Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-28 / 130. szám

ftya 2000 korona, delmagyarorszag tsnkssstöségi Deák Perenc-u. 2. Telefon 13-33. Kiadóhivatal, MtasMrihiyrtár Cl jegyiroda: Dugonics-tér 11. Teletan 808. Hytmái i Petőfi ¡Undor-tagira! I. >xim Telefonszám 18-84. Izsó föltámadása. Irta: Juhász Gyula. Nehogy a Cuza-párli magyar fajvédelem ciak egy perc'g is valami veszedelmet sejthessen, azonnal megmondom, hogy Izsó Miklósról van sió, aki nem volt se kormányfőtanácsos, se nyugalmazott miniszter, aki csupin magyar lángész volt Istennek különös kegyelmiből és a balsorsnak különös kegyetlenségével verve, magyar lángész, aki most Ctven esztendeje dölt ki sok szenvedés és sok csalódás után, élete főművének megteremtésétől elütve, nyomorúság* ban, tüdővészben, negyenegynébány esztendős korábin. Most pedig, nem a magyar kultuszminiszter és nem a magyar kuli ura valamely hivatalos testülete, vagy társasága, nem is valami keresztény és nemzeti alakulat — mert ezeknek más dolguk van —, hanem egy magánzó muzruma Jödözi föl, hozza napvilágra és deríti uj fényre ennek a félig-meddig elfelejtett nagy magyar értékünknek alkotásait, szobrokat, melyekről az Örökkévaló magyar szélién nek derűje és boruja, szépsége és igazsága beszél hozzánk a művészet egyetemes nyelvén. Az iskolákban nem tinitolták eddig Izsó Miklóst, aki se magyar életet, se magyar zabot nem ajánlott fül nagylelkűen a Habsburgoknak, csupán magyar örömet és magyar bánatot formáit agyagba, köbe és bronzba, hogy egy világ csodálja és egy uj nemzedék elfeledje. A hivatalos hazai tudomány nem méltáwolta és nem hirdette Izsó dicsőségét, aki se fölfelé hajbókolni, se lefelé pöffeszkedni nem tudott és nem akart. Ixsó nem támogatott kormányt, nem örökített meg mágnásokat, nem volt akadémikus, Izsó csak lángész volt is magyar, tehát nem sokat törődtek vele. Az élő törtetők bankettjein hallgattak a halhatatlan művészről, aki még sírjában is é:ő tiltakozás volt az idegenszerű aksdemizmus, a szolgalelkü utánzás, a tehetségtelen nagyképűség ellen. £s Íme, Izsó ma feltámadt és a kései krifika — ó nem a hivatalos kritika I — meglepetten éa lelkendezve fedezi fel és értékeli újra maradandó remekműveit. Mert nálunk valóságos síinvaksággal viseltetnek az igazán igazi magyar lélek és szeltem megnyilatkozásival szemben. Azok, akik éjjelnappal a hazát morisolják fogaik közölt és hangosan adnak hálál Istenüknek mások előtt, hogy ők olyan jő, olyan prima, olyan patent magyar hazafiaknak születtek, azok egéssen nyugodtan elmennek örök magyar értékek mellett és még szép tőlük, ha csak elmennek szótlanul és részvétlenül, de ezek azok a magyarok, akik a debreceni kollégiumból örökre száműzik Csokonai Vitéz Mihályt, akik Katona Józsefet a halálában is megvídolják, hogy a bitangságban levő mathák jövedelmét eltulajdonította, akik Petőfi Sándort föladják és halálba küldik névtelen uszításaikkal, akik Ady Ecdrét mindenáron Petőfi sorsára akarják juttatni és akik Móricz Zsigmondtói erkölcsi és ujraoltási bizonyítványt követelnek. Ezek a szigorú magyarok keserítették el és törték derékba Izsó Miklós nagyálmu lelkét és életét, ezeknek a perzekntoroknak áldozata ez a kivételesen erős és liszla magyar zseni, akit most »'megint piedesztálra állit és újra megmutat' a megkésett kegyelet és hódolat. Ha sxoboiban kellene megmutatni, hogy mi az a magyarság, akkor csak ennek a sírjából kitörő és eget kérő művészünknek alkotásaira kell mutatni. A Búsuló juhász-b«n egya agában több egyszerű sztpsíg, magyar költészet és emberi igazság van, n ini a korszak összes népszínműveiben. Csokonai debreceni szobra jobban érezteti ennek a hányatott és szenvedő, ennek a kálomitta és barokk poétasxivnek egész mivoltát és jelentőségét, mint minden eddigi életrajza és méltitáta. Szeged, 1925 október 28, SZERDA Előfizetési arak: Egy hónapra helyben «0.0(0 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 korvasár- és ünnepnap 3000 korona. L évfolyam, 130. szám. Mennyi giccs szorult márványban és brozba köztereinken és középületeinken, mennyi hamis pátosz és rossz modor öltözött a maradandóság könlösébe ezen a tájon, míg Izsó Miklós bájos és fönséges magyarságát sutba dobták és elmellőzték. Izsó löltámsdása örvendetes és blstató jelenség, csak azok is tanulnának belőle, közélet himes mezején, hogy ledorongolják és elintézzék az Iisókat. Mert szép a föltámadás, de a föltámadás szomorúságát érezzük abban, hogy a föltámasztott maga már nem örülhet neki és nem vigasztódhatik ezen. Csak a bálás utókor van jelen, amely tovább is hálátlan mer és tud lenni — akik azért tevékenykednek és szerepelgetnek a [ az élő kortárssal szemben. SMMMMVMfWAMMMMNWIMIMMMMMAM^^ Lemondott a francia kormány. A Painlevé-kabinet megállapította, hogy nincs atabil többsége. (Budapesti tudósttónk telefoajelentise.) PárisWl jelentik: Painlevé miniszterelnök ma délután két órakor megjelent az Elyséeben és benyújtotta az összkormány lemondását. A lemondás annak dacára, hogy a krízissel már napok óta számoltak, meglepetésszerűen hatott. A mai minisztertanácson Caillaux pénzügyi terveit a miniszterek eleinte kedvezően fogadiák. A tanácskozás ezután a politikai és parlamen i helyzetre terelődött. Abban a meggyőződésben, hogy a nemzeti újjáépítést csak olyan kormány hajthatja végre, amelynek az országban stabil többsége van, a Painlevé-kormány ugy határozott, hogy az elnöknak benyújtja lemondását. A Határozat erek szerint m£r dé'előtt megvolt, ennek közzétételét azonban a népszövetségi ülés végéig elhalasztották és igy az csak a délutáni órákban került nyilvánosságra és a bomba erejével hatott. A nyilvánosságra bocsátott hiva alos közlemény ezeket mondja: — A minisztertarács legutóbbi ülésén íregkezd'e azoknak a szanálási terveknek megvizsgálásé', amelyeket Caillaux pénzügyminiszter doigoiott ki. Miután a kormány abban a meggyőződésben van, hogy a nemzeti kiegyezésre irányu.ó sürgős erőfeszítésekre nem vállalkozbatik »nélkül, hogy már előre ne lenne bizonyos a szilárd többségről, ezért elhatározta, hogy benyújtja lemondását a köztársaság elnökének. Páris, ok óbtr 27, A köztársaság elnöke elfogadta a Painlevé-kormány lemondását és már a délután folyamán tanácskozott a szenátus és a kamara elnökével a kormányválság nyomán támadt helyzetről. Délután 6 órakor a Painlevé-kormány tagjai bucsulátogatást tettek a köztársaság elnökénél. Herriot nem vállal fárcát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páriából jelenlik: Painlevi miniszterelnök még a kora reggeli órákban hosszas tanácskozást folytatott Herrtot-val, a kamara elnökivel, akit Lyonból Párisba hívott. A Paris Solr értesülése szerint Painlevé felszólította a kamara elnökét, hogy vállalja a kormány újjáalakítását. Herriot azzal válaszol', hogy a mai viszonyok között azt tartja leghelyesebbnek, ha Painlevi alakítja meg az nj kormányt. Az Utransigeont értesülése szerint Painlevé csak arra kérte Herriot-t, hogy tárcát vállaljon az uj francia kormányban. ax uj kormányban, áe Herriot ezzel a tervvel szemben aggodalmának adott kifejezést és utalt arra, hogy véleménye szerint a jelenlegi kormány sokkal közelebb áll a nizzai radikális kongresszus szelleméhez, mint ő. Az Elysée elhagyásakor Painlevé az újságírók azon kérdésére, hogy kapott-e megbízást uj kormányalakításra, tagadólag válaszolt, majd hozzáfűzte, hogy akárki venné hát az ország vezetésit, ő mindenkit támogatni fog. Doumergue elnök ma délután először Herriot, majd Caiilaux-t fogadta. Mindketten megtagadtak minden felvilágosítást a sajtónak. Görögország ki akarja „kerülni" a Népszövetség határozatát, — mondotta Briand h Népszövetség ülése. — Bulgária és Görögország egymásra hárítják a felelősséget a konfliktusért. {Budapesti tudósítónk telefoajelentise) Párisból Jelentik: A népszövetségi tanács mai ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Briand elnök és fölszólította a görög és bolgár megbízottakat, bogy nyilatkozzanak a konfliktus okairól és adjanak alkalmat a tanácsnak, hogy a felelősség kérdését megállapíthassa. A görög megbízott kijelentette, hogy a görög kormány hajlandó elfogadni Románia közvetítő ajánlatát, amelynek értelmében az ellenségeskedések beszüntetendők volnának. Briand a görög megbízottnak ezen kijelentését tudomásul vette és ezzel kapcsolatban aggodalmának adott kifejezést. — Ugy látszik — mondotta —, hogy Görögország a népszöveti égi tanács határozatát ki akarja kerülni, azonban ennek dacára is re méli, hogy a görög kormány nyílt választ fog adni és alkalmazkodni fog a népszövetségi tanács döntéséhez. — Az eddig beérkezett információk szerint — mondotta Briand — a harcok a görögbolgár határon még e pillanatban nem szűntek meg és mindaddig, amíg ez meg nem történik, a konfliktus elsimításáról szó sem lehet. Ezulán a bolgár megbízott fölolvasta kormánya hivatalos nyilatkozatát, amelyben a bolgár kormány megállapítja, hogy az ellenségeskedéseket Qörögország kezdte. A megbízott még azt is kijelentette, hogy Bulgária még egy talpalatlnyi földet sem foglalt el Qörögország területéből, ezzel szemben azonban a görög csapatok igen széles bolgár területei tartanak megszállva. — Qörögország eljárását annál tevésbé lehet menteni — mondotta a bolgár megbízott —, mert Bulgária leszerelt ország, amely teljes egészében eleget tett s nuellyi leszerelési határoza'oknak. Bulgária a konfliktus elsimítására ezután a következő javaslatot terjesztette be: A népszövetségi tanács küldjön ki a helyszínre külön bizottságot. A meggyilkoltak hozzátartozóinak fizessen Görögország megfelelő kártiritist is a bűnösöket a legszigorúbb büntetésben részesítse. A ffglyokat azonnal bocsássák szabadon. A görög megbízott is hivatalos okmányt olvasott fel, amelyben a konfliktusért a felelősséget Bulgáriára hárítja.