Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-15 / 144. szám

Ara 3000 korona. MGYARORSZAG C*9fkosxtOsés i Deák Ferenc-u. 2. Telelőn 13-33. lüadóhlvau:, BStatMrónrrtftr tu jegyirodái Daronicz-tér 11. Telefon 306. Petőfi lándor-rogírut I. »zim Teleton«zam lfl-H«. Szeged, 1925 november 15, VASÁRNAP Elöfiz-legi arak: Eiyi hónapra helyben 4U.ÜU0 kor, Budapesten te vidéken tó.UÜO kor. Egyes azám ára hitköznap 2<OJ kor., latit- ét ünnepnap 3U0U korona. I. évfolyam, 141 szám. Ha ugy tetszik, valorizáljunk... Huszonnégy óra óta a nemzetgyűlés előtt fekszik a kormány valorizációi törvényjavaslata, amely végérvényesen kívánja rendezni az összes o'yan pénzbeli kötelezettségek ügvét, amelyek 1924 luliu« 1. előtt keletkeztek. Et a törvényjavaslat akarja nyugvópontra juttatni a gazdasági életnek azt az anarchiáját, amelyet a bábom eresztett szabadjára és amelynek fefelö>len kilengéseit egy vzgy más formában valamennyien megéreztük. Ez a törvén* javaslat mondja meg, bogy ki tartozik régebb-n vállalt kötelezettségeit egyáltalán feljesifeni és ha igen, mekkora terjedelmű lesz kötelezettségének a mértéke. A valorizációs kötelezettség ugyanis nem általános. A kotmány abból indul ki, hogy a gazdasági élet nagy eltolódásai következtében saját anyagi romláia nélkül már nagyon kevés kötelezett fél tudná teljes mértékben kielégíteni a vele jogviszonyban állókat, így a javaslatnak nagy, söt majdnem legfontosabb részét azoknak a köreteléseknek a felsorolása leszi, melyek a valorizálásból eleve kiziratnak. Ez a része a javaslatnak bizonyára sok keserű estiédást fog kiváltani azokból, akiknek akár késspénzkö csönből álló követelésük Állott fenn, akár folyószámlán hehezték el pénzűket, akár pedig as államnak erkölcsi obiigója és a legnagyobb pénzintézetek asszisztálás» mellett a minden más befektetésnél jobbnsk hirdetett hadikölcsönökben helyezték el megtakaritott kis pénzüket. Kétségtelenül nem fognak elragadtatásul nyilatkozni a javaslatról azok a kis emberek tem, akik hosszú esztendőkön keresztel a maguktól és családjuktól megvont fiiléteket fizették oda a biztositó társaságoknak abban a reményben, hogy vagy szűkös, de biztos járadékot gyűjtenek vele öreg napjakra, vagy hátramaradotiaiknak nyújtják a legszükségesebbet. Ezek bizonyára töprengeni fognak azon a problémán, hogy miért és hogyan lehetett az életbiztosítások valorizálását, ami elvégre egyforma üzlet az egész vi'ágon, már elintézni Némelországbin és Ausztriában és miért kell pont a magyar biztosítottnak várni 1932-ig, hogy megtudja, van e neki követesse a befizetett díjrészletek fejében, vagy nincs. Megengedjük, a valorizálás nagy és bonyolult probléma, s melyhez a kormány csak hosszú és az összes érdekeket latolgató megfontolások után mert hozzányúlni és ekkor is kerülte a radiká is, de egyszersmind veszedelmek fölidézésével is fenyegető megoldást Ma már sokkal könnyebb a kormány helyzete. A való* rizáció ügye abban a mértékben, ahogy távolod unk a békének esztendőitől, folyton veszített élességéből és akut vol ából Az érdekeltek közöl sokan elhaltak, mások beletörődtek a megvállozhalallanba, mások egsziszienciákra nyergeltek át, milliomos koldusok elhullottak, hullá kon uj milliomosok emelkedtek föl, egyszóval az élet sokat elrendezett azokból a problémákból, melyeket még két- három esztendő előtt a kormányoknak lehetelt és kellett volna rendezni. De nem rendezték. A valorizáció kérdése igy lassankint elsorvadt. Lefoszlott róla a hus és csak a puszta csontváz maradi meg belőle. Ezt a csontvázat kapjuk most törvényjavaslat formájában, amely úgyszólván a jogi jellegű pontot rakja az élet állal jól-rosszul, de mindenesetre kilencven százalékban már megoldott kérdések után. A lusta tisztviselőnek az esete ismétlődik a gazdasági éleinek egyik nagyfontosságú kérdésével: csak lassan; sietni nem érdemes, idővel úgyis minden akta önmagától elintéződik. De a valorizáció kérdése megoldva még mindig nincsen. Akár ez a törvényjavaslat, akár a kialakult és még kialakulóban levő bírói gyakorlat csak az anyagi Jelértékelés kérdését szabályozza. Nekünk pedig van egy sokkal fontosabb problémánk, amely nemcsak gazdasági, hanem egyúttal politikai és kulturális jelentő ségfl ii: az erkblai felériékelés kéidése, helyesebben szoknak az objektív erkölcsi mértékeknek a helyreálli'ása a közéletben, amelyek azelőtt a jót a rossztól, az értéket a szeméttől é> az aranyat a salaktól megkülönböztették. A háború és az infléció ugyanis nemcsak az anyagi értékeinket devalválta, hanem vészes rombolást idézett elő az erkölcsi javakban ős nemzeti értékekben is. M^den pénzügyi inf ációnak leg sajnálatosabb, de egyúttal törvényszerű jelen sége, hogy a rossz pénz kiszorítja a jót a forgalomból. Az arany eltűnik és megmarad helyette a belső érték nélküli papír. Ha ezt a megállapítást alkalmazzuk közéletünk szirprdára is, akkor nyomban érthetővé válik, hogy — enyhén szólva —, miért van nálunk annyi közileti rossz pinz forgalomban. Talmi értékek, melyeket fa|sulyuknak könnyű volta vetett a felsrinre. Ezeket keit egy erkölcti valorizációnak a választóvizével elválasztani az aranytól, amely akár a valóaágban, akár pedig szimbolikusan kizárólagos alapja az igazi értékelésnek. Az igazi valorizáció akkor fog elkövetkezn', ha ezen a processzuson is áteatűnk. Az lesz az érékarányok helyes beállítása, ha ismét nzgyobb szavuk lesz a bálvánnyá kövesitett nemzeti nsgyiágoknak, mint amekkora visszhangot a bandavezérek törvényszéki tárgyalásai követelnek maguknak, ha többre be* csfiljok a kultu'áiis értéktermelőket, mint a piaci botránycrinálókat és ha erkölcsiek és közéleti elismerés terén is olyan valutával fizetünk, aminőt ki-ki igazán megérdemel. A szociáldemokrata párt törvényjavaslatot terjeszt be a forradalmi bűnösök megkegyelmezéséről. A javaslatot Peidl Gyula terjeszti be napirendi vita során. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokrata párt nevében a közeli napokban Peidi Oyuia, a parlamenti fiaació vezetője törvényjavaslatot terjeszt be a nemzetgyűléshez ax 1918 október 31. óla lezajló t forradalmak alatt elkövetett bflrctelekraényck, továbbá ai 1921. évi III. törvénycikk alapján eliléítek közkegyelemben való részei itésérőL A törvényjavaslat hét szakaszból áll és azt a szociáldemokra'a párt valamennyi képviselő tagja aláirta. A törvényiavaslatot alapos indokolás kiséri és azt a párt a nemzetgyűlésen napirendi vita során fogja beterjeszteni. MMMMMMMMMMWMMMMMHiMMMMPIMHMSIMMMMMKNNN A franciák ismét súlyos vereséget szenvedtek Sziriában. Gamelin tábornok csapatai Damaszkusz alá vonultak vissza. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Szíriából jelentik: A franciák tel|esen elvesztették hatalmukat Szíria belseje felett, csupán tüzérségük uralja még a helyzetet a nagyobb városok felett és elesett a gyalogság fele. A felkelők csapatai már 30.000 főre szaporodtak és a világháborúban k képzett parancsnokok vezetése alatt állnak. Gamelin tábornok csapatai kénytelenek voltak Damaszkusz alá visszavonulni, nehogy a felkelők bekerítsék őket. A teljeshatalmu Mussolini. Csak a királynak felelős. — A miniszterek a királynak és Mussolininak felelősek. Róma, december 14. A minisztertanács elfogadta a miniszterelnök hatásköréről és előjogairól szelő törvényjavaslatot, valamint az állampolgárság módosítására vonatkozó törvénytervezetet. A lapok szerint ezentúl a miniszterelnököt a király nevezi ki, ő is menti fel állásából és a királylyal szemben felelős, kormányának általános irányára nézve. A többi minisztert is a király nevezi ki és bocsájtja el, de a miniszterek a királynak és a miniszterelnöknek felelősek. A miniszterelnök megsértését 15 hónapig terjedő fogsággal, az élete ellen el kői eteti merényletet pedig életfogytig tartó fegyházzal büntetik. Mussolini-bojkott Londonban, London, november 14. A Westminster Gazette jelenti: A brit munkáavezérrk azt a szándékukat nyilvánították, bogy abbtr as esetben, ba Mussolini a jövő hónapban Lordonba érkezik, nem vesznek részt azokban az ünnepségekben, amelyeket az olasz miniszterelnök tiszteielére rendeznek. Az is meglehet, hogy ehhez a bojkotthoz más személyit égek is csatit koznak, amt azonban a tervezett ünnepségek megtartását nem érinti. Amon képviselő, aki a munkáskormánybm az admiralitás első lordja volt, ki< jelentette, hogy nyilvános tiltakozást kell intézni Mussolini angolországi utja ellen, tekintettel az olasz miniszterelnöknek az egyesek és a sajtó tzabadiága ellen megnyilvánult magatartására. „As észszerütlenség ül most diadalt egész Középeurópában." Gratz Gusztáv felolvasása Newyorkban. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelenlik: Dr. Gratz Gusztáv v. b. t. t., amerikai felolvasó körútján a newyorki politikai akadémiánik az Astor-szállcban tartott ez évi közgyűlésén is felszólalt. A gyűlésnek Qratz volt a föszónoka, aki beszédében részletesen ismertette Magyarországnak és a szomszéd államoknak pollikei és gazdasági helyzetét. — Pusztán gazdasági szempontból tekintve — mondotta — az észszerütlenség ül most diadalt Közép-Európában. Ausztria felemeli a lisztre, zöldségre és gyümölcsökre kirótt vámokat, amire pedig népének nagy szüksége van, pusztán azért, hogy megakadályozza e cikkek behozatalát Magyarországból. Magyarország erre az intézkedésre hasonló rer.dszabályokkal vá*