Délmagyarország, 1925. november (1. évfolyam, 132-156. szám)

1925-11-14 / 143. szám

Ara 2000 korona. MAGYARORSZÁG 4wM»»«0tégi Deák Ferenc-n. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, Elöíir;iési árak: Egy hónapra he.yben 40.00J kor, Budapesten aCMgAsUSnyvULi ét Jegyiroda: Duconlcx-tér 11. Teleion BOB. S7PÜPfl 1925 nOVember 14. SZÓMBA I í» vidéien tó.UOU kür. Egyes azáro ára hétköznap 2WJ kor., mnmda-. rttöfl SándoMogárut l. íxárn Telelon»zám 18-84. ' va»4i- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 143. szám. Kik lovagoltak? A ceglédi piacon kérdezte ezt i hordó tete­Jíről a magyar-sváb Mussolini. Pontosabban azt kérdezte Lvhner, hogy vájjon zsidó banká­rok lojagoltak-e Árpid ipánk mögölf, mikor bejött "Vewckénél ? Vannak igen szavahihető histórikutok, akik szeiir.t a honfoglalás vezére már nem tudott lovagolni ibban az időben olyan öreg vol>. Szekéren hozták be az uj ha' zába, mi több, Vámbéry Armln szerint Árpád nem is tzemély volt, hanem fogalom. De hái ez a Vámbéry Ármin (aki többet Járt az ős­hazában, mint Ztirkay János a parlamentben) zsidó volt, hiába kedvelte az angol király is hiába lelt a legnagyobb orientalisták egyike az egész világon. Azonban mégis csak szabad tovább lovagolni Lehner vesszőparipáján nekünk destruktív ma­gyaroknak is és szabad tirni a Kárpálok alatt és megkérdezni a bajor-oláh fíjvédelem dicső iródiákjától, hogy az ö derék ősii melyik menetszázadban vonultak be a (ejjel-mézzel fsöt borral) folyó magyar Kánaánba Verccke hires u<J«n ? Mett Jó sz iljen függő kérdése­ket, az ilyen Daitokles kardokat egyszer már végérvényeien elintézni, v«gy elnyelni, nehogy följárjanak és tovább kísértsenek bennünket a magyar éjszakában. Legyen szabad megállapítani, tudományos pontostággal és gondossággtl, hogy többek köiö t például Lendvai- Lehner ceglédi követ­nek ősei minden valószinűté?, töt bizonyodig sxetint nem Árpád nevű vezér után lovagoltak be a vereckei szotoion inno 896. Hisszük és valljuk, hogy Lehner urnák is megvoltak már akkor az őtei és lehet, sőt nagyon is lehet, bogy itták már a komló levét, de hogy facé­rán t magnóm áldomás a pusataszeri síkságon az igen nagyon kérdéses, tőt nem is kérdétei talán. A honfoglalás (elteit valami praedlclas maglster jegyezte föl meglehetősen szökősen és homályosan, latinul, valamelyik Béla király korábi n, akinek ez az ismeretlen és névtelen bírái féle nótáriusa volt. Éppen most találgatják megint a tudótok, hogy ugytn kinek ija-fia, miféle szerzet milyen rendü-rangu ember lehetett? Annyi sient, hogy Jámbor középkori egyházi ember volt, aki bizony nigyon messze esett már ér­zésbea és £ondolatbsn a foglalás ősi pogány lényeitől és tényezőitől, bizony ő rgy kicsit ösizekeverle és ösizekavaita a conalapitó üstö kös magyarokat a trójai báboiu höteivel, hi­szen azok la pogányok voltak az istenadták I Ami hiteles adat, hagyomány, ének a ma­gyar história e nevezetes és dicsőséges ideié­ből fönnmaradt volnr, azokat bizony tűzzel­vissa', irtó szent haraggal és buzgalommal el juszlitollák az uj hit lelkes és szívós zelótái, igy hát meglehetőien misztikus köd burkolja eieket a régen volt dolgokat, amelyekről, min gesia Hungarorum- ról emlékezik áhitatosan és kegyesen ama thonyos bhonytalan praedlctus maglster. Egyállalábar a ceglédi kérdés sok olyan kérdést verhet fe bennünk, mai mara­dik magyarokban, amelyeknek azuán se vége, se hossza nem lesz, ha egyszer elkezdettük? Mert például meg lehetne kérdeini a leg­nagyobb magyar latifundiumok egyikének bo'* dog birtokosát, bogy igaz-e az, hogy n 0 lajdon őse lovagolt Alvinc kastélyába egy tra­gikus magyar éjjelen, hogy meggyilkolja idegen parancsra az akkori legnagyobb magyart azt a bixonyos Fráter Györgyöt, a hires Martiniuzit ? Meg lehetne kérdezni CegUd követe nyomán szabadon, hogy vájjon magyarok volttk-e azok a magyarok és nem zsidór, akik Rákóczit a Habsburgok örömére hazáját eláruló lázadónak deklarálták és ezt hazai törvénykönyvünkbe ik­tatták? Vagy, hogy magyjrok voltak-e és nen>. izraeliták azok az aulikus fCnemetek, akikel, mint tcuszkivezetőket örökített meg a magyar ! meg végre hivatalosan, kik lovagoltak be Árpád után e földre, amelyen élni, halni kell, de pontos névsoit kérünk, hiteles adatokat, mert különben kétségünk támad aziránt, hegy Ulain őse kacagányosan galoppozott Töhötöm nyomá­ban, hogy Anka üke nyereg alatt puhította a szubvenciót Előd mögött és hogy Eckhardt egyenes fölmenöje Huba vezér oldalán lobog­tatta az akkorrErgon diadalmas lebogólát? nemzet históriája? Sok egyéb kérdésünk vo'na még Cegléd követéhez, hogy egyebet ne említsünk és ennél az egynél megmaradjunk, arról is lehetne szó, hogy Cuzával kell-e öaszeállani és egyetérteni, sőt konspirálni a mai csonkaország legnagyobb magyarjainak, de mi nem akarunk most ezeken a szomorú és keserű magyar kérdéseken lova­golni, mi Lehneiékre bízzuk, hogy állapítsák 1 1 innuijuLiuLun inmniLULL A spanyol diktátor egész télen át harcolni akar a rifffek ellen. (Budapesti tudósítónk ielefonjelentése) Te'uanból jelenlik: Primo de R vera. SDanvoIorsii* diktátora kijelentette, hogy a hadműveleteket égisz télen át folytatni fogja árlf/eke^nh^a fronda csapatokkal való érintkezést helyreállítsa és hogy arifjek vJnatát AlhukenaztólTlf?Ielg Ausztria ellenőrzésének megszüntetését tárgyalja a Népszövetség. December 7-én tartja első ülését a Népszövetség tanácsa. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Genf­ből Jelentik: A Népszövetség tanácsa Skialoja elnöklete alatt december l én il össze. Napi­renden Ausztria pénzügyi újjáépítése és a pénz­ügyi ellenőrzés megszüntetése, a mossiuli kér­dés és a görög-bolgár határincidens szerepel A tanács valószínűleg még a decemberi ülés­szak folyamán dönt a török ikrái határ meg­állapítása ügyében is. Lemondott a lengyel kormány. -16 ponttal zuhant a zloty. tfítidamül fudósltónk teltfonJeUntése.) Var- I dását, ami a lengyel pénzügyek aililtságával : QraZk} mini«terelt*k ma van kapcsolatban. A lengyel zloty ma 16 pont­bejelentette a kormányzónak a kormány lemon- | tal zuhant. A spanyol köztársaság kikiáltása volt a Primo de Rivera elleni összeesküvés célja. Londoo, nov. 13. A lapek jelentése szerint a londoni ipanyd nagykövetség táviratot ka­pott, amely megerösiti a jelentést, hogy Primo de Rivera tábornok kormányzatának megbuk­tatására összeesküvést készítettek elő. A tálirat a következeket tartalmazza: „Néhány tábornok és tartalékés tiszt, akik előzetesen már fegyelmi büntetéseket szenvedtek, arra az eredménytelen kísérletre vállalkoztak, hogy a nép között láza­dást izitrak. Az összeesküvést maguk a kato­nák közölték a hatóságokkal. Páris nov. 13. A journal-nak a barce'oniai és madridi letartóztatásokról szóló Jelentése szerint összeesküvésről volt szó. A felkelő csa­paok élén fegyveres etövel proklamálni akar­ták a köztársaságot. Az összeesküvést ugy fedezték fel, hogy a katonai kaszinóban a leg­utóbbi ösizejövetel alkalmából heves vélemény­eltérésre került a sor, amely alkalomból lövil­döitek és két összeesküvői meg Is íebeiiteitek. Weiss Fülöp és Scitovszky Tibor tárgyalásai a pénzügy­miniszterrel a hadikölcsönök valorizációjáról. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A par­lamentben ma megjelent Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hitelbank elnökígzagatója és Weiss Fülöp, a Kereskedelmi Bank elnöke, akik Bud János pénzügyminisztert keresték fel és vele hosszabb megbeszélést folytattak. Ér testi lésünk szerint a tanácskozáson a hadi­kölcsönök valorizációjáról és a mezőgtzdasági hitelekről volt szó. Információink ugy szólnak, hogy a két bankvezér a tárgyalások során annak a véleményének adott kifejezést, bogy a iudi­köicsönök valorizációja bizonyos mértékben szükséget. Ei után Bud János pénzügyminiszter a mező­gazdasági hitelek ügytben beérkezett Javaslato­kat ismertette a bankvezérekkel. Mint komoly helyről értesülünk, a kormány a Speyer-bankáz ajánlatát tirtja a legelőnyösebbnek. Vigasztal a pénzügyminiszter a hadikölcsönök valorizálásának elmaradásáért. Budapest, november 13. Pénzügyi intézkedés léizfll a hadikölcsönt jegyzett kiiemberek érde­keinek megvédelmezétére. Értesülésünket a kö­vetkeiőkben foglaljuk össze. A pénzügyi kor­mány az egész valorizáció ügyét elvi kérdésnek tekinti és minden körülmények között ragasz­kodik ahhoz a nyilfan hmgoztato t elvi állás­pontiához, bogy az állam pénzügyi rgyensulyái veszélyeztető valorizációba nem megy bele. Egy­ben azonban a pénzügyi kormány már meg adta a feleletet azokra a tinudátokri, ameíytk a valorizációs javaslat miatt ellene elhangzot­tak. A pénzügyminiszter a költségvetést vita be­fejeztével nagy beszédet mond, amilyben be­hitóan foglalkozik a valorizációval és megvilá­gítja a kérdést minden oldalról. Ma a Javaslat nem valorizálja a hadlköl­csönökeL . A pénzügyi kormány azonban a valorizációs I javaslattól teljesen függetlenül minden erejével I arra törekszik, hogy ennek a kérdésnek szociá-

Next

/
Thumbnails
Contents