudott megszabadulni a vámőröktől és nem vehette birtokába a szállodát. Erre azután az elmúlt évben belőtt Szegedre és Jelentkezett Karg ezredesnél, hogy végre orvoslást találjon. Az ezredes azonban kijelentette, hogy ez az ügy nem tartozik hozzá, hanem menjen a főszolgabíróhoz. Gross Mór erre elkeseredetten fakadt ki: — Fütyülök a főszolgabíróra — mondotta, —- az egy rotsziadulalu ember I Ő magának akarta a házamat. Olyan országos botrány ez, hogy egy képviselőnek fogom átadat az ügyeU Három éve 540 korona évi bért kapok a szállodámért, elzsarolják a házamat I Felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás miatt indult meg az eljárás Qross ellen, akit a törvényszék Juhász- tanácsa bűnösnek mondott ki és az enyhítő szakasz alkalmazásával két és félmillió korona pénzbüntetésre ítélte. A bíróság nyomatékos enyhilö körülménynek vette azt, hogy Gross vagyoni romlása fölölti elkeseredettségében használla a kifejezéseket. A mai táblai tárgyaláson elsősorban is dr. Boross Dezső főügyész visszavonta az ügyészségnek a súlyosbításra irányuló felebbezését. Ezután dr. Pap Róbert tartolta meg védőbeszédét. — Innen a védői székből kell kijelentenem, hogy a főszolgabíró Intézkedése törvénytelen volt — mondotta. Négy éve tartják lefoglalva a vádlott házát, holott a katonai besiállásolásokról szóló törvény kereken kimondja, hogy egy hónapi igénybevétel ulán követelni lehet azt, hogy más polgár házát vegyék igénybe. A vámörök még ma is bent vannak a házban. Gross Mór most már nem is akar szállodát nyitni, inkább eladná már a házát, hogy tökélét valahogy visszaszerezze, most pedig a főszolgabíró magának utaltatta kl a házat, ha a vámőrség végre még is kimenne a házból. A Tábla ezután meghozta Ítéletét, amely szerint olyan méltányos Indokokat és okokat talált, hogy szükségesnek tartotta a törvényszék ítéletének végrehajtását felfüggeszteni Az itélet jogerős. Igen érdekes rágalmazási pOr főtárgyalását tartotta meg kedden délelőtt a szegedi Ítélőtábla Orosz-tanácsa, Egy csanádpalotai kereskedöfmber állott szemben a csanádpalotai — főszolgabíróval. Gtoss Mór csanádpilotai lakos ugyanis még 1921-ben elhatározta, hogy megfelelő szállodát fog alakítani a községben, hogy az idegenek végre megfelelő szálláshoz jussanak az alatt a néhány nap alatt, mig a községben tartózkodnak. Meg is vásárolt megfelelő költséggel egy házat, megfelelő módon berendezte, sőt uj épületeket is emelt a ház mellé, hogy minden szükséges meglegyen. Nagy izgalommal készülődtek Grossék ezután az ünnepélyes megnyitásra, hogy azután átadják a szállodát a forgalomnak. Pontosan az ünnepélyes megnyitás előtt azután szokatlan dolgok történtek. Vincze Sándor főszolgabíró a vámőrség céljaira lefoglalta a szálloda helyiségeit és igy nem lett semmi a megnyitó ünnepségből, még kevésbé a szállodából. Gross Mór azonnal megfölebbezte a főszolgabíró határozatát és az alispán ezt meg is semmisítette azzal, hogy ez az ügy nem tartozik a főszolgabíró hatáskörébe. A szállodát azonban még most sem tudták megnyitni, mert mire az alispán föloldó végpull-Over angol bebujós mellény hölgyek, urak, gyermekek részére BI21 VARGA Budapest, Kossuth Lajos u. 11 és Koronaherceg u. 6, Bunford Piroska kötődéje Dugonlce tér 12, vállal mindennemű kötöttáru készítéséi, javítását. Harisnyalejelés 23 ezer korona. 669 Férfiruhák m"tékuun legolcsóbbak VAJDA FARK\S-nál Szeged, Károlyi ucca 8. (Vírosi bérház) Telefon 18—24. Hitelképes egyéneknek kadiezö fiztiési feltéielck. 881 elektrótechnikai iparvállalata keres jó megjelenésű, intelligens urakat, kiknek ugy helyben, mint a vidéken előke'ő ismeretEégük van s kiknek biztos megélhetése tixfizetéssel és jutalékkal biztosittatik. 875 Jelentkezni a Tisia-szálloda 4. sz. szobájában a cég főtisztviselőjénél 18-án d.u.3-5-ig, 19-én d.e. 9—1 l-ig. ! Hét tenger ördöge a szezon legnagyobb baiandorfilmje! ¡ péntektől a Korzó és Széchenyi Moziban. J