Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-22 / 125. szám

2 DELMAGYARORSZAQ 1925 október 22. 1925 o A pénzügyi bizottság elfogadta a külügyi, a népjóléti és a kereskedelmi tárca költségvetését. Budapest, október 21. A nemzetgyűlés pénz­ügyi bizottsága szerdán délu án Kenéz Béla elnöklete alatt folytatólagos ülést tartott, melyen a külügyi és kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalta. Az ü'ésen a kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök, Walkó L«ijos keres­kedelmi és külügyminiszter, valamint az egyes minisztériumok megbízottai vettek részt. Hoyos Miksa gróf előadó ismertette a kül­ügyi tárca költségvetését, melynek keretében a fokozatos takarékosságot és lé'számapasztást a lehetőségig végrehajtották s igy az 1925—26. évi költségvetésben fölvett kiadások nettó ösz­szege a mult évinél 11 milliárddal kisebb. Amennyire lehetséges, a takarékosság tovább fog tolytatódni. A külőnbőző világrészekben történt nagymérvű kivándorlás folytán meg­felelő képviseleteket kellel fölállítani. Szófiában uj követséget építtetünk hárommilliárd és zzáz­millió korona költséggel. Beck Lajos a magyar külpolitikát határozatlan­nak mondja. A lengyel szerződés semmiféle előny­nyel sem jár. Helyteleníti, hogy a francia szerző­dést 6-7 nap alatt ütötték nyélbe. A költségve­tést nem frwsHla H, Peyer Károly kifogásolja, hogy a kormány a lo­íem képviseltette magát. A költségvetést nem fogadja el. A külögyminisztc válaszolva a felszólalásokra, kisántánt sem vett részt a .1 :re. i, csak egyes kérdésekben tárgyait Néraew non fámiarifa viak 16 át'amm *a alaputó szí bi*üt!3Ífl i ;al. Bejelenti, hogy az auto­éptetése óta Magyarország­legnagyobb kedvezmény el­e. sságban elfogadja a pénz­^veiését, majd Ivádi Béla aiügyminisztérium költségve­tárgyalta. állványára ezután a bizott­ság a népjóléti és munkaügyi tárca költségvetésé­nek előadójává a megjelenésben akadályozott Ernszt Sándor helyébe Temesváry Imrét választja meg. Bad pénzügyminiszter bejelenti, hogy az állami üzemekre vonatkozó költségvetést visszavonja és uj formában terjeszti elő, amelyben már a státus­rendezést is figyelembe veszi és módositja a be­ruházásokat. Hermann Miksa előadó ismerteti a kereskedelmi tárca költségvetését, különösen az útépítés és híd­építés, majd a kereskedelmi tárca tételeivel kap­csolatos törvényjavaslatot. Hangsúlyozza a rádió­ügy megoldásának sürgősségét, bejelenti, hogy az ipari alkalmazottak egészségének és testi épségé­nek védelméről és az ipatfelügyelőkröl szóló tör­vényjavaslat munkában van. A bizottság a kereskedelmi tárca költségve­tését általánosságban elfogadja. A részletei tárgyalás folyamán Peyer Károly sokallja a légügyi hivatal számára tervezett tíz­milliárd korona költséget. Walkó kereskedelmi miniszter felszólalása után a bizottság a címet változatlanul elfogadja. Peyer Károly kívánja, hogy egészségügyi ipari felügyelői állások szerveztessenek. Kifogásolja, hogy az iperi felügyelőket politikai természetű jelentések összeállításával is megterhelik. Walkó miniszter megállapítja, bogy miijén természetű információs jelentésről lehetne szó. Peyer Károly bsngoztatja, hogy semmiféle jogcim, vagy rendelkezés nincs arra, hogy a munkások politikai megiyőzödéséről az Ipar• felügyelők pl. az ÉHE nek jelentést tegyenek. A bizottság ezután a kereskedelmi tárca költ­ségvetését részleteiben is elfogadta. A következő ülést holnap, csütörtökön dél­után öt órakor tartják, amikor a népjóléti és a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalására kerül a sor. ígészségiigyi intézet javaslatát árgyalta a nemzetgyűlés. nterpelláltak a szocialista-gyüléack betiltásáról, a levente­okról, a Rákesi-kommunistacsoportról és sgycbekről. öie jivsssat tár] Rolíiensk s? okról bes egy ma***. A li tónk telefonjelentise.) A lét Scltovszky Béla elnök ította meg. Mivel az ellen­aletet tartottak, az egyst­sak egy kél tag|a volt az k az ülést felfüggesztette la meg ismét, amikor az evonultak. - és jegyzőkönyve alapján <y Vincét utólag rendre­ésen tett közbeszólásuk megnyitása után folytat­£wi intézet felállításáról szóló a közegészségügyi viszo­islatot elfogadja. Malaslcs igy a Rockefeller-intézet it kiírásának mellőzésével köztisztviselőre bízták. A J avaslatot eltagadja. Hegymgi Kiss Pál ugyan­lyen érdemben szólal lel. Györki Imre szin­tén elfogadja a javaslatot. Utána Ruperl Rezső szólalt fel. Nem csodál­kozik azon, bogy a .magyar királyi" Jelző benne van az intézmény nevében, mert Buda­örs rendezői ezt a jelzőt szívesen használják, de ülő lenne, ha az Intézmény nevében Rocke­fellet neve Is szerepelne. Horváth Zoltán: Hagyják el a királyi jelzőll (Helyeslés a baloldalon.) Rapert Rezső ezután arról beszél, bogy a kormány reakciós politikája zárt el az ország elöl minden jótékony hajlandóságot. A numerus clausus is azok közé a törvények közé tarto­zik, amelyek a kolloid segitökeiét eltérítették tőlünk. Az elnök kétszer figyelmezteti Rupertet, hogy ne térjen el a tárgytól, majd amikor Rupert az építkezés körfll mutatkozó nehézségekről kezd beszélni, megvonja tőle a siót. Kiss Menyhért, Plkler Emil elfogadják a javaslatot. Majd a Ház hoziájárul, bogy Szeder Ferenc a holnapi ülésen mondja el beszédéi. A nemzetgyűlés ezután tudomásul vette Petrkhevlch Horvith Emil hatvani mandátumá­nak igaiolását és vita nélkül elfogadta az elnök napirendi indítványát is. Félkettőkor került sor az Interpellációkra. Malaslcs Qéza a belügyminiszterhez intézi interpellációját az ellenzéki gyűlések sorozatos betiltása miatt. Kimutatja, bogy ebben az évben augusztus 30-ig 129 szocialista népgyűlést til­tottak be .a vidéki kiskirályok". Esztergályos János a Levente-ügyben inter­pellálja meg a kultuszminisztert. Kifogásolja, hogy csendőrszuronnyal, ütéssel, veréssel kény­szerilik a gyerekeket ebbe az ismeretlen célú egyesületbe és fölesketik őket a királyra. Pakots József a magyar filmgyártás ügyében kiadóit kormányrendelet végrehajtási utasítását sürgeti interpellációjában. Vbsa József népjóléti miniszter válaszában bejelenti, hogy a végrehajtási rendelet a jövő héten megjelenik. Rapert Rezső az összkormányboz interpellál a termelést veszélyeztető adóvégrehajtások fel­függesztése és az adökiveté8eknek az igazság, aranyosság és a teherbiróképesség szerint való revíziója tárgyában. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Györki Imre interpellációjában a Rákosi-féle kommunista összeesküvésnek a statáriálls uton való tárgyalását tette szóvá. Vádolfa a kor­mányzatot, hogy a szociáldemokrata párt egy­ségének a megbontása céljából éleztette ki a bolsevista akciót Erre a kormánypárti és a fajvédő sajtó is támogatást nyújtott. A szociál­demokrata párt semmiféle tekintetben nem vál­lalja a közösséget Rákosi politikájával Az igazságügyi hatóságok ezt a játékot kommu­nista lázadássá minősítették. (Nagy zaj a jobboldalon.) Ez az eljárás Európaszerte bonyo­dalmat váltott ki. Arra kéri az igazságügy­minisztert, hogyha bűncselekményt lát fenn­forogni, utasítsa az ügyészséget, bogy az ügyet rendes blréság elé vigye. Pesthy igazslgűgyminiszter válaszában visz­siautasitotta azt a vádat, mintha a kormány részes volna a szociáldemokrata párt válságá­oan. A rögtönitélő eljárás törvényességéhez kél­8éi nem fér. Nemcsak csoporiosüás utján el­követett lázadásról van szó, hanem lázaáásra való szövetkezésről ts. Kijelenti ugy a nem­zetgyűlés, mint az orizág és a külföld számára is, hogy az eljárás ugy ügyészi, mint birói szempontból kizárólag a hatályban lévő törvé­nyek értelmében fog lefolyni Györki viszontválaszában fenntarlj i elöbbiállitá­sait. Bencs Zoltán, a miniszterelnökség szociálpo­litika osztályának vezetője azt mondotta, bogy ki kell várni az akciót, hadd lássák mi van mögOtte. A budapesti rendőrség nem mert be­vallani, hogy Kan Béla bécsi tartózkodásáról szóló kommünikéje nem igaz. A miniszter már akkor beleavatkozott a minősítés kérdésébe, amikor a vizsgálatot nem a vizsgálóbíró, ba­nem az ügyészség foganatosította. Pesthy igazságflgyminiszter felszólalása után Rakovszky belügyminiszter visszautasította azt az állítást, mintha a Vágl-féle szervezkedést a rendőrségen kezdeményezték volna. Györki viszontválaszában példákkal bizo­nyítja, hogy a rendőrség beugratással dolgozik. Rakovszky belügy miniszter a felhozott pí Idákra nem válaszol érdemben, mert ez nem függ össze az interpelláció ral. A leghatározottabban visszautasítja azt az állítást, hogy a rendőrség a Rákosi-ügyben provokaiörséggel dolgozott volna. A Ház Pisthy Pál ígazságOgyminiszter és Rakovszky válaszát tudomásul veszi. Györki személyes kérdésben történt rörid felszólalása után Szeder interpellál a mező­gazdasági munkások mnnkátlanságáról. A i erről szóló hivatalos statisztikát nem tartja helytálló­nak. A mezőgazdasági bérmegáliapitó bizottság és a mezőgazdasági kamarák működését nem tartja kielégitönek. Mayer miniszter válaszában kijelenti, bogy a statisztika helyes. A kormány a jövóben is mindent elkövet a munkanélküliség csökken­tésére. Szeder Ferenc nem fogadja el a választ, a Ház azonban tudomásul veizi. Kiss Menyhért a püspöki haszonbérek kér­désében interpellál. Mayer miniszter válaszát a Ház és az interpelláló képviselő tudomásul veszL Rapert Reiső a Kossuth-párti betíltottt gyű­léseket teszi szóvá. Rakovszky belügyminiszter kijelenti, hogy az egyik gyűlés betiltásának indokolásában az volt, hogy * nyolc szónok komi négy kétségtelenül résztvevő volt a forradalomban. A túloldalon sze­relik olyan színben feltüntetni a forradalmat, mintha az csupán a háború következménye lett volna. A háború elvesztése egyik tényezője volt a torradalom kitörésének, mig a főbb ténye­zők azok az emberek voltak, akik megszervez­ték a forradalmat. Ami azt a kérdést illeti, ho*y a kormánynak is voltak, vagy vannak tagjai, akik a Károlyi-kormányban bent voltak, erre vonatkozólag kijelenti, hogy disztingválni kell. Vollak a Károlyi-forradalomnak tagjai, akik a helyükön maradtak, azonban előidézői, vagy részesei a forradalmi mozgalomnak nem voltak. — Ha olyan gyűléseket engedélyezne a kor­mány, amelyeknek szónokai felerészben volt aktív forradalmárok közül kerülnek ki, akkor az ország joggal lenne szemrehányást a kor­mánynak. Az Eckhardték antiszemita kongresz­szusa, amelyre Rupert hivatkozott, nem nép­gyűlés volt hanem politikai összejövetel Ez tehát nem tartozik a rendészet hatáskörébe. Rupert viszonválaszában azt állitja, hogy a régi munkapárt tapsolt a forradalom kitöré­sekor. Rakovszky Iván belügyminiszter ezl a meg­állapítást visszautasítja. Ruperl nem fogadja el a választ. A Ház azonban tudomásul veszi. Rupert második interpellációjában szóvá le­szi, hogy Rainprecht Antal és Qyörki Imre képviselőket, akik mint ügyvédek, felvételűket kérték a katonai védők listájára, visszautasí­totta a honvédelmi miniszter. Pesthy Pál igazságtfcyminiszter válaszában kijelenti, bogy a maga részéről az emiitett két képviselő felvételét javasolta. Arra a kérdésre, miért utasította vissza őket a bonvédelmi mi­niszter, majd a honvédelmi miniszter ad vá­laszt Ruperl viszontválaszában fenntartja azt ai állítását, hogy az igazságagyminiszter a véde­lem szabadiága kérdésében nem képviseli az igazságügyi érdekeket. Pesthy Pil igazságflgyminiszter ezt az állí­tást ujabb válaszában visszautasítja. A Ház a választ tudomásul veszi Több fölszólaló nem lévén, az elnök az Ölést háromnegyed hétkor bereksszti. Mag Né (Bu i értesül, ln ségnek és szövetségi lyenben fl i irási Jelentet dás jött 1 adók kö évre az u alapbirek elmúlt évi a szegedi A tárgyalt nyiben m dést kötni semmi se gazdasági A tárj rendszer i tapasztalai tenni az i ingadozás Mit A Csirki megbotrán Az ilyesfaj zussajtó ál következett a darab tó ban a „kii házi est a: arról a ma nézőtér ol) zönség téli nézőterep, högött és I latlanul ho sxinházat. . az október szél fujt. A likabát gallé talmas és : egyetlen gr, Andor Zi nyilatkozott nem terheli szükséges ! megkezdési színházi ép válják és a jobb akarat 1 Kérdést r0ly müsza pészeti oszl ket mondót! - A szit és pör A polgár vasul Jö'en mesterhelye kulturszená viszik a po néha előker val is érki delmi minis tanulmányo; olvasta beli felterjeiztésl bez és elpa tén nagI2i aki a népjó könyvecskét délyl kért, I rokkantakat kezel' részé vekre, képel egri alispán dezését kél miniszier aa körirat form lóságnak. I sáré ninci i

Next

/
Thumbnails
Contents