Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-14 / 143. szám

6 DELMAQYARORSZAQ 19XS november 14 — Az Otthon szórakoztató előadásai. Évek hosszú sora óta kénytelen volt a Szegedi Tisztviselők Otthona minden nyilvános szerepléstől tartózkodni. Most azon­ban újra alkalmat kiván adni az egyesület a (ísztvise lői családoknak, hogy legalább a téli hónapok folya­mán találkozhassanak s ép azért elhatározta, hogy bármily szerény keretben is szórakoztató sorozatos előadásokat rendez tagjai s azok családjai részére. Az első ilyen előadás vasárnap, november 15-én, d. e. 10 és fél órakor lesz az egyesület saját helyiségeiben. Az Összejövetelen mint előadók dr.Benkő István és Szigyártó Albert szerepelnek. Vendégeket is szívesen lát az egye­sUlet. Belépődíj nincsen. Köhögés, rekedtiég esetében, valamint a torok bántalmainál és a légzőizervek mükö dési zavarainál legelső szaktekintélyek által Irg jobban az Egger mellpaszlilláit ajánlják. Ezen kitűnő izü cukorkák az étvágyat és a gyomrot nem rontják és biztos hatásúak. Több mint 60 év óla vannak forgalomban és ugv a belföldön, mint az egész külföldön a legnagyobb mértékben beváltak és a legjobb hirnévnek örvendenek. — Hat napi fogház — egy szerenádért. Az elmúlt tavaszon egy márciusi éjszakán meg­jelent néhány fiatalember Szabó Ferencné Hattyas­sori háza előtt. Nótákat kezdtek énekelni — szerenádot adtak az ideálnak. Hiába énekelték azonban a legszomorúbb és legszerelmesebb da­lokat — az ablak nem nyílt ki, világosság nem gyulladt A liatal legények erre behatoltak az udvarra, kiforgatták sarkából a kaput, majd össze­tördeltek egy kis kocsit. Világossággyujtás helyett nagy tömeg verődött ö3sze és elkergették a szere­nádos, szerelmes fiatalembereket. Szabó Ferencné ezek után feljelentést tett a fiatalemberek ellen — magánlaksértés miatt. A fiatalemberek egyrészét már elitélte a törvényszék, mig ma Gombos Mihály került a biróság elé. A törvényszék a magánlak­sértő szerenádos fiatalembert hat napi fogházra ítélte. Lakodalmak, bankettek, társas estélyek és zártkörű táncestétyek részére az Apostolok különtermei dijtalanul állanak a közönség rendelkezésére Elsőrendű konyka, kitűnő ita­lok, szolid polgári árak. Telefonrendelés: 6 34. Meghűlésektől gyorsan szabadulok. Né­hány "Babféle aspirin­tabletta, hamar az ágyba, alapos izzadás és elmúlt minden veszély. Sok kellemetlennek mutat­kozó súlyos hűtésből lábaltam ki, hála a <BayOi- fele Aspirin* tablettáknak. De csakis az ismert valódi ®oj»*-féle eredeti cso­magolás és a zöld — papirszallag szava- 'H'!"'" ' tol a valódiságért és minőségért. / Feltűnő olcsó árak! Valódi liptói turó kgr.-ja . 44.000 K Valódi juhturó „ . 30.000 K Csípős érett turó „ . 16.000 K Mindenféle sajtok, pácolt holok, angolna, füstölt hering, farsangi hering, idei szép sós hering, szardiniák. konzervek. Elismert legtöbb világmárka teák.feasütemények, cukorka, csokoládé, bonbonok. Legszebb dióbél kgr.-ja . 50.000 K Valódi akác-méz „ . 18 000 K Naponta friss érkezé'ü főhercegi, sárvári, pécsi csemege tea-vajat legjobbat legolcsóbban Gliick Lipót cégnél vásároljunk. a» Sszin&ász és Afüvésszet A szinház heti műsora: Szombat délután iljusági előadás: Három a kislány. Szombat este: A bolond. Premierbérlet A. 17. Vasárnap délután: Három a kislány. Vasárnap este: A bolond. Bérlet B. 12. Hétfő: Hedda Gabler. Premierbérlet A. 13. Kedd: 4 régi jó Budapest. Premierbérlet B. 13. Szerda: A régi jó Budapest. Bérlet A. 14. Csütörtöki A régi jó Budapest. Péntek: A régi jó Budapest. Szombat: A régi jó Budapest. Színházjegyét a DÉLMAGYARORSZÁO jegy­irodájában telefonon is megrendelheti. (Tele­fonszám 306.) A bolond. A mai szinházi élet mozgalmas változatossága mellett is lebilincselten állunk egy régi, majdnem harminc éves daljáték hatása alatt. Meghatottan hallgattuk egy nagy magyar iró és egy nagy magyar muzsikus kiröppenő vágyát, amellyel szinmagya­rosat akartak alkotni, olyat, aminek a mélységiben ott zengjen Assia riadó lelke, a nosztalgia álmatag sóvárgása Szabados Béla, Szabados Károlynak, a hires magyar balettkomponistának fivére, maga zene­iskolai tanár hihetetlen magánosságban, a magyar népies zene kibányásznának és felragyogtatásá­nak viaskodásában irta meg A bolond cimü dal­játékát. Nem volt akkor még senki, aki a magyar dallamnak, ennek a cigánykesergésektől elrontott, csodálatosan panaszos, de duhaj melodikusságnak megadta volna a színpadi deszkákra emelkedő európai kvalitást. Csak ctt toporzékolt önemésztő indulattal a szivekben, a talpakban és várta-várta, hogy kitáruljon előtte a világ. Szabados meg­érezte ennek a muz ikának nagy bőségét es mohón hozzáfogott ieldolgozásához. Nem volt támpontja más, csak a kipattanó, benne élő muzi­kalitás, amely jött, mint az áradat. Félretette az idegenektől importált zenei képeket, tisztán a magyar hangiéira zamatos szineit használta, azzal a néplélek lényegében rejlő naivitással, amely le­dönti a kultura ficamlós erőltetettségét Tenden­ciátlan a hatáskeresésben és valami példátlan jelenségét adja a valódi, eredeti, könnyesen komoly egyszeifiségnek. Minden dallamában a sziv titkos lámpája ég és a szavai olyanok, mint a hegedűből kiszóló emberhangok. A bolond első felvonásbeli férfi és női hár­masában, a kislányoknak és kérőiknek finom, ke­cses muzsikájában, Bimbilla és Bimbó belépőjé­nek eredeti ritmusában, Bimbilla románcában és gyönyörQ koloraturvalcerében, az első felvonás fi­náléjának színpompájában a zenei partiturának mennyi gazdag fantáziája van. Lehetetlen elfelej­teni a búcsúsok plasztikus felvonulását, ahol min­den csoport a maga eleven melódiájában mutat­kozik be és végűi ez a négy-öt motívum az össz­hang legszebb képében egyesül. Ez vár nem csak a hangszerelés, helyzet és hangulat festőerejét mutatja, hanem az igazi SSHipadi muzsikust is, aki álmait valóságra tudja váltani. A leghatá­sosabbak a kórus és ensemble-jelenetek, amelyek ugyanolyan szerepet töltenek be, mint a vezető főszereplők, az egyik kiegésziti és eiősiti a má­sikat. Ebben a fölépítésben minden sikerült, mert a lényeg, az ősi és bensöségteljes muzsika mara­dandó benne. Maga a szerző operettnek nevezte szerénységből ezt a munkáját, talán azért, mert túlnyomó benne a táncritmus. Nem lehet azonban a daljáték zenéjéről Írni anélkül, hogy szoros kapcsolatban és ugyanolyan hódolattal meg ne emlékezzünk a szövegíróról, Rákosi Jenőiői, a most ünnepelt varázsos tollú publicistáról. A történet, amit annyi erőve', az epizódokban is teljes kikerekitettségében megirt, egy finom, bájos szerelmi páros quartett telve bensőséges liraval, meseszerüséggei, sőt a népba­bonára hajló miszticizmust is megtaláljuk benne. Jelenetről-jelenetre, egész a megoldásig fogva tart sajátságos, romantikus hangulatával, amelyet a dlatogusok könnyed é3 kellemes formája hat át. Azt kellett volna hinni a daljátéknak 1900 táján elért páratlan népszerűsége után, hogy a dallamot legalább, amelyektől akkoriban hangos volt a cigányok vonója és amelyek uralták a hangver­senyeket is, állandóan műsoron lesznek a magyar színpadokon, annál is inkább, mert az operaház felszólítására egyes jelenetek és zárt számok ki­bővítésével operának alakította át Szabados ezt a munkáját. Mégsem igy történt. Valószínűleg nem azért, mert az idegen szerzemények elhódították a közönséget, hanem azért, mert Magyarországon még nem tartunk a szervezettség és rendezettség olyan fokán, hogy minden magyar műnek az öt megillető helyet biztosítsuk. Igy történhet, hogy hosszú évek múlnak el, amíg véletlenből, vagy ötletszerűségből elővesznek ismét nemcsak a vidé­ken, hanem a fővárosban is egy-egy értékes ma­gyar darabot, amelyet aztán a fiataloknak ugy kell köszönteni, mint valami premiért, amelyről most hall először a közönség. Annál becsesebb azon­ban minden kísérlet, amely az ilyen daraboknak műsorra tűzésével iparkodik a hazai kultur­ügyet szolgálni. Ebből a szempontból csak rokon­szenvvel nézhetjük az igazgatóság működését és elismerjük helyes zenei Ítélőképességét. Az előadás komoly teljesítményt nyújtott, mind­végig megtartotta nemzetiszínű ünnepélyességét nem tévedt a népszínműbe csalogató tilosba, ha­nem megmaradt az operaszerüség felé hajló dal­játék magasabb színvonalán. Ebben föérdeme volt Kolbay Ildikónak, akinek szép hangját, énekét, kedves játékát elgondolás, értelem és egy még a fővárosból kapott rendezői oktatás tette élvezetessé. Nem kisebb sikere volt ezúttal Sugárnak a bolond szerepében. Megrázó tudott lenni egyes kitörései­ben és a bonvivant egyforma álarca helyett most igazi szinészt sejtetett, akinek helyén van a szive. Mindkettőnek bőven jutott az elismerésből. A sekrestyés figurájából Szentiványi nyújtott nagyon jó alakítást. Jellegzetes volt Herczeg korcsmárosa is, de bájos szerepükben jól megailták helyükei Trillap Ilonka, Várhalmy Irén, Feleki Klári, Léná­val, Delly, Fenyves, Bilicsi. A kórusok hibátlanul működtek. Egyedül a rendezői munkák körül volt kis hidegvérüség tapasztalható. Nem vérbeli szín­házi ember az, aki nyugodtan türi az üres, moz­gékonyság nélkül álló színeket. A diszletezé* ügyesen és tetszetősen hozta a cselekmény kere­teit. Általában a jó előadások közé sorozhatjuk a mait, amely megérdemelné, hogy nagyobb Kö­zönség löbb lelkesedéssel hallgassa és tapsolj* végig a szebbnél-szebb énekszámokat. A zenekart mint fődirigens, az előadást mint szubdirigen® Beck Miklós vezényelte sok élénkséggel és pon­tossággal. L. V. * Székely Zoltán a jelenkor legkiválóbb hegedűművésze, kinek fővárosi bang vei senyéről az összes kritikusok a legnagyobbakat megilleti jelzőkkel nyilatkoztak — a jövő csütörtökön 19 én, este félkilenc órakor adja hangversenyéi — a fővárosban szenzáció erejével bató mű­sorával. Jegyek már kaphatók a Harmónia pénztáránál. * Balázs Árpád nólaestje november 29. * A bolond. Rákosi Jenő éa Szabados Béla dal­játéka még ma és holnap ette van a szinház műso­rán. A nagysikerű daljáték vezetöszerepeit ezeken az előadásokon is Kolbay, Trillap, Feleki, Gárdonyi, Sugár, Fenyves, Szentiványi, Delly, Leopold és Biv licsi játszák. * Vasárnap délután: Három a kUlány Schubert örökérlékü muzsikáju operettje vasárnap délután mer? sékeit helyárakkal keiül szinre. A főszerepeket ezút­tal is Kolbay, Trillap, Feleki, Ladomerszky, Kertesz, Sugár, Herczeg, Faludi, Szentiványi és Bilicsi játszak. * A bolond vasárnap este rendes hetyárakkal­* Hedda Gabler. IbBen négyfelvonásoB társadalmi drámája ezúttal kerül Szegeden először szinre, még pedig dr. Puskás egyetemi tanár uj fordításában és előadás előtti ismertető felolvasásával. A címszerep Duse világhírű alakítása volt, mellyel beutazta Európát és Amerikát. A felsőbb leánytipus minden idők isme­rős alakja ez az üreslelkü hideg nö, aki végre is * halálba menekül, hogy felszabaduljon a társadalmi konvenció alól. Lővborg irót Gonda, Brack bírót Hir* sányi, Elostednét Ladomerszky, Juli nénit Uti, Jorgent a férjét Baróthy, az előadás rendezője játsza. A héttől estére általános érdeklődés mutatkozik. * A régi Jó Bndapest- A Király Szinház tavalyi leg­nagyobb slágerét, amely a békeidők gyönyörű, hangu­latos és mulatós Budapestjét varázsolja a stinpadrai kedden este mutatja be a szegedi színtársulat. .A régi jó Budapest* még ma is állandóan telt házakat vonz Budapesten és a szegedi direkciónak nagy áldozatok*' kell hoznia, hogy mindjárt a szezon elején bemutass* ezt a legtökéletesebb kiállítású operettet. A teljes operettszemélyzet már hetek óta lázasan készülődik * nagysikerűnek ígérkező bemutatóra. régi jó Bud*' pest* előreláthatólag az lesz a színháznak az idén* ami az elmúlt esztendőben „A nótás kapitány* volt­A főszerepekben Gábor Mara, Trillap, Faith Giz*< Fenyves, Sugár, Faludi, Leopold és Bilicsi mind' annyian sokoldalú képességeiknek ujabb bizonyság*' fogják nyújtani. A keddi bemutató iránt máris oly nagy érdeklődés mutatkozik városszerte, hogy az első he" összes előadásaira „A régi jó Budapest* nek előre­láthatólag minden jegy el fog kelni. Özv. HEGYES PÉTERNÉ kész nöi-, gyermekruha és röfösáruháza KÁLLAY ALBERT (HID) UCCA 2. Kész női és gyermekruhák, valamint r6fösárulc l.»gr,l<-»Ahh h.ci.n^ci fnrraan. EMKEKAVEHAZ gyflnyörüen átalakított kaiönlTmében minden szombat és vasárnap este T75 TANC.

Next

/
Thumbnails
Contents