Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-17 / 145. szám

1926 november 18. DELMAGYARORSZAQ 389 Huszonhétezer adóvégrehajtás, hatezer árverés. A közigazgatási bizottság egyhangúlag leszavazta a pénzügyigazgatónak Fodor Jenő felelősségére vonatkozó indítványát. A polgármester fölolvasta ezután az adó­hivatali vizsgálatról szóló jegyzökönyvet, amely igazolja Fodor Jenő álláspontját és megálla­pítja, hogy 27.000 adózó ellen indított az adó­hivatal végrehajtási eljárást, 6000 árverést tűzött ki. — 4 felelősiig csak szándékosság, vagy vit­kes mulasztás esetia mondható kl. A vis majorért senkisem vonható felelősségre. Véle­ményem szerint föl kellene irni a pénzögy­igazgatóhoz a kitdises rideg rendelet módo­sttása irdekiben. Dr. Turóczy Mihály föflgyész indítványozza ezután, hogy a bizottság ne fogadja el a pénz­A közigazgatási bizottság hétfőn délután tar­totta meg nagy érdeklődéssel várt novemberi ülését a városnáza tanácstermében. Az érdeklő­dést az a harc keltette fel, amely a szegedi pénzQgyigazgató él a városi adóhivatal vezető szenátora között keletkezett és amelyről a városi adóhivatalbsn lefolytatott vizsgálattal kapcsolat­ban néhány nappal ezelőtt részletesen beszámol­tunk. A harc ütköző pontja — mint ismeretes — az volt, hogy a pénzflgyigazgató egyéni szá­mításai alapján megállapította, hogy a kivetett egyenes adók nyolcvannégy szízsléka bátralék és ezen az alapon vagyonilag és fegyelmileg Fodor Jenő adóügyi tanácsnokot fele!őssé kí­vánta tétetni. Az adóhivatali vizsgálat végén ki­derüli, hogy a pénzflgyigazgató számításaiba súlyos hiba csúszott, mert a számbavehető hát­ralék nem tibb husz százaliknál. A pínzügy­igazgató álláspontja és az adóügyi szenátor álláspontja közötti harc a közigazgatási bizott­ság flléaén dőlt el Fodor Jenő tanácsnok teljes győzelmével. A bizottság üléséi négy órakor nyitotta meg a polgármester. Néhány lényegtelen jelentés le­tárgyalása után dr. Bottka Sándor rendői főta­nácsos számolt be a rendőrség mu!t havi működéséről. Jelentése szerint a közbiztonság kielégítő volt. Az ember élete és tesli épsége ellen 13, a vagyon ellen 217 bűncselekményt követtek el, az öngyilkosok száma 19, az el­tűnteké 11 volt. A rendőrség 44 gyűlést enge­délyezett, ebből csak négy volt politikai, hai kulturjellegű, harminchat pedig gazdasági. Ezután dr. Kolb Árpád pénzügyígazgaló ter­jesztellee elő jelentését. Kimutatta, hogy a nála levő kimutatás szerint Szegeden a kivetett adók nyolcvannégy százaléka még mindig hátralék. Majd a következőket mondotta: — A pénzügyminiszter szeptemberi rendele­tében az adóbehajtások legerélyesebb foganato­sítását rendelte el és elrendelte, hogy azokban a községekben és városokban, amelyekben a hátralék meghaladja az ötven százalikot, ja­vaslatot kell tenni a felelőssig kimondására. Mivel Szegeden nyolcvannégy százalek az adó­hátralék, javaslom, hogy a közigazgatást bizott­ság állapítsa meg az adóhivatal vezető tanács­nokának személyes felelőssigit. Fodor Jenő tanácsnok azonnal reflektált a pénzügyigazgató felszólalására. — A pénzflgyigazgató ur megállapítása sze­rint október 31-én 84 százalék volt az adóhát­ralék. Ezt a megállapítást kénytelen vagyol tagadásba venni. Kezemben van az a jegyző­könyv, amelyet dr. Wolff István helyettes pénz­flgyigazgató vett fel és amelyből kllflnik, hogy a pénzügyigazgatóság különös és általam meg nem érthető számítási módszer mellett is az idei előírásnak mindössze negyven százaléka a hátralék. Ezt a számítási módszert azonban nem fogadhalom el, mert eszel a pénzügyigaz­gatóság mint hátralékot, terhemre irta az év negyedik negyedére eső adóösszegei, amelynek tárgyalását csak holnap kezdhetjük meg, az is meretlen helyre költözött adózók tartozását, a vitás adótartozásokat, amelyekre a pénzügy­igazgatóság adott haladékot és még szánnoi olyan tételt, amelyet az adóhivatal nem hajihat végre. Ezeknek a tételeknek a levonása után a hátralék husz százalékra redukálódik. Ha ilyen eredmény akad még Csonkamagyarország terü­letén, vállalom a fegyelmi és a vagyoni felelős­séget. Kegyelmet nem kérek, a száraz tényeket tártam csak a bizottság elé. Dr. Kolb Árpád szóialt tel ismét. Kijelenti, hogy Javaslatát az imperative rendelkező pénz­ügyminiszteri rendelet alapján tette meg. Elis­meri, hogy Fodor fenő adatai fedik a valósá­got. A szamokat lenet flgyesen giuppirozni, de a rideg tényállás alapján kellett a felelősség megállapítását javasolnia. Más kérdés, hogy a hátralékból mennyi az igazolt hátralék. — Elismerem, hogy a városi adóhivatal a legszélesebbkörü intézkedéseket tette meg az adók behajtására. Elismerem, hogy a tanácsnok ur által felsorolt tételek közfll a legtöbb le­számítása indokolt, de a hátralék igy is több ötven százaléknál. Megelégszem tehát azzal, hogy a felelősség megállapítását a bizottság egyelőre mellőzze, de hívja föl az adóhivatalt a fokozottabb adóbthajtásra. Ez csak serkentés lenne. A Fodor Jenő: Köszönöm az ilyen serkentisi I ügyigazgató javaslatát és ne állapítsa meg Fodor Jenő felelősségét. Tiltakozik a serkentis ellen Is, mert abból sokan azt következtethet­nék, hogy eddig nem teljesítette megfelelő mó­don a kötelessigit. A polgármester ezután elrendelte a szava­zást. A pénzügyigazgató javaslata mellett senki­sem szavazott és igy Turóczy Mihály indít­ványát egyhangúlag elfogadta a bizottság. A hivatalvezetők jelentéseinek letárgyalása után dr. Cserő Ede szólalt fel és indítványozta, hogy a közigazgatási bizottság irjoa fel a kor­mányhoz és kérje a valorizációi törvényjavas­lat hidikölcsőnre vonatkozó részének kikipcio­lását. Ebben az ügyben terjesszen a kormány külön törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé. A Jevaslatot a bizottság elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Meddig marad Smith főbiztos Budapesten? 1927-re leszállítják a forgalmi adót egy százalékra. — A miniszterelnök gaz­dasági hitelről fog tárgyalni Gsnfben. adók fokozásával ki­Budapest, november 16. Az 1926-27. költ­ségvetési év végéig Smith Jeremiás főbiztos Budapesten marad, de már most ,meg fogják tárgyalni, hogy melyik ai az időpont, amikar a Népszövetség kiküldöttje beszünteti' itteni munkálkodását. A kormány is és a népszövetségi főbiztos is azzal a tervvel foglelkozlk, hogy az 1926-27. kölíségvetéssel az eddig érvinyken livö kit szd­zalikos forgalmi adót egy szdzalikra szállítja le, ugy hogy a szükséges jövedelmeket a kincs tár siámára az egyenes vánják b:s edni. Bethlen István gróf miniszterelnök most Cfcnf­ben a mezőgazdasági hitel kirdisit ts véglege­sen rendezni akarja és nagyobbszabáBu tárgya­lásokat keid az irányban, hogy a mezőgazda­ság minél sürgősebben, legalább 100 millió aranykorona hosszú lejáratú külföldi tőkihez juison. Ez ügyben már hetek óta folynak az etőkésiüő munkálatok és pedig a legjobb ki­látásokkal. Három és félmilliárdot költ a város jövő évben a fogadalmi templomra. A hétfői tanácsülésen biráita el a tanács annak a versenytárgyalásnak az eredményét, amelyen a fogadalmi templom továbbépítéséhez szükséges kőfaragómunkákra tett nyolc vállalat ajánlatot. A tanács elhatározta, hogy a kőfaragó­munkák szállításával — a márványanyag kivé­telével — Auer Sándor szegedi vállalkozót bizza meg, a márványmunkákkal pedig Senger Béla budapesti céget, mert az ö ajánlata vala­mivel olcsóbb volt az előbbinél. A tanács a kérdéssel kapcsolatosan foglalko­zott azzal is, hogy a jövő évben mennyit költ­het a város a jogadalmt templom továbbépíté­sére. A mérnöki hivatal és a számvevőség meg­hallgatása után a tanács megállapította, hogy a jövő költségvetést ivben erre a cilra mind­össze három is filmilllárd koronája van a vá­• (MMMWMMWMMWMMWWMMMMMMMMM^ rosnak, tehát linyegesen redukálnia kell az ere­deti programot. — Ugy akarjnk a templomot épifeni, mon­dotta a polgármester, hogy a város más köi­szflkségletei miitla ne szenvedjenek él így a templomépiléshez ne lapadjon semmiféle szemre­hányás. Fenyő Lajos műszaki tanáciGs, a mérnöki hivatal építési osztályának vezetője közölte a tanáccsal, hogy dr. Glattjelder Qjula megyés­püspök az első keresztet kivánja ünnepélyes keretek között feltüzelni a toronyra. Az első kereszt már szombatra elkissül is igy az ünne­pilyes keresztszentelist akkor már meg is lehet, sőt meg is kell tartant, mert a torony Jelső áll­ványzatára a másik torony ipitisinil feltétlenül szükség vqn. biréság tette át Rákosi a rendes birósághoz és társai ügyét. Uj főtárgyalásra csak hónapok múlva kerül sor. Budapest, november 16. Rákosi Mályás és tár­sai bünpörében a rögtönitélő biróság vasárnap reggeltől a késő déli órákig folytatta a főtárgya­lást. Miután szombaton már befejezték a vádlot­tak kihallgatását, vasárnap a bizonyitás kiegészí­tésére kért indítványt az elnök, az ügyészség azonban erre semmi előterjesztést nem tett. Mind­össze a törvényszéki orvosszakértők véleményét olvasták fel. Ezzel a bizonyítási eljárást befejezték és Mls­kolczy Ágoston ügyész vádbeszédében részletesen foglalkozván a kommunista lázadás jelentőségével, a legszigorúbb büntetést kérte azokra, akik ha­lált kiáltanak mindarra, ami a mai társadalom­nak szent. A vádlottak látható közönyösséggel hallgatták a vádbeszédet, mely után Lengyel Zoltán védő be­szédében arra hivatkozott, hogy ahhoz, hogy va­lakit statáriális biróság elé lehessen állítani, nemcsak a tettenérés szükséges, hanem megdönt­hetetlen bizonyítékok is. Ezek közül egyik sem nyert bizonyítást az eljárás folyamán s igy leg­feljebb az állam és a társadalmi rend hatályo­sabb védelméről szóló törvény megsértéséről lehet szó, ami a rendes bür.ietőblróság elé tartozik. A többi vádlottak védői is hasonló szellemben szólaltak fel. Az utolsó szó jogán ezután a vádlottak beszél­tek. Az elnök végül a biróság határozatának kihir­detését hétfőn délelőtt kilenc órára halasztotta. Hétfőn reggel kilenc órára rengeteg ember verő­dött össze a törvényszéki folyosókon, az esküdt­széki terem tájékán. A biróság alaposan próbára tette a várakozók türelmét. Élteit másfél óra, mig hirek érkeztek ar­ról, hogy a tanácskozás véget ért és nyomban ki­hirdetik a rőgtönitélő biróság határozatát. Fél­tizenegykor Langer Jenő elnök halálos csendben megszólal: — Kihirdetem a rögtönitélő biróság végzését Rákosi Mátyás és társainak bűnügyében. A királyi törvényszék, mint rögtönilélő bíróság a vonatkozó igazságügymintszteri rendelet 43. szakaszának első bekezdése értelmében megálla­pítja, hogy a további rögtönitélő bírósági eljárás­nak helye nincs és ezért az ügyet átteszi a ren­des birósághoz. Egyszersmind elrendeli az összes vádlottak továbbra való fogvatartását. A vádlottak soraiban élénk mozgolódás kelet­kezik. A közönség tódulni kezd kifelé. Az elnök már némi zajban fejezi be szavait: — Ez ellen a határozat ellen felebbezésnek helye nincs. A főtárgyatást ezennel berekesztem. Ezzel már vonult is kifelé a biróság. Egyetlen sor indokolást nem fűzött az elnök a kihirdetett végzéshez. Májusra f«f8zabsduln»k a nagylakások éa bolthelyiségek. Budapesti tudósítónk telefo­nálja: A lakás és bolthelyiségek májusra terve­zett felszabadításáról a következőket jelentik: A bol<helyiségek és nagylakások felszabadítása május elsején a törvény értelmében mínáen valószínűség szerint meg fog történni. A nép­jóléti minisztérium a maga részéről semmiféle szempontot nem lát, amely a felszabadítás el­odázása mellett szólna.

Next

/
Thumbnails
Contents