Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-23 / 126. szám

Apa 2000 korona. DÜMjYAR tMú.sxfóség: Deák Ferenc-u. 2. Teleion 13-33. Kiadóhivatal, SSUsOíkBnyvtár és jegyiroda: Dugonics-tér 11, Teleion 30f. Petőfi Sándor-sugírut 1. szám Telefonszám 16-34 Klebelsberg Berlinben. Minden magyar etrber csak örflihet annak, bogy a magyar kultuszminisztert olyin szépen, melegen és ünnepélyesen fogadták Berlinben a nagy német nép t ulfurájának legfőbb képvise­lői, élfikőn a német kuituizminiizterrel, ahogy ezt a magyar ludótiláiokban olvassuk. Bennün­ket mostaniban úgyis annyiszor kutyába se vesznek a külföldön, loknor valóiágos vesuő­fulás a magyarság képvisélCinek külföldi sze­replése, caudiumi iga alatt kall elvonulniok és vezekelniük, gyakran a mások vétkeiért. Rossz hírünk van nekünk ma, mi tagadás, a müve t nyugaton és ha a német kulfurfétfiu Kiebelibergöen a magyar kultura miniszterét üdvözölve, Petőfi, Arany, Jókai és Kosiutb ne­vére hivatkozott, mint valódi aranyfedezetre, tudja Itten, ebben a hivatkozásban valahogy mintha egy kiisé napjaink hazai nagyjainak a hallgatólagos kritikája Is lappanganv. Mert Petőfi, Arany, Jókai és Kossuth neve, élete és müve, eszméi és érzelmet, mi tűrés, tagadás, nem teljességgel födik azt a i zellert et, amely tegnap még erőien belengte és ma már vala­mivel gyöngébben lengi te a kurzusnak el­keresztelt nemzeti veszedelem kultúrpolitikáját. Es ba már alaposan kiOrültük magunkat a berlini hiva'elos fogadtatáson, akkor eszünkbe Jut egy és más dolog, ami terméizeteien nem jutott eizébe Klebelsberg Kunő grófnak, a Jő­nevű magyar kultuszminiszternek Berlin váro­sában. Mert Klebelsberg szépen beizélt, okosan beszélt, helyesen beszélt, de, valljuk be őszin­h.1/„ÍVJ?MD' l0i0tt* ugyaacttak aaépen hSg P?és helyesen ball«­MK Ex a hallgatás (Óbbat beszélt — btfdé mint amennyit kifelé mondott a nemes arff aki valamikor Tisza István liberalizmusának lelkes és hűséges csatlóta volt és most Haller litván él társai reakciójának és antiszemitizmu­sának lulyos és kellemetlen örökségét kellett átvennie és ha nem egészen vállalja is, de meg­adással és lemondánal viteti. Klebelsberg Kunő gróf kétségtelenül kultúr­ember, jószándéku ember, csak az a baj, hogy a Haller Isivánék e«y tál leHcséje igen meg­feküdte a gyomrát. Talán ezért ment most utó­kurára Betűnte, ahol bizonyosan sok épületes és fölemelő, sok egészséges és jóravaló dolgot tapasztalt, ha a hazai pápaszemet levette lelki szemeiről és a Jf európai nyilt tekintetével nézett körül. A nagy Németországban, mert Németország még mindig nagy, ha legyőzték is és nagyágának éppen az u óbbi eszendők­benadia 'igdic®öbb lanuságát, szóval a nagy Németországban például teljes gon­dolalsxabaüsdg van, meri 0ti ielJes van. Annyira demokrác a van Németországban, hogy al/g lépe t német földre és alig időzött ott néhány órát, már K ebelsberg Kunő sróf ii egészen jó és egészen buzgó demokrata lett mint ahogy Bethlen István gróf is S^-ifi liberá'is lesz és pacifista lesz, mffi Cfí földet ér a lába és genfi levegőt érez a lelke Hogy mit is beszélt Klebelsberg Kunő «róf Berlinben ? Mindent, ami szemf ,S kg£ gere. Hogy az osztatlan nemzeti kuliurát mikánt ápolja és fejleszti ő és kullnrvezérkSs EH a müveit nyugattal Ismét fölvettük és továbbííil fönntartjuk es fejlesszük a kapcsolatokat hoev nincsen szebb dolog a nép művelésénél (nI hogy a boldogult Népre gondoljon valaki t) Mindezek, még egyszer el keli ismernünk széD í°!g0íh£td0,Sk„'íhelye8 d0,g0f M^denésetre helyesebbek, mint az az orientáció ame'v Cusáék felé fordul (estvéii öleléssel és íz I mentalitás, amely Ázsia felé terelné a msuvar érdeklődést. Es hogy mikről hallgatott Klebelsberg Kunó gróf? Hát azokról a dolgokról hallgatott, ame­lyekről jobb is, ha halgat a mai migyar kul­Szeged, 1925 október 23, PÉNTEK tuszminiszter Berlinben. Bár azért így sem úszta meg egészen szárazon a berlini dicsősé­get. A diadalkipun áthaladva, néhány kelle­mesen kérdést és megszólítást kellett kénytelen­kelletlen elszenvednie. A legnagyobb német diákegyesület veze ősége például a numerus clausust vetette szemére. Nem szép ezek'öl a német diákoktól, hogy igy politizálnak. Persze, ha a magyar diákok politizálnak, az egészen más I Az hazafias fölbuzdulás, az a romlatlan Előfizetési árak: Egy hónapra helyben 40.000 kor., Budapesten és vidéken 45.000 kor. Egyes szám ára hétköznap 2000 kor* vasár- és flnnepnap 3000 korona. I. évfolyam, 126. szám. ifjú vér fölpezsdülése, azt meg lehet és meg is kell érteni. Petőfinek, Aranynak, Jókainak és Kotsulh Lajosnak talán más véleménye Fenne egynémely mai hazai ifjúsági ébredési moz­galomról, de Klebelsberg Kunó mindig igyeke­zett beleélni magát korunk szellemébe, törek­véseibe, ideáljaiba és jelszavaiba. Budapesten éppen ugy, mint Berlinben. Természetesen Buda­pesten Inkább, mint Berlinben. Mert ö magyar nemesnek szü'eték. , .vsmimwmm • MMUWOIIWB OAU cica. MWMWMMMMMMAMMMMMÍWMIIW^ Az ellenzék összeférhetetlenségi bejelentést tesz Eekhardt és társai ellen. Elégedetlen az ellenzék az elnök ciütörtöki enunciációjával és tovább folytatja akcióját a fajvédők ellen. (Budopesil tudósítónk telefonjelentése.) — R—#—, —/ A nemzetgyűlés mai ülése után a parlamentben megenyhült a helyzet és megállapítható, hogy a pártok egyhangú állásfoglalása uián a faj­védők kisded társasága teljesen Izoláltan, egye­dit maradt. Az itnoiiféra enyheiéie azonban legkevéibé lem jelenti azt, hogy az eirenzék ne tartaná f<nn azt a követelétét, hogy a mi­nisztereiül knek ebben a kérdésben rövidesen nyilatkoznia kell és azért ez ellenzék ezt a kérdést továbbra Is napirenden fogja tartani, annál is inkább, rrert a nemzetgyűlés elnöké­nek, Scitovizky Bélának mii enunciációját iz ellenzék nem tartla kielégítőnek. Az ellenzéknek feltett szándéka, togy a mi­niszterelnök tCvideeen bekövetkezendő felszóla­lásának megtörténte uián az u) választójogi törvény alapján további akciót indit meg és ennek ma már Horváih Zoltán, a Kcssuth-párt tagja is kifejezést adot», amikor kijelentene, hogy a románokkal folytatott tárgyalások után a fajvédő képviselőknek nem lehet tovább he­lyűk a parlamentben. Értesülésünk szerint az ellenzék arra hogy az Eekhardt— Cuza tárgyalásból kifolyó­log összeférhetetlenségi bejelentést tesz azokkal a fajvédő képviselőkkel szsmben, akik a tanács­kozásokon lésztvettek, valcmlnt ások ellen is, akik Eckhardltal azonosították magukat. Az ellenzék felfogását az Eckbaidt—Cuza ügyben pregnánsan fejezi ki Btrois Jánosnak a Dél­mogyarország munkatársának tett kővetkező nyilatkozata; — A nemzetg) ülés mai egyhingu állásfog­lalása ölömmel tölt el, mert katasztrófának tar­tanám, ba a magyar társadalom egységét az antiszemiták szervezkedése meg tudná bontani. Tessék csak Eckhirdtmk elolvasni a mai lapo­kat, amelyek megirj.'k, hogy a felvidéki mogyar­ság milyen egységes frontba tömörült Szent­tvdn/t József és Süllő Géza képviselők zászlaja alatt. A felvidéki magyarság tehát magtalálta ax igazi fajvédelmi politikát, amelynek alap|án az elsiakiott magyar területeken újból felépül­het a rombadőlt magyar kultura és magyar nemzeti gondolat. Ez a feleletem Eckhardtnak és válaszom a nemzetgyűlés elnökének mai enunciációjfra. •— """a,a°"ra- : Aa egységes párt egyhangúlag elfogadta - I2.500.as osztószámot. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése) Az egységes párt csütörtökön este értekezletet tar­tott, amelyen Bud János pénzügyminiszter nagyobb beszédet mondott és védelmébe vette a 12 500-as osztószámot, amely szerinte nem komplikáltabb, mint a 10.000-es. Kimentette, hogy a 14.500-as érték annyit jelent, hogy az 1892-ben létesített koionának 1/14.000-ed része a mai korona. Az u) pémegységnek az egy­szerűsítés a célja, hogy a csillagászati számok­ból térjünk át a reális számok világába. A 12.500-as osztószám kényszeríti az emberekit a számolásnál való erős megfontolásra, ami szerinte feltétlenül kívánatos... Ez olyan osztószám, amely mindig kerek számot ad. A miniszterelnök is védelmébe vette az osztó­számot, majd Patacsi Dénes, Marschal Ferene, Dréhr Imre és Mándy Samu kijelentették, hogy ez a szám nagyon komplikált és sokkal jobb a 10.000-es osztószám. Etődi Harrach Tihamér azonban ezek után azt indítványozta, hogy a párt egyhangúlag foglaljon állást a 12.500 mellett. A párt pedig egyhangúlag meg is szavazta ezt, mond­ván, hogy ez nem is komplikáltabb a 10.000-nél. Ezzel pedig az osztószám kérdése véglege­sen elintéztetett. A nyugati szerződés: lemondás a támadó háborúról és az erőszakról. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bsr Ünböl jelentik: A birodalmi gyűlés külügyi bi­zottsága ma dé'ulán tárgyalta le a Locarnoban kötött egyezményeket és vitatta meg az uj kül­politikai helyietet. Stresemann külügyminiszter részletesen vá­zol* a locarnoi szenődéseket és a bekövetke­zendő eseményeket, majd Westarp gróf a német nemzeti párt parlamenti frakciójának nevében kijelentette, hogy a német nemzeti párt a locarnoi tárgyalások eredményében nem látja biztosított­nak azokat az elsőrendi kérdéseket, amelyek a német nép életfeltételével kapcsolatosak. A német nemzeti párt nem lát semmi alapot olyan szerződések megkötésére, amelyekben a többi hatalmak állal nyújtott ellenszolgáltatás nincsen arányban azokkal az áldozatokkal, amelyeket Németország hoz. Ilyen körülmények között a nemzeti párt parlamenti frakciója ne­vében már most kijelenti, hogy a párt nem fog hozzájárulást adni olyan szerződésekhez, ame­lyek számításon kívül hagyják Németország létérdekeit és nem zárják ki a német területek­ről való lemondás lehetőségét. Stresemann azonml válaszolt Weslarp gróf­nak és kijelentette, hogy a nyugati szerzCdés nem tartalmaz mást, mint a támadó háborúról és az etőszak alkalmazásáról való lemondást. — A nyugati szerződés — mondotta a kül­\ ügyminiszter — a népek önrendelkezési jogát I nen érinti.

Next

/
Thumbnails
Contents