Délmagyarország, 1925. október (1. évfolyam, 107-131. szám)

1925-10-21 / 124. szám

2 DELMAQYARORSZAQ 1925 október 21. A Cuza-botrány tárgyalása közben Gömbös Gyula nekirohant Fábián Bélának. Tomboló botrányok a Ház keddi ülésén — MacDonald jelenlétében.— Gömbös inzultálta Fábiánt az ülésterem közepén Eckhardt románvédő beszéde közben. Tumultuózus jelenetek, — A keresztény magyarokat elnyomó románokat védték a fajvédők. (Budapesti tudósítónk ielejonjelenUse.) A második nemzetgyűlés történetében eddig még páratlanul álló botrányos jeleneiek játszódtak le ma délelőtt a parlament üléstermében éppen akkor, amikor a gyönyört! gótikus épületben tartózkodott és figyelte a magyar parlament tanácskozásait Ramsoy MacDonald volt angol miniszteielnök. A minősíthetetlen botránynak hőse Gömbis Gyula volt, akt tettleg Inzultálta képviselőtársát, Fábián Bélát. A botrányos jele­net pedig akkor játszódott le, amikor az Eck­hardt—Cuza-botrány ügyétől volt szó. Ramiay MicDonald éppen akkor helyezke­dett el a diplomaták karzatán, amikor az elnök megnyitotta az ülést. ­Eckhardt szóbahozza a Cuza-Ugyet. Először Eckhardt Tibor szólal! fel, aki szóba­hozta a Cuza-ügyet. Kijelenti, hogy megszokta már, hogy támadások érjék, amikor zsidóűgy­röl... (Nagy derültség a balo dalfa.) Méltóz­tassék megengedni — folytatta —, hogy meg­okoljam azt, hogy az antibolsevlsta és anti­szemltata érzelmű... Pikler Emil: Antimagyarl Fábián Béla: Az erdélyi magyarok gyilkosail Már ekkor kii szóváltás játszódott le Fábián és Gömbös közölt, amelynek azonban még nem lett folytatása. Eckhardt ezulán azt magyarázza, hogy a nacionalistáknak meg kell találniok egymást a küzdelemben. Fábián: Erdélyi gyilkosokkall Nagy Vince: Cuza visszaadja Kolozsvárt?I Peyer Károly: Gonosztevőkkel szövetkeznekl (A zaj fokozódik.) Eckhardt: Mi csupán egymás felfogását akar­tuk megismerni és együttműködést akartunk létesíteni a zsidó veszedelemmel szemben. (Óriási zaj ) Fábián: Még véletlenül sem mond Igazat I (Az elnök rendreutasítja.) Zsirkat: Szegény zsidók félnek I Eckhardt: Nem ünnepeltünk mi senkit. Ii­mert emberek Öltek le a zöld asztalhoz tár­gyalni. Nagy Vince: A románok elnyomják a keresz­tény magyarokat is 1 Buday közbeszól. Buday Dezső: Nem nyomják ell Tomboló vihar t»r erre ki. A képviselők fel­ugrálnak, a padot verik. Pfuj, pfuj l kiáltják Buday felél Pakots József: Szégyelje magát, piszok fráterl A zaj nóttön nő, a kifakadások öiönét zú­dítják Buday és a fajvédők felé. Fábián Béla hangja hallatszik át a lármán: °lszok, aljas l Az elnök nem tud rendet teremteni, a zaj •gyre erősebben tembol, fölfüggeszti az fllist. A Képviselők erre a középre rohannak, ordítoz­lak, egymás felé kiáltoznak. — Etek a magyar falvédők l Zsidó ilyent nem teszi — Sűrít ki Fábián hingja. Vitatkozó csoportok alakulnak ki. A lárma nő és tombol. Fábián: Maguk nem voltak a fronton I Mi véreztünk addigi Gömbis Qyula: Ne kiabálj ugy, mi a harc­téren voltunk 1 Fábián Béla válaszol valamit, de hogy mit, azt nem lehet hallani Gömbis Gyula Fábián felé Indul, de Ndnássy Andor egységespárll képviselő kizijük áU. Perceken át a Icgfékte­lenebb szenvedélyek uralkodnak a teremben. — Magyar képviselő nem mondhatja azt, hogy nem nyomják el a magyarokat l — kidUJa Fábián. Eckhardt Tibor: Kikérem magamnak, hogy az én dolgomba avatkozzék valaki! Pakots József: De igenis, itt a nemzetgyű­lésen jogunk van beleavatkozni) Gömbös és Fábián összeverekednek. Gömbös a bécsi cionista kongresszusról ki­áltoz valamit. Fábián magából kikelve válaszol: — Egyikünk sem volt ottl Gömbös G/ula erre előrejtJn a terem köze­pére és valamit válaszolni akar Fábián Bélá­nak. Fábián azonban féloldalt fordul Gömbös Gyulától és ezekel mondja: — Amig a Zsilinszky-ügy nincs elintézve» addig nem állok szóba veledl Gömbös Gyula vérvörös lesz, gyorsan Fábián Béla felé kap, megfogja Fábián Béla két fülét és megrázza, igy ordít magánkivQI: — Te kisember, te kisember 1 Te nem állsz velem szóba? Fábián Bé a erre teljes erejéből mellbevágja Gömbös Gyulát, mire Peyer Károly hátulról le­fogja Gömböst. Nagy erővel a höna alá nyul, fölemeli a levegőbe és megforgatja. Erre egy­szerre odatódulnak más képviselők is és szét­választják a dulakodókat. Gimbös Gyula padja felé indulva elkiáltja magát: — A fene egyt meg ezt a bandát l Sülő József: A harctéren nem volt ilyen nagy legény I Gimbös Gyula erre nekirohan Sitő József ­nak, de Nánássy Andor, Peyer Károly, Pakots József és mások kizéjük vetik magukat és megakadálfozzák at ujabb dulakodást. Fábiánt lefogják és nem engedik, bogy Gömbösnek robanjon. A képviselők erre a bflffébe mennek ki. Ulaln meséli a történteket, Huller István a hasát tartja és ugy nevet. Az elnik nagysokára ismét megnyitja az ülést. Nyugalomra inti a képviselőket. Eckhardt folytatja beszédét: Nemzetem ér­dekében jártam el akkor, amikor a zsidóság hatalmi leütése érdekében tanácskozni ültem össze a nemzetkóU elvbarátaimmal l (Harsogó nevetés a baloldalon.) Nagy Vince: Ilyen bilangságot is el lehet kö­vetni ?! Eckhardt: É1 a zsidót sohasem tartottam magyarnak l (0 iási derültség, a fajvédők kivé­telével az egész Ház kacag.) Sándor Pál: Ha ön nem tart engem ma­gyarnak, mégis magyar vagyok I Eckhardt „tudományos* megállapítása Eckhardt: Az én tudományos megállapitá* som szeiint a zsidó faj a magyar faj|al axonos nem lehet soha. Amikor a zsidók nemzetközi szervezetbe tömörülnek, ne vegyék rossz néven nekünk keresztényeknek, ha mi stinién ugy cselekszünk. Óriást zaj támadt Eckhardt e kijelentésére. Pakots József: Vagyunk elég sokan jó ke­resztények, akik ne a U/en módon keressük az együttműködést. Eckhardt Tibor: Méltóztassék a keresztény társadalomnak is megengedni, hogy .. . Pakots József: Öi nem beszélhet a keresz­tény társadalom neviben I Drőzdy Győző (a padot verve): Mi is ke­resztények vaiyunk I A mi nevűnkben ne be­széljen l Eckhardt Tibor: Nem ériem, miért méltóztat­nak azon felháborodni, hogy a magyar és román nacionalisták ötszeűlnek, amikor azok a tényezők, akik Romániában tényleg felelősek a magyarflldözésért, nap-nap után összeülnek a magyar kormány hivatalos tényezőivel, tói nem­zetközi fórumok előtt egészen speciális magyar­romái tárgyalások is folynak. Azt tartom, hogy Magyarországnak brciűleiére válik ... Szeder Ferenc: CUJI prolewzorral leülni tár­gyalni I Peyer Károly: Nemzetközi gyilkosok szö­vetkezete I Rapert Rezsó: Megértjük, hogy maga Kun Bélával is konspirálni fog, hogy érdekeit meg­védte! Eckhardt Tibor: Mi a keresztény Magyar­ország étdekében megkeressük azokat a kap­csolatokat ... Esztergályos János: A gazdag zsidókkal. Eckhardt Tibor: ... amelyek kizárólag a magyar nemzet javát szolgálják. Rupert Rezső: Cuza ünnepelte öniket olthon, hogy lemondtak az iniegritdsról! (Eckhardt percekig áll a helyén anélkül, hogy szóhoz tudna jutni.) Eckhardt: Mindaz, ami történt, elsősorban a felforgató sajtónak köszönhető. Nagy Vince: Hóbortos ember maga, barátom ! Buday Dezső: Nem ismerem Cuzát, soha nem láttam, nem beszéltem vele, csak annyit tudok róla, hogy ő a keresztény kérdésben meg nem alkuvó, intranzigens. Rapert Rezső: Erre elnyomja az erdélyi magyar keresztényeket. Javaslat az Országos Közegészségügyi Intézetről. Közben felmegy az előadói emelvényre Dréhr Imre, az elnök pedig j*lenti, hogv napirend szerint következik az Országos Közegészség­ügyi Intézet felállításáról szóló törvényjavaslat. Dréhr Imre elfogadásra ajánlja. A nemzetgyűlés köteleaségét leijesiti, amikor saját nevében és a nemzet nevében is háláját fejezi ki a Rocke­feller-alapítvánnyal szemben. (Taps a Ház min­den oldalán.) Vass József népjóléli minisz'er szólal fel ezután: Az a vezető gondolata ennek az intéz­ménynek, hogy a tudományos eredményeket a gyakorlathoz hozza közelebb. Figyelnie kell a széles néprétegek higiéniáját, táplálkozását, figyelnie kell a modern bakteorológiai kutatások eredményeit és fejlesztenie kell a közegészség­ügyi rendészetet. Aljöldy Béla (egységespárti) elfogadja a ja­vaslatot Ismételten kifejezést ad hálájának Amerika iránt, de ezzel egyidejűen kénytelen felemelni szavát az ellen ax aiiam ellen, amely semmit sem tett a legyőzött államok nyomorá­nak enyhítésére. Az a nemzet, amely hisztérikus perverzitásában gyönyörködik a mi tehetetlen vergődésünkben és még ma is ki tud szolgál­tatni az ő hitvány pribékjeinek, Páris, amely a mi panaszainkra a ridegség és lelketlenség gesztusaival felel. Esztergályos János: Vass József megköszönte a Rockefeller-intézetnek, hogy ezentúl kü földre lehet küldeni az arra érdemes kitűnő fiatal or­vosokat, de megfeledkezett arról, hogy Wolff Károlynak is kiszinetet mondjon, akt kiküldte az országból a tirekvő fiatalemberek százait és ezreit, hogy külföldi egyetemeken szerezzék meg képesítésüket. Magyarországon bűnös mu'aiz­tások történtek a tudomány szabadsága ellen 1919 óta és százezrek pusztultak el. Becsüle­tes orvosokat csapott el a kurzus, az a poli­tikai rendszer, amelyet a miniszter ur támogat és kurzusemberek csemetéit, beteg morfinistá­kat állítottak a fontos helyekre. Ekkor nagy zaj támad, amelyből Zsirkat és Ruptrl vitájának töredékei hallatszanak ki. Az elnik mindkettőjükéi rendreutasítja. Esztergályos János: Nézze meg a népjóléti miniszter Angyalföldön, Óbudán, Kőbányán, a Ferencvárosban, a Dob és Rombach ucca kör­nyékén a lakásokat és meg fog győződni arról, hogy a kormány nem tette meg köxlességét a lakásügyben. Barla-szabó József és Saly Endre szólallak föl ezután. Nagy Vince Károlyiról és Eckhsrdtról. Az ülés végén Nagy Vince szólal föl aki­nek az elnök a vihar után nem adta meg a szót. Visszautasítja Eckhardtnak azt a támadá­sát, amellyel hazaárulónak akaria deklarálni Károlyi Mihályt. I yenről nem beszéhet az, aki Cuzával ül le egy asztalhoz. Vissza kell utasí­tani Eckhardt magatartását, hogy a trianoni szerződésben biztosított morzsányi jORok ellen harcoló Cuzával ül le egy asztalnoz. Ot fából vaskarikát akarnak: a nacionalisták tnlerna• clonaléját I Az ülés ezután három órakor vége ért. Ramsay pedig elutazott BudapesUÖL Hallotta és látta Gömböséket.

Next

/
Thumbnails
Contents