Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-10 / 115. szám

2 dblmaqyarorszaq 1925 október 10 Négyszer akkora betegápolási hozzájárulást kiván az állam, mint amennyit a háború előtt fizetett a város. A rendkívüli közgyűlés előkészítése. A főispán — mint ismeretes — Wlmmer Fülöp és negyven társának kérelmére össze bivta a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyüését, a városra kivetelt — közel nyolcmilliárd korona — u] terhet jelen ö betegáp> lási és gyermekvédelmi hozzájárulás ügyében. A közgyűlést — amely szombat délután négy órakor ül össze — péntek délelőtt készítette e ö a város tanácsa, hosszas tárgyalás után elhatározta, hogy a következő javaslatod tarjeszli a közgyűlés elé: Tekintettel arra, hogy az ország ipara és kereskedelme pang, nap nap után szaporodnak a fizetésképtelenségek, hogy Csonbamagyarországban nagy a munkanélküliség, a sok B.-listás tisztviselő nem talál gazdasági elhelyezkedést, mert mezőgazdaságunk is hitelre szorul s maguk a kormányférfiak is nem egyszer ugy nyilatkoztak, hogy a polgárság már annyira meg van terhelve adókkal, hogy ujabb adóterhekkel megróni nem lehet, tekintettel arra, hogy Szeged város közönsége a béke utolsó éveiben, nevezetesen 1913. évben betegápolási adóban 105732 aranykoronát, gyermekgondozási költségekre pedig 42.599 aranykoronát, vagyis öszszesen 148 331 aranykoronát, tehát 2,150 799.500 papirkoronát, 1914. évben pedig betegápolási adóban 108.429 aranykoronát, gyermekgondozási költségebre pedig 41.778 aranykoronát, összesen 150 207 aranykoronát, tehát 2.178001.500 papirkoronát fizetett, ugy hogy a hivatkozott rendelettel városunkra nézve megállapított hozzájárulás a békebelinek csaknem négyszeresét jelenti, amit Szeged város adÓ2Ó polgárai a már különben is magas terhek folytán el nem birnák, ennélfogva közgyűlés elé tertjesztjük azt a javaslatot, hogy a közgyűlés felirati kérelemmel forduljon a m. kir. kormányhoz, hogy a nyilvános betegápolási és gyermek- ' gondozási költséghozzájárulást újból szabályozza és pedig akként, hogy e cimen a törvényhatóságoknak magasabb hozzájárulást ne kelljen fizetniök, mint amennyit a béke utolsó éveiben e cimen fizettek, ezt is azonban csak 1926. év január 1 tői kezdődöleg, mert a város 1925. évi költségvetési hiteléből a jelzett hozzájárujás már nem fedezhető, a pótadónak a folyó évre való utólagos felemelését pedig az adózó polgárság az adóterhek már is magas volta miatt nem birja el. Mondja ki továbbá a közgyűlés, hogy határozatát támogatás és hasonló szellemben való felirás céljából az összes városi és megyei törvényhatóságoknak megküldi. A tanács foglalkozott az előkészí.ő ülésen a szegedi kereskedelmi és iparkamarának azzal a beadványával is, amelyben a 20.000-szeres forint valuta bevezetése ellen foglal állást. A kamara álláspontját azzal indokolja, hogy a valutareformnak ez a módja föltétlenül drágulást okozna, meri az emberek — régi tapasztalat szerint — kerekszámba szeretnek eladni és az árakat természetesen fölfelé kerekítik ki. Aminek jelenleg egy aranykorona, vagyis 14.500 pipirkorona az ára, az a forint bevezetése után egy forint lesz. A tanács a kamara okfejtését magáévá tette és elhatározta, hogy ilyen értelmű fölirali javaslatot tesz a közgyűlésen. Később azonban a tanács elhatározta, hogy a kérdést nem terjeszti a közgyűlés elé, hanem saját hatáskörében intézi el, mivel a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának kiegészítése kissé körülményes lenne. Igy a tanács intéz föliratot a forint ellen a kormányhoz. Két öngyilkosság — a temetőben. Egy 62 éves földmives és egy 14 éves leány. Csak legutóbb számolt be arról a Délmagyarország, hogy egymáiután két öngyilkosságot köveitek el az alsóvárosi temetőben. A legutolsó időben gyakran választják ki a tematót az öngyilkosjelöltek éi most már nem egy kiválasztott stron körelik el végzetes tetiűkef, hanem csupán a temető kísérteties csöndjében. Pinteken kit ö gyilkosság is történt ilyen körülmények között. A református temetőben a kora reggeli órákban holtan találták egy sírra bukva Kiss Imre t' es földmtvest. A kiszállott rendőri bizotttegáilapitolla, hogy Kiss még az éjszakai in követte el tettét, az egyik sir fölötti akasztotta fel magát, de a kötél korhadt von és ő a halál bekövetkezése után arccii a sírra znhant. Semmiféle irist nem hagyott bálra az öreg földmives, amiből meg lehetne állapítani tettének okát. A másik öngyilkosságot egy tizennégy éves munkásleány követte el az alsóvárosi temetőben, hasonló körülmények között, mint legutóbb fuhásx Margit. A tizennégy évei Mező Etel fiatal kora ellenére nagy fiatalember-társiságbin fordult mrg és munka helyeit inkább elsétá.'gatott velflk, vagy moziba járt. SzDIei állandóin korholták ezért, hogy még csak 14 évei, mi lesz belőle, ha igy folytatja. A legutóbb azután, mikor egy alkalommal későn tért haza, energikusabban dorgálták meg. Mező Etel pinteken reggel kiment az alsóvárosi temetőb: és körülbelül azon a helyen, ahol Juhász Margit, még mielőtt valaki ii megakxdalyozta volna, kiivolt egy kis üveg maró • lugoi. Csak hosszabb idő után akadtak rá, a mentők súlyos állapotban vitték be a kórházba. Amikor a fiatal leány a kórházi ágyon magához tért, azt vallotta, hogy szerelemi bánatból követte el tettét. Tizennégy éves... szerelmi dráma... Talán életben marad. Reisinger Ferenc képviselő megrágalmazásáért pénzbüntetésre Ítélt a miskolci törvényszék egy szegedi ujságirőt Miskolc, október 9. Még a nemzetgyűlési választások alatt történt, a Magyar Jövő cimü kurzuslapban támadó cikk jelent meg Reisinger Ferenc szociáldemokrata nemzetgyűlési képviselő, Miskolc képviselője ellen. A cikket Puskás Jenő, az idézett újság volt szerkesztője, jelenleg a szegedi kurzuslap munkatársa irta, a kurzus-lapok ismert, egyöntetű stílusában. A közlemény azt állította, hogy Reisinger a Károlyi-kormány alatt suttyomban el | lugassá való átalakításával vallásgyalázást csak ugy lehetett volna elkövetni, hogyha az, aki a ' barakkot megvette, illetve eladta, tudatában volt, miskolci kereszténység vallásos érzületét mélyen sirtö vallásgyalázást követett el. A közlemény miatt Reisinger Ferenc sajtópört indított, amely sajtópörben már annak idején volt egy főtárgyalás, de ezt a valódiság bizonyítása miatt elnapolták. A tegnapi főtárgyalás megnyitása előtt Doltnay tanácselnök megkísérelte a sajtópörnek békés uton való elintézését. A vádlott, Puskás jenő ez elől elzárkózott, mire a főtárgyalás elnöke folytatta a sajtópör tárgyalását. Füstös Pál diósgyőri plébános tanu azt vallotta, hogy a katonai barakkok anyagát a katonaság adta el annak idején. Akkor ő már nem volt tábori lelkész és igy nem tudta, hogy ki intézkedett a barakkeladás ügyében. Annyi azonban bizonyos, hogy a kápolnául használt barakknak szólóhogy az felszentelt hely. Deutsch Ignác ékszerész tett tanúvallomást ezután, hogy milyen körülmények között vásárolta meg 1918 ban a volt katonai kápolnául használt barakk anyagát. Előadta, hogy ő azt a miskolci átiomásparancsnokságtól szerezte meg. Reisinger Ferenc akkori kormauybiztossal egyáltalában nem beszélt; a vétel körülményeit egy katonai bizottság állapította msg. Nem tudta a tana, hogy az az anyag, amiből a szőlőjében a szólőlugast építette, azelőtt kápolna volt. Bajó János tanu elmondotta, hogy ő 1918 ban a katonai épitési parancsnokságnál volt beosztásban, suttyomban egyáltalában nem lehetett katonai anyagot eladni, mert a katonai anyagok likvidálását és eladását egy erre alkalmazott katonai bizottság ellenőrizte. A pörbeszédek során dr. László Imre, a sértett képviselője terjesztette elő a vádat. Példás büntetést kért, mert szerinte a bíróságnak egyszer véget kell vetni annak az elvakult dühtől vezetett újságírást hangnak, amit a váálott Miskolcon meghonosított. Dr. Szeremley Emil védő a vádlottnak enyhe megbüntetését kérte. Védbeszédének befejeztekor a következőket jelentette ki: „Miután nem tudtam készülni a mai védbeszédemre és az ügyet nem ismerem eléggé, méltóztassanak megengedi, hogy a védbeszédet maga a vádlott folytassa." A tanácselnök a szokatlan védői kérésnek eleget is tett és megengedte, hogy Puskás Jenő fejtse ki védekezését — Méltóztassanak megengedni, — kezdte erre Puskás, — hogy ismertessem, milyen körülmények között Írtam meg a közleményemet. A Koronakávéházban megbízható urak közölték velem az eset körülményeit. A választások alkalmával Reisinger Ferenc egyszer ki akart bennünket oktatni, hogy nem szabad a politikába belevinni a vallásos kérdéseket, erre válaszul irtam meg közleményemet. A visszavonulás előtt a tanácselnök ismét felszólította a vádlottat, hogy szolgáltasson elégtételt. Reisinger Ferenc erre a következőket jelentette ki: — Nem fogadhatom el most már, miután egyéniségemben, vallásos érzületemben megsértettek. Alkalmat adtam a tárgyalás elején arra, hogy a vádlott megszabadulhasson a büntetéstől, most már birói Ítéletet kérek Hosszas tárgyalás után hirdette ki a birőság a törvényszék Ítéletét, amely szerint bűnösnek mondották ki Puskás Jenőt rágalmazás vétségében és ezért másfélmillió korona pénzbüntetésre Ítélték. •MMMMMMMMMMMMMMMMMMB Az én autokratizmu80m. - Válasz Wimmer Fülöpnek. Wimmer Fülöp bizottsági tag ur, akinek köséleti működését nsgyra becsülöm és véleményét, szavát mindig komoly megfontolás tárgyává teszem, a Délmagyarország tegnspi számában kifogást emel az én autokratizmusom ellen, mondván, hogy hiába hoz a közgyűlés akármilyen határozatot, mégis csak az történik, amit én akarok. Hát ez nem egészen igy ál), mert én a közgyűlés elöl semmi olyan tárgyat, amily oda tartozik, nem vonok el. Hogv azonban a közgyűlés többször helyezkedik Wimmerrel szemben az én álláspontomra, ennek csak egy oka van: hogy nekem van igazim. A szőnyegre hozott esettel fi igy vagyunk. Igaz, hogy a közgyűlés a külföldi kölcsön felvételénak elhatározása alkalmával ugy határozott, hogy a kölcsönből a kisvasutat és egy várOti bérpalotát építi fal. A főtárgy természetesen a kis TSIUI volt. Iyen határozatot akkor azért kellitt hoznunk, mert a kisvasút épitési köl'.si-' geiröl készült költségvetést papirkoronára átszámítva ugy láttak, hogy a kölcsönből a kisvasút felépítése után még marad 1—2 milliárd koronánk. Azóta azonban pontosan átszámítottuk a költségvetést a mai értékviszonyokra és akkor kitűnt, hogy nemcsak hogy nem marad, de még meg is kell toldanunk néhány milliárddal ast az összeget, amelyet külföldi kölcsön elmén kspunk. A közgyűlés előtt én mindezt elmondottam és érvelésemre a közgyűlés belátta, hogy Wimmer Fülöp indítványa, amelyben ai uj bérpalota építésének azonnali megkezdését kívánta, elfogadhatatlan és igy nem járult hozzá a bérház építésének megkezdéséhez. Itt ismét leszögezem, hogy ba csakugyan maradna számottevő összeg a kisvasul felépítése etán a külföldi kölcsönből, abból nagyon Is hajlandó vagyok egy uj bérházat építeni él tudom, hogy hallandó lesz a közgyűlés is. Autokratíznusról tehát ebben az esetképpen ufy, mint más esetekben ís, szó lehet, mert én, illetve a város tanácsa r esik a közgyűlés határozatát hajtjuk rSomogyi Szili RÉVÉSZ BÉLA TANCINT TISZA-SZALLÓ Diák csoport kedd, péntek d. u. á órakor Esti est (felnőtteknek péntek est" / lentkezés a tanfolya Magánórák és exkluzív csc 7i Dosztojevszky: Vetocskc ][ Guyan . . . A mo J <• £ leiujabb rf l y. I DÉfcM/ 7 Köf.r X __ oro-ir