Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-04 / 110. szám

180 DELMAQYARORSZAO 1925 október 1. — váratlanul — ismét felszinre került mégis a kérdés. Szombaton délelőtt látogatást felt a polgármesternő Landgráj János nyugalmazott államtitkár és a Magyar Városok Országos Szövetséginek képviseletében megkezdte vele a tárgyalásokat a .Fehértó balasiláia" ügyében. Arra kérte a polgármestert, hogy a város cdJon három hónapi opciót a Migyar Városok Országos Szövetségének a Fehértó bérletére. A terv ugyanis az, hogy a Városok Szöretsége valami nigy részvénytársaság összehozásán fáradozik. Ez a társaság a Duna—Tisza közén található szikes vizek hasznosítására alakulna és; ezeken a meddő, kihasználhatatlan vizeken nagyarányú halgazdaságot létesítene. A Városok Szövetsége természetesen a szegedi Fehértót is kombinációba vette, sőt arról is lehetne szó, hogy a fehértói halgazdaságot külön, a többitől teljesen függetlenül rendezni be. A polgármester — értesülésünk szerint — Scultéty Sándorral történt megbeszélése alapján közölte Landgráf Jánossal, hogy a város megadja a kért három hónapi opciót. Három hónapig senki mással nem tárgyal ebben a kérdésben. i Landgráf János akciója — véleményünk szerint — megerősíti azt az amúgy is megbízható kalkulációra alapított feltevést, hogy a fehértói halgazdaság Jó üzleti vállalkozás lesz. Ebből pedig az következik, hogy a városnak jól meg kell fontolnia minden olyan lépést, amelyet ebben az ügyben tesz, mert nem szabad könnyelműen és meggondolatlanul lemondania arról a jelentékenynek látszó Jövedelemről, amellyel a halgazdaság gyarapítaná a város vagyonát. Ha tehát nem akaija házikezelésben megvalósítani a terveket — pedig ez a megoldáa lenne a legmegfelelőbb, mert a város kapná meg a Jövedelmet száz percent erejéig —, akkor olyan béit kell kapnia a fehértóért, amely kárpótolja a halastó jövedel«léért, amelyről a bérlő Javára esetleg lemond. keresse fel az ismert Varga kötött-, szövött és harisnyaklllönlegességek üzletét B121 B U D A P S T, hogy sár- és hócipőt ismét csak a specialistánál Gumi és Bőriparban és Linoleumiparban szabad vásárolni, mert 4H ? t I pir gyermek a&rclpö 73.000 kor. I „ nöl „ 118.000 . I . félfl . 140.000 „ I „ gyermek hócipő 153.000 „ I „ nö „ 196.000 . I . tért „ 200.000 „ Juhász Margit, aki háromszor akart meghalni, a kórházi ágyon negyedszer is öngyilkos akar lenni. IV., Kossuth Lajos u. II. t» IV., Koronaherceg u. 6. Pénteken este egyszerű, rövid és megszokott rendőri hir jelent meg: Juhász Margit 16 ives munkásleány Alsóvároson öngyilkossági szándikból marólúgot ivott. Étetveszilyes állapotban vitték be a közkórhdzba. Tettinek oka ismeretlen. A riporter munkájában pedig tragikus fekete szinekkel rajzolódik ki a tragédia: Juhász Margit 16 éves élete: a gyárimunkás apa keserves napjai, öldöklő harca a kenyérért, tiz száJIkenyéréért; az anya kinlódó féllegetése tiz gyermekért; és végül megdöbbentő, furcsa, szomorú szinekkel a munkásleáay tragédiája, akt a csillogó operettek, a ragyogó filmek, a hercegek, királyok, grófok után meg akart halni háromszor egymásután, mert nem kapott ujsziaü harisnyát, selymes, suhogó ruhát, amit a filmeken látott és a színpadokon a grófok és hercegnők között. * Juhász Margit 16 éves volt és Alsóvároson lakott, Homok ucca 16. szám. Kilenc apró gyerek volt mellette kicsi szobában, földszinten, Alsóvároson. Proletárcsalád. Tizen sirtak együtt kenyérért és tizen sirtak cipőért, amikor az ősz elérte a nyarat. Együtt aludtak mindnyájan a sötét és dohos szobában, tiz gyerek, meg a szülök. Prolelárcsalád, Homok ucca ,16. Százan és ezren vannak és laknak így az Ősz uccában, vagy a Bárka uccában, vagy Pesten a Zápolya uccában. Az apa gyárban dolgozik. Egyszer, liz év elölt véres kardot hordoztak és a folyókban vér rohant. Olcsó volt az emberélet és az ember pusztult, tünl, sebesült. Az apa Is elment a műhelyből és a gyerekek sirtak. A vér folyt és az emberélet krajcárt sem ért. Juhász Sándor is vérzett és golyó szakította szit ujjait. Akkor hazajött. A véres kardnak csak egész ember kell, akinek egész még a keze, akinek van még kél szeme. A Homok uccában pedig nőttek-nőttek a gyerekek, tiz gyerek kenyéren és olykor csak a héjján. Juhász Sándor dolgozni indult megmaradt ujjaival, amiket megmentett a véres kardtól. s Az évek multak és a gyerekek nőttek. Már harisnyát kérlek és foltatlan ruhát, ahogy a többi ember. És egy este moziba ment Juhász Margit. Talán azon a krajcárokon, amit kifutásért kapott. Aztán egyre többet járt moziba és legények is jöttek. Színházba szökött, ahol oly édes a muzsika és táncolnak a színészek. Oly csillogók a ruhák és oly szépek a szobák. És mindenki gróf, vagy éppen herceg ... Nőtt, egyre nőit Juhász Margit. Dolgozni küldték. Paprikát hasítani, szobát takarítani. És Juhász Margit egyszer odaállt apja elé. Nem akar dolgozni, inkább adjanak neki szip, suhogó ruhát, vékony cipőt. Kikapolt akkor Juhász Margit. Tiz gyermeket kell eltartani az apának I * Az elmúlt héten megint dolgozni küldték. Juhász Sándor kidűlt a gyárból. És akkor már tudták otthon, hogy egy sofför kiséri este Juhász Margitot. És ezen a napon a Tiszába akart ugrani Juhász £ Margit munkásleány, Homok ucca 16. A sofför ugrott elébe és megfogta a parton. — Ruhát akarok ... nem tudok dolgozni.. — mondta. Két nap múlva édesanyja elé állt. Együti voltak mindannyian, a tiz gyermek, az apa ágyban feküdt. Harisnyát kirt, hogy vegyen neki az anyja. Szépet és suhogóst. Juhászné hazajött a piacról. Nem hozott harisnyát. Másra kelleti a piaz. Kenyérre. Egy nap mult el, Juháaz Margit elment. A sofför várta. Moziba mentek, ahol mindenki herceg és mindenki csillog. Amikor vége volt a filmnek, Juhász Margit előrántott egy üveget. Sósborszesz volt benne régen. Most marólúg volt benne. Kirántotta a dugót, magára akarta inteni. A sofför fogta meg megint a kezét. A lúg kimarta a leány karját és nyakát, fájt. Tizenegykor került haza, este. Megszidták szigorúan. * A következő napon folytatódott a fejezet. A munkásbiztositóba küldték el, falvenni a táp)énzf. Apja beteg. A leány elment a könyvvel. Ez szerdán volt, reggel. Elmúlt szerda éjfél, Juhász Margit még nem Jött haza. Juhászné vhraizlolt, Juhász dohogott az ágyban. Elmúlt ciütörtök reggel, Juhász Maréit n:m jött. Akkor a rendőrségre mentek. Nyomozni kezdtek. Juhász Margit eltűnt, nem találták sehol. A Homok uccában sirlak. Elmúlt péntek reggel. Ekkor péntek délben hírt hozott valaki. Ott csavarog a leány a temetőben. A solför is vele van. Bárdost Béláné elszaladt érte. Hogy megmentse még, ha lehet. Hngy hazavigye végre. Két fiút talált a temető szélén. Átkutatták a sirokat. Messzire föl ünt Juhász Margit alakja. Kiáltoztak. A leány odanezett. Ekkor előkapott egy üveget — rigen sósborszesz volt benne, Brázay, — szájához emelte, kiitta vigig. Marólúg volt benne. Megint. Odaszaladlak hozzá. Már ott feküdt a földön. Vér folyt a szájából, már nem beszélt. Meg akart halni, harmadszor is. * Szombaton délután ott fekszik fehéren a kórházi ágyon. Földszint 13. Ahol azok fekszenek, akik meg akarnak halni. Szájaszéle kimsrva. Mozdu'atlan, nem beszél. A halált várja. Mellette könnyezik az anyja. Nem szól semmit, csak nézi és sir. öccse faggatja. Felelősségre vonja. Juhász Margit nem beszél. — Talán éleiben marad, talán, talán —, Így szól az orvos. Juhász Margit mrgszólal, ahogy ki tudja suttogni a szavakat kimut, véres, sebes száján, kétségbeesetten, borzalmasan: — Meg akarok halni... megakarok halni,., ruhákat akartam ... nem tudtam dolgozni... — ^Életben maradiz mégis, rászól az öccie. £t Juhisz Mugit 16 éves munkáslány, Homok ucca 16. kétségbeesetten sírt, mert már tutiogni sem tud: — Akkor még egyszer megiszom... Negyedszerre sikerül... Az ujjain mutatja a négyet. Vér György. HÁZAT, földet, földbérletet, lakást, üzletet, pénzkölcsönt mindenkor legelőnyösebben közvetít Pf EZER országos iroda Bástya u. 19 Kultúrpalotánál Orak, ékszet*ek::rt dísztárgyak Sztgeden.l»ool>'«4bban beszerezhetők [űlliofferV ^ÉKSZERÉSZ és ÓRÁSNÁL ¿Qf (Kék oaillagoal szembon,) Kirakataink >ejteklntéiét;ar oletd árak miatt la ajánljuk 1C8 Hatóságilag engedélyezett Butorraktárkiárusitás! Üzletem feloszlása folytán raktáromon lévő összes háló, ebédlő és uriszalon bátorokat Jutányosán kiárusítom. 123 Braun Mihály gg§Sl&-« ucca. A LEOUJABB ANOOL ÉS FRANCIA FÉRFI ÉS NŐI DIVATSZÖVET KÜLÖNLEGESSÉGEK megérkeztek. Schatz M. Fia 200 Kölcsey ucca 4. Telefon 8—18 Habig, Gyukits, Mossan (francia), Pichler kalapok óriási választékban kaphatók Fischer és Pártosnál Kárász ucca 1.