Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-08 / 113. szám

Ara 2000 korona. DELMAGYA RO RSZAö •MfKauHségi Deák Perenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, SSTWS Szeged, 1925 október 8, CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2U0U kor. vasár- és ünnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 113. szám Lesz-e béke? Lesz-e bát béke? Locarnobm azon fáradoznak diplomaták, a nyugati nagy államok külügyminiszterei, hogy végre már igazán béke legyen, hosszú, hostzu időre. Arról, hogy mindenkorra, nem eshetik „komoly" sző. Erről csak nagy álmodozók álmodoznak és ma már a minden répek milliónyi kis álmodői. Még azok is, akik bizony valamikor, nem is régen, áhitozó, sóvár káprázafaikban bábomnak, ha még olyan vad, de „'isztífó* főrge'egétől várták és remélték a megváltási, amely majd mindenkit főiemel az élet nyomasztó igazságtalanságaiból, rabságba sülyesztő nyomorúságából. Mert hisz elkövetkezett a háború. De bol vannak a, jobb, a boldogifóbb földi lé', a szépség, az igazság javai, amiket óhtjtóinak képzelme szerint az egész világ számára magával kellett volna hoznia ? A győztesek közül is melyik állam az, amelyiknek népe a maga összességében igaz diadalmas örömnek érzi máma az utolső és legnagyobb zsákmányokig végigharcolt háborút? Ma mindenki békét akar, akinem lelkesen ifjú kadét, vagy nem elég-milliárdossá vált hadszálliló, helyesebben: hadseregszátlitó. De letz-e hát béke, nemcsak a békeszerződések nagyon lelketlen betűiben, hanem sz élet étezhető valóságában? Mtrl ma agy vigyünk hogy köze i háború valószínűsége ugy me-' red iánk, mint bizonytalan távolságú, de felénk sötétlő hegy, de hosszú, tirtós, valóságos béke HBSLfifiJ! ,ö7endö vé8teIen» égébe vész. Az örök békéről mi nem álmodozunk, azt taliriH Q Weil. ur almod/a meg kid»«2n szlneíer, ha fa fán nem l* tökéletesen Az fl mert álmábin az Időgép, amely az idő dinien.* siójában is tud mozogn/, elé i azt a kort, amikor a kulíura már mrghalt a világon és a tökéletessé degenerált ember már szinte csak niozió, az életnek örvendő virág; de még ez a kor sem az ötök béke kora, mett az emtervirágok ellenségei feld alatt élő ember-bestiák. Az örök béke csak akkor érkezik el, ha a bestiák mind felfalják majd a virágokat s májuk is éhesen putzlulnak el. De nem örök béle kellene most, hanem legalább csak az a kellemes, langyos, háziasan marakodó világháború előtti béke, amely a német—frarcia háború u'án vagy negyven hossza esztendeig untatta a kullur-emberiséget. Hol vagyunk a mai békében attól a békétől? Most még mindig a már pár éve megkötött békén ke l civódni, jelenleg Locarnoban, ihol Chamberlain angol külügyminiszter uron kezdve minden kfllogji nagyság és jelesség olyan hangos szóval epekedik a jó, valód, tartós békéés akarja a bizlos béké'. S a kivinMg Őszinteségében nehéz kételkedni. Anglia rengeteg gyarmataival külön világ ugyan, de nagyon rászorult a teljes európai békére, mert tudvalevő, hegy keleti hatalmas birtokain állandóan ingtdozik örökélet űnek elhatározott fennMtCsága. Indiában, Kínában alig aliathalók el az önállóságra ICrekvő forrongások, amelyeknek segítője az orosz bolsevizmus. Angliának jó igazi békében élni Németországgal, amelynek érdekei nehezen választhatók el Orosz"ágtól; nem tekintve el termés;elesen ától sem, hegy irint a háború óta bt bizonyosodott, Angliát gazdasági érdekek is e ösen kötik a nagy német birodalommal való jobb viszonyhoz. Franciaország, ha nem is nagy haderővel, de mai súlyos gazdasági helyzetében fokozottan nagyobb meg'erheléssel, egyszerre két gyarmatában is kénytelen harcolni a fechatősága megmaradásáért. S a marokkói küzdelem ere dmtnye még t izonytalan; de ha, akár nem sok idő multán, győzedelmeskednek is a franciák, nencsak marokkói, hanem régibb gyármalbeli alattvaló k is megtanulhatták már eddig is, f-ogy önállóságukért komoly harcot folytathatnak uraik ellen. Franci? országnak is igen kilatlanná tettek. A szomszédok állandóan fegyverkeznek a fegyvertelen Magysrország ellen, mintha esik alkalmat keresnének irra, hogy megrohmják. Hogy mire vezet Locarno, meg majd iz utána következő konferencia, ha a locarnoi előzetes külügyminiszteri megbeszélés valarri eredményre vezet s hogy csakugyan békébb lesz e a béke, ha Németország belép a Népszövetségbe, ki tudná azt megmondani? Csak óhajtani lehet ma még az igazi békét Európa összes nemze'ei között. Erezni, a közel jövőbe látni bizony még nem lehet. Egyelőre nemcsak az ötök béke, de az „európai nemzetek szövetsége" Is csak — álom. vánatos volna a teljesen bizíositott béke a német szomszéddal, amely béké', ugy látszik, a békeszerződéssel, keleteurópsi szövetségest ivei egészm biztosítottnak még most sem hisr. Elintézetlen az állandóin fenyegető német—lengyel viszony is és Németország, mint ismeretes, csak nyugati határaira, közvetlenül francia és belga szomszédjaira vonatkozóan akar biztonsági megállapodásokat kötni. A kisántánttól körülzárt Magyarországnak « szomszéd államokkal való viszonyáról a locarnoi konferencián nii csen sió, de ahány konferencián szó esett róla, az csak éppen hang volt, amit mrghallottak, némi érdeklődéssel meg is hallgattak, de aztán viiszautaiitóan halTrockij - párisi követ? Budo pesti tadósttónk lelt fon jelentése) Páris ból jelentik : Az itteni orosz követ állása és helyzete a legük bbi napokban megrendült A párisi orosz lapok arról számolnak be, hogy a moszkvai kormány rövidesen Trockijt ftgfa párisi követti kinevezni. A moszkvai kormány egyébként nincs megelégedve Kretcsinszklj berlini kOvet működésével tem és Berlinben a tervek szerint Krasstint szándékoznak kinevezni. iu 1 sfc w n n n ír ír -is ír n ír ír n ni n „A kurzuspolitika nem szolgálta - ~ nemzeti eszmét, sem a vallást." Újra szabad viszonyoknak kell lenni az e£ész vonalon. — Az a politika, amely keresztényi szeretetet hirdetett, nem szolgálta som o nemzett eszmét, séma vallásosságot, hanem növelte az ellentéteket. Életprogramunknak azt kell kilüznflnk, hogy szerezzük vissza a kapcsolatot elszakított véreinkkel. Egyenlő jog, demolt rdcia megvalósításával szerezhetjük vissza véreink régi vonzalmát. A demokrácia, az egyen'ő jo? a kultura és haladás kovácsolja őket eggyé velünk. Merényletet követtek el a szófiai román követ ellen. aLMI... n »- h-J • - * (Budapesti tudósítónk telt fon jelentést.) Az Erziíbmáioii Demokrata Kör ma este nagyszabású vacsorát rendezett, amelyen Vdzionyi Vilmos is megjelent. Vázíonyi nagyobb beszédet mondott, amelyen eltősotban a fővárosi politikáiul foglalkozott. Az enzágoa politikai kérdésekről többek között a következőlet mondotta : — A politikusoknak ma azt a politikát kell csinálniok, amely a meglévő valamennyiünk mindennapi gondjaival foglalkozik. Kenyér nélkül nincs élet, egészség és nincsen ku'tura. Bukarest, október 7. Az Untversal szófiai jelentéee szerint Büciurescu román követ ellen, aki féleségévé1, sógornőjével és a követségi attaséval jutón kirándulást tett, merényletet köveitek el. A követ autójóra egy másik csukott oatóből több lövést adtak le, de senki sem «, ?»f'í fj* A kCvet kocsiján ü!öreníö?Eir nektuíeh * ,ökre' ezek "onbaneime„Ha Németország békét akar el kell fogadnia a paktum-tervezetet" „A németeknek ezek után nincs mit keresniük Locarnoban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből ielenfik • PnMMk.i ut.«M. JL, feltűnést keltett az az intenju, amelyet Btiand tegnap a Z'ln n^adoK^ZJEÜVí?0 hogy Franciaország rem hajlat dó eddigi magatartását mZváUoztrtnl Ím juSSfi0^ k,&,enM. bélit akar, okkor elkeli fogadnia a pakfumtervezeTet'uTZnt azt TéSSSUfít, terjesztik. ellen v« «— -— a Rémeteknek nincs makkal. Csicserinnek nem adtak beutazási engedélyt Locarnoba. (Budapesti tudisttónk telefonjelentése.) Párigból jelentik: Állítólag Ceícsetin Lccrrróba akart utazni, de a frarcia kormány mrgtogodta a beutazást engedélyt (Budapesti tudósítónk telefoBjelentése) Ró. mából jelentik : Ciicseiin népbiztos maMeránba érkezet', ihol gyógykezeltetése céljából több hetet szándékozik töllen*. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Locarnoból Jelentik A mai ülés megkezdése előtt nouui wc"' • • - »••• -—D— — Brlatd és Luther mf jdnem egy órán keresztül né? y szemköz', bizílmai megbeszélést tiltottak. A mai hirmadik öléstől kiadott hivatalos jelentés szerint a konferencián felytalták az általános vitát és a jogi szakértők megtették jelentésüket azokról a szerkesztési munkálatokéi, amelyekkel a konferencia első ülésén megbizlák őket. Minthogy a szakértők jelentésében különböző inditvár yok foglaltitnak, a jogi szakértőknek ujabb megbízatást kellett adni, hogy ezeket az indítványokat rész'eteien kidolgozzák. A szakértők kiegétzi'ő jelentésüket egy későbbi Cléien fogják megtenni. A konferencia legközelebbi ülése holnap dé'után lélhjrom órakor lesr.