Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-17 / 145. szám

6 DELMÀOYARORSZAQ 1925 november 15. S&infiász és Művészet A színház hsti műsora: Kedd: A régi jó Budapest. Premierbérlet B. 13. Szerda: A régi jó Budapest. Bérlet A. 14. Csütörtökön délután rendkívül mérsékelt helyárakkal: A nóta vége. Csütörtök este: A régi jó Budapest. Péntek : A régi jó Budapest. Szombat: A régi jó Budapest. , Szombaton délután ifjúsági előadis: A bolond. Színházjegyét a DÉLMAOYARORSZÁO jegy­irodájában telefonon is megrendelheti. (Tele­fonszám 306.) tiedda Gabler. Sokan egészen külön helyet jelölnek meg Ibsen táriadalmi drámai között a Hedda Gib­lernek. Ilyesfajta osztályozásiak a hite, ugy látszik, dr. Puskái Endre is, aki a mai elő­adás elölt igen rokonszenvesen és természete­sen gazdag irodalmi ismerettel beizélt Ibsenről és Hedda Gablerről. Mi, ha már muszáj be­szélni ilyen osztályozásról, annyiban látjuk a mindig szarkasztikus kedvO, kemény és szi­gorú norvég költőnek est a munkáját a többi­től elkülöníthetőnek, amennyiben csak a cse­lekményfcjlesztés és a morális tendencia be­illitásánik módszeriről van szó. Elismerjek, van alapja, talán döntő jelentőségűnek Ítélhető alapja az ellenkező felfogásnak is. Attól azon­ban, hogy Ibsen ebben a drámájában állítólag szokatlanul nagy gondot fordított például a költői jeliemrajzra, még lehet brnne morális tendencia. Van is. Hedda Gabler, egy tábornoknak ez a nagy­igényű és érvényesülni vágyó lánya, férjhez megy egy kislelkü, szürke könyvmolyhoz, egy szakemberhez. Házasságkötésük lelii bázisa az az ábránd, amelyet mind a ketten szőnek egy megüresedett előkelő villa megszerzéséről, Heddá­nak az az elgondolása, hogy Tesman mellett az igényei szerinti társadalmi életet élheli majd éB Tesman botor szerelme. De Hedda mind­járt a nászúiról való megérkezésük után látja, hogy csalódott a férjheimenéséhez fűzött re­mény eioen. Le kell mondania arról, hogy nagy házat vigyen, hogy hátaslovat tartson, hogy intenziv társadilmt életet éljen. Ped g Tesman csak ezekért kellett és kellene neki lérjnek. Mégis megmarad a vállalt házastársi kötelé­ken belül és egyelőre fizikai hűségben a lené­zett férj iránt üatalmat akar szerezni Ejlert Lövborg felett, aki egy zseni és akihez vala­mikor lányoknál nem szokatlan intim kötelé­kek fűzték. Terve azonban nem sikerül, a visszavonultságából kizökkentett zseni lelki egyensúlya megint megbomlik és öngyilkos lesz, de nem ugy, olyan szépen, ahogy Hedda elképzelte. Ejlert Lövborg irodai ¡ni hagyatéká­nak rendezése közös munkára egyesíti Tes­mant Elvstednével, aki megihlette a megboldo­gultat is és Hedda Gabler arra lenne kárhoz­tatva, hogy estéit együtt töltse Brack bíróval, aki kezdettől fogva programszerűen mesterke­dett azon, hogy más kakas ne tudhasson ér­vényesülni ebben a házban. Most tehát célt érhetne. De Hedda utálja, azonkívül teljesen talajtvesitelt, tehát agyonlövi magát. Két okból mondtunk el ennyit a darab tar­talmából. Az egyik, hogy rámutassunk a mo­rális tendenciára. Igaz, ilyenről ebben a darab­jában nem beszil Ibsen. De épp ezért mondluk, hogy csak a metódusa más. Talán nem is lenne tulzas vagy kegyeletlen értékcsökkentés, ha azt állitanók, shakespeare i. Persze ez épp ugy csak párhuzam akar lenni, amint párhuzam az, amikor a Kísértetek egészen tömör és mégis kifinomult könnyedségü szerkezetével kapcsola­tosan a legnagyobb görög klasszikus drámáiról beszélnek. Hedda Gabler rövid asszonyi életé­ben és korai végében, tehát egész sorsában ibseni tendencia imbolyog. Es ez a tendencia mindig morális. Elmondjuk a darab rövid me séjét még azért is, meri Hedda Gabler Ibsen azon igen kevés drámái közű! való, amelyekben jóval több történik azu'án, hogy a darab meg­kezdődik, mint azt megelőzően. A Klsirtetek meséje például, mely az ellenkező póluson áll, semmi más, mint drámai kibogozása és kifej­léshez-juttatás a a darab kezdetét megelőzően történt eseményeknek. Minden költői szépsége mellett is a Hedda Gablcrnek sok sebezhető pontja van 8 mi nem sorozzuk Ibsen legkiválóbb munkái közé. A szinház azonban nagyon helyesen cselekedett, hogy előadta. A müsorratüzés körülményeiből azt látjuk, hogy csak egy előadásra számitol­tak. A mai teltházból következtetve tévedtek, amit azonban — Ibsenről lévén szó — nem lehet bünűl felróni. Tagadhatatlan, hogy az igazgatóság igyekszik értékes műsorról gon­doskodni. Lelkesítse további tökéletesedésre as a tapasztalat, hogy a közönség egyre fokozódó érdeklődést mutat az elismert irodalmi értéked iránt. Az előadás, bizonyára az ilyen munkákkal szemben eddig tanúsított közöny miatt is, nem volt eléggé készült, gördülékeny és összetanult. Emellett nélkülöztük ma a kimagasló egyéni alkotást ii. Baróthy csak részben találta el a szakember Tesman alakját. Kaszab Anna állan­dóan viaskodott a pompás szerep nehézségei­vel és finomságaival. Ladomerszky Elvstedné nek csak a szavait adta. Közeljártak ahhoz, amit nyújtani kell, Utt és Harsányt, míg Gond* egy más zsenit játszott jól, mint aminőt Ibsen megirt. A tiszta kullurmunkíra való igyekezetet azon­ban hálával nyugtázzuk. Tapsaival ennek és az elismert világirodalmi márkának hódolt a fi­gyelő és ünnepi képet mutató nézőtér. ^ k. 3. Filharmonikus hangvtrseny. A filharmonikusok második bérleti hangverse­nyén minden az uj rendszeré volt, csak a műsort vették át a régi rezsimből. Jó összeválogatásban, az élénk ellentétek tüzelésében olyan élményt adott ez a műsor, amely az örömtől a megdöbbenésig, az olvadó poétikusságtól a szittya keménységig sok mindent átlobogtatott a hallgatóságon. Az előadott müvek mind nagy muzsikusok al­kotásai és ha nem is kaptunk mindent tökéletes kidolgozottságban, a közönség a kinált alapból valahogy mégis utánaérezhetett annak a meg­kapó erőnek, amely az egyes munkákban rejtik. A mi filharmonikusainknak abban van egyik leg­főbb jelentőségük, hogy ujat adnak minden mű­sorukon és igy tágitják az általános ismeretet. Az egyes müvekbe való elmélyedésben általában ke­vesebb fejlődést látunk. Ha a harcias kifejezési formákban határozott lendület kiséri is a dirigens elképzelését, a megrendülésben, a könnyben, a sóhajban, az apostoli fenségben érdes lesz a zenekar játéka és nem ragadja mellen az embert. Hiányzik Fichtnerben a melegség, ami a saját szive hevülésétől átfQtené a többit. Ez régi és öreg hiba, de a tehetség egyéb értékes megnyilvánu­lásai mellett el kell nézni. Éppen ez volt azonban az oka, hogy Tschaikovszky e- moll szimfóniájában, amely szárnyal a lirai önvallomásoktól, valami ki­szakadni, felszabadulni vágyó érzés lent ragadt. Technikailag tisztelet, becsület a zenekarnak, tel­jesítményük a haladás legszebb reményeire jogosít. A műsor második száma, Bartók: Falu tánca cimü műve az instrumentáló művészet egyik leg­magasabbrendű teljesítménye. Itt már kevesebb szerencsével operált a zenekar, általában értetlen­ség kisérte még ma is Bartókot, holott már az egész világ az elismerés pálmáját lobogtatja az uj magyar zene e feltárója felé. A modern muzsi­kát jobbára az exotiku3 jellemzi, Bartókot azon­ban nem az exotikusnak romantikus vágya haj­totta a tatároktól, kirgizektől, cseremiszektől eredő és a székelyeknél, románoknál még ma is élő hangzatokhoz, hanem annak az újonnan felfedezett forma nyelveknek rejtelmes ritmusa, amely a pen­Excelsior Textilkereskedelmi R. T. szegedi fiókfa, Somogyi ucca 22,, Zrínyi ucca sarok. ! hilúmM fizetési feltéleleivel, leple« napi áraival j| 1 87 versenyen felül áll! összes 11 baját szabóság! téli újdonságok! tatonikus (G B C D F) hanglétrán alapuló ősi magyar népdal költészetben rejlik. Természetes, hogy ezzel megrázta a mai napig érvényes Dur és moll rendszer kapuit. De hiszen ebben csak a késői Liszt és az impresszionista Debussy köve­tője volt, mégis azzal a különbséggel, hogy mig Debussyt minden világrész különcíége lekötötte, Bartók csak a felfedezett ősi magyar dal irdatlan sikságából vette át, amit természetes anyanyelvé­nek érzett, de a nagy formák fölfejlesztésében már túllépett a magyar határon és Sztravinszky hatása alatt európaivá lett. Bartókot, amint az előadott műben is hallhattuk, a groteszk ejti lázba és valami keserű irónia, amelyben titok, megrendülés, mélység van. Ebben a munkában sincsenek felfelé törő kirobbanásai, horizontálisan, egy vonalban halad, szinte egy­hangú, mint maga a falu, csak néha rázza fel ezt az egyhangúságot az eseményszerűen visszatérő és a tonalitást pótoló „hangszimbólum." Helyes a filharmonikusoktól, hogy bemutatták Bartókot, ha nem is érti még meg a közönség többsége. Min­den ujitónak ez a sorsa. Nem baj az sem, ha nem találta el hangulatában a zenekar Bartók fel­fogását. A fontos, hogy észrevegye és foglalkozzon az uj és úttörő tehetsegek uj alkotásaival is. Ebben ugyan nem járnak elöl a filharmonikusok, mert például a Szegedi Dalárda Köriig Péter vezetése alatt már 1911 ben bemutatott egy Bartók-kórust. Ami azonban késett, nem múlott. A műsor többi száma: Rameau: Rigaudon de Dardanus és Berlioz: Benvennuto Celiini nyitánya tetszést aratott és a nagyszámban megjelent közön­ség lelkesen tapsolt ugy a tehetséges és agilis karnagynak, Flchtner Sándornak, mint az igyekvő, szép munkát nyújtó zenekarnak. (I. v.) * A régi Jó Budapest. Ez a nagysikerű operett amely a békebeli Budapestet varázsolja a színpadra, még ma is állandó müsordarabja a Király Színháznak, ugy hogy a ma esti premier mindenképen érdekesnek ígérkezik. A teljes operett-társulat teljes felkészültség­gel várja a ma esti bemutatót, amelyre a jegyek leg­nagyobb részét már elővételben elkapkodták. Nemcsak a darab nagyszerű muzsikája és hangulatos békebeli témája, hanem a gyönyörű uj kiállítás, a nagyszerű felvonulások, az ösbudavári reminiscenciák, báró Pod­maniczky közismert egyéniségétől a jambóig minden kedves epizód, ének és tánc, minden a legbiztosabb sikert jósolják az ezen a héten minden este színre­kerülő operettnek. A női vezetöszerepekben Gábor Mara, Trillap Ilonka, Faith Giza és Egyed Lenke, a férfi főszerepekben pedig Fenyves, Sugár, Leopold, Bilicsi és Rogoz mindannyian tehetségük legjavát nyújt­ják. Külön érdekessége még a darabnak a szegedi vasutas zenekarnak a részvétele az előadásban az első és második felvonások fináléjában. * A régi Jó Budapest ezen a héten minden este szinrekerül. * A citttörtök délutáni előadáB helyárai: 3000 ko­ronától 1S.0OC koronáig. * Szombaton délután ifjúsági előadás: A bolond * Vaaárnap délután mérsékelt helyárakkal: Éva. DÉLMAGYARORSZÁG 5 1 KÖLCüÖNRÖNYVT&RA h Most jelent meg és kölesőnvehetö : <• Guido Da Verona: Ivelise. A Dóczy Jenő és Földessy Gyula: Ady-muzeum. 1/ (11. kötet.) 5 Mindakettó Athenaeum-kíadás. j RÉVÉSZ BÉLA tánciskolája £ i VISZR-SZáDDÓ, I. CnCDEI. f 0 Magánórák egyeseknek és csoportoknak az összes modern táncokból. Tanfolyamok diákoknak és felnőtteknek. Tanitái egész nap. t * t \ A Jelentkezés délután 6 órától. j Iritzné dlvattermében Kelemen ucca 11, legolcsóbban Készdlnek 416 női é'4 gyermekruhtk. Tóth öve jes gyorsan és pontosan készít (Sebők vaskereskedés mellett.) Miskolci furóf, Trappista, Óvári, Ementhali sajtot, Sárvári, Mecseki tea vajat799 nagyban és kicsinyben legjutányosabban vehet = WIHAL7INAL. ==

Next

/
Thumbnails
Contents